Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-25 / 122. szám
Lélektől lélekig CIVITAS CRISTIANA - BALASSAGYARMAT AZ ummzzj MELLÉKLETE 1990.4. SZÁM Szent István utca* Kedves magyar testvére, im, kedves balassagyarmati polgárok! Tegnap délután Nógrád község ősi várában jártam, ahol az állam szuverenitásának legfontosabb felségjel- vényét, a koronás címeres magyar nemzeti onszágzász- lót újból felvonták a kettőskeresztes magas árbocrúdra. Szívbe markoló volt az ér. zés, amit a Szózat éneklése közben a könnyes szemekben láttam. Mindenki érezte, valami új kezdődik. Valami új fordulat, amire oly régóta várunk! És ma, Szent István királyunk napján. mi gyarmatiak is elmondhatjuk: mi is érezzük már, hogy valami friss zefírus leng a város falai között, amely a boldogabb jövő ígérete. Megalapozottabban bíz. hatunk ebben, hiszen a szentistváni örökségnek vagyunk letéteményesei, amit ma sem mellőzhetünk, ha az újjáépítést komolyan akarjuk. Én még emlékszem arra. amikor Szent István nem porladó kezének aranyvonata könnyes diadalmenetben gördült végig országunkon, hogy utat mutasson minden magyarnak. Szent István poA régi és új utcatábla a váltás napján, 1990. VIII. 20-ah. ’’ Fotó: Reiter litikai lángelméjével és vi. lágos történeti küldetéstudatával minden téren mélyreható, hatalmas átalakulást kezdeményezett. Senki nála mélyebb és bölcsebb törvényt nem alkotott, senki nem féltette úgy a magyar jövőt, a gyűlölködő és fennhéjázó emberektől, mint ő. Csoda-e tehát testvéreim hogy azok, akik a szentistváni örökséget elfogadtuk, mi balassagyarmatiak egv családba, a CIVITAS FOR- TISSIMA KÖRBE gyűltünk össze és minden pártoskodás nélkül másokkal együtt hirdetjük a szeretetet és a békét, mert azt akarjuk, hog^ minden gyarmati polgár val. lásra és pártra való tekintet nélkül találja meg egymás kezét és szeretetben összeforrva együtt beszélgessünk közös gondjainkról. Én tehát most minden gyarmati polgár nevében köszöntöm az ünneplő közönséget abból az alkalomból. hogy most teszi első lépéseit a kibontakozás felé, amikor Szent Istvánra em. lékezik nemcsak lélekben de kedves utcájának róla való elnevezésében is, amikor már van ereje és bátorsága visszaállítani azt a nevet, mely a források szerint már a 18. század máso. ,-dik felében is, ,Sáe»t‘..,JáU'Án Utca volt. Minden járókelőt emlékezhessen ez az utca árrá, hogy SZ3EHT ISTVÁN UTCA 1990. augusztus 20. Az új utcanévtábla Balassagyarmaton, alatta a jelképes tábla, melyet az Ünnepségen Sághy Ferenc kanonok megáldott. őrködik felettünk tündöklő csillagunk, országunk istáp- ja, a nemzet atyja, apostola, szentje, aki nekünk nemzeti egységet, európai népközösséget, munkát, tisztes életet hozott. Ilyen jelkülettel kell a kö. zeli hetek nagy munkáira felkészülnünk s ha helyén lesz szívünk. Szent Istvánra gondolva tudni fogjuk, ho_ gyan kell cselekednünk. * Elhangzott 1990. augusztus 20-án Balassagyarmaton, az ün. nepélyesen visszahelyezett Szent ,,István utcatábla avatásánál. Elmondta Kamarás József a CI- VITAS FORTISSIMA KÖR társ- „plnöke., w A 23 évtizedes pápai ajándék Szent Felícián vértanú kultuszából Egy évforduló ad alkalmat arra. hogy ismerjük a balassagyarmati plébániatemplomban ma is látható és 1759. augusztus 20-án odakerült ereklyének rövid történeti összefoglalója. Sokan ismerik gr. Balassa Pál tevékenységét, aki a XVIII sz.-i Gyarmatnak iparosok, mesteremberek, kereskedők betelepítésével, pezsgő mezővárosi életet biztosított. Azt már kevesebben tudják, hogy Balassa templomépítő tevékenysége is jelentős volt, itt többek között csak az esetünkbe tárgyalt gyarmati, vagy a liptószentmiklósit említem meg. Ezen munkálkodásáért XIII. Kelemen pápa, a katakombákból kiemelt Szent Felícián vértanú testereklyéjét adományozta Balassa Pálnak, hogy azt kékkői várának házikápolnájába helyezze el. A főúr ezt nyilvános tiszteletnek kívánta kitenni és ezért annak egy díszes rokokkó oltárt építtetett a balassagyarmati templomban, ahová a már fentebb említett napon díszes külsőségek között az üvegkoporsót végleges helyére elhelyezték. A finomművű. feltehetően olasz mestermunka ezüst keretbe és sarkokba foglalja a koporsó oldalait képező kristályüveget Ebben kívülről is látható a korhű, selyembrokátba burkolt fekvő ereklye, a reáfektetett pálmaággal, a mártíromság jeleként. Ugyanis a behelyezés előtti orvosi szakvélemények szerint. melyekről hiteles egyházi okirat tanúskodik, a koponyán található