Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-18 / 117. szám

2 L"UZFnnU 1990. AUGUSZTUS 18.. SZOMBAT Z IjIí Szent István ünnepe kötelez (Folytatás az 1. oldalról.) az Aranybulla arról a kirá­lyi kötelezettségről szól, hogy ezen a napon a király Szé­kesfehérvárott ülje meg az ünnepet, ahová minden tiszt­ségviselő, sőt minden nemes — hiszen ez még a kiváltsá­gok világa volt — elébe já­rulhasson és vitás ügyeikben az uralkodó igazságot oszt­hasson. A törvény kimond­ta. hogy ha az uralkodó aka­dályoztatása folytán, ezen nem vesz részt, akkor helyet­te a nádorispán tegye. Tehát olyan, kezdetben inkább egyházi jellegű, de hamaro­san világi szerephez jutó, az állami életben nagy jelen­tőségű ünnepről van szó. melyet — legyünk büszkék rá! — 900 éve ül meg a ma­gyarság. Mindehhez hozzáte­szem, hogy jövőre lesz száz esztendeje, hogy a magyar Országgyűlés munkaszüneti nappá változtatta augusztus húszadikát. Olyan nap ez, amelyen indokolt, hogy ál­lamalapító királyunkra, igaz­ságosztó királyainkra és or- szágnagyjainkra emlékez­zünk! S arra, hogy minden­re, amit teszünk. hogy jól tegyük, a múlt is kötelez, hiszen István király óta alig 33 nemzedék váltotta magát ezen a földdarabon. Tehát minden egyes nem­zedék elkötelezett a múlt, a magyar nemzet fennmargdá- sa iránt, de még inkább a jövő iránt. Mert ha mi nem mentjük át legjobb hagyo­mányainkat a jövőnek és ha nem teremtünk új hagyo­mányokat, mit örökölnek utódaink? A legfontosabb teendőnk, hogy a demokrá­cia, melyért 200 esztendeje harcolnak a magyarság leg­jobbjai. ne'csak vendég le­gyen Magyarországon, amint volt 1848 49-ben, 1918-ban, 1945 46-ban, 1956-ban, ha­nem a mi történelmi vállalá­sunk eredményeként örök kí­sérője legyen nemzetünk éle­tének. 9 Elnök úr, ön történész, hogyan látja, mit tart fon­tosnak az elmúlt hónapok sorsdöntő változásaiból? — Államalapító királyunk ünnepe kapcsán én azt tar­tom a legfontosabbnak, hogy a magyar állam életének a megújításáért folyik a küz­delem. Ennek a megújulás­nak az a tartalma, hogy a parancsok kormányozta or­szág helyébe, a törvények kormányozta ország lépjen, hogy Magyarország sorsát ne önkény határozza meg, ha­nem a népakaratot érvénye­sítő képviseleti rendszer, amely törvényes úton min­dig megújítható, az alkot­mányosság követelményei szerint. A nép ezt leginkább abban érzékeli, hogy az egy- párti uralmat több párt ver­sengése, vitája váltotta fel. Nagyon remélem, hogy e fontos mozzanat lényegét is tapasztalni és értékelni fog­ja. azt, hogy a döntések az általa választott képviselők mérlegelésén alapuló dönté­sek. Azaz, a szabadság nem anarchisztikus formában ölt testet, hanem, mindenekelőtt a törvény uralmában. • A pártállam letűnésével, eufórikus állapot volt ta­pasztalható. Ennek a szük­ségszerű elmúlásával, a hét­köznapi gondok közepette lát-e lehetőséget, hogy a po­litizálásról leszoktatott nép követni tudja azokat a vitá­kat, amelyek itt a házban zajlanak sorsunk jobbításá­nak jegyében? — Ügy gondolom, hogy az eufória, a mámor nem lehet olyan közeg, melyben a köz­élet tartósan létezhet. Ter­mészetesnek tartom, hogy a hétköznapi figyelem alapján alakul ki a nép véleménye. Azt remélem, hogy népünk józanul fogja figyelni a fej­leményeket Nem a mámor visszatérésére gondolva, de nem is amiatt, mert olyan gyermeteg lenne, hogy föl­tételezné: a több mint