Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-22 / 146. szám
1990. SZEPTEMBER 22.. SZOMBAT REFlTZZJ 3 Hollandiában járt... Mestersége: mezőgazdasági vállalkozó Feri bácsinál (jobbról a második) látogatóban. Zömök, vállas, harcsabaju- szú, 40 év körüli férfi állított be szerkesztőségünkbe, kezében prospektusokat és fényképeket magában rejtő dossziét szorongatott. — Hollandiában jártam nyolcnapos tanulmányúton. Szeretném másokkal is megosztani az ott látottakat és hallottakat, örülnék neki, ha ezáltal kicsit is hozzájárulhatnék megyénk mezőgazdasága fellendüléséhez. — Parancsoljon, hallgatom. Kihez van szerencsém? — Ruszó Józsefnek hívnak, Kisterenyén lakom. Mezőgazdasági vállalkozó vagyok. Valaha traktoros voltam, négy évvel ezelőtt vettem egy traktort, s bérmunkában kezdtem dolgozni a kazári tsz-ben. Később vásároltam még három traktort, s most már négy alkalmazottam végez bérmunkát. A termelőszövetkezettől bériek 40 hektár földet, a terület háromnegyedén napraforgót, egynegyedén búzát termesztek. Ezenkívül bikákat hizlalok és üszőket nevelek eladásra. — Hogyan ért mindehhez? — Mezőgazdasági technikumot végeztem Nemrégiben menedzserképzésből vizsgáztam a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. F? egv két hónapos továi. tanfolyam volt. — Gratulálok! Térjünk át a hollandiai útjára! — Az ottani népfőiskola meghívására jártunk Hollandiában. Az említett tanfolyamon végzettek közül huszonötünket választotta ki az adjunktus úr. Növénytermesztők, állattenyésztők alkottuk a csoportot. Farmokat kerestünk fel, sajtgyárba, tejfeldolgozóba látogattunk el. Előadásokat hallgattunk. Túlzás nélkül kijelenthetem, sokat tanultam. — Meséljen keveset az élményeiről! — Mindenfelé renddel, tisztasággal, jól szervezettséggel találkoztunk. A farmok teljesen gépesítettek, kevés emberre van szükség. Az eredmények lenyűgöző" ek. Igaz, arrafelé egy-egv gazda 300 tehenet. ugyanennyi disznót, vagy juhot tart. Kizárólag első osztályú takarmánykeverékkel etetik a teheneket. Például a fehérjét Amerikából hozzák. A takarmánykeveréket, amely a termelőtől egyenesen a fogyasztóhoz jut, és így olcsóbb, hatalmas tartályokban tárolják, ismeretlen fogalom a pazarlás. Vendégeskedtünk egy ’56-ban disszidált magyar úrnál, mi csak úgy hívtuk: Feri bácsi. Amikor elmeséltük neki, időben menynyit dolgozunk, csak csóválta a fejét. Ő naponta csak nyolc órát tölt munkával, péntek estétől hétfő reggelig be sem teszi a lábát az istállóba. Igaz, korszerű a farmja, alkalmazottakat tart. A holland gazdák rendkívül segítőkészek egymással szemben, nem tudnák elképzelni, hogy becsapják egymást. — A tapasztaltakból mit tud hasznosítani? — A farmerszövetséget szeretném világra segíteni megyénkbe! 'Hk Hol\ i és _ snak. iszen belül vám érdekképviseleti s.. , a tanácsadó-szolgálat, az információs hálózat. A szövetség kebelén belül oldják meg a takarmánybeszerzést, a tej- és egyéb termék értékesítését, a vetőanyagok vásárlása is így történik. A farmernek nem kell futkosnia semmi után. A szövetség saját bankja kölcsönt ad a gazdálkodónak, mindössze négyszázalékos kamatra, s vezeti betéteseinek egyszámláját. A pénzintézet minden hónap végén értesíti a farmert. hogy mennyi volt a bevétele és a kiadása, mit mutat az egyenleg. Ezeket szeretném közreműködésemmel Nógrádban is megvalósítani, remélem, sikerül. Minden növénytermesztő és állattenyésztő jelentkezését várom. Címem: Kisterenyé, Zrínyi út 6. szám. — Tételezzük fel, hogy megalakítja a gazdálkodók szövetségét. Ki adna pénzt a bank létrehozásához? — Először is: az említett Feri bácsi kész jelentős ösz- szeggel beszállni. Ha már itt tartunk, elmondom: ugyancsak ő hajlandó segíteni gépek beszerzésében, üszők vásárlásában. Felajánlotta ezer bikaborjú bérhizlalását, amelyeket majdan visszavásárol. Visszatérve a bankhoz: a gazdák beadhatnák pénzüket, részvényesei lehetnének az intézetnek, osztalékban részesülnének. A hitelt rendkívül kedvező feltételek mellett, tíz százalék körüli kamatra kapná a rászoruló. Üzletkötője vagyok egy német úrnak, akinek többek között ezer versenylova van. Ez az úr a jövő évben vásárolna például 200 vagon napraforgót, 100 vagon zabot, 10 vagon kölest és fénymagot, s hajlandó megfinanszírozni a terméket. Tehát a nógrádi gazdálkodóknak nem lehetne eladási gondjaik. Remény van rá. hogy kapcsolataim révén kijuthatnánk a Közös Piacra. Mernünk kell vállalkozni ! — Mi tagadás, szárnyaló tervek. Egyéb, földközelibb elképzelése? — További 60 hektár földet akarok bérbe vermi. Tehát jövőre már száz hektáron fogok gazdálkodni. Mások is követhetik a példámat... Kolaj László Szemet gyönyörködtető a virágpiac. Arrafelé nagyra nőnek a juhok. Az olcsó munkaerő a legdrágább Az úgynevezett szocialista modell azon alapult, hogy a gazdaság fejlesztését a fogyasztás rovására lehet megvalósítani. A 20. századi sztálinista modell tehát a 19. századi tőkés iparosítási elvekre épült. Akkor a kor termelőerőiből fakadóan valóban az volt az iparosítás útja, hogy olcsó munkaerővel és a szabad világversenytől elszigetelve, mesterségesen védvp kell az ipari bázist létrehozni. Ennek az iparosítási útnak volt is sikere, többek között a németek felzárkózása ezen az úton történt. Ezt az utat azonban csak addig lehetett járni, amíg a kor technikai eszközei rne§' elégedtek egy nagyon kisszámú technikai értelmiséggel, a munkaerő óriási többségét az alacsony képzettségű és az éhezéssel fegyelemre kényszerített proletárság tette ki. A 20. század derekára azonban nagyot változott a világ. Olyan technikai felszerelések és olyan termelési követelmények léptek fel, amelyek már az értelmiség tömegeit kívánták meg és képzett, igényes munkásokat igényeltek. Amíg a múlt században igénytelen és olcsó munkaerő volt az előny, napjainkra az ilyen munkaerő már ingyen is drága, az igényes és képzett pedig akkor is olcsó, ha sokba kerül. Ma nincs olyan gazdaságilag fejlett ország, amelyikben nem volna szűk kereszt- metszet az igényes, a magasan kvalifikált munkaerő, ugyanakkor nem jelentenének foglalkoztatási gondot a képzetlenek. Mindezt meggyőzően bizonyítja, az a.tgny, hogy amíg száz éve a tőke oda áramlott, ahol olcsóbb volt a munkerő, ma oda áramlik, ahol jó. Történik ez annak ellenére, hogy a jó munkaerő viszonylag sokkal drágább lett. Amíg a század elején az angol és a kínai bérszint úgy aránylóit egymáshoz, mint 5:1, ma a svájci és a kínai aránya 50:1. A tőke mégis sokkal inkább megy oda, ahoi drága a munkaerő, mint oda, ahol képzetlen, rosszul motivált. Mindez megfogalmazható vállalkozói szinten is. Korábban a bérekkel kellett takarékoskodnia annak, aki a világpiacon versenyképes akart maradni, ma a létszámmal. Ma éppen ott termelnek a legolcsóbban, ahol a legmagasabb a bérszint, de a legalacsonyabb az igénybe vett létszám., Ezen az alapon is belátható, hogy mennyire a múlt század szellemét képviselte ebben a tekintetben a sztálinizmus, amely megtűrte az elképesztő mértékű kapun belüli munkanélküliséget, de elképesztően alacsonyan tartotta a bérszínvonalat. Ennél azonban semmi sem drágítja meg jobban a termelést. Mindennek a szem előtt tartása azért roppant fontos, mert gazdasági reformunkat teljesen hamis irányba terelheti, ha szociálpolitikai meggondolásokból nem teszünk erélves lépéseket a kapun belüli munkanélküliség felszámolására, hanerr. arra ösztönzi a gazdasági mechanizmus a vállalatokat és intézményeket. hogy maximálisan takarékoskodjanak a létszámmal, ugyanakkor bánjanak nagyvonalúbban a bérszínvonallal. Ez a veszély azért fenyeget, mert szinte betegessé vált a munkanélküliségtől való félelem. Ez is múlt századi félelem. Akkor igaz volt egyrészt, hogy , a counka^élkülit az éhezés, a megalázóttság jellemezte. másrészt, hogy a felesleges munkaerő foglalkoztatása nem bosszulta meg magát nagyon a hatékonyságban. Korunkban csak ott alacsony a munkanélküliek száma, és csak ott magasak a munkanélküli-segélyek, ahol a vállalkozók nem tűrik meg a kapujukon belüli munkanélküliséget. Ezzel a ténnyel szemben nem találunk egyetlen ellenpéldát sem. Viszont a kapun belüli munkanélküliség állami támogatása mindenütt gazdasági válságot és általános elszegényedést hozott. Az elbocsátásokat ellenzők azzal érvelnek, hogy az átállás óriási munkanélküliséget okozna, tehát fékezni kell a belső munkanélküliség leépítésének az ütemét. Ez a logika a gyakorlatban sehol nem igazolódott. A sok új munkaalkalom csak ott jön létre, ahol olcsóbb lett a termelés. Olcsón termelni azonban csak jói megfizetett, de kis létszámú munkássággal lehet. Ezt ma már a hazai példák is igazolják. Az új vállalkozások mindenütt létszám-takarékossággal és béremeléssel javították meg a hatékonyságot. Azt minden kisvállalkozó tudja, hogy neki nem a magas bér, hanem a nem megfelelő munkaerő a drága. Ma azok a vállalkozók gazdagodnak, akik a náluk sokkal jobban felszerelt állami vállalatoknál sokkal magasabb bért fizetnek, de elküldik azt, aki nem felel meg a munkahelyi igényeknek. Végül azt is látni kell, hogy munkafegyelem csak ott alakulhat ki, ahol jól élni csak jó! végzett munkával lehet. Márpedig nálunk ma a termelés elsősorban azért drága, mert nem megfelelő a munkafegyelem. Ezt természetesen nem a 19. századi eszközökkel lehet elérni, hanem azzal, ha irigv- lésreméltóan csak az élhet, aki képességei legjavát nyújtja. Ebben az esetben a vállalkozónak akkor is olcsó az ilyen értékes munkaerő, ha drágán kell megfizetni. K. S. Újabb KGB-botrany A Szobeszednyik című ifjúsági folyóirat legújabb számában egy magát megnevezni nem kívánó ezredes olyan, a KGB belső ügveire vonatkozó, botrányos, leleplező információkat közöl, amelyek nyíltságukat tekintve messze túlmutatnak Oleg Kalugin nyugalmazott tábornok leleplezésein. Az egyik felderítőalakulatnál szolgálatot teljesítő felderítő beszámol a szervezetben uralkodó korrupcióról, pénzügyi és jogi ellenőrizetlenségről és a munkatársak által elkövetett hivatali visszaélésekről. Ezeken túlmenően eddig ismeretlen adatokat hoz nyilvánosságra a KGB jelenlegi elnökéről, Vlagyimir Krjucs- kovról, aki a kinevezése előtti parlamenti meghallgatáson hivatásos felderítő-1 nek mondta magát, pedié az igazság az, hogy karrierjét a titkosszolgálatok egykori főnökéhez, Jurij Andro- povhoz fűződő baráti kapcsolatainak köszönheti. A Novosztyi értesülései szerint az ismeretlen ezredes interjúja felkeltette az illetékes hivatal figyelmét, méghozzá már a cikk megjelenése előtt. A titkos- szolgálatok ugyanis értesítették a hivatalt a cikk előkészületeiről. A KGB egyéb-- ként. nem vonja kétségbe, hogy az interjút adó létező személy, azt is sejti, melyik osztályon dolgozhat, arról azonban még nem tudott a sajtóosztály, hegy a KGB kíván-e hivatalos választ adni a közleményre. Sikeres üvegbörze a síküvegben Először rendezték meg a Salgótarjáni Síküveggyárban az üvegbörzét, de minden bizonnyal nem utoljára. A szeptember 11-én kezdődött és egyhetesre tervezett engedményes vásár iránt olyan élénk volt a síkosság érdeklődése, hogy még egy héttel megtoldot- ták. A tegnap zárult akció 1 millió forint bevételt hozott a vállalatnak. Ez szinte teljesen nyereség, hiszen túlnyomó részben elfekvő ragasztott és edzett, valamint darabokban lévő síküveget értékesítettek, ami ellenkező esetben tönkrement volna. A vevők is jól jártak, hiszen 10 százalékkal olcsóbban jutottak ezekhez a portékákhoz, sőt a személygépkocsiba való szélvédőt is ugyanilyen kedvezménnyel vásárolhatták. Piaci árak 1990. szeptember 21. (péntek) Salgótarján vásárcsarnok Élő csirke Vágott csirke 100 Ft kg 100—120 Ft kg Egyéb paprika (Jancsi) 120—150 Ft kg Vágott tyúk 100—110 Ft kg Fözőtök 20 Ft kg Vágott liba 160 Ft kg Uborka 40—50 Ft kg Vágott kacsa 150 Ft kg Zöldbab 50—70 Ft kg Tejfel 100 Ft lit. Zöldborsó 80 Ft kg Túró 14 Ft csomó Hónapos retek Tojás 3,80—5 Ft db 12—15 Ft csomó Burgonya 12—16 Ft kg Téli retek 25 Ft kg Sárgarépa 20—30 Ft kg Zöldhagyma 10 Ft/csomó Petrezselyem 38—60 Ft kg Fokhagyma 120—150 Ft kg Vöröshagyma 20—30 Ft kg Paraj 50 Ft kg Fejes káposzta 23—30 Ft/kg Sóska 40—50 Ft kg Kelkáposzta 30—40 Ft/kg Gomba 150—200 Ft kg Saláta 15—20 Ft db Alma 15—32 Ft kg Karalábé 8—14 Ft db Körte 35—40 Ft kg (20—30 Ft kg) Szilva 36—40 Ft kg Karfiol 30—60 Ft kg Szőlő 26—60 Ft kg Paradicsom 10—24 Ft kg Héjas dió 70—100 Ft kg Tv-paprika 30—55 Ft kg Szárazbab 80—125 Ft kg He. paprika 30—40 Ft/kg Sav. káposzta 50 Ft/kg Lecsópaprika 20—30 Ft/kg Mák 100—110 Ft kg
