Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-30 / 126. szám

unnnmj 1990. AUGUSZTUS- 30., CSÜTÖRTÖK ISZONYATOS TEKINTÉLYÜNK Rövidesen mozikba kerül a Ma­gyar Filmszemlén nagy szakmai si­kerrel bemutatott dokumentumfilm, a Halál villamosa. Újranézem Vészi János tárgyilagos, higgadt filmjét az 1988-as rendőrgyilkosság esemé­nyeiről, a 47-es villamoson lezaj­lott kegyetlen társadalmi drámáról, és nem tudok másra gondolni, min­thogy a közvélemény milyen módon oszlott meg az események megítélé­sében, amikor a rendőri közlemé­nyek, a televízió hírül adták a gyil­kosság tényeit... A többség, az egyértelműen ren­dőrpárti sokaság egy az egy ben elhit­te a rendőrség első verzióját, és érthe­tő felháborodással ítélte el a fiatalok magatartását, a brutalitást, az embe­rölést. Azok a kevesek, akik az áldo­zat-rendőrtiszt alkoholmérgezettsé- gének tányéré kapták fel a fejüket, nyilván árnyaltabb mérlegelésre hangolódtak a bűncselekmény mi­nősítésében, a felelősség ügyében. Még kevesebben voltak olyanok, akik a fiatalokat tekintették áldozat­nak, s apert az ismert koncepciós po­rok egyenes folytatásának tartották, amelyet a rendőri tekintély védelmé­ben rendeztek. Szögezzük le: ter­mészetes, hogy igen nagy szükség lenne arra, hogy a rendőrségnek va­lóságos ereje, tekintélye legyen egy társadalomban. Persze, hogy csak szigorú normák megtartásával meg- tartatásával lehet egészséges a társa­dalom. De mi van ezzel a tekintéllyel? De mi van mindenféle tekintélyekkel? Mi van az ezerféle “mintha-jelen- séggel”, “mintha-eredménnyel”, “mintha-érzelemmel”? Gondoljunk bele: nem meghatározó bűn a 47-es ötvennél több baranyai települé­sen állítottak emléket a második vi­lágháború áldozatainak. Számos he­lyen nemcsak a harctéren és a hadi­fogságban elpusztult katonák nevét örökítették meg, hanem azokét is, akik koncentrációs vagy munkatá­borokban vesztették életüket. Négy és fél évtizedes kényszerű hallgatást szakított meg a nemrég kibontako­zott kegyeleti mozgalom, alkalmat adva arra, hogy az emberek immár nyíltan is emlékezhessenek a múlt tragikus eseményeire, áldozataira. A Máriagyüdön felállított emlék­művet a Baranyában letelepedett Colin Foster angol szobrász alkotta. villamos tágabb környezetében, hogy szégyenletes közmegegyezés­sel elfogadtuk valóságosnak azt, ami csak álmokban létezett: rendszer­nek, ami pedig csak leplezett káosz volt, nyugalomnak azt, ami csak le­fojtott indulat volt, tekintélynek azt ami papírmassé, színes luftballon volt? Képtelen a közelítés!? A Halál villamosa iszonyatos te­kintélyrendszerünk szétesésének modellfilmje. A mintha tekintélyek félelmetes szívósságúak. Igaz ugyan, hogy a világ bármely társa­dalmában megszülethetnek, de olyan az esélyük a megmaradásra, kifejlődésre, minden-elbontásra, kövületté válásra, mint a szocializ­musban megadatott, sehol nem volt lehetséges. -S a tekintélypiramis csúcsán a politikai hatalom képvise­lőivel együtt épp az erőszakszerve­zet áll, míg mellettük, alattuk burján­zik a gazdasági csoda irányítóinak, menedzsereinek világa Lenn legalul pedig házmesterek, kalauzok, taxi­sofőrök, áruházi eladók, bürokrata kishivatalnokok, rossz pedagógu­sok, tornatanárok, szigorú vécésné- nik viselik kisebb-nagyobb méltó­sággal évtizedeken át a rózsaszín vagy vörös tekintélynagymellényt. Mintha a folyamatos emberi megalá- zottság, kisebbrendűség sötét mély­ségeiből az erőszakkal kikalapált tekintély létráján lehetne kimászni! Elfogadtuk ezeket a szánalmas pózo­kat, pótszereket az adott helyzetben megérthető emberi megnyilvánulás­nak, s már-már igazinak is... S íme az ember 1988-ban, a 47-es villamoson: kilő, “kibüntet” a saját tekintélyketrecéből, mert (alkohol­mérgezésben) képtelen elfogadni a Töttös község számára pedig Trisch- ler Ferenc szobrász készített köztéri plasztikát. Mohácson — a baranyai városok közül elsőként — ugyan­csak emlékművet szenteltek a hábo­rú ezer helyi halottjának. A legtöbb településen azonban — nem lévén pénz új szoborra— felújí­tották az első világháborús emlék­művet vagy emléktáblát, s arra vés­ték rá a legutóbbi világégés halottai­nak nevét. Költségeiből azok is részt vállaltak, akiket közvetlenül nem érintett a háború, mint azt is vállalták a közösségek, hogy ápolják azok másik valóságot, hogy nem tisztelik, hogy nem figyelnek a felnőtt szavá­ra,rendőrszavára... Kilőatekintély- ketrecből, megsérül egy gyerek, s randalírozó gyerekbandából valaki dühében, ijedtében lelövi arendőrt... Aztán megint másfajta tekintélyek jegyében tanúki hallgatások, rémisz­tő nyomozás, fenyegetettség, bírósá­gi eljárás... A bíróságon, intelligens nagybácsit játszik a bíró tekintélye pulpitusépítményén, aztán váratla­nul olyan ítélet születik, amelyik a nyilvánvaló tényeket se tiszteli, arra meg egyáltalán nem figyel, hogy a nyomozás nem volt alapos... A gyerekek, a film vádlottjai nem tudnak mit kezdeni a körülöttük ta­pasztalható felnőttmagatartással, mert az teljesen kiszámíthatatlan. Csak az lehet, mert nemlétező tekin­télyek álvalóságán születik meg. Csak az lehet, mert teljes zavart: káoszt hordoz. A Halál villamosában a tekintélypiramis a szemünk láttára omlik össze. A nyomozások, a szü­lői, bírói magatartások, az ítélkezé­sek nevetségesen primitívek. Jelen­re, jövőre nézve: használhatatlanok. Noha a film azzal, a ténnyel lezárul, hogy az első fokon eljáró bíróság súlyos ítéletét megsemmisítették, de a nézőben tovább pörög a dráma. Mérlegelünk és bizonyosan tudjuk, hogy nagy komolysággal, társadalmi méretekben kell újratárgyalni az ügyet... Ettől a megszülető bizonyos­ságtól jó film és fontos film a Halál villamosa... Iszonyatos tekintélykö- v ületeinktől mindenképpen meg kell válnunk. Erdős István emlékét, akiknek már senkijük sem él. A társadalmi szervezetek, a politi­kai pártok és az egyházak összefogá­sával szervezték meg az emléknapo­kat szerte Baranyában. Bekapcsoló­dott a kegyeleti mozgalomba a me­gyei hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokság is, felajánlva segítsé­gét a halottak és az eltűntek neveinek felderítéséhez, az emlékművek ava­tásának megszervezéséhez. A lakos­ság kívánságára több helyütt katonai tiszteletadással emlékeztek az áldo­zatokra. Baranyában körülbelül har­mincezer emberpusztult el a háborús események során. Javul a tv vételi lehetősége A kedvezőtlen vételi lehetőségek javítása érdekében Salgótarjánban és környékén a Magyar Televízió 2. műsorának sugárzását módosít­ják. A Magyar Műsorszóró Vállalat augusztus 31-től kezdődően a 26- os helyett a23-as csatornán indítja aTv 2. műsorát. Ezzel amegoldás- sal remélhetőleg megoldódik a környék ilyen természetű gondja, és zavartalanul élvezhetik a televí­zió műsorát. Átmenetileg szeptember 16-ig a műsor mindkét csatornán vehető, de ezt követően már csak a 23-as csatorna működik majd. Ha valaki saját maga nem tudja, vagy nem meri az új csatornát kivá­lasztani készülékén, a legközeleb­bi szervizhez, vagy ismerős szere­lőhöz ajánlatos fordulnia segítsé­gért. Az AIDS Alapítvány pályázata A Magyar AIDS Alapít­vány pályázatot hirdet olyan AlDS-megelőzést szolgáló felvilágosító ötle­tek, módszerek számára, amelyek újszerűén és haté­konyan segítik a prevenciót a fiatalok és egyéb érintett csoportok körében. Előny­ben részesülnek azok a pá­lyázatok, amelyek bekül­dői a gyakorlatban már si­keresen alkalmazzák a leírt módszert mindennapos munkájuk során. Pályázhatnak egyének, közösségek — elsősorban szakemberek. A pályázato­kat az alapítvány címére (Budapest V., Arany János u. 31., 1367 Pf.: 121.) kérik eljuttatni, jeligével, és kü­lön zárt borítékban a jeli­géhez tartozó nevet és cí­met. Eredményhirdetés 1990. december 1-jén, az AIDS-világnapon. Az első díj a pénzjutalom mellett Akira Nishizawa japán szobrászművész bronzszo­bra, a Magyar AIDS Ala­pítványnak az 1990-ben a legjobb AIDS-megtjJőzést végző személy vagy csoport számára alapított díja. Szeretve tisztelt Olvasóim I Rovatunkban lehetőség van az ünnepi gratulációk keretbe történő helyezésére. Ezt a szolgál­tatást külön kell kérniük, mert ez többletmunkát igényel. En­nek megfelelően az ára is magasabb, 200 forint. Kérem, éljenek ezzel a lehetőséggel. Külön kérem Önöket, hogy borítékokba tegyék bele a befize­tést igazoló szelvényt. Ez azért fontos, mert nem tudjuk ellenő­rizni másképpen, hogy a 100 vagy a 200 forintot feladták-e cí­münkre? Egy borítékba több üzenetet is elfogadok, ha a mellé­kelt csekken a befizetés ennek megfelelően megtörtént. Erika! Nagyon sok boldog névnapot! B—33 Csécsére Tarók Tiborné- nak névnapja alkalmából jó egészséget kíván: lánya Rita és húga Krisztina. mmaaam D D a a aaaaaaaaa Miskolcziné Mariká a nak gratulálunk, sok sze- retettel a nagymamái örö- bá mökhöz. Laci és fia Öli La vér G Varga Istvánnénak sok boldog névnapot, jó egész­séget kíván unokája Rita és lánya Krisztina. Szeretett édes­anyánknak névnapja alkal­mából sok boldogságot és jó egészséget kívánunk. Erika és Zoltán. Dorogházára Bakos Jánosnénak születés­napja alkalmából sok bol­dogságot kíván Csabika, Anita és Csaba ÍC383DC3B30C3B3DC3B3DC3S3 Lacikának és anyukának sok örömet és boldogságot kíván Anyuci és Móni. Ferinek Szalmatercsret 5. házassági évfordulónkon még sok együtt töltött éveket kívánok magunknak! Fele­séged. Édes Gergelyünknek születésnapján sok boldog­ságot kívánunk: János, Éva, Annamária. Sok boldogságot kívá­nunk születésnapod alkal­mából Éva, Ádám és Jutka. Máriának a földszint 5-be boldog névnapot kíván Kocsis László. Szirácsik Évikének Etes- re. születésnapod alkalmá­ból sok boldogságot kívánok Mami. Kozárné Balázs Rózsánakr névnapja alkalmából sok bol-T fogságot kíván keresztié J j^nyod, Viktória, Marika ég »landi. Hegedűs László, 11. szü­letésnapod alkalmából sok boldogságot kívánnak szü­leid és Beáta. Ij. ☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆!)­;í- Romhányi Gabika ^ Zagyvapálfalva! Boldog 2' 2’ születésnapot kíván Api ^ tí- és Mami. rj­J«­☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆ Bélyegsorozat a borvidékekről A Magyar Posta Vállalat pénteken új bélyegsorozatot hoz forgalomba, amelynek hat címletén egy-egy neve­zetes magyar borvidék, és annak jel­lemző szőlőfajtája látható: Hajós— Vaskút és a Cabernet franc, Villány— Siklós és a Cabernet sauvignon, Ba­dacsony és az Olaszrizling, Szekszárd és a Kadarka, Egerés aLeányka, Tokaj­hegyalja és a Furmint. A sorozat az Állami Nyomdában készült többszínű ofszetnyomással, Varga Pál grafikus- művésztervealapján összesen 263 ezer fogazott és 3 ezer fogazatlan példány­ban. A gyűjtők kívánságára az első napi bélyegzőt használó postahivatalok a megjelenés napján lepecsételik a soro­zatot. Jazzfesztivál Moszkvában Ez év júniusában először rendeztek nemzetközi jazz- fesztiváltMoszkvában. Az öt napon át tartó zenei ünnep­ségsorozat kitűnő alkalom volt arra, hogy a szovjet kö­zönség megismerje az ameri­kai jazz széles skáláját is. A moszkvai nemzetközi jazz- fesztivál az igazán értékes művészet ünnepe volt, az első alkalom, amikor a szovjet jazz-zenészek közös koncer­ten együtt játszottak az ameri- kaijazz elitjével. Freddie Hubbard (USA) jazztrombitás Nemzetközi kettős: Igor Bril pianista (Szovjetunió) és Anatolij Vapirov szaxofonos (Bulgária)

Next

/
Thumbnails
Contents