négy. évtizedes diktatúra után azonnal teljesülhet minden demokratikus remény. Ha már azt elérjük, hogy ez a figyelem józan, sokat elér­tünk. Azt ugyanis követni fogja a gondos mérlegelés. Észre fogja venni, hogy a parlamenti viták, a politikai életet általában jellemző nézetkülönbségek, a szokat­lan összecsapások döntően nemzetféltésből, jó szándék­ból erednek és azt célozzák, hogy ne egymás legyőzése, hanem meggyőzése révén szülessen a törvényhozói dön­tés. Ha a figyelem elvezeti a népet ahhoz, hogy a kü­lönféle álláspontokat mérle­gelje. akkor remény van ar­ra, hogy a döntések többsé­gével a nép is egyetért. 9 Mi történik akkor, ha nem ért egyet? — Fennmarad a lehetősé­ge, hogy korrigáljon a kö­vetkező választáson, hiszen a demokrácia javításának ez a békés, az alkotmányos útja. Akkor majd megint a kezé­ben lesz a' döntés, de ez már nem lesz annyira alka­lomszerű» mint a mostani választásokon. Ugyanis, ha jól figyelt és jól mérlegelt, akkor az országgyűlési cik­lus leteltével már tudni fog­ja. hogy miért arra a képvi­selőre szavaz, akire szavaz. Miért arra a pártra voksol, amelyiket előnyben részesít. A demokrácia 'meggyökere- sedése a nép számára lehető­séget nyújt arra, hogy meg­erősítse korábbi állásfogla­lását, vagy felülvizsgálja azt. A demokrácia ereje éppen abban van,. hogy korrigálni tpdja önmagát vér nélkül, felfordulás, bosszúhadjára­tok. az azoktól való félelem nélkül. Ennek a ritmusnak ki kell alakulnia, miután most mindezt megalapoztuk. A rendszer önmagái fogja igazolni; abban is, hogy az egyenes folytatást kínálja és abban is, hogy a változtatás lehetőségét biztosítja. A de­mokráciának azonban két fontos pillére van. Létezik a többség bizalmát élvező fe­lelős kormány, amely az Or­szággyűlésnek tartozik fele­lősséggel. Hiányzott azonban a harmadik pillér. És ez a helyi önkormányzatok de­mokratizálása. 9 A parlament az utolsó hosszúra nyúlt ülésén elfo­gadta az önkormányzati tör­vényt. A szeptember végi választásokon érvényesül majd a hatalom — a helyi hatalom — megszerzésének eddig nem gyakorolt módsze­re. ön az imént a demokrá­cia meggyökeresedéséről be­szélt, a parlament aspektu­sából; mit jelent mindez az önkormányzat helyi értel­mezésében? — Az ország kormányzá­sát a parlamentnek felelős kormány látja el. Vannak azonban olyan helyi igazga­tást feladatok, amelyeket, ha a központra bízunk olyan kockázatot vállalunk, hogy elszakítjuk attól a közegtől, ahol a szabályozásra tényle­gesen szükség van és a kör­nyezetismeret is adott. A helyi jogszabályok alko­tásához, helyi önkormányzati szervek kellenek: megyei köz­gyűlés, városi elöljáróság falusi-községi elöljáróság. S hogy legyenek olyan válasz­tott személyek, akik egyfe­lől e testületeknek felelősek a helyi rendelkezések érvé­nyesítéséért. másfelől az or­szágos kormányzati intézke­déseket érvényesítik. Két jellegzetességet tartok fon­tosnak: mindenekelőtt de­mokratikusan választott sze­mélyek legyenek — tehát nem fentről, akár nyíltan, akár fülbe súgással kijelölt emberek (ismerjük: ,4édes egykomám, ezt szeretném én polgármesternek”), hanem akiket ténylegesen lentről szabályozott jelölési eljárás­sal. demokratikusan válasz­tanak meg. És a második jellegzetesség: mint ahogy a kormányt felelősségre von­hatja az Országgyűlés, úgy vonhassa felelősségre a helyi önkormányzat képviselőit is a helyi, demokratikusan megválasztott önkormányzati testület. Ennyi az egész. Ha ez a harmadik pillér is meg­lesz, akkor a demokratikus fordulat kiteljesedik, a nép azokkal szembesül, akiket a többség választott meg. Hangsúlyozni kell azon­ban, hogy sem az országos, sem a helyi szinten válasz­tottakat politikai felelőssé­gük mellett semmilyen vá­lasztás sem menti fel a jogi felelősség alól. 9 Professzor úr, ön az egyetemi katedrát cserélte fel a Parlament elnöki pul­pitusával. Ott, a hallgatók szerették és tisztelték, nem tűnődött el azon, hogy vol iáképpen hallgató korú hon­atyák érdes, netán tisztelet­ien hangot ütnek meg? — Alakuló intézményben működünk, ahol a többség velem együtt kezdő. Ilyen körülmények között, össze kell köszörülődnünk. Ez az egyik mozzanat. A másik: én tanárként sem álltam tekintélyelvi alapon, a Ház elnökeként sem. Amit' bizto­sítani szeretnék, az egyedül az, hogy az Országgyűlés mi­nél jobban ellássa jogsza­bályalkotó feladatát. S hogy segítsem azokat a képviselő- társaimat, akiknek talán le­hetőségük van arra, hogy a jelenleginél többet tegyenek ennek érdekében. Ha azon­ban lenne olyasvalaki — és nincs okom feltételezni, hogy ilyen van —, aki fontosabb­nak tartja a magamutoga- tá?t. az önreklámot, pártja céljainak a közcélok fölé emelését, azt megpróbálnám a házelnök számára adódó eszközökkel, a jogszabály- alkotás útjára terelni. A ki- sebb-nagyobb nézeteltérések nyilván az összeköszörülő- dés hiánya miatt fordultak elő. Öröklött házszabályok­kal dolgozunk, amelyek még az egvpárti parlament testé­re készültek. A lényeg, hogy az Országgyűlés május óta annyit produkált, amennyit kevés parlament mondhat el ilyen rövid idő alatt. 9 Végül, egy személyes kér- dést engedjen meg. Össze tudja egyeztetni az itteni te­vékenységét a történész kutató munkájával? Egyálta­lán van ideje, hogy folytas­sa, amit kutatóként eddig végzett? — Nagyon nehéz pontot érintett, mert azt keli mon­danom, hogy nem. kém tu­dom folytatni, mert az em­ber életszakaszai sajnos nem úgy váltják egymást, — hogy egy volt tanárom mon­datát idézzem — mint az őrtálló katonák: az egyik jön. szalutál és átadja a helyét. A munkaidőm pilla­natnyilag úgy oszlik meg hogy 95 százalékot foglal le a parlamenti tevékenység és csak 5 százalék marad a vállalt, egyéb kötelezettsé­geim teljesítésére. Az egyetemen fizetés nél­küli szabadságot kértem az -Országgyűlés megalakulásá­nak napján. Már csak né­hány órát tartottam, elbú­csúztam hallgatóimtól, aki­ket nem hagyhattam cserben. Az említett 5 százajék ezt jelentette, részben meg azt a munkát, amit a nyomda vár. 9 Professzor úr. köszönöm a beszélgetést. Király Ernő „M/e/off késő nem lesz..." Az egyiptomi elnök pén­teken újból arra kérte Ira- kot, tegye lehetővé az öböl menti válság békés meg­oldását, „mielőtt késő nem lesz”. Hoszni Mubarak Alexand­riában nyilatkozott a sajtó­nak azután, hogy fogadta a közös piaci „trojkát”. Aggo­(Folytatás az 1. oldalról.) mek. Még „karonülő” csecsemő is volt közöttük. A váratlanul érkező cso­port mindegyik tagja török állampolgár volt. " Közülük egy beszélt németül. Ke­rítettek hát egy német tol­mácsot, hogy egyáltalán megértsék. Biztosat ebben a pillanat­ban még senki nem tud. A törökök közül húsznak volt szabályos útlevele, tíznek csak hazájabeli személyi igazolványa, a hét gyermek­nek pedig semmiféle papír­ja. Amit eddig a vizsgálat kiderített: a csoport Bu­dapestről érkezett. Állító­lag egy buszsofőr hozta őket a határ közelében le­rakta őket és a fuvarért je­lentős összegű pénzt vágott zsebre. A Cseh és Szlovák Köz­társaságba igyékvők az éj­szaka leple alatt a zöld ha­táron keresztül távoztak Magyarországról. Gyalogo­san. Az Ipolyban ugyanis olyan sekély a víz, hogy a meder könnyűszerrel át­járható. Hogy miként, mi­iven sorrendben kerültek a szomszédos országba, azt a további vizsgálatok derítik ki. A népes csoportnak azon­ban nem volt szerencséje, még közel a határhoz, va­lahol Ipolyhídvég környé­kén rájuk bukkantak a szomszédos határőrök. Mi­vel nem voltak rendben az útiokmányaik és hiányzott dalommal szólt az Irakban és Kuvaitban rekedt egyip­tomi, illetve más külföldi állampolgárokról. Nem min­den gúny nélkül megje­gyezte reméli, hogy „nem kell majd nyolc-tíz évet várni a Kuvaitból való ira­ki kivonulásra”. a Cseh és Szlovák Köz­társaságba szóló vízumuk rövid kihallgatás után fel­ültették valamennviüket egy bérelt szlovák autó­buszra, aztán kísérettel el­hozták őket a parassapusz- tai határátkelőhelyhez. Még olyan kicsi gyerek is akadt a csoportban, akit az édesanyja ott a határon szoptatott meg. Szombathi István főhad­nagy a határátkelőhely pa­rancsnoka is értetlenül áll az eset előtt. — Az már előfordult, hogv egyszerre két-három ha­társértőt kaptunk vissza. De ilyen eset, hogy egyszer­re harminchét embert ad­janak vissza, most első íz­ben történt. A mi kisbu­szunk háromszor fordult amíg beszállították őket a rétsági rendőrkapitányság­ra. Hogy hová igyekeztek, és mi volt a veszélyes- ka­land indítéka, az egyelőre nem világos. Az ügy nem mindennapi. A megkezdett vizsgála­tot folytatják, amely majd pontot tesz a törökök kü­lönös kirándulására. Ez már a szakemberek feladata lesz. A parassapusztai határ­átkelőhely élete is vissza­tért a megszokott mederbe. Egymás után érkeznek a legkülönfélébb rendszámot viselő gépkocsik, hogy a formaságok rövid intézése után belépjenek, vagy el­hagyják Magyarországot. Csatai Erzsébet Fotó: Bábel László Ünnepi gyűlés Kisterenyén Közös szervezésű ün­nepi nagygyűlést rendez­nek augusztus 20-án, dél­előtt 9 órától Kisterenyén, a KDNP, a FKgP és az SZDSZ megyei szervezetei. A kas­télykertben sorra kerülő ren­dezvényen tábori misén is részt vehetnek az érdeklő­dők. Falikép Különleges képzőművé­szeti alkotást avatnak augusztus 18-án, dél­előtt 11 órakor az ÉM. Szécsényi Téglagyárában. Ekkor adják át az üzem gyártócsarnokában azt a huszonöt négyzetméteres faliképet, amelyet Radios István festőművész készí­tett. Az avató beszédet Kisterenyei Ervin festőmű­vész restaurátor tartja. I Trabant ütközött kamionnal Meghalt a gyalogos Halálos közlekedési bal­eset történt augusztus 17- én éjjel 0 óra 5 perckor Balassagyarmat külterüle­tén a 22-es főúton. A tra­gédia Balassagyarmat és Üjkóvár között következett be. Virág István határőr sorkatona nézsai lakos az édesapja tulajdonát képező Trabant gépkocsival egy gyalogost akart kikerülni. Eközben pedig összeütkö­zött a vele szemben szabás lvosan közlekedő angol rendszámú kamionnal, ame­lyet egy török nemzetisé­gű sofőr vezetett. A kamion a Trabantot nekilökte a gyalogosan közlekedő Bara- nyi Andor gödöllői lakos­nak, aki a helyszínen életét vesztette. A balesetben sú­lyosan megsérült a