törések és zúzódások, egyértelműen a kor egyik gyakori kivégzési módjára, az agyonköve- zésré vallanak. A koporsó egy mélyedésben látható, melyet aranyozott, gazdag indadíszes és kagylós keret foglal közre. E felett, egy-egy függő angyalka díszes, vörös függönyt tár szét. Ezek felett aranyozott Istenszem fénysugarakkal fehér felhők angyalfejek között. Az oltárt aranyozott kagylókeretezés zárja le. A koporsó két oldalán egy- egy fehér gipszszobor. A bal oldali Szt. Flóriánnak, a tűzoltók és kéményseprők védőszentjének alakja, míg a jobb oldali pedig a Krisztus keresztrefeszítésénél is jelen volt római százados. Longinus szobra. Az oltár jobb oldalán díszes keretbe foglalva olvasható az a latin nyelvű okirat, mely a koporsóban fekvő vértanú személyének hitelességét bizonyítja. Az okirat keltezése Pozsony, 1759. év és a vörös pecsétviaszban Eszter- házy Károly gróf katharai püspök pecsétlenyomata és aláírása olvasható. Ezt megerősíti a tőle jobbra található pecsétnyom és aláírás, mely ugyanez évben Nagyszombaton kelt és Szentillo- nay József arbei püspök és esztergomi káptalani főhelytartóé. A vértanú iránti tiszteletből a múltban két régi harangon is találkozhattunk nevével. Az egyik, egy 1808- ban öntöttön .. . S. FELICI- ANEM ORA PRO NOBIS. . . azaz Szent Felícián imádkozz érettünk felirattal ellátott volt. míg a másik egy 1889-ben Temesváron öntetett négyes sorozatú harang közül a legkisebb, a 100 kg- os volt. Korabeli források szerint, ennek a szövege is ismert: SZENT FELÍCIÁN VÉRTANÚ, KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK / A BALASSAGYARMATI ROM. KATH. TEMETÖGONDNOKSÁG ÉS A TEMETKEZÉSI TÁRSULAT ADOMÁNYÁBÓL. Az előző harang később elrepedt és beolvasztották, az utóbbit pedig 1917-ben leszerelték és elvitték háborús célokra. A vértanú tiszteletét ereklyéjén kívül őrzi még az egyházi énekkar, mely 1974-ben vette fel nevét. R. L. A balassagyarmati katolikus templom Szent Fclícián-ol- tára.-------------------------------------------------------------------------------------------Bevezető sorok Sághy Ferenc balassagyarmati kanonoknak a Szent István-napi ökumenikus kenyéráldáson elmondott szavaira visszacsengenek a Lélektől Lélekig melléklet augusztusi összeállításában olvasható írások és az itt közölt képek. — Soha ne feledjük — mondotta a kanonok úr —, hogy Balassagyarmat nemcsak Civitas Fortissimo, hanem Civitas Cristiana is! A Civitas Fortissima rangjáért, az 1919. januári csehkiverés győzelméért élethalálharcban kellett megküzdeni, áldozatokat hozni. Életeket adni, hogy a várost elfoglaló cseh légionáriusok itteni harcállásai ne lehessenek a várost az országtól örökre elszakító demarkációs „rendezési” pontok a térképen. A Civitas Fortissima a legbátrabb város, amelynek összefogására egy ideje azonos nevű és azonos szellemű független városi polgári egyesület alakult — tehát Civitas Cristiana, keresztényi-keresztyéni város is. Lakóinak többsége (túlnyomó része) e hitben él, dolgozik, szeret. És ünnepi alkalmain meggyőző erővel kifejezi: így akar élni a jövőben is. A vallásos város a közeli múltig szenvedte előítéletes háttérbeszorításának súlyos következményeit. Mégis mindig hitt és remélt, összeállításunk szerzői ezúttal a Civitas Cristiana ökumenikus vallásos alapjaira. sarokkövének egy-egv részletére, kisugárzására mutatnak rá. A szerkesztő L____________________ _ S zent István-napi képek Balassagvarmafrc Munkatársunk Czele János fotóiból készült kis összeállítás hűen tükrözi az immár hagyományos (második évben rendezték meg) Szent István- napi ökumenikus, minden felekezeti hivőt és a város minden polgárát megszólító kenyéráldási szertartást, hagyománykultúra ápolást jelentő perceit. Képeinken Sághy Ferenc kanonok kenyéráldás közben; a Szent Koronát hagyományosan jelképező aratási koszorút, néhány év múlva talán már a képen látható szőke kislány tartja majd ugyanitt és végül a kenyéráldási ünnep résztvevőinek egyetlen nagy népes családot, a gyarmatiakat egyesítő karéja. A színhely, a katolikus templom előtti utcaszakasz. 1990. augusztus 20-án, Szent istván- napján. ADY ENDRE: AZ ÍR ÉRKEZÉSE Mikor elhagytak, Mikor a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul Átölelt az Isten. Nem harsonával, Hanem jött néma, igaz öleléssel, Nem jött szép, tüzes nappalon, De háborús éjjel. És megvakultak Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom, De őt, a fényest, nagyszerűt, Mindörökre látom.
