Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-17 / 89. szám

2 immzru 1 1990. JÚLIUS 17., KEDD ' ■'? * ; ., * i *. *11« * i 1 i y (t t v j j \ . v Nehéz kormányozni a kormánykoalíciót (Folytatás az 1. oldalról.) megoldást elfogadni, amely* ben általános megfogal­mazások kerülnek be az al­kotmányba. Szakértőik megfeszített munkával * ké­szítették élő tervezetüket, a ez alapja lehet a .pártok konszenzusának. Utolsó soron kívüli fel­szólalóként Tarján László- né (FKgP) választópolgárai véleményét tolmácsolta. Az emberek a tv-közvetítések- ből úgy látják, hogy sok a hiányzás, a személyeskedés, »felháborító az érdektelen­ség, a figyelmetlenség a honatyák padsoraiban. Ezután az Országgyűlés elkezdte a napirend szerin­ti munkát, s elfogadta a családi törvényről szóló módosítást. A három módo­sító javaslat közül a Tö­rök Ferenc (SZDSZ) ál­tal benyújtott és vissza­vont, majd Kutrucz Katalin (MDF) által ismét előter­jesztett indítvány kapott 95 százalékos szavazattöbb­séget. Tehát: „A családi pótlék év eleji, vagy év­közi emeléséről — a gyer­meknevelés tényleges költ­Két vélemény Bilecz Endrétől, az SZDSZ Nógrád megyei képviselőjé­től kérdeztük: — Miért nem tetszik a szabaddemokratáknak a kor­mány önkormányzati terve­zete? — Elsősorban azért, mert túlságosan is központosító jellegű. Megmarad a megyék szerepe, s ezzel sem én, sem írakciótársaim nem értünk egyet. Különben jómagam ezért a felfogásért fordítot­tam hátat az MDF-nek' — Tehát az SZDSZ sze­rint nincs létjogosultsága a megyéknek? — Ebben a formában nincs. Ugyanakkor szeret­(-K-) Barguzini napló 4 n Ez érdekes lelet lesz! U Ha viszont valóban ő. ak­A Barguzinban jártak szerint, ez Petőfi Sándor földi ma­radványa. kiskirályok hatalmának megdöntésétől. Juhász Pál (SZDSZ) oly­annyira elragadtatta magát, hogy butaságnak nevezte az előtte felszólalt szavait. Mint elmondta, a - kormányterve­zet 70 százalékát szinte szó szerint átemelték az ő ter­vezetükbe. Az a céljuk, hogy ne csupán hatalom- váltásra kerüljön sor, ha­nem a tényleges rendszer- váltás is végbemenjen. Grezsa Ferenc (MDF) sze­rint az eddigi parlamenti munkában jogászdiktatúra alakult ki. Az SZDSZ ter­vezete is igazolja: sok a jó jogász, de kevés a jó politi­kus a parlamentben. Ilyen stílusban folytató­dott a vita, amelyet néhány perccel fél hét előtt rekesz­tett be az elnöklő Vörös Vince. Közben, az ebédszü­netben és a délutáni első szünetben sajtótájékoztatót tartottak a kormánypártiak, s ugyanígy fordult a nyil­vánossághoz az SZDSZ is Az ezeken tapasztaltak is csak aláhúzzák azt a véle­ményünket, hogy a folyta­tás „melegnek” ígérkezik Kolaj László Fotó: Rigó Tibor nem jó a közigazgatásnak. — Sarkalatos pontja a tervezeteknek a megye sze­repének megítélése. — Igen. Az a vélemé­nyünk, hogy a kétszintű irá­nyítást meg kell tartani, persze önkormányzati me­gyék szükségesek. Ehhez kell igazítani a tulajdoni és anyagi feltételeket. — Mi a megoldás a kiala­kult zsákutcából? — Értelmes kompromisz- szurn lehet a gyógyír a ba­jokra. Nem zárkózunk el az ésszerű kompromisszumok­tól. Eladás lfagy elkótyavetyélés? Kemény árviták a gabonáról Folyamatosan fizetőképesek vagyunk... 1989. július 17. Hétfő. Reggel még nem érettük ennek a napnak a jelen­tőségét, a temetőben már nyolckor elkezdtük a mun­kát. Kardos Lajos js megkap­ta az akkumulátort az adó­vevő rádióhoz, amit a he­lyi hatóságok először el akartak kobozni, de sikerült őket meggyőzni, hogy eb­ben nincsen semmi sza­bályellenes. nemzetközi szerződések rögzítik a hasz­nálatát. Ám részükről — biztos, ami biztos, Lajos kapott egy üzemképtelen akkumulátort, majd egy lemerültet, azt töltötte éj­jel-nappal, hogy használni tudja. Egyelőre sikertele­nül. A telefon sem műkö­dött, legalábbis nekünk nem... Délelőtt érdekes sírra bukkantunk a száműzöttek parcellájában. Az antropo­lógusok a csontanyag vizs­gálatát követően arra a megállapításra jutottak, hogy az illető a múlt században eltemetett (ezt a régészek is megerősítették), hatvan év körüli germán, ősz hajú férfi, tbc-ben szenvedett és mozgásszervi betegsége is volt. Ki lehet ez? Csak nem Kuchelbecker, a szám­űzött dekabrista forradal­már? De hiszen a síremlé­ke — a rajzok szerint — innen negyven méterre van. ségeinek megfelelően — az Országgyűlés évente leg­alább kétszer dönt.” Rabár Ferenc pénz­ügyminiszter is egyetértett a családi pótlék értékének emelésével, értékének meg­őrzésével. Ám szavai azt sejtették: a pénz előterem­tése tovább tetézi anyagi gondjainkat. A képviselők elpolemi­záltak, miként kezeljék az SZDSZ által beterjesztett el- lentörvény-tervezetet. Az ér­vényes házszabály ugyanis nem rendelkezik arra az esetre, amikor a kormány törvényjavaslatával szemben az Országgyűlésnek egy tel­jesen új törvényjavaslatot kell megtárgyalnia. A dön­tés: mondja ki a végső szót az ügyrendi bizottság! A. vitában nem kímélték egymást a felek. Salamon László, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazság­ügyi bizottság nevében obst- rukcióval vádolta az SZDSZ-t. Kérte az ellenzé­ket, gondoljon a felelősségé­re, ne tegye lehetetlenné a kormány munkáját, ne fosz- sza meg az országot a helyi rendszerváltástól, a helybeli ném hangsúlyozni: a köz- igazgatási rendszert nem kívánjuk szétverni. Szükség van rá, de kisebb szerep­pel. Szabad társulásos for­mát tudunk elképzelni a régiók között. Pál Józsefet, az MDF me­gyénkben honatyáját is meginterjúvoltuk: — Mi a véleménye az SZDSZ ellentörvény-terve- zetéről ? — Megdöbbentett. Obst­rukciónak, sőt felelőtlen politikai magatartásnak tartom. A taktika az időhú­zás. ám ez nem jó a nem­zetnek. nem jó a vidéknek, kor Petőfit is itt ke.ll ke­resni, nem pedig az em­lékműnél! De hát akkor kiknek a sírja fölött van az emlékmű? Szlovohotov, a volt ta­nácstitkár, aki mindenben a segítségünkre volt (ő adott lapátnyelet, szitát stb.) el­mondta, hogy az emlék­művet az ő idejében állí­tották, és mivel senki sem tudta pontosan, hol van a nagy forradalmár sírja, az elmondások szerinti legva­lószínűbb helyre építet­ték! Nem volt mód a ke­resgélésre, szorított a ha­táridő! Tehát akkor mégiscsak Vinokur bácsinak lesz iga­za, aki tavasszal a zsidó temető kerítésén kívülre, de pár méterre a kerítés mellé mutatott a magyar költő sírhelyét illetően. És Lídia Kuznyecova is a zsidó temető kerítésén kí­vülre rajzolta Kéri Edit­nek írt levelében az omi­nózus sírt. Az igazolás nem sokáig váratott magára, pár perc­cel dél előtt az egyik mun­kás, Láger Péter tolmáccsal jelezte, hogy ismét sírt ta­lált. Ekkor már sorra buk­kantak elő a sírok a szel­vények ben. Kiszelv doktor ke.zdte a bontást: 130 centiméter mélységben rövidesen elő­bukkant- égy koponyatető. Centiről centire bontották le, a homokos földet. A ko­ponya már félig letisztítva: magas homlok, mélyen ülő szemek, nagy fogak, a bal hármas különösen nagynak tűnt. Kiszelv vékonyan visz- szatakarta, és nekem csak annyit mondott: „Ez érdekes lelet lesz”. Nem is fogtam fel szavainak a jelentőségét, elmentünk ebédelni. Mikor visszajöttünk, a két amerikai folytatta