Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-22 / 146. szám

1990. SZEPTEMBER 22.. SZOMBAT íiHirnn 7 kampány" véghajrájában Az esélyegyenlőségől az önkormányzatok? (Folytatás a 6. oldalról.) — Mit célszerű támogat­ni? — kérdezte. — Elsősor­ban a mezőgazdasági vállal­kozást, mert igen sok múlik éppen ezen a nemzeti kibon­takozás érdekében is. — Milyen önkormányzatot szeretnénk? — kérdezte ön­magától és a jelenlevőktől a Független Rendőr Szakszer­vezet képviselője, aki több alkalommal is hozzájárult az ankét közbiztonságról szóló részleteihez, kiemelve a rendőrszakszervezet jelen­tőségét és képviseletét az önkormányzatokban. — Olyat, ahol a szakértelem­nek valóban szerepe van, és ahol minden területről kép­viselik a lakosságot, bele­értve például a cigányságot és természetesen a pártokat is. A választók elfordultak a politikától, az értékes em­berek gyakorta nem hajlan­dók indulni a választáson, pedig indokoltabb, kívána­tosabb lenne részvételük esetleg, mint azoké, akiket partszempontból beerősza­kolnak. Sok mindent ma még nem látni a működési jog és az anyagi kereteket illetően. A Fidesz elérte cél­ját, minden tízezer lakos­nál nagyobb településen je­löltet indított. Hetvenezer forintjukat teljes egészé­ben fél sem használják, te­rhét nem azon múlik vélemé­nyük szerint sem, mire mennyit költenek, hanem, hogy a város, a település jövőjét képviselni tudó je­löltség a döntő. Mások is azt erősítették, hogy a választás sikere ese­tenként sem a pénzen, pro­pagandán múlik. Nem más kérdés, hogy többnyire azok vélekedtek így, vagy vetet­ték el eleve a kérdést, akik egyébként is kellő kam­pányanyagiakkal rendel­keznek, feltehetően. Ugyan­így részletesen elemezték többen (Németh Lajos pél­dául) a cigányság képvise­letének megoldatlan kér­dését, hangsúlyozva egy­úttal azt is. hogy gondjaik jó részét önmaguknak kell majd rendezni, természete­sen a lehetséges jövőbeni segítségekkel. A kampánybeli esély- egvenlőségt'ől a továbbiak­ban például ROZGONYI JÓZSEF megállapította, az embereket most befolyá­solhatja a tavaszi választási végeredmény, érthető, hogy elsősorban az akkori győz- tes pártok jelöltjeire fi­gyelnek — ez is tapasztalha­tó. Ugyanígy az érintett pár­tok igyekeznek előrevetíte­ni most is az akkori ered­ményt, jelöltjeikkel össze­függésben. — A helyhatóság, önkor­mányzat akkor lesz eredme­Üjabb kérdésként kerültek szőnyegre a kampány-esély­egyenlőség, vagyis az anyagi oldalak megléte vagy szinte teljes hiánya, továbbá a hi­teles ember fogalma körüli nézetek. Az SZDSZ képviselője nem értett egyet a kérdéssel, a pártok pénzügyi helyzetét már a tavaszi megméret­tetés meghatározta — vé­lekedett és ugyanígy fur­csának tartotta a hiteles ember megfogalmazását, amit szerinte majd a vá­lasztók döntenek el. A té­mához ezután jó néhányan hozzászóltak, mivel nagyon is élénken foglalkoztatja őket és választóikat éppen ez az egy-két szempont. — A Fidesz benyomásai is vegyesek — mondta képvi­selőjük a kampányt mérle­gelő ankéton. nyes és megfelelő — mon­dotta még —, ha politikai és pártkérdéseken felülemel­kedni tud, a lakossági ér­dekek képviseletét szem előtt tartva. A kritikus hang, az ellenvélemény sem most a kampányban, sem később, majd már az önkor­mányzatok idején nem nél­külözhető és nem fogható fel holmi ellenségeskedésként. Ugyanígy nem feltétlenül hatalmi törekvés húzódik meg a mindenkori ellenvé­lemény mögött. Tolerancia, empátia — beleérzés. kompromisszum­készség — ezek is szüksége­sek az önkormányzati mun­kához. DR. VÁRKONYI JÓZSEF a kampány-esélyegyenlőség­ről és a hiteles ember kér­déséről az ankétnak ezen a pontján kifejtette, hogy a hiteles ember fogalma a szavak és a tettek egyezé­sét foglalja magába. Akiben éppen ezért hisznek is az emberek. Tehát választani is öt fogják. Nem vitatta, hogy a kampányban az esély- egyenlőség nem azonos, a pénznek lehet szerepe, de végül is nem ennek a rneny- nyisége dönt majd! Az esély- egyenlőségbe egyébként is beletartozik, hogy kinek m1' lyen a szervezettsége, a párt tagjai milyen összetételűek, hol dolgoznak, merrefelé laknak. Az esélyegyenlőség­hez tartozik az is, hogy min­den keletkező gondért, a so­kak által emlegetett vár­ható? cukor jegyrendszerért vagv az aszályért is a kor­mányt vagy pártjait teszik felelőssé. Ugyanakkor nem igaz az, hogy a konstruktív kritikát nem a helyén ér­tékeli a kormány, sőt, igény­li ezt, ha valóban konstruk­tív. De a lényegtelen dol­gokat felnagyítani, bizo­nyos dolgokat csúsztatni soha sem volt konstruktív­nak nevezhető, vonatkozik ez, a kampány idejére is. A hitelesség problémájá­hoz FALUDI SÁNDOR azt tette hozzá erős hangsúllyal, hogy hiteles ember a továb­biakban még az is, aki a sa­ját pártjában marad és ott politizál. Hiszen a karrieriz­mus gyanúja éppen most, az önkormányzati választások idején elsősorban azokra vetül, akik nem így tesz­nek. Rájuk feltehetően nagy ellenpropagandát nem is kell majd „zúdítani”. Véleménye szerint a kam­pány esélyegyenlőségében az kerülhet hátrányba, akire nem gondolnánk, akinek túl sok pénze van! Ez persze csak a kisebb települések­re érvényes teljes mérték­ben, a nagyvárosokban más a helyzet. A falvakban, köz­ségekben mindenki ismeri a jelölteket, nem kell túl nagy propoganda a megismerteté­sükre. Fontosabb az, éppen a kisebb helyeken, de a vá­rosokban is, hogy a lakosság a választás mikéntjének alapvető dolgairól pontosan tájékoztatva legyen és ebben — véleménye szerint — ké­sések tapasztalhatók. A jö­vőben a sajtónak is főként az lenne a szerepe, hogy az embereket tájékoztassa, felhívja őket arra, hogy min­denképpen saját jövője ér­dekében menjenek el sza­vazni. A választási jelöltek palettája rendkívül válto­zatos, színes, tehát van kire szavazni, van kit választani. Az eddigi választások, sza­vazások teljesen fölösleges­sé válnak ugyanis, ha erre az önkormányzatira az em­berek meggyőző számban nem mennek el — hangsú­lyozta Faludi Sándor. A rendőrszakszervezet kép­viselője, JUHÁSZ ISTVÁN, a hitelesség kérdéséhez kap­csolódva azt hangsúlyozta. HORVÁTH JÓZSEF is a hitelesség kérdéséhez kap­csolódott, amikor kifejtette, hogy az az értékes ember, aki tegnapelőtt, tegnap és ma is azt mondta, amit fel­tehetően holnap is vallani fog. Ugyanő foglalkozott az adókérdéssel is, amely már az önkormányzatot is érinti. A vállalkozók kidolgozott adórendszeri elképzeléseit egyúttal felajánlotta a jövő önkormányzatának. A vál­lalkozói nyereségadó fel- használásának jövőbeni for­mája mindenképpen korsze­rűsítésre szorul és az ön­kormányzatok egyik leg­főbb lehetőségét is jelenti majd a gazdálkodásban. Érdekes és fontos javas­lattal élt DR. VÁRKONYI JÓZSEF, aki az ankéton résztvevők egyetértését kér­te abban, hogy a Volán a választás napján mindenütt sűrítse járatait, ezzel is hoz­zájárulva a zavartalan le­hogy politikamentes rendőr­ségre van szükség továbbra is. Az esélyegyenlőségről el­mondta, hogy a kampányra ők fejenként, jelöltenként kétezer! forintot tudnak for­dítani. SZIGETVÁRI JÁNOS a kérdésekhez kapcsolódva mondott véleményt, misze­rint a jelöltek hitelességét majd a választók döntik el szavazataikkal, vágyig nem az a hiteles ember, akit annak kiáltanak ki, hanem akit mindenki hitelesnek fo­gad el. Politikamentes par­tok, szervezetek ilyen eset­ben, mint a választás, véle­ménye szerint, nem léteznek. A pártok a hatalom meg­szerzését akarják, akkor is, ha mást mondanak. Az MSZMP megyei szervezete mindössze tízezer forint fe­lett gazdálkodik ebben a kampányban. Ebből idáig kétezer forintot már elköl­tötték. KOVÁCS JÓZSEF hang­súlyozta, hogy a most befe­jeződő rendszerváltás célja semmiképpen nem lehet az, hogy tükrözze a tavaszi eredményt, más szóval nem kell majd felváltani és le­váltani mindenkit, aki a tanácsoknál eddig is jó szak­emberként működött. DR VÁRKONYI JÓZSEF ezt azonnal cáfolta, hangsú­lyozva, hogy ez sohasem volt cél. Kovács József ugyanakkor már előre íi- gvelmeztetőleg arra is fel­hívta a figyelmet, hogy ha például Salgótarjánban va­lakit beválasztanak az ön- kormányzatba, akkor azt tekintse mindenki hiteles embernek, és utólag ne pró­bálja senki ezt valamilyen érdekből megkérdőjelezni. bonyolításhoz. Az ankét résztvevői ezt a javaslatot helvbenhagyólag pártolták. A választási pártok nevé­ben tehát feltehetően az MDF nyújt majd be ezzel kapcsolatos kérdést az ille­tékes közlekedési vállalat­hoz. Az ankétot megelőző köz­vélemény-kutatásunk számos kérdése közül ezután már csak egyet tehettünk fel idő hiányában, nevezetesen azt, amit rendkívül sokan kér­deznek, hogy ugyanis a füg­getlennek nevezett jelöltek mögött sok esetben áll-e va­lamelyik párt, igaz-e, hogy jó részük a volt állampárt és utódpártja „titkos je­löltje”, és hogy ez akkor nem valamiféle hatalomátmen- tés-e? SZIGETVÁRI JÁNOS ki­fejtette, hogy „nem illegális dolog, ha egy párt támogat egy jelöltet”. Vagy ha azon az alapon kötődnek, hogy a jelöltnek valamelyik párt programja szimpatikus. Ez egyben azt is jelenti érte­lemszerűen is, hogy nem a kommunisták állnak min­den független jelölt mögött. FILARSZKY NÄNDOR- NÉ saját személyes példá­ját említette, hogy ugyanis 5 is független jelöltként in­dul, és kizárólag a környe­zete, a szülők, a lakosság megbízását teljesíti ezzel. Bár tagja az MDF-nek, on­nan anyagi támogatást pél­dául nem kap, tehát a füg­getlensége szó szerint ért­hető. FALUDINÉ ___MOLNÁR G ABRIELLA a független jelöltekről szóló vélemény- cseréhez egy adattal járult hozzá, miszerint Pásztón a 22 független jelölt közül 17 korábban az MSZMP tagja volt. Maga a törvény megadta ezt a lehetőséget, hogy a független jelöltet pártok támogassák — hangsúlyoz­ta másokkal együtt DR. VÁRKONYI JÓZSEF. Hoz­zátette azonban, hogy a ha­Az ankét további részé­ben az önkormányzati jo­gokról, az önállóságról, a közérdekű közösségi ügyek­ben való döntések felelős­ségéről hangzottak el véle­mények. Döntő és nagy kér­dés — hangsúlyozták többen is —, hogy miként alakul az állami tulajdon és a sa­ját vagyon aránya, az ön- kormányzati gazdálkodás alapjai miként alakíthatók majd ki, ugyanakkor milyen szabad vállalkozási formák­ból növelhető majd ez a ma még nem pontosan kö­rülhatárolható nagyságú vagyon. Minden önkormányzati képviselőnek tehát nagy felelősséget jelent majd a testületi képviselet, a pol­gármester pedig egyúttal, mint a hivatal vezetője is működik majd (a jegyzőt is ő nevezi ki). Az önkor­mányzati munkában a szak- apparátusról alkotott vé­lemény azt tükrözte az an­kéton, hogy annak minden­képpen emberközpontúnak kell lennie, szakértelemmel kell rendelkeznie és a tör­vényesen, közmegbecsüléssel övezve szükséges működ­nie. Az önkormányzat mind­ezekért és még számos vo­natkozású közérdekű ügyért lóban megvalósul, ha az: ilyen jelöltek bekerülnek (nagy számban) az önkor­mányzatokba. Ugyanakkor sajátos jelenség, hogy a leg­jobb esélyeik éppen a füg­getleneknek vannak, az em­berek korábbi és legújabb pártpolitikai tapasztalatai szerint. Mindenesetre an­nak mérlegelése, hogy ki mögött ki áll, és hogy akkor szavaznak-e rá, ezt valóban a választópolgárokra kell bízni. Az önkormányzatok meg­ítélése körüli eszmecseré­ben ugyancsak számos vé­lemény hangzott el, többen hangsúlyozták, hogy az ön- kormányzat azért sem ha­sonlít majd a régi tanácsi rendszerhez, mert működése fordított alapállású. Hiszen az apparátust az önkor­mányzat „mozgatja”, és nem fordítva, ugyanakkor önál­lósága minden korábbinál nagyobb lesz és csak a tör­vényes keretek szabnak határt tevékenységében. A tanácsi rendszer centrális látszatdemokrácia volt, a felülről kiadott utasításo­kat hajtotta végre és az volt a megfelelő tanácsi vezető, aki ezeknek kellően meg­felelt, gyakorta függetlenül a lakossági érdektől. felel majd, tehát nem egye­dül a polgármester az, aki a felelősséget viseli. A megyei hatósági funk­ciók szerepéről főként azt emelték ki többen is, hogy ez jelentősen megváltozik az új önkormányzati rend­szerben. A megye már nem szól bele mindenbe, főként olyan koordináló szerepet tölt be és azokon a helye­ken, intézményeknél stb., amelyek megyei rendelteté- sűek. Szó volt arról is, hogy az önkcrmányzatok megalaku­lását követően várhatóan sok jogszabály-módosítás kö­vetkezik majd. ÖTVÖS MI­HÁLY ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az önkor­mányzatok nem szavazógé­pekként működnek majd, mint régen a tanácsok, ha­nem testületi döntések jel­lemzik munkájukat. Egye­dül a polgármester sem dönt majd a kérdésekben. Az ő szavazata az önkor­mányzati döntésekben egy szavazatnak számít. Az ön- kormányzati tagok és a ta­nácstagok között ez az egyik legfőbb különbség — hang­súlyozták mások is. T. Pataki László /T~—-------------­---------------------------------------------------— S zavak és tettek .................:....—.................-....^...... J f im i*\ Sűrített járatokat kérnek W talomótmentés részben va­Megváltoznak a megyei funkciók ................................■•........................... ...................—&

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents