Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-25 / 96. szám

2 HEnnmJ 1990. JÚLIUS 25., SZERDA Hiteles emberek kerestetnek Levél a népjóléti miniszternek Kiürül a gyámügyi segélykassza Nógrádiban Nen túlinak mit küzdeni az íj rendeletlel — Mentsvár lesz az intázeti elhelyezés? - Sorban álló családok — Már csak a szociális élkezlelés Céltámogatásért folyamodott dr. Surján László népjóléti miniszterhez, a Nógrád Megyei Tanács szociálpolitikai és egészség­ügy önálló osztálya. Nyomós oka van rá: várhatóan még augusztusban kiürül a me­gye minden második tanáosánál a gyám­ügyi segély kassza. Az ez év májusi minisztériumi rendelet ugyanis 1100 forintra emelte a rendszeres nevelési segély minimumát, ennyit tesz ki ugyanis a két gyermek után, az egyedül­álló szülőnek gyermekenként járó családi pótlék' fele. Az amúgy is kicentizett segély keretből gazdálkodó tanácsok — tavaly Nógrádban mindössze 630 forint volt a rend­szeres nevelési, segély átlaga, szemben a 800 forintos országos átlaggal — képtelenek végrehajtani az előírást. Az 59 tanácsból mindössze 10 tud nagyobb segélyt fizetni, további 22, a rendkívüli segélyből csoporto­sít át pénzt. Ez viszont legfeljebb tűzoltás, hiszen a családi krízishelyzetek áthidalásá­ra hivatott keretből eddig is legfeljebb 1500 forint jutott esetenként, mely a mai árakon legfeljebb egy hétvégi bevásárlásra elég. Fedezet híján viszont 27 tanács egyáltalán nem tud mit kezdeni a rendelettel. A helyzet már akkor is kritikus, ha csupán az eddigi segélyezettekkel számolnak a ta­nácsok. A rászorulók száma azonban me­redeken ivei felfelé, félő. hogy az önhibá­jukon kívül gyermekeik ellátására képtelen szülők az intézeti elhelyezésbe kapaszkodnak majd. Pengeélen táncol Salgótarján és Bá­tonyterenye, a két városban több mint 3 ezer a munkanélküliek száma. A megyeszékhe­lyen ez idő szerint 153 család 332 gyermek­kel áll segélyért sorba, aligha kapnak azon­ban egyhamar egy fillért is. Fellebbezési jo­guk gyakorlása nem több formalitásnál, hi­szen jogosultságukat nem vonja kétségbe senki, a nincsből azonban nem lehet adni. Nem kecsegtet túlzott reményekkel a segé­lyezettek körének soron kívüli felülvizsgá­lata sem, alig-alig találnak olyan családokat, melyeket a ráutaltak közül ki lehet emelni. A 8 millió forintos céltámogatás a rések be­tömésével átmeneti enyhülést hozhat, jólle­het ezen túlmenően is 6 millió forintot emésztene fel az újonnan jelentkező igé­nyek kielégítése. A szakemberek sürgetik: határozzák meg végre a szociális és egész­ségügyi alapellátás fogalmát, s az állam eb­ben vállalt feladatait. Ennek híján ugyanis a helyi tanácsok kénytelenek szétaprózni ke­véske pénzüket, engedve a lakosság éppen aktuális nyomásának és a látványosabb teen­dők vonzásának. Több mint figyelmeztető, hogy a helyi tanácsok nem képesek megaka­dályozni az eddig jól működő szociális ellá­tó rendszerek .széthullását: sorra-rendre szűnnek meg az öregek napközi otthonai, megfeneklett a mini családsegítő központok szervezése. Az idősek támogatásából gyakor­latilag már csak a szociális étkeztetés ma­radt. — sz. m. — Az állampolgárok figyelmébe! (Folytatás az 1. oldalról.) dő. A helyi képvisejők szá­ma 26 ezer lesz, 16 ezerrel kevesebb a jelenlegi tanács­tagokénál. Több mint 3 ezer településen választanak szeptember 30-án képvise­lő-testületet. Űjdonság, hogy a hazánkban tartósan lete­lepedett külföldi is élhet választói jogával. Ami bizonyosba legfeljebb 5 ezer lélekszámú települé­sen közvetlenül választják a polgármestert. A tervezet szerint, az ennél nagyobb községekben, városokban a ■képviselő-testületet illetné meg ez a jog. A vitában a frakciók ve­zérszónokokat állítottak. El­sőként az MDF-es Józsa Fá­bián tolmácsolta képviselő­csoportjuk álláspontját, amely természetszerűen megegyezett az előterjesz­téssel. Az őt követő Magyar Bálint viszont hosszan sorol­ta az SZDSZ módosító ja­vaslatát. A szociáldemokra­ták úgy vélik, igazságtalan az egy szavazatot kétszer értékelő választási rendszer, hiszen az a nagy pártoknak kedvez. A ' polgármestert mindenütt a nép válassza, s a megyei közgyűlés álljon a polgármesterekből. Böröcz István jónak ítél­te a kormánytervezetet, ami érthető is, hiszen pártja, az FKgP tagja a kormányko­alíciónak. Nem így az MSZP frakciócsoportjának vélemé­nyét közvetítő Szabó György. akj szintén helytelenítette, a nagy pártoknak kedvező egy szavazatot kétszer érté­kelő választási rendszert. Ügy fogalmazott: legjobb a kislistás rendszer, mert az így megválasztott képvise­lők testületé fejezi ki leg­hűbben a helyi társadalom sokszínűségét. Ennek a rend­szernek az alkalmazhatósá­gi határát viszont emr.ljék fel 10 ezer lakosra. A pol­gármestert közvetlenül vá­lasszák, de alkalmazhassák vele szemben a bizalmatlan­ságot. amennyiben nem tesz eleget kötelezettségének, il­letve, részrehajló. A FIDESZ képviseletében felszólaló A der János pon­(Folytatás az 1. oldalról.) nek megfelelően úgy időben, mint pénzben. Az óvoda au­gusztus közepére készen lesz. két hét alatt kitakarítják, fgy szeptember elsejétől in­dul az élet. Az nemsokára befejeződik Bcrsosberényben, bár csak a Rákóczi út egy része lesz készc.n, mert nincs több pénzünk. Nagyoroszi­ban vízbevezetést végzünk, csatornát és utat építünk az erre a célra rendelkezé­sünkre álló 1,6 millió Ft-ból. Jelenleg nyári nagytakarítás folyik a bölcsődében, óvo­dában, iskolában, hiszen ezt az egészségügyi szempontok miatt meg kell tenni min­den évben. A festést-mázo- lást kisiparosok végzik. A (Folytatás az 1. oldalról.) folyásoké törvény hiányzik a tervezetből. Mit tartalmaz a program Salgótarjánra? — Sajnos, az önkormány­zati törvény vitájából az látszik, hogy az új kormány a régi kormánynál is job­ban ki akarja zsákmányol­ni az önkormányzatokat. Salgótarján is nehéz gazda­sági helyzetben lesz. Ezt to­tókba szedve tette meg ja­vaslatait egv egyszerűbb, áttekinthetőbb választási rendszerre. Ennek értelmé­ben minden településnek egy egyéni választókerületnek kellene lenni, s listán vá­lasztanák meg a törvényben meghatározott számú képvi­selőket. Gáspár Miklós (KDNP) lényegében egyetértett a törvénytervezettel, hangsú­lyozva: pártjuk a listás vá­lasztás híve. Javasolta: 60 ezer lakosig közvetlenül vá­lasszák a polgármestert, de a polgármesterek automa­tikusan ne alkossák a me­gyei testületet. Mégpedig azért, mert így részérdeke­ket fognak képviselni,- szét­húznak. Mivel a függetlenek nem állítottak vezérszónokot, hozzászólások következtek. Az SZDSZ-es Kóródi Mária a többi között hangsúlyozta: a helyi önkormányzati válasz­tások nem lehetnek pártok privilégiumai. A képviselők testületé fejezze ki a helyi társadalmi és politikai viszo­nyokat, ebbe a tisztségbe hi­teles embereknek kell kerül­niük. Válaszában Kónya Im­re úgy fogalmazott: az MDF is hiteles embereket kíván képviselőknek, s éppenhogy szándékukban áll visszaszo­rítani a pártérdekeket. Áder János is bekapcsolódott a kétperces, egymás megjegy­zéseit pontosító, a személyes­kedést sem nélkülöző szó­párbajba. majd az általános vita minden jelzés nélkül félbeszakadt. Az ebédszünetben dr. Sza­bó András személyében meg­választották az Alkotmány­bíróság újabb tagját, aki le­tette az esküt. Ezután in­terpellációkkal és kérdések­kel folytatódott a munka. Kérdésre válaszolva Raffay Ernő. a Hadügyminisztérium politikai államtitkára el­mondta: az első fél évben negyvenen haltak meg a ma- gytr hadseregben, nem pe­dig négyszázan, mint az új­ságcikkekben megjelent. Eb­ből harminc volt sorkatona, s közülük kilencen vesztet­ték életüket szolgálattelje­sítés közben. Az utóbbi öt és fél esztendőben 373 ka­társadalmi munka oroszlán- részét a Magyar Honvédség helyi alakulata végzi. A te- ho-t minden esetben igyek­szünk célszerűen felhasznál­ni. Ügy érzem, mindig jól osztottuk be a rendelkezé­sünkre álló pénzeszközöket, nem emeltünk ki egyetlen intézményt sem a többi ro­vására, folyamatosan igyek­szünk mindkét faluban el­végezni azt, amire telik és a legszükségesebb. Ami az országos gondok helyi jelentkezését illeti, saj­nos számolnunk kell a mun­kanélküliség helyi szintű növekedésével is, mivel la­kosaink között sok az in­gázó, s tartunk attól, hogy az elbocsátások elsősorban őket fogják érinteni. Éppen vább rontja a környező üze­mek gazdasági helyzete, il­letve az ebből adódó mun­kanélküliség, ami egykét éven belül jelentős gond lesz a városban. Tovább súlyosbítja a gon­dot az elmaradott infra­struktúra, valamint a város nagymértékű eladósodása. A helyhatósági választások után helyzetfeltáró progra­mot kell készíteni, mert a tona hunyt el, s a szolgá- lattel.jesítés közben életüket vésztők csaknem fele ön- gyilkosságot követett el. A jövőben olyan szellemű had­sereget kell kialakítani, amely szavatolja az embe­ribb bánásmódot és a sze­mélyek biztonságát. Ugyancsak kérdésre fe­lelve Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter arról számolt be, hogy árfo­gó intézkedéseket terveznek a szénbányászat veszteségé­nek megszüntetésére. Leg­egyszerűbb volna, ha a fel­számolás alatt álló nógrádi és dorogi vállalaton kívül a további hat is öncsődöt je­lentene. s kérné a felszámo­lást. A tervezet szeptember­ben kerülhet az Országgyű­lés elé. Ezután a képviselők foly­tatták a pártatlan tájékoz­tatás bizottságáról és a köz­szolgálati tömegkommuni­kációs eszközök vezetőinek ideiglenes kinevezési rend­jéről szóló törvényjavaslat általános vitáját, melyet le­zártak. Talán ma annak el­fogadására is sor kerülhet. A tegnapi ülés színfoltja volt. hogy a képviselők kö­szöntötték a honatyák do­yenjét, a ma 89 éves Kéri Kálmánt. Az idős .MDF-es politikusnak az elnöklő Szű­rös Mátyás további sikeres munkálkodást kívánt, s sza­vainak a képviselőtársak dörgő tapsa adott nvomaté- kot. A pártatlan tájékoztatás bizottságáról, valamint a közszolgálati médiák veze­tőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló előterjesz­tést ma délelőtt ismételten tárgyalja a kulturális bi­zottság. majd délután a ple­náris ülésen, a törvényja­vaslat részletes vitájával folytatódik a munka. Így el­képzelhető, hogy — mint azt Tölgyessy Péter, a szabad- demokraták frakcióvezetője indítványozta — nemcsak a nemzeti médiák vezetőiről határoznak a képviselők, hanem döntenek a frekven­ciamoratóriumról és a pár­tatlan tájékoztatás bizott­ezért próbálom megértetni az emberekkel, hogy ezentúl méginkább a földből, a ház­tájiból kell majd a folya­matos megélhetést biztosíta­niuk maguk számára, szeret" ném, ha nem egyféle nö­vényt termesztenének az emberek, hanem többet. Bo­gyós gyümölcsök közül a málna a „legdivatosabb”, az emberek már ismerik, de a folyamatos termelés érde­kében jó lenne, ha megba­rátkoznának az egressel és a ribizlivel is. Minden más tekintetben a várakozás álláspontjára he­lyezkedtünk, azt hiszem, ez a leghelyesebb gyorsan vál­tozó világunkban. testület szinte teljesen meg­újul. Meg kell ismerniük, mit örököltek az előző ve­zetéstől, csak utána dolgoz­hatnak ki konkrét elképze­léseket. Salgótarjánban új pénzügyi tervre van szük­ség. A ’91—’93-as években közel az éves fejlesztésnek megfelelő összegű hitelt kell visszafizetni, ami érződik majd a városfejlesztésen. Dudellai Ildikó (Folytatás az 1. oldalról.) — Mire szavazunk? — A népszavazás az ab­ban való döntést szolgálja, hogy a nép közvetlenül vá­lassza-e meg a köztársaság elnökét, avagy az elnökvá- lasztást a parlamentre bíz­va, közvetett módon. Aki igennel szavaz, az arra vok­sol, hogy ő maga hallassa szavát abban a kérdésben, hogy ki legyen a köztársa­ság elnöke, aki nemmel szavaz, az pedig a parla­mentre bízza a döntést. — Hol és mikor szavaz­hatunk? — Az országgyűlési kép­viselő-választásokkal ellen­tétben most „kopogtatócé­dulát”, azaz névre szóló ér­tesítést nem kaptak az ál­lampolgárok a szavazás napjáról, helyéről és idejé­ről. Ezért aztán fontos tud­ni, hogy július 29-én min­denki oda menjen szavazni, ahol a képviseJő-választások alkalmával is megjelent. Szavazni reggel 6-tól este 6 óráig lehet, a szavazat­(Folytatás az 1. oldalról.) — A bérlő nem fizette a villanyszámlát? — Mi sem értettük, ezért először az ÉMÁSZ-hoz men­tünk. Ott a következő vá­laszt, adták: „ha a tanács kiállítja a lakhatási enge­délyt, akkor beszerelik a vil­lanyórát.” A tanácson vi­szont ezt mondták: „aki be­tört egy lakásba, az megér­demli, hogy mécsessel vilá­gítson!'' Ebben az ügyben ott van a csavar, hogy miköz­ben a tanács elkönyveli az igénybevételi díjat, úgy tesz, mintha mindez meg sem történt volna! De van egy rokkantesetünk is. — Ott mi a probléma? — Létezik egy törvény, amit a Szociális és Egész­ségügyi Minisztérium adott ki, még Csehák Judit mi­nisztersége alatt: aki rok­kant vagy legalább 70" „-ban mozgássérült, annak részére számláló bizottság helyisé­geiben. Nagyon fontos tud­nivaló, hogy mindenki vi­gye magával a személyi igazolványát. — Mit tegyen az az ál­lampolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik ál­landó lakóhelyén? — ök igazolást kérhet* nek a helyi tanácsok végre­hajtó bizottsági titkáraitól, a népszavazást megelőző nap — tehát július 28-án — délután 16 óráig. — Az igazolásokkal mit kell tennünk? — Két mód is lehetséges. Amennyiben kértünk iga­zolást, azt le lehet adni an­nak a tanácsnak a végre­hajtó bizottsági titkáránál, ahol a népszavazás napján tartózkodunk és szavazni óhajtunk. Egyszerűbb a do­log, ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság­nak mutatjuk be. A képvi­selő-választásokkal szemben annyi a változás, hogy az igazolást levélben nem le­het kérni. gyermek esetében százezer, felnőtt esetében százötven- ezer forint segély utalható ki, belső lakrész balesetmen­tes átalakítására. Noé, van egy 67" „-osan rokkant ma­gyar néni, aki három hónap alatt, összesen négyezer- hétszáz forint segélyt ka­pott. Ez az összeg a jelen­leg hivatalos ötezer-hétszáz forintos, egyhavi létmini­mumot sem éri el. Azonban a tanács több mindenre hi­vatkozik: „a szétosztható pénz igen csekély, ezért ve­zetői utasítás alapján, csak augusztus elsején kaphat új­ra segélyt”; de egyébként is „nem rendelkezik a segély­hez szükséges rokkantsággal, így részére az nem állapít­ható meg”. Ennél az ügynél még elfogadható indok a tanács pénzhiánya, de az már elgondolkodtató, hogy valakit milliméter-százalé­kok válasszanak el a min­dennapi megélhetés lehető­ségétől. — Honnan tudhatjuk, hogy jogosultak vagyunk-e választani? — Aki szavazásra jogo­sult, az a helyi tanácsok vb-titkáránál leyő úgyne­vezett választói nyilvántar­tásban szerepel. Ezt meg lehet tekinteni. — Ki nem jogosult sza­vazni? — Aki cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gond­nokság alatt áll. Aki a közügyek gyakorlásától el­tiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll. Aki szabadság- vesztés büntetését tölti. Aki büntetőeljárásban jogerő­sen elrendelt, intézeti kény­szergyógykezelés alatt áll. Minden más 18. életévét betöltött állampolgár sza­vazhat. — Egyéb tudnivalók? — A vasárnapi népszava­zásnál az egész ország egy választókerületnek minősül, tehát igazolással az ország területén bárhol lehet sza­vazni. —cs— — Mit tud tenni a Phra- lipe? — Mi már szóban felaján­lottuk a tanácsnak a segít­ségünket: a segélyek elosz­tását megelőzően környezet­tanulmányt folytatunk. Nem* csak azért, mert nagy a ká­osz, hanem azért is, mert mi pontosan tudjuk, hogy Salgótarjánban sok olyan cigány él, akik nem is jogo­sultak segélvre! Tele vannak arannyal, seftelnek, üzérked­nek az ingatlanokkal. Ez a legveszélyesebb rétege a ci­gányságnak. Egyrészt azért, mert visszaélnek a lehető­ségekkel, vagyis felélik az igazán rászorultak elől a pénzt. Másrészt, kompro­mittálják magát a cigány­ságot. mert rajtuk keresztül ítélik meg a többit. Éppen ezért a Phralipe — ha kell — kezdeményezni fogja a büntetőjogi felelősségre vo­násukat is! — szőke — ságáról. Kolaj László Társak Jóban-rossxban Gera Cva Merre forog az idő kereke? Szociálpolitikái satu

Next

/
Thumbnails
Contents