Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-30 / 126. szám
1990 AUGUSZTUS 30., CSÜTÖRTÖK 3 unnnuu A Bosnyák, a nagy vámszedő Nincs jó ára a burgonyának Dologidő van a földeken. Szedik a burgonyát. Nagy Istvánék az őrhalmi téesztől bérelnek két holdat. Most elégedetlenek a burgonyaterméssel. Sokat el kell dobni, mert rohadtak — mondják. Ötvenezer forintot fizettek a kétholdnyi terület vetőburgonyájáért. Felhasználtak két- mázsa péti sót, ötször permeteztek fizettek a szántásért. Arról már nem is szólva, menynyit kapáltak. A termés nagy részét a Bosnyák téri nagyban piacon értékesítik Budapesten, ahol a felvásárlási ár mindössze 9—10 forint. Bíró Olga felvételei Csődeljárási előkészületek A néhány héttql ezelőtti ülésén a kormány döntött arról, hogy hét vállalat ellen meg kell indítani a felszámolást, mivel gazdasági talpraállásukra nincs remény. Mindeddig azonban egyetlen vállalat esetében sem kezdődött meg az eljárás. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban a késlekedéssel kapcsolatban az MTI-nek elmondták: az ágazat vezetése önállóan nem kezdeményezheti a felszámolást, mivel erre a jelenlegi jogszabályok nem adnak lehetőséget. Ezért a minisztérium a legnagyobb állami hitelezőket — a Társadalombiztosítási Főigazgatóságot, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt — kérheti csak fel az eljárás megindítására. Zöldség és gyümölcs a tilalmi listán Csernobil: újabb leleplezések A szovjet kormány megbízta a Nemzetközi Atomenergia ügynökségét (IAF.A). hogy folytasson vizsgálatokat a csernobili atomerőmű katasztrófájának következményeiről, a lakosságot ért sugár- szennyezésről, valamint a foganatosított egészségügyi intézkedésekről. Erről Abel Gonzalez, az IAEA biztonsági kérdésekkel foglalkozó igazgatóhelyettese számolt be. A szakember szerint a csernobili katasztrófa után hatalmas egészségügyi apparátus érkezett a helyszínre, de az orvosok közül sokan semmit nem tudtak a sugárzásról. nem tudtak szakszerű segítséget nyújtani. Abban az időben több olyan intézkedést hoztak, amelyek több kárt. mint hasznot eredményeztek. Ezek közé sorolta például a friss zöldség és gyümölcs fogyasztásának megtiltását. amellyel hosszabb időre megfosztották az emberi szervezetet a szükséges vitaminoktól. A Társadalombiztosítási Főigazgatóságon óvatosan nyilatkoztak ez ügyben. Beszámoltak arról, hogy a korábbi felszámolások során sok esetben nem jutottak a pénzükhöz, mivel a vagyonértékesítésnél keletkezett bevétel nem volt elegendő a tartozások kiegyenlítésére. A gazdálkodók társadalombiztosítási tartozásai jelenleg elérik a 17,4 milliárd forintot. Mivel mindenképpen el akarják kerülni, hogy ennek az összegnek csak egy része folyjon be, ezért inkább arra törekednek, hogy az érintett vállalatok egészségügyi létesítményeit, üdülőit hasznosítsák, és így írják le tartozásaikat. A hét vállalat közül csupán a Pestvidéki Gépgyár és a Diósgyőri Gépgyár tartozik a társadalombiztosításnak 46, illetve 295 millió forinttal. Sütő Dezső, az APEH elnöke arról számolt be, hogy még a csődeljárás megindítása előtt felszólították az érintett vállalatokat: fizessék meg tartozásukat. A hét cég közü] az EL-CO Villamos Készülékek és Szerelési Anyagok Gyára eleget is tett a felszólításnak, a Pestvidéki Gépgyár pedig önmaga indította meg a felszámolási eljárást. Így ez a két cég most már kiesik az APEH hatóköréből. A többi öt vállalattól még nem érkezett válasz, tartozásuk 405 millió forintra tehető. Amennyiben nem tudnak fizetni, a bírósághoz fordulnak, s haladéktalanul kezdeményezik a csődeljárást. (MTI) Vagyonnevesítés Útkén Nem szétszedni, hanem megerősíteni kell... Nincsenek könnyű helyzetben a titkei termelőszövetkezeti gazdák. Dilemmájuk itt az, hogy «gyüttmaradjanak-e, vagy se*n, kevesebben legyenek-e vagy sem? Dr. Miklós Zoltán, a termelőszövetkezet elnöke a nemrég megtartott közgyűlésen tájékoztatta a kétharmados többséggel rendelkező legfelsőbb döntési és határozathozatali fórumot arról, hogy a kormány ynilyen étlapot kínál a jelenlegi földtörvénnyel a szövetkezeti gazdáknak. Ezután dr. Musztács László, jogi előadó a vagyonnevesítéssel kapcsolatos vezetőségi ülésen elfogadott előterjesztést tárta a tagság elé, megvitatásra és döntésre. — Nem tartom helyesnek, hogy a földrendező bizottságban a legtöbb szavazatot kapott kormánypártok képviselői kapjanak helyet. Azoknak a képviseletét keli erősíteni, akik földet vittek be, és azt most is művelik a termelőszövetkezetben — indította a témával kapcsolatos gondolatsort Gordos Dezső, a termelőszövetkezet volt elnöke. — Ügy kell dönteni!, hogy nekünk legyen a legjobb — vélekedett Bozsik Béla, a termelőszövetkezet ugyancsak nyugdíjas elnöke. A termelőszövetkezet biztos munkahely ezt kell megbecsülnünk. — Mindegy, hogy annak idején az embert mi vitte a termelőszövetkezetbe: a kényszer vagy a szegénység. Sokan azt mondják, mi öregek ne beszéljünk. Én azt mondom, aki ki akar lépni az tegye, viselje az előnyeit, és a hátrányait. Mint brigádvezető dolgoztam nyugdíjamig a szövetkezetben. Én azt mondom, hogy sokkal jobb a nagyüzemben, így van jól ahogy most, s reméljük, ahogy az elnöki beszámolóban hallottuk, korszerűbb lesz a szövetkezetünk. fejtette ki véleményét Rácz Miklós. öt követte Anda Miklós, aki termelőszövetkezeti elelnökként is részt vett a közös munkäboni. — A földrendező bizottságokban ne egy, hanem több ember képviselje a nagyüzemet, mert a községekben mindenütt a termelőszövetkezetek a meghatározók — mondotta. Fenes Lajosné nyugdíjas, amikor megtudta, ha kiveszi a földjét vagy akárcsak egy részét, akkor elveszti a szövetkezeti tagsági viszonyát, azon nyomban válaszolt: maradjon ott, ahol eddig volt... László András szerelő határozottan állítja, hogy együtt kell tartani a tagságot, mert csak így lehet elkerülni a nagyobb munka- nélküliséget. Gordos Rezső ezt a következőkkel egészítette ki: — Nem szétszedni, hanem megerősíteni kell termelőszövetkezetünket. Olyan munka- és üzemszervezésre van szükség, amely az újfajta üzemeltetés mellett, gazdaságosan oldja meg a közösséget szolgáló termelési gazdálkodási feladatokat és a tulajdonosi érdekeltséget. * Az eszmecserében felmerülő kérdésekre az alábbi válaszok hangzottak el: — Az alkalmazotti vagyon részaránya nem lehet több, a nevesített vagyon — 50 százalék — 10 százalékánál. A nyugdíjasoknál csak a munkában eltöltött időt vehetik figyelembe, azt amit az SZTK is elismer, A közgyűlés úgy döntött, hogy a jelenlegi vagyon — 170 millió — 50 százalékát nevesíti a következőképpen. Vagyonjegyben részesül az a tsz-tag, aki 1988. december 31-ig legalább 5 éves tagsági viszonnyal rendelkezik, rendszeresen dolgozott ás a nevesítés időpontjában is tag. A nyugdíjasoknál a feltétel legalább 5 évi közös munka, a kötelező munkanapok ledolgozása illetve az előírt munkaegység elérése. Az alkalmazottaknál tíz év után 0,3 15 év után pedig 0.8 a vagyonjegy összegét kiszámító szorzókulcs. A vagyonjegy legkisebb mértéke ezer, a legnagyobb százezer forint. Meghatározott módon és keretek között korlátozottan, a forgalomképes értékpapír tulajdonosa csak a szövetkezet hozzájárulásával ruházhatja azt át, a termelő- szövetkezetnek pedig arra elővételi joga van. V. K. Áruházlánc farmereknek Üj típusú mezőgazdasági áruházláncot épít ki az Agrotek Mezőgazdasági Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat. A tervek szerint —, amint Fehér Ákos Tamás vezérigazgató az MTI- nek elmondta — ezek a farmeráruházak komplex szolgáltatást nyújtanak majd. hogy kielégítsék a környékbeli mezőgazdasági kisüzemek és kistermelők igényeit. Nem csupán a gazdálkodáshoz szükséges gépeket, eszközöket forgalmazzák, hanem táppal, vetőmaggal is ellátják a gazdákat, sőt, az általuk megtermelt áruk felvásárlására, átvételére is berendezkednek. Emellett a farmeráruházakban bankhálózat is működik majd. ahol a termeléshez szükséges eszközök vásárlásához hitelt nyújtanak. Jogsegély- szolgálattal, vállalkozási és szaktanácsadással is segítik a gazdálkodókat. Valamenv- nyi áruházban klubot rendeznek be, ami a körzet társadalmi életének egyik fóruma lehet. Az első ilyen áruházat az M—5-ös út mellett, Örkény közelében adják át, várhatóan a jövő év tavaszán. A következő valószínűleg Zán- kán épül, s a későbbiekben még 8—10 hasonlót terveznek az ország különböző pontjain. (MTI) Devizanem vételi közép eladási árfolyam 100 egységre, Ft-ban Angol font 12 060,70 12 072,77 12 084.84 Ausztrál dollár 5153,48 5158,64 5163,80 Belga frank 194,18 194,37 194,56 Dán korona 1042,76 1043,80 1044,84 Finn márka 1692,87 1694,56 1696,25 Francia frank 1189,11 1190,30 1191,49 Holland forint 3538,44 3541,98 3545,52 ír font 10 688.83 10 699,53 10 710,23 Japán yen (1000) 430.69 431,12 431,55 Kanadai dollár 5418.06 5423,48 5428,90 Kuvaiti dinár az árf.-jegyz. további értesítésig szün. Német márka 3985,71 3989,70 3993,69 Norvég korona 1029,58 1030,61 1031,64 Olasz líra (1000) 53,88 53,93 53,98 Osztrák schilling 566,54 567,11 567,68 Portugál escudo 45,23 45.28 45,33 Spanyol peseta 64,52 64.58 64.64 Svájci frank 4827,86 4832,69 4837,52 Svéd korona 1081,90 1082,98 1084,06 Tr. és Cl rubel 2747,25 2750,00 2752,75 USA dollár 6173,87 6180.05 6186,23 ECU (Közös Piac) 8275,97 8284,25 8292.53 Vízügyi Igazgatóság, A folyón érkező teljes vízmeny- nyiséget a duzzasztón átzúdítva engedték tovább, hogy a Tisza erőmű alatti szakaszán természetes módon dú- suljon. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a „szőke" Tisza egyes mellékágai rossz minőségű vizet szállítanak. Szokatla- nuk alacsony a vízszint Magyarország második legnagyobb folyóján, ami a hosz- szú, forró, száraz — szinte csapadékmentes — nyár egyenes következménye — S. J. — Az erőműnél is fölhúzták a zsilipeket Már a Tisza is szennyezett A Tisza felső és középső szakaszán az utóbbi napokban kedvezőtlenné vált a víz minősége. Nagymértékű az algásodás, az oxigénháztartás a kritikus értékeket közelíti meg. A Tokgj, Ti- szalök és a Tisza-tó közötti folyószakaszon vett vízminták mikroszkopikus vizsgálata egyértelműen a vízi élet pusztulását .jelzi. Hogy valamelyest javítsanak a helyzeten. Tiszáinknál az erőmű üzemét a közelmúltban 3 napra leállította az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok
