Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-25 / 96. szám
I. ÉVF.. 96. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1990. JULIUS 25., SZERDA Hiteles emberek kerestetnek Hogyan válasszunk helyi képviselőket és polgármestereket? Az előző naphoz képest némileg jobb formában, de változatlanul erőltetett menetben folytatta munkáját tegnap a soraiban jócskán megritkult Országgyűlés. Délelőtt a helyi önkormányzati képviselők és polgár- mesterek választásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták meg a képviselők. A törvényjavaslatot a kormány nyújtotta be, dr. Horváth Balázs belügyminiszter előterjesztésében. Többek között elhangzott: a tervezet három választási rendszert tartalmaz. A legfeljebb ötezer lakosú településeken az úgynevezett kislistás rendszert kívánják alkalmazni, melynek lényege: minden jelölt felkerül a szavazólapra, s a választópolgár annyi jelöltre szavazhat, amennyi a törvényben szabályozott képviselők száma. Az ettől népesebb, de maximum 60 ezer lélekszámú helységekben az egyéni választókerületi rendszert szándékozzák érvényesíteni. A még többlakosú városokban, továbbá a főváros kerületeiben az egy szavazatot kétszer értékelő, vagy a kétszavazatos választási rendszert ajánlja a tervezet. A kislistás választás egy fordulóban lebonyolítható. A további két rendszer már bonyolultabb, ennélfogva hosszadalmasabb és költségesebb. A harmadik variáció első alternatívája, az egy szavazatot kétszer értékelő rendszer esetében a választópolgár egy szavazólapon voksol az egyéni választókerületi jelöltre, de szavazatát a pártokra adott listás eredmény megállapításakor is figyelembe veszik. A kétszavazatos rendszer alkalmazásakor a választópolgár két szavazólapon külön-külön voksolna az egyéni képviselőjelöltre, illetve a listára. A pártokra vonatkozóan nincs 4 százalékos határ, mint a képviselőházba való kerülésnél, listás eredményüket értékelni kell. A képviselőik jelölése széles körű. Javaslatot tehetnek a pártok, a társadalmi szervezetek, egyesületek, nemzeti és etnikai kisebbségek és így tovább. A lakók is állíthatnak jelölteket, s ehhez az itt élők egy százalékának ajánlása is elegen(Folytatás a 2. oldalon.) „Segíteni akarunk, nem ellenkezni!" Szociálpolitikai satu A Phralipe Független Cigányszervezet a cigányság politikai-társadalmi érdekvédelmét vállalta fel. Így van ez a nemrégiben megalakult salgótarjáni csoportnál is, melynek vezetője Janik Ferenc. Neki és huszonöt fős csoportjának, mindennapos hivatali ka- nosszajárásban van részük. — Mi nem azért alakultunk, hogy lovasszobrot állítsunk a cigányságnak vagy hogy állandóan sírjunk. Az sem áll szándékunkban, hogy örökösen kötözköd- jünk a tanáccsal. Segíteni akarunk, nem ellenkezni! Éppen ezért olyan szociálpolitikai problémáikat szeretnék felvázolni, amely nem csupán a cigányságot érinti, hanem a magyar lakosság azon részét is, akik a társadalom perifériájára szorultak. Ugyanis tőlünk egyaránt kérnek segítséget cigányok és nem cigányok. — Milyen ügyekkel foglalkoznak és miben látja a problémák gyökerét? — Jelenleg tíz üggyel foglalkozunk és kivétel nélkül mindegyik oka, a megélhetés körüli kényszerpályákra vezethető vissza. Az első és legfontosabb probléma az önkényes lakásfoglalás, ami közel száz családot érint Salgótarjánban. A város vonzáskörzetében részben beszűkült, vagy egyáltalán nincs munkalehetőség a képzetlen munkaerő számára, ami főként a cigányságra jellemző. Ezért családostól vándorolnak be a külvárosba és mivel lakáshoz itt nem jutnak, kényszerűségből feltörik azokat és betelepednek. Azonban a tanács — érthető módon — nem kívánja azzal tetézni a feszültséget, hogy kirakja őket az utcára. Ez az abszurd helyzet viszont egy megdöbbentő jogfosztást is eredményez: ha munkahelyi elhelyezkedésről, óvodai-iskolai felvételről vagy orvosi ellátásról kell gondoskodniuk, csak nagy viták árán fogadják őket, mert arra hivatkoznak, hogy oda kell menniük, ahová állandóra be vannak jelentkezve. Márpedig ez a fajta „ideiglenesség” éppen azért született, mert az állandó lakhelyükön sok esetben még kenyérre sem futja. Van olyan önkényes lakásfoglaló is, aki két éve befizette a lakás után járó egyszeri igénybevételi díjat, a tizennégyezer forintot. Ezt követően a tanács kiutalta számára a lakást, de előzőleg leszerelték a villanyórát. (Folytatás a 2. oldalon.) flz állampolgárok figyelmébe! Amit a vasárnapi népszavazásról tudnunk kell Vasárnap, július 29-én, ismét a szavazóurnák elé járulhatnak Magyarország állampolgárai. Népi kezdeményezésre a Magyar Köztársaság Országgyűlése népszavazást írt ki a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. A népszavazással kapcsolatos tudnivalókról kérdeztük dr. Béres Józsefet, a Nógrád Megyei Tanács vb-titkári hivatalának munkatársát, aki részletes tájékoztatást adott lapunk olvasóinak. (Folytatás a 2. oldalon.) Társak jóban- rosszban Beszélgetés Varga László tanácselnökkel MAI SZAMUNKBAN: > „királyfi” nem lovon jár Azt beszélik, a /ertő- rákosi Borsos Ferenc megvette a nováki bányát és '10 milliót fordított beruházásokra. Hogy mi igaz és mi nem a szóbeszédből, kiderül Dudellai Ildikó írásából, ami a harmadik oldalon jelent meg. Búcsú egy folyóirattól Sokakat meglep a szomorú hír: huszonnyolc évi megjelenés után, július elsejével megszűnt a Napjaink című irodalmi és művelődési folyóirat. Erről olvashatnak a negyedik oldalon. Jogorvoslatnak helye nincs Egy fiatal férfi tragédiáját ismerhetik meg az ötödik oldalon olvasható cikkből. Varga László Nagyoroszi és Borsosberény társközségek tanácselnöke, amit úgy is mondhatnánk, hogy dupla öröm és dupla gond számára ez a helyzet. Arra kértem, beszéljen erről kicsit bővebben. — Borsosberényben útfelújítás folyik félmillió Ft értékben, 1,3 millió Ft áll rendelkezésünkre az óvoda felújítására, melyet az Ér- sekvadkerti ÉPSZÖV végez (az iskola bővítését is ők csinálták). Megbízható, komoly cég, mely a verseny- tárgyalásokat mindig megnyerte, híszén jól dolgoznak, határidőre, igényeink(Folytatás a 2. oldalon.) Merre forog az idő kereke? — Az SZDSZ újabb törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek az önkormányzatokról. Miben tér el az önök véleménye a Demokrata Fórumétól ? Tolmácsi Ferenc, az SZDSZ salgótarjáni csoportja önkormányzati munka- bizottságának vezetője válaszol: — Alapvetően nem értünk egyet a szavazási kategóriákkal, a polgármester és a képviselők választási módjával, valamint a kétfordulós választási rendszerrel. Eleve késésben van maga a választás is, tehát minden azt indokolná, minél kevesebb időt vegyen ez igénybe. — Elkészült a salgótarjáni csoport önkormányzati programja. Ennek különböző részei foglalkoznak a szociálpolitikával, egészségüggyel. gazdaságpolitikával, területfejlesztéssel, infrastruktúrával, környezet- és természetvédelemmel, kultúrával, oktatással, a közélettel és a nyilvánossággal. Az önkormányzati program címe: Tisztesség és szakértelem. Miért éppen ez? — Ügy érezzük, ezek azok a tényezők, melyeket a jelenlegi tanácsok működésében leginkább hiányoltak a polgárok. Ezt a két elvet akarjuk érvényesíteni, a választók ezt számon kérhetik tőlünk. A választók változást várnak. Ügy érzékelik, ezt a felső szinten megtörtént rendszerváltás sem hozta meg igazán. Helyi szinten pedig még nagyobb jelentősége lenne ennek. — Önök azt mondják, a kormány által beterjesztett törvényjavaslat messze van attól, hogy jónak lehetne nevezni. — A közponi ráhatást érezzük benne, és ez veszélyes. Helyi szinten az új önkormányzati törvénynek a következőket kellene tartalmaznia: teljes körű autonómiát a település belső ügyeinek meghatározásában, vagyis .a lehető legnagyobb önállóságot biztosítani a helyi önkormányzatoknak. Nagyon fontos a tulajdonreform elveinek kidolgozása, benne az önkormányzati tulajdon pontosítása. Lényeges, hogy állampolgári jogon garantálják az egészséges ivóvízhez, kiépített úthoz, csatornához, villanyhoz, telefonhoz, ezenkívül az alapfokú egészségügyi és oktatási ellátáshoz való hozzájutást. — Mi a véleményük az önkormányzati tulajdonról? — A működőképes ön- kormányzat feltétele a megfelelő törvényeken túl a tulajdon biztosítása. Ez a kormány tervezetében elnagyolt és hiányos. A helyi önkormányzatoknak meg kellene kapniuk a földeket, vízfolyásokat, tavakat, az állami tulajdonban levő középületeket, a tanácsi szervezetek vagyonát, a közműveket. A tulajdonon túl fontos a gazdálkodási feltételek rögzítése. Mondják ki a költségvetési önállóságot, az adókivetés jogát. Legyen törvényben szabályozva a központi normatív támogatás és a fejkvóta. — Nyugodtak a leendő önkormányzatok működését illetően? — Sem az önkormányzati törvénnyel, sem a tulajdonba adással nem látjuk biztosítva, nagyon sok településen, hogy képesek lesznek az önkormányzásra, és a sok évtizedes elmaradás pótlására. Indokoltnak tartjuk, hogy a hátrányos helyzetű területek sorsát központi forrásokból rendezzék. — A megyerendszerrel kapcsolatban, az SZDSZ-en belül is viták vannak. Programjukban a területi önkormányzat lényegében azonos a jelenlegi megyei tanácsi rendszerrel. Azzal a különbséggel, hogy egytestületes lenne, tehát a jelenlegi vb megszűnik. — Szerintünk a megye- rendszernek nem azért kellene fennmaradnia, mert az a legtökéletesebb. De még mindig jobb, ha a megye marad, mint ha a központi irányzat telepszik rá a helyi önkormányzatokra. Ennek a jelét látjuk az MDF előterjesztésében. A főispáni hivatal azt szolgálja, hogy a központ tudja irányítani a területet. Ennek az a veszélye, hogy a kisebb települések kiszolgáltatottá válhatnak. Olyan megyei önkormányzatra van szükség, amely a helyi önkormányzatok pozícióját az állammal szemben javítja. A főispáni hivatal olyan elképzelés, ami visszafelé forgatja az idő kerekét. — Az új önkormányzatok gazdaságilag nagyon nehéz helyzetben lesznek. Ráadásul a gazdálkodás feltételei, és a pénzügyi helyzetet be(Folytatás a 2. oldalon.)
