Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-07 / 81. szám
4 1990. JÚLIUS 7.. SZOMBAT imnnznj „Működésképtelenné válhat az ország...” Beszélgetés Horn Gyulával Horn Gyula, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának és a Magyar Szocialista Pártnak az elnöke nyitóelőadást tartott a salgótarjáni ifjúsági nyári egyetemen Magyarország és az átalakuló Európa viszonyáról. Ittjártakor válaszolt néhány - részben az előadás témájával összefüggő, nagyobbrészt azon túlmutató Balassagyarmat Iskolaváros — mérlegen Emelt szinten a „kerisek” — Nincs igazgató a Balassiban kérdésünkre. • Közismert, hogy ön, illetve az ön által irányított magyar diplomácia igen kezdeményezőnek, aktívnak bizonyult egy új külpolitikai orientáció alapköveinek lerakásában. Hogyan ítéld meg, hazánk nemzetközi tevékenységében melyik az erősebb tendencia: a folytatás, vagy a megújulás? Sajnál-e valamit, amely másként alakul, mint ahogyan elképzelte? — Ügy vélem, hagy a jelenlegi külpoltika jelentős mértékben épít a korábbira, annál is inkább, mert annak most kezdenek beérni a gyümölcsei. Az új kormány — mindenekelőtt a miniszter- elnök — előszeretettel foglalkozik nemzetközi kapcsolataink továbbfejlesztésével, s legkevésbé e tevékenysége bírálható. Nem látok veszélyeket a tekintetben, hogy e téren megtorpanás visszaesés következne be. Ugyanakkor időnként elhangzanak olyan nyilatkozatok, megnyilatkozások; amelyek szerintem nehézségeket okoznak az országnak. Arra gondolok, hogy esetenként túlzottan differenciálunk, elhatárolódunk szomszédainktól. Az sem vezethet jóra, hrf a külpoltikát egyes pártok saját céljaiknak, propagandisztikus szempontjaiknak próbálják alárendelni. S, bizony tapasztalni ilyen törekvéseket. • Mi a véleménye a közvéleményben élénk visszhangot kiváltott térroristaügy- röl, divatosan szólva a „Car- los-gate”-ről. — Mindenekelőtt azt hangsúlyoznám, hogy nagyon sokat ártott hazánk nemzetközi tekintélyének. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni Magyarország akkori meghatározottságát. Része részese volt, egy átfogó rendszernek, melynek következtében a magyar vezetés is kényszerpályán mozgott. Egyébként aligha tudom elképzelni, hogy a Carlos- ügyről a nyugati elhárító szervek ne rendelkeztek volna megfelelő információkkal. Meggyőződésem, hogy az Egy tizennyolc éves magyar fiút 1944 végén elfognak a szovjet katonák, s különféle bíróságaik politikai elítéltként adnák tovább. Ukrajna börtöneiből, munkatáboraiból Észak-Urál erdeibe, majd Kazahsztánba, a hírhedt GULAG-lágerekbe kerül. Azt sem tudja, miért ítélték el, azt sem, mennyi időre, mert nem érti az ítéletet, nem tud még oroszul. Lesz alkalma megtanulni: tíz évet kap. Ír, ol- j vas oroszul, amikor végre, j sok remény és kétség | után 1953-ban hazatérhet. ilyen kérdéseket nagy felelősséggel kell kezelni, beleértve a dokumentumok teljes körű, alapos vizsgálatát is. Könnyű most különböző papírokat rekonstruálni, netán kreálni, de nagyon kell vigyázni velük, mert — ismétlem — az ország nemzetközi tekintélyéről van szó. • Milyen okokra vezeti vissza, hogy a környező országokban az úgynevezett utódpárt sokkal jobban szerepelt az országgyűlési képviselő-választásokon mint a Magyar Szocialista Párt? — Ez egy nagyon bonyolult kérdés, részletes elemzést igényel. Nem könnyű ugyanis megmagyarázni, hogy északi szomszédainknál —, ahol még a kommunista nevet is megtartották —, nem is beszélve Bulgáriáról, miért kapott lényegesen több szavazatot az utódpárt. Valószínű, hogy e jelenség annak is tulajdonítható, hogy Magyarországon hamarább kezdődött meg — és viszonylag hosszan tart — a rendszer- változás folyamata, és így eleve szélesebb körben került felszínre a régi társadalmi berendezkedés általános válsága. Máshol inkább robbanásszerűen mentek végbe a változások. önkritikusan szólni kell arról is, hogy a Magyar Szocialista Párt az elmúlt hónapok során sokat hibázott, erőtlennek, rezignáltnak, tétovának bizonyult. S, említhetném a tolerancia hiányát is más pártok részéről. E tényezők együttes hatására következett be az ismert eredmény. # ön egyike volt azoknak a magyar reformpolitikusoknak, akik számottevő érdemeket szereztek a rendszerváltás előkészítésében. Hogyan ítéli most meg az ellenzéki pártpolitikus, a némileg kiszorított helyzetű képviselő státusát? — Ez egy természetes állapot. melyhez hozzá kell Hogy milyen poklát járja meg a lágereknek, arról lebilincselően érdekes könyvet ír, naplószerű sorrendben, bámulatos memóriával. Megismerhetjük belőle nemcsak a lágerek iszonyatos embertelenségét, de sorstársai, az egyszerű orosz és más nemzetiségi elítéltek életét, sok háború szülte tragédiát. Egyszerű, de emberséges, valamint intelligens, tanult embereket mutat be, akik nemegyszer az életét mentik meg jószívűségükkel. Meleg, baráti viszonyba szokni. Együttjár a politikai „váltógazdasággal”. Egyes pártok részéről megnyilvánuló stílust viszont nehéz elviselni. Némelyek legszívesebben odáig is elmennének, hogy megkérdőjelezzék a szocialista párti képviselők mandátumát. Pedig a mi legitimitásunkat legkevésbé lehet kétségbevonni, hiszen nagyon nehezen, kemény próbatételek árán kerültünk az Országgyűlésbe. Leginkább a parlament működésével vagyok elégedetlen. Érdemi döntések helyett l’art pour l’art viták, személyeskedő torzsalkodások folynak, szűk pártpolitikai érdekek érvényesülnek. Ezen mindenképpen változtatni kell, mert hovatovább tényleg működésképtelenné válik az ország. # Mint újdonsült pártelnök hogyan látja pártja helyzetét, főbb teendőit? — A kongresszus óta eltelt bő egy hónap elsősorban azzal telt el, hogy rendet teremtsünk ..házunk táján”: a gazdálkodásban, a központi apparátus radikális csökkentésében. Ugyanakkor mintegy „menetből” kellett aktívabban politizálnunk. S, ez nemcsak az aláírásgyűjtési akciót jelentette, noha a folyamatnak csak a kezdetén tartunk. Készülünk a kongresszus második szakaszára, s formáljuk a párt koncepcióját a társadalmat foglalkoztató olyan konkrét kérdésekben, mint a munkanélküliség, a privatizáció, a föld, az egyházakhoz való viszony. Markánsabbá akarjuk tenni' parlamenti frakciónk munkáját is. Sajnos vannak, akik elhangyják a pártot, de örvendetes, hogy új csatlakozókkal is számolhatunk. Vannak köztük fiatalok is, de nagyobb arányban kellene bővítenünk az ifjú szocialisták körét, színesebbé téve tevékenységüket. A párton belül megindult a nyugdíjasokkal való kerül sok orosz és ukrán emberrel, akik éppúgy ártatlan áldozatai a sztálini diktatúrának, mint ő. Barátságot köt Alekszandr Szolzsenyicinnel, a későbbi Nobel-díjas íróval; ő segíti megismerni az orosz klasszikusokat és csiszolja nyelvtudósát. Rózsás János: Keserű ifjúság c. könyvében megmutatja a Szovjetunió kulisszák mögötti világát, amelyet előlünk gondosan eltitkoltak, egészen napjainkig. Itthon hiába ígérték könyve kiadatását egészen a nyolcvanas évek végéig — szervezett foglalkozás és elkezdtük a párbeszédet más baloldali pártokkal, a szakszervezetekkel. Alapvető elvi, politikai nézetkülönbségek vannak viszont a munkáspárt központi vezetésével a magyarországi folyamatok megítélésében. Ami a szociáldemokrata értékeinket illeti, nem törekszünk kizárólagosságra. • Mit vár a július 29-i népszavazástól? — Mi azt javasoltuk, hogy a szeptemberi helyhatósági választásokkal együtt kerüljön sor a népszavazásra. Ennek jogi akadálya nem lett volna, politikai elhatározás függvénye volt. A parlament azonban másként döntött. A kitűzött nyári dátum, sajnos nem a legalkalmasabb arra, hogy az állampolgárok tömegesen, megfelelő arányban menjenek el szavazni és voksoljanak a köztársasági elnök közvetlen választása mellett. Kellemesen csalódnék, ha a rossz, manipulativ időpont ellenére érvényes lenne a szavazás és a nép döntése e közjogi méltóság betöltésében. • Milyen esélyekkel indul a szocialista párt a helyhatósági választásokon? — E kérdésben optimistább vagyok, annál is inkább, mert pártunk arra törekszik, hogy olyan hozzáértő emberek kerüljenek az önkormányzati testületekbe, akik mentesek a korrupció, az erkölcstelen magatartás minden megnyilvánulásától. Ügy véljük, hogy az alkalmasságot nem a pártállás dönti el. Az országban több helyütt tapasztalható, hogy tisztességes helyi vezetőket is távozásra szólítanak fel. E gyakorlat ellen határozottan fel kívánunk lépni, ősz- szefogva más demokratikus pártokkal is. Köszönjük a beszélgetést. Cs. B. előbb jelent meg Münchenben. Ma már mi is olvashatjuk, sokan tanulhatunk belőle. Történelemtanárok megtaníthatják ebből a sztálini korszak máig rejtett világát; az ifjúság pedig —, amely háborút nem ismer — fogalmat alkothat a „háború, fogság, láger” szavak valódi tartalmáról. A könyv „Szolzsenyicin rendhagyó előszavával” ajánlja magát az olvasó figyelmébe. (Szabad Tér Kiadó). —C— A nyár már az új tanév felkészülésének gondokat érlelő-megoldó ideje Balassagyarmaton, az iskolavárosban. Persze nemcsak gondok vannak. A legutóbbi tanácsi vb-n mérlegre tették az iskolai év tapasztalatait és mindazt a már látható tervet, ami az 1990/91-es tanévre jellemző. Jellegzetes vonás — országosan is —, hogy kávés a nyelvszakos pedagógus. Pótlásukra, felkeresésükre, alkalmaztatásukra közösen készülnek az érintett intézmények és a tanács illetékesei. Ez ugyanis még a helyhatósági választások előtti közös feladat. A másik gond is a megoldás útjára került: a tankonyhától és cukrászattól a városi vendéglátóhelyek bérbe adásával „leválasztott” vendéglátós fiatalok komoly eséllyel indulhattak a miniszteriális segítségért is. A pályázat, amelyen részt vesz a kereskedelmi és vendéglátó iskola, éppen azoknak ad esélyt az anyagi segítségnyújtásban, akik, mint ők, az új tanévben iskolai (és nem üzemi!) kereteken belül szándékoznak kialakítani vagy építeni új gyakorlóműhelyüket. Ugyanakkor, ^ miként a „kerisek”, emelt szintű képzést is bevezetnek. A balassagyarmatiak bevezetik az ötéves integrált képzést (Tarjánban is indul két osztály) a volt munkásőrség épületében, amelynek átalakítását a megyei tanács kétmillióval támogatja. A pályázati tervek szerint — ehhez kell központi segítség — az épület mellett tankonyhát és esetleg cukrászműhelyt is létesítenek. Ebben támogatja őke,t a városi tanácson kívül a két érintett vállalat (áfész, megyei vendéglátó) is. A város 7 óvodájában nvolcszázötvenhárom gyerek nevelését végezték, szép eredménnyel. Az új tanévben megközelítően „Egyedülálló és hihetetlen dokumentum van a birtokomban és ennek ismeretében üvölteni szeretnék, amikor a pártfunkcionáriusok szövegét hallom arról, hogy a marxizmus—leniniz- mus a szovjet nép velejében van. Hónapokon keresztül végeztünk közvélemény-kutatást a fiatalok körében, és ennek ismeretében azt mondhatom, hogy a szocialista eszme drámaian súlyos helyzetben van.” —- A szenvedélyes hangú véleményt Igor Iljinszkij ismertette a Komszomol, az ifjúsági szervezet kongresszusával egyidejűleg. Iljinszkij nem vádolható elfogultsággal, hiszen a kutatásokat a Komszomol számlájára végezte. A tíz köztársaság 42 különböző településén élő 7730 fiatal véleménye csakugyan szokatlan. A 9—14 évesek 14 százaléka például úgy vélr te: „biztos benne, hogy a szocializmus építése irreális, egyszerűen csak álom”; ugyanennyien lesznek az óvodák lakói. Az általános iskolákban 2504 gyerek tanult, az idén az első osztályokba összesen 242 tanulót írattak be. 189 pedagógus állt alkalmazásban, nagyon jó a tanítói ellátottság, hiány főként készségtárgyakból és az idegennyelvi oktatásban van. Javultak a tárgyi feltételek a középfokú oktatási intéményekben is. A legnagyobb ilyen intézmény a városban továbbra is az ipari szakmunkásképző, ahol harminchárom! szakmát oktatnak (de nincs tanműhelyük) a több mint 1200 tanulónak. Több változás történt a felszabaduló épületek hasznosítása eredményeként, így a legkedvezőbb helyzetbe a „Szántósok” kerültek, akik új iskolában kezdhettek tavaly. Személy i változásokról is döntöttek az év folyamán — új igazgatója van az ősztől Fráter Erzsébet nevet viselő leánykollégiumnak (Geis- ler Eta volt a névadó) Fábián Jánosné személyében. Urbán Árpád az új igazgató a Dózsa György Üti Általános Iskolában, a tantestület egyetértő támogatásával. Továbbra sincs azonban igazgatója (a korábbi Kovács Ferenc megbízatási ideje lejárt, ő nem pályázott) a megye egyik legpatinásabb gimnáziumának, a Balassi Bálint Gimnáziumnak. Egyetlen pályázóként indult Kovács Gábor kereszténydemokrata képviselő, az iskola egykori tanára, de a tantestület nem szavazott bizalmat neki, így a pályázatot ez év október 31-ig meghosszabbították, ott és az egyik óvodában is, ahol hasonló intézményvezetői gond van ma még. A nyári problémák azonban őszre remélhetőleg mindenütt megoldódnak Balassagyarmaton, az iskolaváros falai között. 42 százalék nem tartotta fontosnak a választ. A megkérdezettek 60 százaléka helyesnek tartja a szocialista rendszer hibáinak ostorozását. Sztálin szerepét „súlyosan károsnak” minősítette 30 százalék, és csupán 8 százalék mondta, hogy „jó vezető volt, akit nem szabad bírálni.” A kutatók véleménye szerint a szovjet fiatalokban megingott a szocializmusban való hit. Arra a kérdésre például, hogy milyen rendszerben él majd a jövő embere, mindössze 8 százalék említette a kommunizmust, 13 százalék a kapitalizmus mellett voksolt, 48 százalék szerint valamiféle harmadik út következik a kapitalizmus és a szocializmus között. A nagy többség — 74 százalék — szerint egyébként a kapitalizmus már legyőzte a szocializmust, legalább is a tudományos-technikai versenyben. A szemináriumi anyagokat akár át is lehetne írni. Tudósítás a GULAG-röl (T. Pataki) Szemináriumi téma
