Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-25 / 122. szám

6 Lélektől lélekig CIVITAS CRIST1ANA - BALASSAGYARMAT 1990. AUGUSZTUS 25.. SZOMBAT MI \ BIBLIA? Részletek az Út Igazság Élet mellékletéből Készülőben a búcsújárók kézikönyve A DRÉGELY—HONT—TSITÁR KEGYHELY TÖRTÉNETE ÉJ KIADÁSBAN Komoly munkára vállalko­zott a már nyugdíjas Ipoly- völgyi Németh József plébá­nos, amikor a „SZIVET KE­RES A SZERETETLÁNG A MAGYAROK NAGYASSZO­NYÁVAL” című sorozatban sorra adja ki a salgótarjáni TYPO-TEAM Kft. gondozá­sával új, tetszetős alakban megjelent könyvecskéit. A plébános, Krizosztom atya néven is ismert, mert 1965. évtől a gödöllői pre­montrei kanonokrend foga- dalmasa. De Zarándok atyá­nak is hívják, így nevezték el őt a máriabesnyői búcsú­sok, miután tíz éven át ve­zetett oda zarándoklatokat Szent Norbert oltalma alatt. Most Balassagyarmaton visz- szavonultan él. remete mód­ra, naponta lakásában misé­zik a Fatimából repülőgé­pen ide szállított FATIMÁI MADONNA kegyszóbra előtt és a zarándokok ügyében tevékenykedik, ö karolta fel a Szeretetláng imamozgal­mat, melyet Lékai László bíboros működése alatt, az akkori hivatalos magyar egyház nem támogatott. Németh József, közvéle­ménykutatás után miután úgy látta, hogy a legfőbb parancs a „szeretet” hiány­cikk. Drégely—Hont—Tsi­tárban az általa újjáélesz­tett ottani zarándokhelyet tette az imamozgalom bázi­sává. így ott ma is imád­kozó, vezeklő, demonstráci­ók nélküli, engesztelő szent jövésmenés állandósult. Az ottani kultusszal párhuza­mosan szervezett — a mai Harminc évig volt elásva A magyarnándori I és II. világháborús emlékműről — Eredetileg az emlékmű az I. világháborús áldozatok tiszteletére készült. Felszen­telésére 1933. május utolsó vasárnapján került sor. Az emlékművet Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte fel, ott volt az ak­kori országgyűlési képviselő Tahi László is. 1933-ban negyven I. világháborús ál­dozat neve került fel az emléktáblára. A II. világ­égésben elesett községi lako­sok emlékezetére, táblát he­lyeztek el 1953. március 15- én. A második emléktáblára 27 név került. Eredeti álla­potában az emlékművön a Szent Korona ábrázolása he­lyezkedett el, amelyet 1952- ben levettek. Gondos kezek földbe ásták akkor a koro­nát, harminc évig volt az emlékmű mellett elásva. Vé­gül Seres János, Bagyal Ist­ván, Mizera Mihály magyar­nándori lakosok ásták azután ki. 1989. május 25-i tanács­ülésén a Magyarnándori Köz­ségi Közös Tanács tagjai úgy döntöttek, hogy össze­fogással helyre kell állítani az emlékművet — eredeti ál­lapotában — amely azt je­lentette, hogy a vörös csil­lag helyére az eredeti koro­nát vissza keli helyezni. A hősi emlékmű helyreállítását a helyi lakosok végezték, ünnepi megemlékezést tar­tottunk ott a községben az elmúlt év augusztus 20-án is. A Szent Korona-ábrázolás ekkor került fel eredeti he­lyére. Ezt követően a két világ­háborúban elesett áldozatok emlékére, szentmisét tartot­tunk — írja a Lélektől Lé- lekigbe Sándor István ta­nácselnök. (Az emlékmű és környéke augusztus 19-én, a bearatási ünnepség helyszíne volt.) új Mária-tiszteleti formába öntve — házi imacsoporto­kat, melyek általuk kijelölt időben jönnek össze és a falvakban pap híjján ma­gukvezette imákkal, énekek­kel, elmélkedésekkel ima­órákat tartanak és igyekez­nek a vallásos nevelésből kiesett személyeket Krisztus útjára irányítani. Ezeken az imaórákon megismerkednek olyan Mária-kegyhelyekkel hová talán soha nem jutnak el, megismerik azok történe­tét, az ottani szokásokat, ha­gyományokat, énekeket, imá­kat és a változatos program *nem teszi egyhangúvá az imaórákat. Erre gondolva kezdett neki Németh József olyan imafüzetek összeállí­tásához, melyek részletes el­igazítást adnak és új imák- kal-énekekkel ismertetik meg a híveket. Eddig tíz füzetre való imaanyag van összegyűjtve. A „SZIVET KERES A SZERETET. LÁNG”-sorozat első száma az „EGYÜTT a ROSA MYS- TICA-val” nagy érdeklődés­re tartott számot, ezért most soron kívül kiadatta a soro­zat második számaként a „Drégely—Hont—Tsitárl kegyhely története, imái. énekei” imacsoportos engesz­telő r”entóra anyagát; Ahol már tudnak közösen imád­kozni, oda befészkeli magát a békés egymás mellett élés gondolata, sőt a szeretet is. A második füzetben a tsitá- ri Kutyika történetét a szerző számos oldalon át is­merteti, így az érdeklődők teljes képet nyerhetnek Tsi­Augusztus telítve van ki­emelt egyházi ünnepekkel. Nagyboldogasszonv ünnepe előtt, még Kolbe Maximilián lengyel vértanúról is megem­lékeztünk, aki önmagát cse­rélte ki egy halá'rmtélt ül­dözött társával, mert annak népes családja volt. Ezen a napon mindig elmélkedem az önfeláldozás alig utánozható csodájáról. Most elmélkedés közben, egy régebbi rádiós műsor jutott eszembe: Han- kiss Elemér Erkölcsi csapdák sorozatának Élet és halál urai című része. A Hankiss-féle műsorban vita alakult: szabad-e egy feltételezett hatalommal együttműködni, ha a tét több száz ember megmentése, tíz vagy húsz társunk feláldozá­sával. Pattogtak az érvek el­lene is, mellette is, és jött a nagy kérdés: na és ha a lángeszű Nobel-díjas nagy fizikus, Einstein között kelle­ne választanunk? Elgondolkozom. Lehet, hogy a tömegben jelentkezne va­laki, egy második Kolbe atya. s mondaná: „helyet cserélek vele, nem áldozom fel Einsteint, legyek inkább én az áldozat”. Vajon elfogadta volna e tár értékeiről. E napokban jelenik meg a sorozat har­madik számaként a Bibliás Szűzanya és a Világ király­nője című imafüzet. Utóbbi az a Szűzanya-„arckép”, melyet Mindszenty bíboros annyira felkarolt már 1948- ban, a ma is élő Mária-Na- tália nővér magánkinyilat­koztatása következménye­ként. Ezután a következő imafüzetek kerülnek kiadás­ra: A fatimai Madonna, a Hétfájdalmú Szűzanya tisz­telete, majd a Karmelhegyi Boldogasszony szeretetlángos füzete, ezt követi a Lurdi Miasszonyunk és a Szeplő­telen fogantatás imaműsora. Készen van a papokért szó­ló engesztelő imafüzet is e címen: Szívet keres a Sze­retetláng. a legmagyarabb bíborossal Mindszenty Jó­zsef atyánkkal. Németh atya volt az utolsó, aki 1948. de­cember 26-án Esztergomban a bíboros elfogatása előtt még ministrált neki a szent­miseáldozatnál. Aznap este hurcolták el az ávósok a fő­papot. Végül közölhetem, hogy Krizosztom atya, a „Búcsú­járók kézikönyve” című. nagy munkáján is dolgozik, melyben a históriákat és bú- csús énekeket gyűjtötte ösz- sze, a Trianon előtti magyar haza összes felderíthető tör­ténelmi kegyhelyeit fonja füzérbe. Igen izgalmas és érdekes munka ez — mond­ja a szerző — sietni kell. több kiadó verseng a kézirat kinyomtatásának jogáért. (Kamarás J.) Einstein, a relativitás elmé­let kidolgozója e nagylelkű felajánlást? Én azt hiszem nem! Mert ő már „túl volt a dolgainak”. Mert amikor Yehudi Menuhin egyszer Párizsban hangversenyezett és a művész hegedűjátéká­nak Einstein tanúja volt, lel­kesedésében ígv szólt a mű­vészhez : „ön most bebizonyította nekem Isten létét.” Einstein pillanatok alatt megkapta a legnagyobb aján­dékot. a legértékesebb kariz­mát, a hit kegyelmét, és amilyen kiválasztott szeméi' volt ő, ez a mély hit örök­re megmaradt benne. Már­pedig „aki hisz, az üdvö- zül". Einsteinnek fontosabb lett volna az elnyert örök üdvös­ségbe való átvonulás, mint egv átmeneti időre megmen­tett rövid földi élet. Ahogy én az életet isme­rem, a tömeg együtt műkö­dött volna a feltételezett ha­talommal. és feláldozta vol­na ötszáz emberért azt a húsz embert, akkor is ha kö­zöttük pusztul el Einstein korunk egyik legnagyobb személyisége. (—rás) A hívő emberek számára a Biblia nemcsak ókori iro­dalmi alkotás, hanem szent könyv is. Szentnek tartják elsősorban a tárgya miatt, mert a Bibliában Istennek rendkívüli működéséről, szóban, tettben való kinyi­latkoztatásáról olvashatunk. (Ebből a szempontból még a nem hívő vallástörténész is „szent” könyvnek tartja a Bibliát, mivel vallásos él­ményekről számol be és val­lásos élményeket ébreszt az olvasóban.) De a hívő fel­fogása szerint, a Biblia nemcsak tárgya szerint szent, hanem főleg a szerzője mi­att, mert a Biblia nemcsak emberi mű, hanem Isten üzenete is emberi szerzők által. Szándékosan nem keresz­tény felfogást említek, mert a hívő zsidók is mindig Is­ten szavát látták a Szent­írásban, másrészt voltak olyanok, akik kereszténynek nevezték magukat, mégsem tartották a Bibliát Isten mü­vének (racionalista „teoló­gusok negatív kritikusok) ... Hit az Istenben A hívő szentírásfogalom- nak megértési alapja a he­lyes Isten-fogalom. Ha valaki a látható dol­gokból, a természet nagysá­gából, fönségéből, célszerű­ségéből eljutott a többé- kevésbé helyes Isten-fogalom­hoz, vagy a bölcselet útján az „Abszolutum”-hoz, az önmagától létezőhöz, a lét­teljességhez — az akár a csillagrendszert, akár az atom csodálatos, de még ko­rántsem egészen kikutatott titkait szemléli, akár az élet rejtelmeibe akar behatolni, mindig nagy tisztelettel áll a természet titkai előtt és va­lamit megsejt erről az ab­szolút lényről: az ő akarata kormányozza a természettör­vény által az egész világot, az ő gondviselése alakítja az egész történelmet. Aki elju­tott ehhez a természet és történelem fölött álló Vala­kihez, abban van Istenhit. Ha ez a hit (meggyőződés) életet irányító erővé válik, akkor beszélhetünk vallá­sos emberről, aki nemcsak tudja, hogy ez a Valaki ott áll a lét, az élet és a szel­lem kibontakozásának elején és végén, hanem egész éle­Visszatért a nagyharang „Ez a harang hirdesse Isten dicsőségét Vigye imáinkat Isten elé Élőkért és holtakért Népünk áldozataiért És Magyarország feltámadásáért ” A németországi Passau. ban, közadakozásból állva a költségeket, öntötték újra azt a mélyhangú harangot, amelyet az idei Szent Ist- ván-napi (örökre emlékeze­tes) körmenet után kondí- tottak meg először a pesti Bazilika tornyában. A ha­rang elődjét 1944-ben né­met katonák vitték ma­gukkal — most hálából a németek ajándékaként ke­rült vissza pontos, kilencven- mázsás mása. Örök hálaként tehát azért a magyar „ha­tártörő” gesztusért. amely hozzájárult a német egye­sítés nagy ügyéhez. — pat — fotó: Czene tében, magatartásában, a természethez és az ember­hez való viszonyában gya­korlatilag is elismeri Annak legfőbb hatalmát és Tőle való függőségét. Készség hinni Istennek Aki azonban pusztán ter­mészetes úton jutott el az Isten-fogalomhoz, a világ Alkotójához, az értelmes és szabad akarattal rendelkező ösvalakihez, hamarosan egy nehézségre bukkan. — Mikor a világ titkát, a lét és az élet titkát akarta meg­oldani, egy még nagyobb titokra talált, mely előtt az emberi gondolkodás és minden metafizika megáll. Eljutott a titok titkához, legalább is természetes ész­szel azt hiszi, hogy már ott áll a legtitkosabb ajtó előtt. Látszólag valami nagy el­lentmondás van abban, hogy ez a hatalmas, végte­lenül bölcs és személyes lény, ez a titokzatos Valaki hallgat. Theos sigon: a hallgató Isten — mondta Origenész. A vallásos ember átérzi végtelen kicsinységét térben és időben... kifeje­zi hódolatát a Végtelen Nagyság előtt. Készségesen megígéri, hogy mindenben követi az ö akaratát, ame­lyet a világból, a természet- törvényből megismer. Még­is valami kínzó hiányérzet van benne. Szeretné, ha ez a világból megismert ösva- laki valahogy személyesen is közölné vele magát és aka­ratát. konkrét eligazítást ad­na az életre. Felébred ben­ne a vágy, hogy ez a néma Isten megszólaljon. Ha ö Valahogy emberileg fogható módon megszólalna, akkor már nemcsak Istenben hin­ne. hanem hinni lehetne Istennek is. . . Tisztelet Az emberi kultúrának egy nagyfontosságú emlékéhez tapadó tisztelet, atyáink ál­tal szentnek tartott könyv iránt való kegyelet minden­képpen megilleti a Bibliát. Művelt ember nem kezel­heti e szent könyveket av­val az éretlen és értelmetlen fölénnyel, amellyel kama­szok tekintenek vissza a gyermekkori mesekönyveik­re, mert azt hiszik, szé­gyenkezniük kell amiatt, hogy ők valaha is kezükbe vették Ezopusz meséit, Gul­liver utazásait, Don Quijote kalandjait. Az érett felnőtt szívesen olvassa e könyve­ket is, mert tudja, hogy csak most képes igazán fel­fogni azoknak az értelmét. Röviden összefoglalva: Tisztelet a Biblia emberi ol­dala iránt akkor is méltó és értelmes dolog, ha annak isteni oldaláról még nem győződtem meg. Másrészt egy feszült várakozás az is­teninek megnyilvánulása felé nem kritikátlan hiszé­kenység, hanem egy felfelé nyíltság, mely nem állít ele­ve korlátokat a szellem elé. Aki előítéleteivel elzárja a szellem felfelé emelkedő út­ját, az épp’ a lényeget nem látja meg. Türelem Végül a Biblia kezdő ol­vasói számára igen fontos a türelem. Vannak, akik mindjárt izgulnak, ha a Szentírásról vagy a kinyilat­koztatásról alkotott elkép­zeléseikkel ellenkező dol­gokat látnak a Bibliában. Isten abszolút Űr. ö maga választja meg a módot, ahogyan közölni akarja üze­netét. Ne légy ideges, ha olyasmit olvasol, amit nem értesz. És ha nem tudod egy hívő ember szemével olvasni az Írást, olvasd leg­alább az értelmes művelt ember szemével! Művelt embert nemcsak a sport, mozi és színház érdekli, nem is csak az atomfizika és a biológia, hanem a val­lás is, amely akarva^ nem akarva az emberiség törté­netéhez és kultúrájához tar­tozik, beleszövődik bölcse­letbe. tudományba. művé­szetbe, szociológiába. Azután azt sem szabad elfelejteni, hogy a Biblia nem akármilyen vallásos tankönyv, hanem az embe­rek üdvén működő isteni kinyilatkoztatásról számol be s ezért szükségképpen történeti korhoz és történe­ti személyekhez van kötve. Amint tehát a kinyilatkoz­tatás megjelenik, mindig egy határozott kor kultúrá­jának jegyeit viseli magán... DSIDA JENŐ: KRISZTUS Krisztusom, én leveszem képedet falamról. Torz hamisításnak érzem vonalait, színeit, sohase tudlak ilyennek elképzelni, amilyen itt vagy. Ilyen ragyogó kékszeműnek, ilyen jóllakottan derűsnek, ilyen kitelt arcúnak, ilyen enyhe pirosnak, mint a tejbeesett rózsa, És sok éjszaka láttalak már, hallgattalak is számtalanszor, én tudom, hogy te egyszerű voltál, szürke, fáradt és hozzánk hasonló. Álmatlanul csavarogtad a számkivetettek útját, a nyomor, az éhség siralomvölgyeit s gyötrő aggodalmaid horizontján már az eget nyaldosták pusztuló Jeruzsálemed lángjai. Hangod fájó hullámokat kavart, mikör a sok beszéd után rekedten újra szólalni kezdtél. Megtépett és színehagyott ruhádon vastagon ült a nagy út pora, sovány, széltől-naptól cserzett arcodon bronzvörösre gyűlt a sárgaság s két parázsló szemedből sisteregve hullottak borzas szakálladra az Isten könnyei — EINSTEIN ÉS Á HIT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents