Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-26 / 97. szám

4 uEnzzzj 1990. JULIUS 26.. CSÜTÖRTÖK A film hősnője az Istenanya 1 Az Evangéliumban megle­hetősen részletesen elbeszé­lik Jézus Krisztus életének tragikus és nagyszerű törté­netét, igehirdetését a szeré­téiről és a jóságról, kereszt­halálát és feltámadását. Jézus anyjának, Máriának a sorsa viszont szinte teljesen isme­retlen. A Bibliában csak né­hány epizód szól róla. Ugyan­akkor a keresztény hívók nagy’ tiszteletben tartják, rendkívül nagy a Szűz Mária- kultusz. Mi lehet a magyará­zat? Krisztus meghozza az ál­dozatot. Meghal, hogy meg­váltsa az embereket, hogy közelebb vigye őket Istenhez. Anyja, Mária - földibb jelen­ség. O az örök pártfogó Isten előtt! Mindenkiért könyörög a Mindenhatóhoz, az emberi bűnök megbocsátásáért esde- kel. Nem véletlen, hogy az Is­tenanya maradandó nyomot hagyott a képzőművészet­ben. Szobrászok és festők nemzedékei több művészeti alkotást készítettek Máriáról, mint a többi bibliai szereplő­ről összesen. Gondoljunk csak Michelangelo, Murillo, Raffaello madonnáira... De a filmesek nem folytat­ták ezt a nemes hagyományt. A világ filmtermésében (pl. Pasolini, Zeffirelli, Scorsese filmjei és a Jézus Krisztus szu­persztár rockmusical) nincs egyetlen egy alkotás sem, amelynek Mária lenne a fő­szereplője. A szovjet filmmű­vészet se ábrázolta őt. A Szovjetunióban egyébként sem forgattak bibliai témájú filmeket. A vallásos témák egészen az utóbbi időkig ta­bunak számítottak, illetve til­tottak voltak. De íme meg­született az első vallásos té­májú szovjet film. Az Isten­anyáról szól, címe: „Jézus anyja”. A film forgatókönyvének alapját képező „Jézus anyja” című darab húsz évvel ezelőtt készült. Alekszandr Volo- gyin neves drámaíró, ahogy mondani szokták, az „asztal­fióknak” írta színművét, nem is remélte, hogy bemutatják. Konsztantyin Hugyakov moszkvai filmrendezőt a „Jé­zus anyja” című darabban az fogta meg leginkább, hogy mily nagyszerűen ötvöződik benne a fennkölt szellemiség a szereplők egyszerű, hétköz­napi tetteivel. Az első három nap Krisztus megfeszítése után... Születő­ben a keresztény vallás. A Biblia nagyon szűkszavúan szól erről az időről. Ez lehe­tőséget ad Vologyinnak és Hugyakovnak arra, hogy a kétezer évvel ezelőtti esemé­nyekről alkotott saját elkép­zelésüket valósítsák meg. A nézők látják, hogyan terem­tik meg Jézus mítoszát a tanít­ványai, a követői. Ok „ter­jesztik” Jézus gondolatait, s közben olyan szavakat tulaj­donítanak neki, amilyeneket ő sohasem mondott. Jézus egyik „hű” tanítványa, pél­dául, mestere kereszthalálá­ból ragyogó karriert csinál. Most ő és csakis ő hirdetheti és értelmezheti Krisztus taní­tását. A tanítvány rövidesen megtagadja Jézus anyját is, nővérét is, akibe szerelmes volt. Azt állítja, hogy magá­nak Jézusnak is kedvesebbek voltak az apostolok, mint anyja és fivérei. Mária nem képes ebben hinni. Legidősebb fia nem feledkezhetett meg róla. Má­ria nem hivatott Jézus tanítá­sait hirdetni, pedig házába özönlenek az emberek. Nyo­morékok, betegek, szeren­csétlenek - mindannyian ab­ban reménykednek, hogy Mária csodát tesz, meggyó­gyítja őket. De Mária fél a csodatevő dicsőségétől, ő egy­szerű asszony, és számára Jé­zus nem Isten, hanem az ő imádott földi fia. Mária nem tesz csodát a nyomorékok, a betegek tö­mege előtt. De vajon nem csoda-e az, hogy ő, az ötven­éves asszony, ugyanolyan fia­tal és szép, mint harminc év­vel ezelőtt? Nem istenség-e ő maga? Szent jósága, könyö- rületessége, együttérzése? Házának ajtaja mindig nyit­va. Kész megosztani vendé­geivel egyszerű ételét: a ke­nyeret s a tejet. Máriához idegen, ellenséges országok­ból is jönnek: rómaiak, még farizeusok is, egyikük annak idején üldözte, rágalmazta Jézust. Mária hisz abban, hogy fiának tanítása a szere- tetről minden ember leikéig eljut. A „Jézus anyja” c. filmben fiatal színészek játszanak, so­kuknak ez az első filmszere­pük. A rendező szándékosan forgatott olyan színészekkel, akiknek nincs még nagy fil­mes múltjuk: így a nézők nem asszociálnak korábbi filmek­re. A fiatalok sikerrel birkóz­tak meg a szakmai szempont­ból is nehéz szerepekkel. A bibliai alakok eljátszását az is segítette, hogy néhány jele­netet Izraelben, Jeruzsálem környékén forgattak, ahol kétezer évvel ezelőtt az Evan­géliumban megörökített ese­mények lezajlottak. Viktor Makszimov Sokoldalú iskola Mint ismeretes, Nógrád me­gyében és városunkban, Salgó­tarjánban is jelentős múltra te­kinthet vissza és nemes hagyomá­nyokkal rendelkezik a felnőtt- képzés. Ennek bázisa 1968-tól önálló intézményként működő dolgozók középiskolája. Úgy tűnik, hogy az utóbbi idők nagy átalakulási sorozata a fel­nőttoktatás, a munka melletti ta­nulás, az átképzés problémakö­rét az eddiginél jobban előtérbe állítja, és nem egy vonatkozásban más megvilágításba helyezi. Min­denekelőtt ezért aktuális a téma, ezért kell szólni róla, hiszen itt vannak előttünk azok a fiatalok, akiket nem vettek fel a középis­kola nappali tagozatára, s akik­nek munkába állási lehetősége is csupán minimális. A dolgozók középiskolája évek óta huszonöt osztállyal mű­ködik, a tanulói létszám 7(X) kö­rül mozog, s benne évente százon felüli számban érettségiznek si­kerrel a hallgatók. Intézmé­nyünk. a gépipari technikum épületében működik, amelyben a nyugodt tanulás feltételei biztosí­tottak, és amelyben az eddig jól bevált és eredményesen működő tanfolyamaink (gimnázium, ke­reskedelmi és közgazdasági szak- középiskola, kiegészítő tagoza­tok) mellett remélhetőleg a jövő­ben új képzési formák (egyetemi és főiskolai előkészítők a felvételi tantárgyakból, nyelvoktatás) be­vezetésére is sor kerül majd. A személyi feltételek ugyan­csak adottak. A már korábban kialakított önálló tantestület tag­jai évek óta hivatásszerűen fog­lalkoznak a felnőttképzéssel, a munka mellett tanuló felnőttek oktatásával és nevelésével. A be­iskolázás intézményünkben már elkezdődött, a jelentkezés folya­matos jelenleg is. Péntekenként a nyári szünetben is ügyeletet tar­tunk, augusztus 20-a után pedig mindennap lehet érdeklődni és jelentkezni. Mivel lehetőségeink a körülmények által behatárol­tak, csak meghatározott létszá­mot tudunk felvenni. Ezért előnyben részesítjük a korábban jelentkezetteket. Jelentkezni lehet a szakmun­kások szakközépiskolájába, ke­reskedelmi és közgazdasági szak- középiskolába, valamint gimná­ziumba. A gimnáziumi érettségi­vel rendelkezők számára pedig két más kereskedelmi és közgaz­dasági kiegészítő szakközépisko­laiosztályt szervezünk. Kiket várunk a dolgozók szak- középiskolájába? Várjuk a szak^ munkásképzőben végzetteket,' közgazdasági pályán és kereske­delemben dolgozókat, az érettsé­givel rendelkező továbbtanulni vágyókat és azokat a fiatalokat, akik gimnáziumi érettségit sze­retnének szerezni. Várjuk azokat, akik szeretné­nek tanulni, akik érzik a nagyobb iskolai végzettség, a nagyobb és alaposabb tudás megszerzésének szükségességét. Mivel a demográfiai hullám elérte a középiskolákat, várjuk azokat a lányokat és fiúkat is, akik az említett ok miatt más intézményekben nem nyerhettek felvételt. A jelentkezés helye a gépipari technikum épülete: Sal­gótarján, Rákóczi út 232. Tele­fon: 11-548. Dr. Bozó Gyula igazgató Együtt Európa jövőjéért Sikeresnek minősítették a TIT Nógrád Megyei Egyesülete által szervezett Nyári egyetem '90 elnevezésű, „Európa-ifjúság-jövő” témakörben megtartott salgótarjáni ifjúsági nyári egyetemet, amelyen Európa tizenhárom - többségében nyugati - országából érkezett mintegy száz résztvevő spontán kezdeményezés alapján üzenetet is fogalmazott nemzetenként külön-külön. A július 13-i záró plenáris ülésen olvasták föl és változtatás nélkül fogadták el „Együtt Európa jövőjéért” címmel. Az üzenet törekvéseiben támogatja a „Fiatalok találkoznak Európával” jelmondatú programot is és közvetítik az európai rádió- és tévétársaságok ifjúsági szerkesztőségei. „Európa jövője mindenekelőtt az ifjúság jövője. Szoros és rend­szeres együttműködésre van szükség, amelyben az ifjúságnak a mainál meghatározóbb szere­pet kell játszania” - fogalmazó­dott meg a Németországból érke­zett fiatalok üzenete. A Csehszlovákiából érkezet­tek „Békét, szabadságot és szoci­ális biztonságot mindenkinek" - gondolatot hangsúlyozzák. „ Az emberi szellemet, gondola­tot és értékeket ne korlátozzák az országhatárok” - üzenik a francia fiatalok. „Önmagunkat becsülve, egy­mást megismerve és így másokat is tisztelve érkezhetünk el a békés európai jövőbe” - vélekednek az angol fiatalok. A Svédországból érkezettek: „Védjük természeti környeze­tünket, jövőnk érdekében” - kö­veteléseiknek adnak hangot. A portugálok abban bizakod­nak, hogy „A jelen váljék egy határok nélküli Európa kiinduló­pontjává.” „Szembenállás helyett békés együttműködést Európában” - jelzik igényüket az Ausztriából érkezettek. A román fiatalok ezt üzenik: „Tartsuk tiszteletben az össz- emberi kultúra maradandó érté­keit." Hozzájuk hasonlóan véle­kednek az olasz fiatalok is, hiszen „A kultúra, a tudomány kincsei mindenkié”. A Szovjet fiatalok törekvése a „Világban, emberiségben gon­dolkodva Európa jövőjéért” üze­netben fogalmazódik meg. Az északról érkezett finn fiatalok „Emberhez méltó életet minden­kinek, korra, nemre, származás­ra, nemzeti hovatartozásra tekin­tet nélkül” követelésüknek ad­nak hangot. „Erőszak és félelem nélküli Európát” hirdetnek a norvég fia­talok, a vendéglátó magyar részt­vevők üzenete pedig azt tartal­mazza, hogy „Bontsuk le az em­beri lelkekben épített falakat is”. Az üzenetet a TIT Nógrád me­gyei szervezete a Magyar Rádió ifjúsági főosztályára továbbítot­ta... Lapunk helyt ad az alábbi kö­szönetnyilvánításnak is. „A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Nógrád Megyei 1 gyesülctc ezúton mond köszö­netét mindazon országos és Nóg­rád megyében működő állami, társadalmi szervezeteknek, in­tézményeknek, gazdálkodóegy­ségeknek, amelyek támogatásuk­kal elősegítették az Európa-ifjú- ság-jövő nyári egyetem '90 sike­rét.” -R. a.­Múzeumi tábor Híradástechnikai és postafor­galmi szakközépiskolák diákjai táboroznak ezen a héten Holló­kőn. Sokirányú programot kör- forgásszerűen végzik, ennek megfelelően a hollókői postahi­vatalban kisegítő szolgálatot lát­nak el, postai küldeményeket kézbesítenek, értékcikk-árusí­tást, hírlapjegyzék karbantartá­sát is végzik. Vállalkoznak a pos­tamúzeum gondnoki, tárlatveze- tői teendőinek az ellátására is. Foglalkoznak falukutatással, kérdőíves felméréseket végez­nek, a hollókői lakosságot és az idelátogató turistákat ostromol­ják kérdéseikkel. Készítenek múzeumi ajándék- tárgyakat is. A jelmezek és kész­letek készítése már kapcsolódik a színjátszó köri szabadidős-prog­ramhoz, melynek során szerepta­nulásra és természetesen elő­adásra is sor kerül a hét végén. A heti program kiegészül a falu és az azt övező tájvédelmi körzet megismerésével, és egy szécsényi kirándulással. Tudatunk Krónikus ismerethiány­ban szenvedünk, mondják. Nézünk, de nem látunk, szemünk fut a betűkön, de nem tudjuk, mit olvasunk. Csak ne tudnék annyit, ha egyszer úgysem tudok tenni semmit, mondta né­hány éve egy vállalat szak- szervezeti bizalmija. Isten bizony, kevésbé szenvednek az ismerethi­ányban szenvedők. Ne gondoljunk nagy dol­gokra. Tudjuk, hogy pat­kány van a lakásban, mesz- sziról elkerüljük. Holott csodálatosan ereznénk ott magunkat, ha nem tudnánk róla. Figyeljük a kakukkot, hogy megtudjuk, meddig élünk. Aztán kétségbe­esünk. Na, többet nem szól?! Drágább lett a tej. Ha a tévé előtt ülünk, amikor közlik ezt velünk, belerú­gunk a macskánkba: - hát ezeknek már semmi sem elég?! Ellenben, ha nem fi­gyelünk árgus szemmel, nem tűnik fel a bevásárlás végén, amikor pakolunk a kosárból, hogy: - úristen, két forinttal megint többet fizettem! Bagatell dolgok? De csakugyan: jobb attól ne­künk, ha sokat tudunk? (- d -) Ember és anyag Varga Géza Ferenc Budapesten élő és alkotó szobrász az idén negyedik alkalommal készül szabadtéri szoborkiállításra. Fel­vételeink a napokban készültek, miközben a művész lázasan dolgozott a most közönség elé kerülő alkotásán. Varga Géza Ferenc szobraival hazai kiállításokon kívül többször is szerepelt határainkon túl. Fotó: Gyurián Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents