Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-24 / 95. szám
4 REunrnj 1990. JÚLIUS 24., KEDD MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: MAGYAR TELEVÍZIÓ: Óránként: Hírek. Időjárás, Útközben 4.30: Reggeli krónika 8.05: Hangszemle 8.20: Szonda 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 10.30: Balaton-rádió URH-n: 10.30: Országgyűlés 11.10: Hagyományos népzene Kanaljából 11.34: A 22-es csapdája 12.00: Déli krónika 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Intermikrofon 13.05: Klasszikusok délidében 14.05: Szellemtörténetek 14.35: Dzsesszmelódiák 15.05: Ezredforduló 16.00: Délutáni krónika 16.15: Szívesen hallgattuk 17.05: Televíziótechnika - 1990 17.25: A Szabó család 18.00: Esti krónika 18.30: Ráadás URH-n: 18.30: Ifjúsági labdarúgó EB 19.05: Sportvilág 19.15: Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.30: Hol volt, hol nem volt (9.38: A Muzsikás együttes játszik 19.50: Hajszálgyökerek 20.05: EURÉKA- velünk, vagy nélkülünk 20.35: Operasíágerek 21.05: Rebellis sztárok 22.00: Késő esti krónika 22.30: Novemberi tavasz New Yorkban 24.00: Hírek. Időjárás PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 6.03: Reggeli csúcs 7.35: Sportreggel 8.00: Hírek. Időjárás 8.05: Robi, Tobi és a Töfröcsó 8.45: Marokpapiban 9.00: Nyári zene-szó Benne: Hírek. Időjárás 9.35: Tízpercesek 10.30: Helykereső 11.00: Hírek. Időjárás 11.05: Apró-cseprő 11.10: Hallhatnám még egyszer? 11.30: Kapaszkodó 12.00: Szó-ki-mondó 12.40: Ulemcsepegtető 13.00: Hírek. Időjárás 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés 14.00: Betűtenger 15.00: Hírek. Időjárás 15.05: Csúcsforgalom 17.00:.RádióMa Benne: Hírek. Időjárás 17.30: Garázs 18.(K): Helykereső 19.00: Hírek. Időjárás 19.13: Jenő néz! 19.30: Popregiszter 20.20: Más-világ 21.00: Hírek. Időjárás 21.03: Név más 21.20: Nótakedvelőknek- muzeális felvételek 22.24: Halló, ki beszél? 23.00: Hírek. Időjárás 23.03: Sporlhíradó 23.10: Deák Bili Gyula blues-estje BARTÓK RÁDIÓ: 6.00: Muzsikáló reggel 9.00: Műsorismertetés 9.10: Új Eterna-lemezeinkből 10.20: A magyar nyelv századai 10.35: A csúnya férfiak városa 10.47: Menotti: Amelia bálba megy 11.43: Fúvósmuzsika 12.00: Hírek. Időjárás. Műsorismertetés 12.05: Kamarazene 13.00: Vízparti történet 14.06: Szimfonikus zene 15.20: Bellini operáiból 16.00: Hírek. Időjárás. Műsorismertetés 16.05: Magyar zeneszerzők 17.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 18.05: Holnap közvetítjük 18.30: Na maternjem jeziku 19.00: Hírek. Időjárás. Műsorismertetés 19.Q5: ln der Muttersprache 19.35: A Purcell énekegy. felv.-ből 20.05: Kapcsoljuk a Budapest Kongresszusi Központot Közben: 20.40: Csillagom, virágom... 20.45: Tudósportré - őszidőben 22.(M): Sergiu Luca hegedül 22.39: Operaáríák 23.06: „Harmat hull a peóniába...” 24.00: Hírek. Időjárás 0.15: Éjfél után Műsorismertetés Képújság Tévétorna nyugdíjasoknak Autómánia Szofja Kovalevszkaja Parlamenti napló Képújság Műsorismertetés Pannon krónika Nachrichten Ecranul nostru A vadász fia Aki „letapogatta” a Holdat Műsorajánlat Esti mese Közlemények. Músorajánlat Híradó A polip Parlamenti napló Stúdió ’90. Jóakarat Játékok Híradó 3. 8.08: 8.10: 8.15: 8.20: 8.45: 9.55: 16.45: 16.53: 16.55: 17.05: 1740: 17.40: 18.10: 19.00: 19.10: 19.25: 19.30: 20.05: 21.15: 21.45: 22.45: 23.35: Endrei Judittal és Dömsödi Gáborral 16.15: Képújság 16.30: Tv 2. Benne: Riportok - Időjárás - Zene 17.05: Torpedó 17.20: Ifjúsági labdarúgó Európa-bajnokság 18.10: Gyerekeknek! 19.20: Kutyaszerencse 20.28: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Gondolkodó 22.15:'Tv 2. 22.50: Napzárta BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.40: Hírek 16.45: Riportfilm 17.05: A „Banket” együttes műsorából 17.30: Sarki medve 19.00: Esti mese 19.10: Torna 19.20: Időjárás 19.30: Tv-napló 19.50: Róza néni 21.25: Időszerű kérdések 22.00: Események, kommentárok 23.15: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Fiatalok tv-klubja 21.00: Híradó 21.25: Sport 21.40: Jóakarat Játékok MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi: 3 és 5 órától: Road House - Országúti disco. Színes, szinkr.'amerikai akciófilm. 7 és 9 órától: Vak végzet. Színes, szinkr. amerikai kalandfilm.- Apolló Kamara: Sherlock és én. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. - Klubmozi: Csendőr New Yorkban. Színes francia filmvígjáték. - Balassagyarmati Madách: Rendőrakadémia V. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. Háromnegyed 6 és 8-tól: Tremors - Ahová lépek, szörny terem (16). Színes, szinkr. amerikai kalandfilm. - Madách Kamara: 4 órától: Szarvasvadász I.—II. (16). - Nagybátonyi Bányász: A mélység titka. Színes, szinkr. amerikai sci-fi-kalandfilm. - Pásztó: A rendőrsztori folytatódik. Színes, hongkongi akciókrimi. - Szécsény: Saigon - A tiltott zóna (16). Színes, szinkr. amerikai krimi.- Rétság: Arizonai ördögfióka. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. Napi Intervideo-ajánlat Frankenstein menyasszonya Szinkronizált horror. Rendezte: Franc Roddam. Főszereplők: Jennifer Beals, Sting, Geraldine Page. Történet az asszonyról, aki a fényből született és a férfiról, akit a megszállottsága vezet. Érdekes kiállítás várja ezekben a napokban a szécsényi Rákóczi Művelődési Központ látogatóit. A kerámiák és a kézimunkák kedvelői joggal gyönyörködhetnek a művelődési ház kerámiaszakköre tagjainak munkáiban. A szakkört Fodor Istvánná vezeti. A kiállított darabok között köcsögök, tálak, kisebb-nagyobb figurák találhatók. Mindezt jól kiegészítik Garamvölgyi Istvánná szebbnél szebb különleges hímzései. Fotó: Rigó Tibor Kerámiák, kézimunkák Vélemény A külpolitikai szerkesztőség éveken keresztül egyik népszerű szatirikus műsora volt a Parabola, mígnem a nagy rendszerváltás előkészítése idején amikor még sok minden képlékenynek és bizonytalan kimenetelűnek tűnt - ez a program is elszürkült, sokszor erőltetetté és szellemtelenné vált. Természetesen megvolt ennek a maga objektív oka; a levi- tézlett politikai, állami vezetőket már nem volt kunszt kifigurázni, nem jelentett különösebb tettet nevetségessé tenni, más részről az új vezető elit még csupán küzdelmét vívta a hatalom megszerzéséért, így tagjait nem lehetett a humor, az irónia tollhegyére - tévés nyelven kameravégre - tűzni. ' Mostanra megváltozott a helyzet. A tavaszi választások eldöntötték a kérdést: a magyar nép nagy többsége nem kívánt a régi módon élni, s új rendszer, a szociális piacgazdaság kiépítése mellett voksolt. Teljesen új, vagy újjá fakult pártok szerezték meg az irányításra a bizalmat, s a győztes párt, a Magyar Demokrata Fórum koalícióban kormányozza az országot, egy meglehetősen erős és kritikai szellemű ellenzék ellenőrzése mellett. A szélesebb körben két-három éve megismert, hosszú ideig ellenzéki szerepre kényszerült politikusok tehát egyszerre a hatalom birtokosai lettek, vagy a közvetlen közelébe kerültek, országos ismertségre tettek szert. Ezek az új arcok aztán nem csak a híradókban és egyéb információs műsorokban tűntek fel, hanem szereplőivé kezdtek válni a humoros, szatirikus összeállításoknak is. Megjelentek az Árkus József írta és vezette Parabolában is. Százöt éve született Salgótarján első polgármestere Förster Kálmán Szepesola- sziban született 1885. július 29-én. Jómódú középosztálybeli, németországi eredetű ügyvéd apa, és a neves - tudósokat, pedagógusokat, mérnököket adó - Kosáry családból származó anya gyermekeként. Förster az iskolákat Szepesola- sziban, Iglón, Lőcsén végezte. A jogi tanulmányok színhelye Eperjes, Kassa, Budapest volt. A három városból a magyar történelem hagyományai, a kuruc kor dicsőséges harcai hatottak rá leginkább. Különleges volt Eperjes, ahogy hívták, a „Tarca-parti Athén” szerepe e hatásrendszerben: a jogi akadémián, éppúgy, mint az eperjesi kollégiumban a három nemzet a szlovák, a német, a magyar — békéjét, együttéléseitek lestvériességét szívta magúba. Ahogy később visszaemlékezett erre az időszakra „itt békesség volt a nemzetiségek között”. Jogi tanulmányait 1909-ben fejezte be. 1910-ben Poprád polgármesterének választották. E tisztséget közmegelégedésre 1918 őszéig töltötte be. Kortársi megjegyzés szerint ő volt az akkori Magyarország legfiatalabb polgármestere. 1918 őszén nem volt hajlandó felesküdni az új csehszlovák államra, ezért távoznia kellett szülőföldjéről. 1919— 1921 között , belügyminiszteri megbízatással Újpesten helyettesítő polgármester, és ezután kapott arra lehetőséget, hogy Salgótarján várossá alakulásával kapcsolatos igazgatási-szervező munkát végezze el. Megpályázta az itteni polgár- mesteri hivatalt, amelynek vezetője lett, és ezt a tisztséget 1922- től 1944. január 1-ig töltötte be. Ekkor nyugdíjazását kérte. Feleségével a Zirc melletti Bodajkra költöztek. 1945 után nem kapta tovább nyugdíját. Lényegében vagyontalanul Pécsre, az evangélikusok szeretetotthonába került. Az egyház adóbeszedője volt, és emellett kitanulta a redőnyjavítást. Ebből, és felesége alkalmi munkadíjaiból tartották fenn magukat. 1967-ben magánemberként utoljára látogatott, ahogy ő mondta: „szeretett városába”, Salgótarjánba. Szándékozott a város akkori vezetőivel találkozni, de erre nem teremtődött meg az alkalom. 1971. szeptember 24- én, 86 éves korában hunyt el Pécsett, és Zircien első felesége mellé temették el. * Az életút eseményeit dióhéjban ennyiben lehetett összefoglalni. Ami a dátumok közötti időt kitölti, az pedig egy alkotó ember törekvése: sikerekkel és kudarcokkal kísérve. Tevékenysége ma már az idői! ávoiság miatt is reálisabban ítélhető meg. Ezért érdemes áttekin tenünk azt. A kis palóc falu, Salgótarján kereteit már évtizede feszítgette a kapitalista törekvés: az új közigazgatási szerepkör, a városi rang elnyerésének igénye. Ennek feltételei különböző okok miatt csak 1922-re alakultak ki. Az ekkor kimondatot t városi ranghoz azonban sok feltételt kellett megteremteni. A fiatal város képviselő-testületét és ambiciózus polgármesterét a feltételek, a városi lét körülményeinek kialakítása vezette. A polgármester szándékait - amelyek mára már életműként összegezhetők - négy gondolatkör alapozta meg. Legfontosabbnak azt tartotta, hogy az itt élők számára kellemes lakóhellyé alakítsa a települést. Ennek érdekében kezdett az alacsony szintű csatornázás felgyorsításához, a városon átfolyó élővizek, patakok szabályozásának munkálataihoz. Á közigazgatási szerepkör betöltéséhez elengecL- hetetlenül fontos középületek (bíróság, bank), intézmények (egészségügyi, oktatási) bővítésében. újak építésében ez a szándéka vezette. 1929-ben fogadták el a város első fejlesztési terveit. Varga László, a neves építész munkáját. Az akkori helyzetet jól jellemezték az 1930-as évek elején, tíz évvel a várossá válás utáni körülményeket minősítő szavai: „EJ- tűntek a portákról a falusi szemétdombok.” Az utcák 80 százaléka szilárd burkolatot kapott. Förster Kálmán a közigazgatást szakmának tekintette, amelynek alappillére: a közért végzett munka. Jól érzékelte, amit Szabó Zoltán írt le, hogy a településen „a bőség és a szűköl- ködés képei köpött az indulatok úgy pattognak, mint ívlámpában két szén között a szikra”. Ennek csökkentését közmunkák szervezésével, a segélyezés rendszerré tételével a gyárakból származó adókból szándékozta elérni. E cél vezette az 1924-ben létrehozott Förster-alapítvány során is, amelyet az általános segélyezésen túl hangsúlyosan a szegény sorsú, tehetséges diákok tanulmányainak támogatására használt fel. így végezte el a zeneművészeti főiskola zongora tanszakát Nagy Árpád tehetséges árva gyermek is. Salgótarján létét az ország, a megye általános fejlődésébe illesztette polgármestere. Nagy hangsúlyt kapott munkájában az együttmunkálkodás, a jó tapasztalatok hasznosítása. Ennek A műsor - egy idő óta határozottan érezni - erőre kapott, s kezd hajdani, jó önmagára hasonlítani. Persze nem hiszem, hogy azért, mert új arcok láthatók a műsorokban. Árkus József attól nyerte vissza régi énjét, hogy egyértelműsödött a társadalmi, politikai helyzet, és most már egyre tisztábban lehet látni az egyes politikai erők és személyiségek közötti különbségeket, az egyes erővonalakat, következésképpen az irónia nyilait is pontosabban és határozottabban lehet célba lövöldözni. A mostani hatalom már nem ad védettséget senki fiának, kiváltképpen nem annak, aki a hatalom kerítésén belülre került, vagy a kerítését vehemensen döntögeti. A humorista pedig - ez a dolga! - könyörtelenül kinevetted az észrevett fonákságokat. Hogy meddig tűrik ezt az új célba vettek, nem tudom. De tolerálniuk kell, mert máskülönben saját demokratikus elveikkel kerülnek ellentétbe. Ámbár bizonyára nem örülnek minden vitriolos megjegyzésnek. De hát a közszereplésnek ára van; nemcsak a tapsot rejti magában, hanem a kifütyülését, a kifigurázásét is. Nagygyűléseken az előbbit, paródiákban az utóbbit szokták csinálni. így teremtődik meg a köznép igazságérzetét kielégítő egyensúly. Ilyen szempontból a humorista, az újságíró a közönség szeme 'és szája: meglát és kibeszél. Árkus Józsefnek - régóta tudjuk - éles szeme és csípős nyelve van. Tartsa meg ebbéli képességeit sokáig - mindannyiónk javára -- a teremtő Isten. (ok) jegyében kezdeményezte, és adott otthont a'város 1941. június 14-én Balassagyarmat, Losonc és Salgótarján vezető képviselői megbeszélésének. Sokoldalúan támogatta - személyes példával is - Förster Kálmán az egészséges életvitel, a kulturált magatartás meghonosítását. Ezért vállalkozott arra, hogy a természetjárás népszerűsítésén túl, az értelmiség szerepének hangsúlyozásával, az alkotómunkát példaként állítsa a városlakók elé. A Szerveződő városi értelmiség, Balassa Bálint Művészeti Asztaltársaság díszelnökévé választotta,’ezzel ismert^ el törekvései nemességét. * Förster Kálmán életének egésze. aZvéletmű értékei hosszú ideig fedve voltak előttünk. Majdnem olyan elhagyatottakká, pusztulóvá váltak, mint a zirci sír. Születésének századik évfordulójáról, sem emlékeztünk meg. Amikor újra építjük önmagunkat, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a város vezetőjének, képviselő-testületének korái akaratát. Szándéka szerint, hasznosításukat kívánta elősegíteni ez az írás. Dr. Horváth István
