Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-05 / 53. szám

4 1990. JÚNIUS 5., KEDD HHTHHlH MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30: Reggeli krónika 8.05: Hangszemle 8.20: Kérdőjelek a tudomány körül 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 10.30: Balaton-rádió 11.10: Postabontás 11.33: Hrabal könyve 12.00: Déli krónika 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Világhírlap 13.05: Klasszikusok délidóben 14.05: Poggyász 14.35: Dzsesszmelódiák 15.05: Rádiójáték-Szín A katona története , 15.53: Fúvószene 16.00: Délutáni krónika 16.15: Muzsikáló természet 16.20: Az emberélet születéstől halálig. Az esküvő 17.05: Eretnek gondolatok a tudományról 17.25: A Szabó család 18.00: Esti krónika 18.30: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.15: Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.30: Hol volt, hol nem volt. . . 19.40: Király László feldolgozásaiból 19.50: Hajszálgyökerek 20.05: Kiszorítósdi 20.35: Népzenei felvételek 21.00: Hírek. Időjárás 21.05: Nyugat-keleti átjáró 22.00: Késő esti krónika 22.30: Rádiókabaré Kft. 23.35: Willi Boskovsky Liszt két Magyar rapszódiáját vezényli 24.00: Hírek. Időjárás PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 6.03: Reggeli csúcs 7.35: Sportreggel 8.00: Hírek. Időjárás 8.05: Rivaldafényben 9.00: Hírek. Időjárás 9.03: Társalgó 10.00: Operettkedvelőknek 10.50: Versarchívumunkból 11.00: Hírek. Időjárás 11.03: Kapaszkodó 11.40: Ki kopog? 12.00: Asztali muzsika 13.00: Hírek. Időjárás 13.03: Popzene sztereóban 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés 14.00: Ahol nem volt árnyékom... 15.00: Hírek. Időjárás 15.05: Csúcsforgalom 17.00: Hírek. Időjárás 17.03: Kamaszpanasz 18.00: Kataposta 18.30: Popregiszter 19.00: Hírek. Időjárás 19.03: Talpalávaló 19.30: Daráló 20.00: Mozimagazin 21.00: Hírek. Időjárás 21.03: A Máriatövis és társai 21.20: „Nótasó” 22.20: Vándormotívumok az irodalomban: Az állatok 23.00: Hírek. Időjárás 23.03: Sporthíradó 23.10: A dzsessz története 23.50: Virágénekek BARTÓK RÁDIÓ: 6.00: Muzsikáló reggel 9.00: Műsorismertetés 9.10: Zenetörténeti értéktár 10.20: A magyar nyelv századai 10.35: A százados köpönyege 10.47: Nerone 12.00: Hírek. Időjárás. Músorism. 12.05: Zenekari muzsika 13.00: Pegazus istállója 13.49: Zenei Tükör (ism.) 14.18: Bach: A-dúr csembalóverseny 14.34: Magyar zeneszerzők rézfúvós kamarazenéjéből 15.01: Zenekari muzsika 16.00: Hírek. Időjárás. Músorism. 16.05: Operaáriák 16.14: Aldo Ciccolini zongora- hangversenye 17.41: Az MRT énekkarának legszebb hangversenyei és felvételei. XX/3. 18.30: Na maternjem jeziku 19.00: Hírek. Időjárás. Músorism. 19.05: In der Muttersprache 19.35: Mahler: IX". szimfónia 21.03: Orosz operákból 22.03: Karintiai Nyár 1989 23.34: Zsebrádió-színház 24.00: Hírek. Időjárás 0.15: Népszerű muzsika, Rolling Stones, szórakoztató zene, nóták MAGYAR TELEVÍZÓ: 9.18: Műsorismertetés 9.20: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.25: Autómánia 9.50: Képújság 9.55: Ejnye, mester! 11.15: Mozgató 11.25: Képújság 16.05: Képújság 16.13:: Műsorismertetés 16.15: Pannon krónika 16.25: Nachrichten-Hírek németül 16.30: Nas ekran 17.00: Huszadik századi irányzatok 17.55: RTV-közönségszolgálat 18.00: Szám-adás 18.15: Műsorajánlat 18.20: Új Reflektor magazin 19.10: Esti mese 19.25: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó 20.05: A polip XIII/2. rész. 21.15: Stúdió ’90 22.15: Üvegházhatás 22.55: Híradó 3. Kudlik Júliával és Déri Jánossal 17.00: Képújság 17.15: Tv 2 Benne: Riportok - Időjárás - Zene Teledoktor Orvosi tanácsok 17.45: Mozaik 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Atomhangya Amerikai rajzfilmsorozat 1. A randalírozó robot 2. Cukorfalat: Mekkeveri megke­veri 3. Mormoghyék: Az óriás törpe­harcsa 18.46: Tv 2. 19.00: A labdarúgó-világbajnokságok története 20.00: Glenn Gould-portré 20.52: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. „0“-típusú találkozások 22.00: Utazás Bomeóba 23.00: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.20: Tévéjáték 10.35: Sportdokumentumfilm 10.55: Sportvisszhangok 11.45: Tévébörze 16.00: Katonákról 16.50: Választás, 1990 16.55: A nap percei 17.05: Választás, 1990 19.00: Esti mese 19.10: Választás, 1990 19.30: Tévénapló 19.50: Václav Havel beszéde 20.10: Húsz boldog év 21.45: A választásról 22.00: Események, kommentárok 22.30: Ruzynból New Yorkba 23.00: Koncert 2. MŰSOR: 16.25: A szépség tükre 16.50: Kapcsolatstúdió 18.00: Esti mese 18.10: Találkozás Marta Kubisovával 18.50: Tévé zenei szótár 19.05: Nyugat-szlovákiai magazin 19.30: Fauna 20.00: A döntés órája 21.00: Híradó 21.25: Sport 21.35: Választás, 1990 21.55: Vitaműsor 22.30: Piros alma MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi: 3 órától: Fer­geteges középcsatár. Színes, olasz filmvíg­játék, 5-7 és 9 órától: Ragadozó (Preda­tor) (16). Színes, szinkr. amerikai sci-fi akciófilm. Kamara: A kis Afrodité. Gö­rög filmdráma. Balassagyarmati Madách: fél 4, 3/4 6 és 8-tól: Az istenek a fejükre estek 2. Színes, szinkronizált, amerikai filmvígjáték. Kamara: Védtelenek (AIDS ’89) Színes magyar dokumentumfilm. Bá- tonyterenyei Bányász: Karate Kid 3. Szí­nes, szinkronizált amerikai kalandfilm. Pásztói Mátra: fél 6-tól: A vadnyugat fiai. Színes, amerikai western. Rétság: Emma- nuelle 2. (18). Színes, francia erotikus film. Napi Intervideo-aj ánlat NAM ANGYALAI Magyar felirattal. Rendezte: Cirio H. Santiago. Főszereplők: Brad Johnson, Vernon Wells, Kevin Duffis, Rick Dean. Bárhogy is végződik a küldetés, ők a saját útjukat járják ... Szécsényi városvédők újabb kezdeményezése A hiteles történelmi múlt és értékei­nek megőrzése közüggyé válik Szé- csényben, s ez nem csak a „hivatásos” városvédők, hanem a tanácsi testületek részéről is érezhető. A minap újra a régi helyére helyezték vissza azt az emlék­táblát is, mely az 1905-ben épült város­háza „alapítójának” nevére utal. A vá­rosháza külső felújítása a városi rang adományozásának 650. évfordulója al­kalmából megtörtént. Most, hogy a belső felújítások is a befejezéshez köze­lednek a végrehajtó bizottság kezdemé­nyezésére a régi helyére helyezték vissza a korábban megsérült emléktábla hű másolatát. Az eredeti a helytörténeti múzeum gyűjteményébe került. I - §É *' Páratlan páros A tánc bűn Európa a huszadik század ele­jén elveszítette társastáncelsőbb­ségét, mert a langyos érzelmesség és a kispolgári ildomosság felesle­ges kolonccá vált; most már Amerika diktál - írja a tánctörté­net. Ezzel szemben mit ír az Ansa hírügynökség? „Missouri állam legfelsőbb bírósága helyben­hagyta a korábbi döntést, Purdy városka iskoláiban igenis tilos a tánc!” A közvetlen előzmény: Russel G. Clark bíró, 1988-ban alkotmányellenesnek nyilvání­totta a keresztény fundamenta­lista iskolaszék határozatát, mi­szerint a tánc zülleszti az iskola szellemét, rombolja a hagyomá­nyokat. A jámbor atyák megfel­lebbezték tehát Clark bíró dönté­sét, és a felsőbb jogi fórum nekik adott igazat. Az indoklás szerint ugyanis „a tánc világi tevékeny­ség, s ennek tiltásával az iskola semleges politikai tevékenysé­gét” kívánja megőrizni, ezért tá­mogatást érdemel. A diákok érve szerint ezen az alapon be kellene tiltani a fejlődéselmélet tanítását is, merthogy ez is szembenáll a hagyománnyal. Az érv gyengé­nek bizonyult. Most már csak a tánc iskolaérettségéhez fűzött re­mény maradt: egyszer talán a twist is lesz annyira szalonképes, mint például a történelem né­hány leckéje. „Az igazságból egy szó sem igaz” - mondják zárszóként a rendórfelügyelők, s bizony nagyot tévednek: a főhős a darab végén valóban igazat szólt, ami­kor bevallotta, hogy bigámista. John Smith londoni taxisofőr addig élvezte háborítatlanul a kettős házasság számára előnyös oldalát, amíg egy utcai verekedés folytán kórházba nem került. Itt ugyanis más lakáscímet mondott be, mint a rendőrségen, s ebből bonyodalom, kusza kavalkád származik. A feleségek - Mary és Barbara - előtt értelemszerűen továbbra is szeretné titokban tar­tani a másik létét, de a gyanút fogott nyomozók figyelmét is igyekszik elterelni. Kétségbe­esett manővereibe az egyik szom­szédját is bevonja, aki jó ideig ügyesen - kertésznek álcázva ma­gát - palástolja Smith hazugsága­it, de amikor a homoszexualitás vádját is viselnie kéne, fellázad a cinkostársi szerep ellen. Az asszonyok és a rendőrök sokáig egymást is keresztező ellenakciói végül is a fent jelzett beismerő vallomásra kényszerítik a gátlás­talan házasságszédelgőt. Tiszteletből lehetne ugyan agyafúrtnak nevezni Ray Cooney angol író alapötletét, valójában azonban kimódolt sztoriról van szó. „A tizenkettő egy tucat” jel­legű bohózatot az előadás teszi elviselhetővé, sót helyenként kel­lemesen szórakoztatóvá. Nyilván ez magyarázza, hogy immár ötö­dik éve szerepel a Madách Ka­mara műsorán. Az ismert - de nem úgyneve­zett első vonalbeli művészek - sodró lendületű, őszinte komédi- ázó kedve kínálkozik elsőként ki­emelésre. Úgy tudnak nevettet­ni, hogy sikerül elkerülniök a történetben és a szövegben egy­aránt benne rejlő túlzások veszé­lyeit, bocsánatos bűnük, hogy a képtelen szituációk egyikében- másikában együtt mulatnak a né­zőkkel. Az egyenlők között is az első - a televíziós Linda-sorozatból is­merős - Szerednyey Béla, aki alkatilag is éppen megfelel a „hol Curtis, hol kertész, hol meg va­lami más” szerepére. Cseke Péter nagy szakmai biztonsággal, mér­téktartóan balanszírozik a két la­kás, a két feleség és a két rendőr között. A félj ükért aggódó, rá­szedett nejek szerepét Bartal Zsuzsa és Tóth Enikő játssza ked­vesen hisztériázva. Lőte Attila és Lesznek Tibor találó gesztusok­kal ábrázolják az angol detektív- felügyelők jellegzetes figuráit. Gyabronka József egy „nőies fér­fi” epizódszerepében nyújt emlí­tésre méltó alakítást. Az előadás sikerében Pethes György tempós ütemű rendezése is méltán osztozik. A párhuza­mos cselekményhez ideális kör­nyezetet teremt Götz Béla fordí­tott rajzolatú, esztétikus színpad­képe. A darab hangulatához jól il­leszkedő jelmezek Felkai Anikó munkáját dicsérik. Elgondolkodtató, hogy milyen értékű produkciója születhetne, ha ennyi tehetség, ennyi alkotóe­nergia egy igazán szellemes, élet­közeli komédia színrevételében hasznosulna. Úgy látszik a színvonalas vi­dámságokkal nemcsak a magyar színpadi szerzők adósak. A közönség mindenesetre - mint a megyeszékhelyi színházi bérletsorozat utolsó bemutatójá­nak fogadtatása is igazolja - igényli a könnyed kikapcsoló­dást, a felhőtlen szórakozást, há­lás minden jó - vagy annak tűnő - poénért. Ezzel a helyzettel nem illik visszaélni a színházcsinálóknak.-csongrády­A NAZARÉNUSOK (1839) A „nazarénus” név származ­hat a zsidó „nazir” szóból, ami „Isten számára elkülönített”-et jelent, vagy Názáret városának, Jézus származási helyének, a nevéből. Az első századokban a keresztyéneket gyakran nevez­ték „nazarénusoknak (Aposto­lok Cselekedeteiről írott könyv 24:5.). Jelenleg ezen a néven hívunk egy vallásos közösséget, amely csak Magyarországon is­meretes. A pontos nevük egyébként: „Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek”. A nazarénusok szellemi atyja a baptista szellemben tanító Heinrich Sámuel Fröhlich (1803-1857) thurgaui (Svájc) lelkész, aki a híveitől a Hegyi Beszéd parancsolataihoz iga­zodó keresztyén életet köve­telt. Újrakeresztelkedést hir­dető tanait két magyar iparosle­gény: Denkel János és Kropa- csek János hozta Magyaror­szágra 1839-ben. Ők keresztel­ték meg Hencsey Lajos Zala megyei kovácslegényt, akit a nazarénusok alapítójuk gya­nánt emlegetnek. Ö írta meg elsőnek a nazarénus tanok összefoglalását is. Az első naza­rénus gyülekezetek a Bács me­gyei Pacséron (ma Jugoszlávia területén) születtek meg 1848- ban. A történelmi egyházak azzal gyanúsították őket, hogy szoci­alista tanokat hirdetnek. Ezzel akarták az állam fellépését el­érni ellenük. Ez a gyanú ugyanis az Osztrák-Magyar Monarchiában rendőri felügye­letet vont maga után. Az anyakönyvvezetés akko­riban kizárólag az egyházak ha­táskörébe tartozott, mivel Hen­csey hitvallása elvetette a gyer- mekkeresztséget, a keresztelet- len nazarénus gyermeket egyik felekezet lelkészei sem voltak hajlandók anyakönyvezni. Újabb konfliktus az államhata­lommal ... Hencsey hitvallása tiltotta az esküt is, mind a katonaságnál, mind a polgári életben. A leg­nagyobb probléma a katonás­kodás volt. 1863-ban egy hód­mezővásárhelyi nazarénus a já­rási főszolgabíró előtt így fog­lalta össze hitüket: „Aki mi közöttünk van, az katona nem lehet, mert aki nálunk van, an­nak ölni nem szabad ... Amivel tartozunk a császárnak, azt mind kívánjuk teljesíteni, de akit az Úr elválasztott, az nem lehet többé katona ... (majd’ 130 esztendeig alázta meg a mindenkori hatalom a vala­mennyi felekezethez - törté­nelmi egyházakhoz is -, s azok­nak hitvallásához jó szívvel ra­gaszkodó fiatal hívő embere­ket, túlzás nélkül mondhatjuk: a hit újabb kori hőseit!) Végül rendezetlen volt a nazarénusok házasságügye is, mivel azokat sem tudták sehol anyakönyveztetni. Torontál megyében például a nazarénus asszonyokat mint paráznákat hurcolták el a családjaik köré­ből, és javítóintézetbe zárták őket. A megalázó és erkölcste­len gyakorlatát a hatalom - ter­mészetesen patyolattiszta ... - 1882-ben megszüntette. Ugyan a nazarénusok házasságkötési módját nem ismerte el érvé­nyesnek, ám az így kötött há­zasságokat nem tekintette többé erkölcstelennek ... A nazarénusok csak egymás között házasodhatnak. Ennek megszegése halálos - tehát megbocsáthatatlan - bűn, amit az sem tesz jóvá, ha a nem nazarénus fél később nazaré- nussá lesz. Ezzel szemben, ha valaki a házasélete során lesz nazarénussá, és a hitében a há­zastársa nem követi, ez nem válóok. Az ilyen egyháztagot hűségre és a családi élet további ápolására szólítják fel. A születésszabályozást is bűnnek tartják, ezért a gyermek- áldás (nem teherbeesés!) ellen nem védekeznek. így a nazaré­nus családok mind sokgyerme­kesek. Hitükből fakadóan gyermekeik nevelését példa­mutató tisztességgel végzik. A nazarénusok szerint a Bib­lia Isten Igéje, amelyet a hívők- : nek őszintén és becsületesen be is kell tartani. A nazarénusok országszerte szorgalmas mun­kások. Véleményük szerint: „A henyeség a pokol útjára terel, de a szorgalom Isten dicsőíté­se!” Már nem annyiig helyesel­hető a magatartásuk, amikor a színház, a mozi látogatását nem helyeslik. Korábban a rádiót is helytelenítették, de az ma már elterjedt közöttük is. Ez a visszahúzódásuk - jórészt - a század első felében történő el­nyomott gazdasági és jogi hely­zetük következménye. Mivel a szentírás a kinyilat­koztatás hiteles forrása és a Szentlélek közvetlenül tanítja az embereket - a nazarénusok szerint nincs szükség papságra és egyházi elöljáróságra. A mi fogalmainkszerinti lelkipászto­raikat „egyházi szolgáknak” hívják. Munkatársai a diakónu­sok, az igeszólók, az imádko- zók, a szegénygondozók, a be­tegápolók, a gazdálkodó atya­fiak és az énekvezetők. „A Krisztusban Hívő Naza­rénus Gyülekezetek” hivatalos ügyeit - helyzeti adottságai folytán és az egyházi szolgák testületének a bizalma alapján - a budapesti egyházi szolga végzi. - A nazarénusok és ha­sonló gondolkodású hittestvé­reik szerte a világban kb. 25-30 ezren élnek. Egyed József \

Next

/
Thumbnails
Contents