az ominózus sír kibontását, nagy feszültség volt ben­nünk, tényleg az-e, akiért idejöttünk, ide, ahol Ba- lajthyn (Petőfit ő is keres­te Szibériában) és rajtunk kívül, csak az I. világhá­ború idején járhatott ma­gyar ember, és csak mint hadifogoly. Az amerikaiak precízen dolgoztak, estére elénk tá­rult a csontváz teljes nagy­ságában. Hozzávetőlegesen egy 164—165 centimét«’ magas, meglehetősen szé­les medencéjű, keskeny mellkerületű, átlagnál ma­Kicsit neheztelve, de azért' barátságosan fogad Schuch- mann Dezső, a megyei ga­bonaforgalmi vállalat igaz­gatója, mondván: — Az Új Nógrád eddig csak a jelen­tősebb gabonatermelő nagy­üzemek véleményét, állás- foglalását tolmácsolta ve­lünk kapcsolatban. Örülök, hogy most, én is szólhatok, tájékoztathatom a megye érdeklődő közvéleményét, a •gabonafelvásárlásban,, liszt­ellátásban betöltött szere­pünkről. — Kezdjük a mára kiala­kult helyzet ismertetésével. — Hétfőn megegyeztünk a Nógrád Megyei Szövetkezők és Termelők Szövetsége, megyei növénytermesztési választmányával, hogy a malmi 1-es búzát tonnán­ként 5 ezer 900 — a sza­bott árnál 200 forinttal ma­gasabb — alapáron, a takar­mánybúzát pedig tonnánként 5 ezer 500 forintért vesszük át. A malmi I-es-ért ka­pott összeghez jön még a minőségi felár, aminek ered­ményeként 6 ezer forintra emelkedhet az első .osztályú búza ára. Célunk, hogy mi­nél több malmi I. minősíté­sű búzát vásároljunk fel. Tudomásom szerint az álta­lunk ismea’tetett árakat al­kalmazzák Heves és Borsod megyében is. — A megye termelőszö­vetkezetei. közül többen ki­jelentették: Ezért az árért nem hajlandók elkótyave­tyélni az idei termést, csu­pán a szerződéses kötele7 zettségüket kívánják telje1 síteni. Az általuk jelzett visszatartás mennyiben ve­szélyezteti a lakosság ellá­tását? — A megye termelőszö­vetkezeteivel megkötött ét­kezési búza felvásárlása 65 ezer tonnára szól. Ez a mennyiség meg lesz. Ezt ga­rantálják a nagy búzater­melő gazdaságok: Palotásha­gasabb csigolyás egyén. Feltehetően dinári-pamír- rasszhoz tartozó férfi. Szá­ja nyitva, a bal hármas szemfoga agyarszerűen ki­áll, jobb karja a mellén, a bal medencén. A lába kissé terpeszben, a bal térdkalácsa hiányzik. Már mindenki a 7-es szá­mú sír körül volt, elfeled­kezve a vacsoráról is. Min­denki az antropológusokat figyelte, mit mondanak. Az amerikaiak szerint nem le­het kizárni, hogy ő, akit keresünk. Kiszely még mér­téktartóbb: „Eddig sem­mi nem mond ellent ánnak. hogy ne ő legyen, meg­látjuk”. Burajev,, a szovjet antropológus is visszafo­gott: minden bizonnyal eu­rópai és férfi! Vacsora után Hegede Jó­zsival én megyek őrségbe a temetőbe. Egész éjjel a mellénk osztott rendőrrel beszélgetünk, már, ahogy mj tudunk oroszul... (Folytatjuk) Csank Csaba lom, Érsekvadkert, Kálló, Pásztó szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése Az előbb említett mennyi­ség a jövő év augusztusáig biztosítja a malmi tevé­kenységünkhöz — a liszt- gyártáshoz, a keveréktakar­mány előállításához — szük­séges feltételeket. Ezen kí­vül államközi szerződés ke­retében tízezer tonna gabo­nát értékesítünk a gabona kft.-n keresztül. — Ha netán egyes nagy­üzemek meggondolják ma­gukat, és pótszerződéskötést ajánlanak, önök mit vála­szolnak? — A korábban említett alapáron minden felkínált mennyiséget átveszünk. Er­re ösztönöz’ bennünket, hogy a búza vetésterülete, az utóbbi két. évben a megyé­ben húsz százalékkal csök­kent. Nem árulok el titkot, ha közlöm: a megyében fel­kínált gabona átvételén kí­vül bizonyos mennyiséget más megyékben is felvásá­rolunk. — Mi a véleménye arról, hogy egyes termelőszövet­kezetekben a tagoknak, al­kalmazottaknak, sőt a kívül­állóknak is meghirdették a gabona saját maguk által történő értékesítését? — Mindenkinek joga, hogy­annak adja gabonáját, aki a legelőnyösebb vételárat ígé­ri. A felvásárlók megválasz­tásában döntő szerepe van az átvételi és a kedvező fi­zetési feltételeknek. Mi az átvételt követően tizenöt napon belül kifizetjük a bú­za ellenértékét, míg a több­csatornás értékesítés beveze­tésével megyénkben megje­lent versenytársak három hónapon belüli kiegyenlí­(Folytatás az 1. oldalról.) szakszervezeti mozgalomból nőtt ki. Elemezte, hogy a dolgozók megfelelő érdekképviseleté­nek ellátását illetően lég­üres -tér keletkezik — leg­alábbis fennáll ennek köz­vetlen veszélye. Részt vett az értekezleten Czakó Ignác (Oroszlányi Szénbányák — Márkus- aknaüzem dolgozója). aki hozzászólásában tájékoztat­ta a résztvevőket a közel­múltban történt sztrájk oka­iról. Elmondta, hogy a ve­zetők a végkimerülésig haj­szolták őket,' ugyanakkor nevetséges bért kaptak. A vezetők csak azzal törőd­tek, hogy megszedjék ma- gukat, százezreket vágtak zsebre. Arcátlanságuk lát­tán elfogyott a bányászok türelme, kénytelenek voltak a sztrájkhoz folyamodni. Petrasovits Anna annak ellenére, hogy parlamenten kívüli ellenzék vagyunk — tést ígérnek. Ismerve a me­zőgazdasági nagyüzemek pénzügyi helyzetét, határo­zottan állítom, hogy aján­latunk versenyképes, mert hozzájárul a gazdaságok pénzügyi gondjainak mi­előbbi megoldásához, a gaz­dálkodás folyamatainak más területén történő biztosítá­sához. Ugyanis mi folyama­tosan fizetőképesek vagyunk. — Hol tartanak a felvá­sárlásban, mikorra vár­ják az idei búzatermés na­gyobb arányú beszállítását? — Eddig négyszáz tonna őszi árpa van a raktáraink­ban. Amennyiben az idő kedvezőre fordul, akkor rö­videsen beindul a búza na­gyobb arányú átvétele. Szerdán a pásztói, palotás­halmi és a káliói termelő- szövetkezet 850 tonna étke­zési búzát adott át. Való­színű őket követi a szurdok- püspöki termelőszövetkezet. Előreláthatólag a jövő hé­ten erőteljesen felgyorsul a betakarítás és a beszállítás. A megye nyugati részén jú­lius 20-a körül jelennek meg a betakarítást végző kombájnok a búzatáblákban. Az átadás-átvétel a Nógrád Megyei Szövetkezők és Ter­melők Szövetsége képviselői­nek jelenlétében történik. Az esős időjárás miatt száríta­ni kell a gabonát. Az ebből adódó pluszköltség két szá­zalékkal növelheti a terme­lési költségeket. Amennyi­ben a kormány mégis úgy dönt, hogy növeli a búza felvásárlási árát, ennek megfelelően alakítjuk ki mi is az új árainkat — fejezte be tájékoztatását SchuCh- mann Dezső. korrekt volt. tiszteletben tartva a 100 napos türelmi időt, nem kritizálta a kor­mányt, de annak a már em­lített megállapításnak, mi­szerint vidéken megrekedt a rendszerváltás — a címzettje a kormány volt. ö is, mások is (én magam is) sérelmeztük, hogy a párt­nak nincs sajtója, ennél fogva nem tudja az állam­polgárokat tájékoztatni po­litikánkról, céljainkról. Egyetlen zavart keltő meg­mozdulás volt Benyó Pál (volt vezetőségi tag) hozzá­szólása, aki azzal indított, hogy a szociáldemokrata párt vezetése „antikommu- nista és demogóg”. Az előb­bi ellen nem tiltakoztunk, az utóbbi visszaszállt Benyó- í a, a jelen levők egy em­berként megvonták tőle a szót. Befejezésül, és összegezve: ez az MSZDP már nem az az MSZDP. Dr. Németh Lajos Venesz Károly Az MSZDP országos pártértekezlete

Next

/
Thumbnails
Contents