személy- gépkocsi vezetője, valamint három utasa. A személy- gépkocsiban 40 ezer a ka­mionban 15 ezer forint kár keletkezett. Parassapusztára hozták a határsértöket Sajtótájékoztatókról jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) 80—100 fő szakembert és negyven technikai dolgozót foglalkoztat — három fő te­rületre koncentrálja tevé­kenységét: vizsgálja a gaz­dasági erőfölénnyel való visszaéléseket, a kartell- ügyeket és a fúzió egyesü­lések jogosságát.' A hivatal a kormány felügyelete alatt működik és felelősséget vál­lal a törvényben foglaltak megvalósításáért. Nem al­kothat jogszabályokat, ope­ratíven sem avatkozhat a gazdasági folyamatokba. Szabályozza a kormány és az Országgyűlés közötti viszonyt. A törvény nyugati or­szágok gyakorlatához ha­sonlóan egyrészt az etikai normák betartását sugallja, másrészt a közérdeket vé­di, a gazdaságok helyes pá­lyára való állításával. A gazdasági versenyhi­vatal szakemberei által végzett vizsgálatokat vég­ző határozatot a verseny- tanács hozza meg, amely független, részére nem le­het konkrét utasítást adni, csak a törvénynek vannak alárendelve. Vissi Ferfenc elmondta: a privatizáció során ; ügyelnek arra, hogy indokolatlanul ne jöjjenek létre újabb mono­póliumok. Szóba került, hogy egy átmeneti hiány­helyzet feloldására, szóba jöhet egy intervenciós alap kialakítása. A hivatal dön­tése ellen a bírósághoz le­het fordulni. A gazdaság átalakításá­nak folyamatában fontos területet felölelő törvény­ről van szó, amely tovább­ra sem old meg mindent. Privatizáció az állami gazdaságokban Pénteken, Budapesten az Állami Gazdaságok Egye­sülésének székházéban ke­rült sor a földtörvény­tervezettel kapcsolatos ál­lami gazdasági állásfogla­lást ismertető sajtótájé­koztatóra, amelyen a töb­bi között részt vett Sárossy László a Földművelésügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára. Az állami gazdaságok egyetértenek azokkal az alapelvekkel, amelyeket a földtörvénytervezet is tar­talmaz. — hangzott el töb­bek között. Rendezőelv­nek azt tartják, hogy a föld- tulajdon és a földhaszná­lat lehetőleg egybe essen. Az állami gazdaságoknál a tu­lajdonreformot több válto­zatban és formában képzelik el. Elsőnek - társasági for­mában, másodiknak alkal­mazotti tulajdonosi meg­oldással, a harmadik kate­góriába sorolják azokat a gazdaságokat, akik nem bír­ják a versenyt, elszámo­lásra vagy értékesítésre ke­rülhetnek. Kifogásolják a törvény- tervezetben a létrejövő köz­rendező bizottságok ható­sági jogkörét, döntését, a fellebbezési jogkör tilalmát, illetve egyes esetekben an­nak szűkítését. A három célkitűzésből főleg a jóvá­tételre koncentrálnak és szinte feltétel nélkül bő­kezűen kívánják rendez­ni az eredeti tulajdonosok és örökösök kártalanítását. A tulaTdonrefcrmot éppen- csak érinti s mindezek lé­vén nagy bizonytalanságot teremt a mezőgazdaság folyamatos . termelésében és jövőben eredményes mű­ködésben. A csaknem feltétel nél­küli jóvátételt egészség­telennek tartják, mert bir- tokelaprózódáshoz vezet­het, és gátolja, hogy jövő­ben is versenyképes mé­retű kisebb állami gazda­ságok alakuljanak. Nehez­ményezik, hogy a privati­zációs kormánybizottság munkájában nincs képvise­lője a mezőgazdasági ága­zatnak és a szakértők kö­zött az FM részéről nincs agrár közgazdász. Venesz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents