Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-21 / 93. szám
JÚLIUS 21.. SZOMBAT Lélektől lélekig Szent Anna ünnepén 7 Balázs Ferenc gondolataiból * % * Esteban Fekete Szécsényben A torony ka kas festője Egyedülálló tárlat a Tőkés László Alapítvány jegyében „Hiszem, hogy a világ nem a véleüenségek láncolata. Hiszem, hogy minden valamiért van... Hiszem, hogy a világcél megvalósítása sok apró szándék, em- bemyi akarat kiteljesedésén keresztül munkálkodik, hogy minden nemzetségnek, minden egyénnek a végtelen lánc egy szemének a ki- kovácsolása jutott osztályrészül. Hiszek ebben a feladatban, az én külön kis célomban. Legelőször is az egyéniségemet, a világot tükröző harmatcseppet akarom tisztává és teljessé tenni. Nem fojtom el az én sokrétegű személyiségem egyik megnyilatkozását sem. . . de igyekezem minden kívánságomat, vágyamat, ösztönömet, rángáso- mat összhangba hozni az én eddigelé kifejlődött legmagasabb. legértékesebb tulajdonságommal. Ezen kívül arra törekszem, hogy •Megjelent az Unitárius Elet áprilisi számában. Augusztus 20 Ausztráliai magyarok az István-napi körmenetben Az Ausztráliában megjelenő egyetlen magyar nyelvű hetilapban, a Magyar Életben, arftelv kedyelt újságja 55 ezer testvérünknek, Polgár Lajos közölt felhívást. A lap Krónika rovatában olvashattuk. hogy az ausztráliai magyarok külön csoportban vesznek részt az augusztus 20-diki Szent István-napi körmenetben Budapesten. Szent Jeromos Bibliatársulat Amikor napjainkban „az Egyház kovásza, lelke és lelkiismerete kíván lenni a megújuló magyar társadalomnak”, ezt csak a Szentírással a kezében teheti, amely ezer esztendeje az egyik legfontosabb meghatározó eleme és forrása a magyar kultúrának, a magyar nemzet erkölcsi nagyságának. A Szent Jeromos Biblia- társulat azoknak a keresztény hívednek az egyesülete, akik nem csupán a saját életüket szeretnék a Biblia szellemében átformálni, hanem az apostolokhoz hasonlóan embertársaikat is igyekszenek elvezetni a Szentírás ismeretére, a bibliai értékek (újra)felíedezé- sére, befogadására. Igehirdetők és hitoktatók, lelkes keresztények, sőt nem ritkán felelősségteljes pedagógusok és népművelők is. rendkívül sokat fáradtak és fáradnak ma is ezen a téren. Munkájuk azonban mindez- ideig elsősorban csak az egyéni leleményre, ádozat- vállalásra támaszkodhatott, és arra a nagyon szegényes és szervezetlen eszköztárra, amely napjainkig rendelkezésünkre áll. A Szent Jeromos Bibliatársulat célja, hogy szervezett segítséget és keretet nyújtson ehhez a rendkívül fontos munkához. A társulat — a tagság anyagi és erkölcsi támogatásával — a biblikus műveltség és apostolkodás előmozdítására bibliaközpontot hoz létre, munkatársakat képez ki és alkalmaz, szervezi az ön- és továbbképzést, gondoskodik a bibliás apostolkodáshoz szükséges segédeszközökről. Légy Te is tagja a társulatnak! Támogasd és nyerj meg az ügynek másokat is! (Postacím: Tarjányi Béla 1063 Budapest.. Szív u. 51.) másokkal, testvéreimmel a közös társaságban kiépítsem a szeretet kapcsolatait. A békességet mindvégig megőrizni kívánom, s azokkal, akikhez ölelős, forró szeretet köt, közös érdekeink közös szolgálására szövetkezem. Hiszem, hogy ha az én kicsi célomat az én rövid életemben megvalósítom, valamit tettem, aminek magában is értéke van, s aminek értelmét a halál sem tudja elvenni. Hiszek az ember méltóságában, s ha magát a világ- céllal azonosítja: az akarata szabadságában. Hiszem, hogy az én igazi énem akarata az az akarat, amelyik a világcélban jut kifejezésre, s hogy ha a világcélt követem. a saját akaratomat követem. És hiszem az Istent. .. Ne kérdezzétek, hogy mit jelent nekem ez a szó. Nekem olyan az, mint a jaj. a szenvedőknek, az óh a meglepettnek, a kacagás az örvendezönek: mindent kifejt. mert semmit sem mond. Én nem szállók vitába, nem Kisfiú volt még nagyapóm, amikor egy napon Móra Ferenc érkezett hozzájuk látogatóba. Régi, kedves vendég volt ö a Fráter családnál, hiszen dédnagyapám, dr. Fráter Zoltán ügyvéd legkedvesebb barátjaként ismerte, szerette ' a család és a rokonság. A szatymazi kúria ma is áll, bár állaga rohamosan romlik, mert csak egy részében laknak már családtagok, rokonok. Történetem idején a szép, emeletes ház mögött kert és szőlős terült el. Zoli bácsi szerette a földet, s erre nevelte gyermekeit is. Hét csemetéje közül István volt a legidősebb, ez alkalommal is ő szaladt testvéreihez:- Itt van Feri bácsi!- Az öregek beszélgetés közben elborozgatták az időt, hamar eltelt a délután. Fráter Zoltán nem engedte, hogy az író gyalog menjen az állomásra. mert indult haza Sze- qedre.- Amice, szállj kocsira, kivisz az inkább, nehogy lekésd állítok, nem bizonyítok, következetes nem vagyok, okokat nem hozok fel, én csak sóhajtok, sírok, ujjongok, lelkesedem: Isten. A vallás megadja az én életem célját, a tudomány hozzásegít az eléréséhez, a művészet alkalmat ad, hogy benne gyönyörrel elmerüljek. Az én imigyen teljessé váló életemben várom Istent, hogy kinyilatkoztassa magát." (A „Bejárom a kerek világot”-ból.) * „Nem adok igazat azoknak, akik szerint az emberiségen csak egész egyetemességben lehet segíteni. . . Ha mellettem minden faluban azok, akik most nagy politikát akarnak űzni, letelepednének a kicsi feladatokhoz. s azokat elvégeznék becsületesen: többre haladnánk. Ez volna az igazi egyetemesség: a jól megmunkált kis földek összessége a világ”. („A rög alatt”-ból.) a vonatot! Ámbár az sem gond, elalhatsz nálunk — Köszönöm, de nem élhetek vele. Talán majd legközelebb. — Te tudod. Bármikor szívesen látunk. A szekér már elindult, amikor Fráter Zoltán homlokára csapott: — Az áldóját! Feri itt felejtette a dísztököket, amelyeket neki ajándékoztam! Pista fiam, szaladj utána, hátha eléred. Nyakába , szedte lábait a kisfiú, s amikor mór elég közel volt a kocsihoz, nagyot kiáltott: — Feri bácsi, Feri bácsi! Itthagyta az ajándékot! Kiizzadva állt meg és az író felé nyújtotta az apróságokat. — Köszönöm szépen, kisfiam. Hálából majd hozok neked egy könyvet. A kocsi elporzott, s a kisfiú hosszan nézett utána. A könyv? Azóta is hozza. Fráter G. Edina A színes fametszet úgy készül, hogy öt-hat-hét vagy még több dúcon ugyanany- nyi színnel egyetlen lapra nyomatik a rajzkép. Ebből azonnal látható, hogy rendkívül igényes műfaj, s tudható egyben az is a mai világban, amikor a magyar főiskolások az anatómia tanulása ellen lázadva, igazgatót buktatnak (Patay László), hogy „szükségtelenül" sok munkát feltétele,z. Esteban (István) Fekete a világot megjárt festő nem sokat törődik ezzel, élménye a szabadkőművesek titka: az átadhatatlan, a csak átélhető titok, a világ egysége. Ehhez a nagy pásztá_ í;: .. "lm# A Tafj t Lt\ f S JÉÉr * « hoz valóban illik a magány (osság). Szécsényben látható még ebben a hónapban az a tárlat, amelyen több tucat, egészen ritka élményt nyújtó színes fametszet fogadja a látogatót. A tárlat Szenl- endéről került Szécsénvbe. egy dicséretes kultúrkap- csolatokkal dolgozó művelődési központ munkája és Tőkés László Alapítvány jóvoltából (az alapítvány „utaztatja”, a tárlatát, amelyet az esztéta Losonci Miklós nyitott meg miná- lunk.) Cinkota szülötte (1924) maga magát integrálta a világban éá megmaradt magyarnak. Témái egyetemesek. műfaja ritkán művelt, és éppen ezért kissé elüt az általános mezőnytől. ami lehet előny, de lehet más is... A gondolati világ azonban ízig-vérig magyar érzés, magyar költészet, szímMóra Ferenc ígérete Egy orvos sírköve A balassagyarmati zsidótemetőben a sok szépalakú sírkövek közül, egy formára is érdekes síremlék hívja fel magára a figyelmet. A héber szöveget is nem értő sejtheti, hogy a kő felső részének finom rajzolata — egy botra tekeredő kígyó — elárulja az Itt nyugvó polgári foglalkozását. Az alig kidomborodó hant alatt Hoffman Kajetán orvos, a város egyik múlt századbeli ismert személyisége nyugszik. Az 1843-ban itt tevékenykedő hét orvos között találjuk már nevét. Tudjuk róla, hogy 1849- ben, amikor a város egy- harmadát kitevő zsidóság önálló közigazgatási és bíráskodási testületé megszűnt, akkor az első három zsidó tanácstagok egyike volt. akik a városi választmányba bekerültek. Házának helyét is ismerjük. A hajdani Kzécsényi úton, a mai Mikszáth és Árpád u. közötti részen lakott, ott valahol, ahol a nevelési kp. ill. könyvtár főépülete húzódik. A képen látható héber felirat magyarul a következő: „Itt van elrejtve. Hűséges derék férfiú a választott orvos, tudós, CHÁJJIM HOFMAN. Elhunyt hétfői napon, jiiszán hó 8-án 1857-es évben. Legyen élete befonva az örök élet fonalába”. Reiter L. bólum. Hozzájárul tehál az „európai otthon építéséhez” (Losonci), de nem kell feladnia önmagát. Gyerekként élt Ankarában és Isztambulban, apja vasútépítő mérnök volt ugyanis* húszévesen" már Párizsban van. Argentínába vándorol, ott feleségül veszi az orosz— szlovén Mariét, aki biológus professzor napjainkban Darmstadtban (NSZK). Kiállít sok mindenhol a világban, nyitottság és" magány egyként jellemzik. Emberarcú művészete mindent felruház az együttérzéssel a másik iránt — talán valóban ez a legerősebb vonása Szécsényben látható kiállítását szemlélve. Esteban Fekete megvalósítja a világot. Mugával viszi .az ‘ alföldi boglyák képét és a külhoni, ír kocsmák tárgyait, emlékképeit, mindenhova,' hogy egv expresszív hangulatban fáradságos munkával színes fadúcok sorával kivetítse önmagából mindazt, amihoz hozzá tud tenni mindig „valamit". Az a valami mindenkit megragad, aki képeit nézi és nem visel túlságosan vastag kérget a belső, látó lelkén. Sokan lehetünk azért még ilyenek. Nakünk valóságos vigasz egyik-másik Fc.kete-alkotás. Hogy lám csak, van ember, aki törődik a romoló világgal; aki együttérez a megkötözött emberien szomorú .kutyával. Van. aki a magányos alakokat gyűjti miközben érzékelhetően ő is a magányosok klubjának lehetne tagja. Egy emberi-alkotói én kiteljesedése mindenre, ami körülvesz bennünket, és hozzá a bátorság, amivel új minőségre emelhető a magány. A címeik is önmagukért szólnak: A leány és a halál, Város, Már ősz van, A szentszamarak, Hildesheim ég, A következő nap, Veszélyes utazás, Petőfi világa, öregség az őszben (Arany János a Margitszigeten), Az ormond vízesés... stb. Jelképesen magányos világot tár elénk A toronykakas című színes dúc. A vár ros alant, ahogy a kakas látja. Fent a kakas, ahogy mi sosem láthatjuk. Ez., Este- bán Fekete igazi nézőpontja. T. Pataki László „Szívünkből a szeretet” Szent Aana-kultusz Balassagyarmaton A balassagyarmati plébániatemplomban nagy tiszteletnek örvend Kracker János Lukács (1717—79.) német festő nagyméretű oltárképe, mely Szent Annát ábrázolja és a róla elnevezett oltár fölött látható. Mint tudjuk, Szent Anna, az Űr Jézus édesanyjának: Szűz Máriának volt az édesanyja. Tisztelete különösen a 6. század óta terjedt el, akiben a bányászok, hajósok, anyák, de elsősorban a szülő anyák védöszentjüket tisztelik. A városban ősi szokás. hogy július 26-án, a Szent Anna- oltár előtt felsorakoznak a fiatal anyák gyermekükkel, hogy. részt vegyenek abban az áhítatgvakorlatban, melyet az egyház rendez e nap tiszteletére és ahol Isten bőséges áldását esdik le a gyerekekre és a családokra egyaránt. A Szent Anna-tisztelet majdnem egyidős az evangéliumokkal. Egy régi írás — az úgynevezett Ja- kab-féle ősevangélium — elbeszéli. hogy Anna férje Joachim, Jeruzsálemben áldozatot akart bemutatni Istennek. Azonban egy Ruben törzsből származó férfi gbben megakadályozta és kijelentette. nem mutathat be áldozatot, nép méltó rá, mert magtalan. Joachim bánatában és szégyenében visszavonult a pusztába nyájához, böjtölt és imádkozott, hogy Isten hallgassa meg kérését. Ugyanakkor Anna siratta meddőségét és fogadalmat tett, hogy ha Isten meghallgatja, cikkor születendő gyermekét a templom szolgálatára szenteli. Sok böjtölés és imádság után Isten meghallgatta őt és nemsokára angyal jelentette neki és férjének, hogy elveszi tőlük a meddőség szomorúságát és szégyenét. A két jámbor szülő aztán a megszületett kislányuknak a Mária nevet adták, és fogadalmukhoz híven hároméves korában a templomnak ajánlották föl. Itt nevelődött az Űr Jézus kiválasztott édesanyja, szűzi tisztaságban, istenfélelmében. Ma is sokan kérik Anna közbenjárását és a templomokban így énekelnek: Krisztus Jézus nagyanyjának Dicsőséges Szent Annának Zengjen buzgó éneket Szívünkből a szeretet, (Kamarás)
