Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-05 / 53. szám

1990. JÚNIUS 5., KEDD 5 immmj Költséges hobbi Nádasdi József, évei számát tekintve, a harmadik X vége felé jár. Homokterenyei otthonában kerestem fel, itt ismertetett meg kedvenc hobbijának történetével.- Mindig szerettem rajzolgatni, az iskolában a rajztanárom is tehetségesnek tartott. Aztán később az egyik barátom bevonult katonának, és rám hagyta festékeit. Akkor kezdtem el igazán festeget- ni. Teljesen magamtól tanultam. Aki iskolában kezd el festeni, annak elmondják minden fortélyát. Nekem egy-két évembe került, még rájöttem a technikára. A Ganz Művelődési Házban alakítottunk egy szakkört, mely körülbelül öt évig működött. A szakkör keretén belül beneveztünk a SZOT kiállítására, Dunaújvárosba. Ott egy képemmel szerepeltem. Salgótarjánban is több képe volt kiállítva, de díjat, sajnos, még nem sekerült nyernie. Nemes dolgot is cselekedett már a hobbifestő. A Rákellenes Alapítványnak küldött festmé­nyét, mely árverésen kelt el a Jurta Színházban. Erről van egy érdekes észrevétele.- A televízióban a Stúdió ’87. meg sem említette ezt az árve­rést. Pedig egy egész országot átfogó akcióról volt szó. Amatőr művészek és rajztanárok felaján­lásai voltak. Szerintem több szót érdemelt volna, mert nem kis összegek folytak be az árverésen.- Mik a kedvenc témái, kik a kedvenc festői?- A szürrealizmus, fantazma­gória képek. Kedvenc festőm Csontváry és Dali. A költséges hobbik közé szá­mít a festés, mert egyre drágább minden, főleg a vászon, de a festékek sem olcsóbbak.- Régebben eljárogattam a ki­állításokra is, de mostanában rit­kábban megyek.- Mi a véleménye az amatőriz­musról?- Szerintem az amatőrök kö­zött is vannak igen tehetségesek (nem magamat tartom annak) de el vannak nyomva. Nincsenek el­ismerve. A hobbifestő Nádasdi József elmondása szerint ő egy képen sokat gondolkodik, és gyorsan megfesti. Addig nem nyugszik, amíg nincsen készen. Sokszor éj­szakába nyúlva fest.- Milyen képeket fest?- A tájképeket nem túlzottan szeretem, de szoktam olyanokat is. Inkább a fantazmagória képe­ket csinálok, amikben nincsen kötöttség. Sokat másolok is, min­dig arra törekszem, hogy a máso­lat tökéletes legyen. Amikor Lengyelországban jártam, hoz­tam onnét egy nagyon híres len­gyel festőnek a könyvét, melyben a festményei is benne vannak. Az ő képeit is szívesen másolom.- Valamennyi magyarországi múzeumban járt már.- Nagy hatással voltak rám az ott látott képek. Bécsbe is kimen­tem, de engem nem a bevásárlási láz vonzott, hanem a múzeumok. A legjobban a Kunsthistorisches múzeum gyönyörű festményei tetszettek. Szerencsés módon eljutott Párizsba is, a Louwre képeit is megcsodálhatta.- Vannak-e tervei a jövőre vo­natkozóan?- Különösebb terveim nincse­nek. Itthon festegetek. Jó lenne, ha megint lenne szakkör, ahol lehetne sokat tanulni, de ez nem csak rajtam múlik. Cserhalmi Adél Elárverezik a pátrohai tsz vagyonát Egyhangú közgyűlési határo­zattal az önfelszámolás kezdemé­nyezése mellett döntött a Pátro­hai Zöld Mező Termelőszövetke­zet tagsága. A Fővárosi Bíróság a kérésnek helyt adott, és elren­delte a mezőgazdasági nagyüzem vagyonának kiárusítását, függő anyagi ügyeinek rendezését, majd azt követően a tsz végleges megszüntetését. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pátroha közös gazdasága az elmúlt esztendőt 61 millió fo-. rintos veszteséggel zárta. A vagyon kiárusításáig persze még néhány hónap hátra van; az érvényben levő jogszabályok sze­rint ugyanis a bírósági bejegyzés hatályba lépése után előbb pon­tos leltárt, majd mérleget kell készíteni, és csak azt követően kezdődhet árverezés útján az in­gatlanok, és a termelőszövetke­zet értékesítése. A földet viszont addig is művelni, az állatokat pe­dig etetni kell. Erre 270 tag vállal­kozott a 400 aktív dolgozó közül, a többiek eltávoztak. Százan másutt helyezkedtek el, harmincán pedig visszakérték földjeiket és egyéni gazdálko­dásba kezdtek. A maradék közül százhúszan úgy döntöttek, hogy a megszűnés után is együtt marad­nak és szakszövetkezeteket alapí­tanak. Lakás­otthon fiataloknak Utolsó szakaszához érke­zett a mátraszelei lakás-ott­hon kivitelezése. A Nógrád Megyei Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet állami gon­dozásból kikerülő fiatalok részére alakította át a volt tanácsi ikerlakást. A mun­kálatok költségeit részben pályázat útján nyert ősz- szegből fedezik. Jelentős társadalmi munkát végez­tek az átalakítás során a Sal­gótarjáni Építőipari Mű­szaki Szakközépiskola tanu­lói, s hasonló felajánlást tet­tek a balassagyarmati szak­munkásképző diákjai is. A lakás-otthon átadása szep­tember elején várható. VIZSGADRUKK Tanulunk. Még nem sikerült kiíratni belőlünk a tudásszomjat. Pedig igencsak közel állunk hozzá. Mégis, munka után, beesve az ajtón, két szót szólva a gyerekhez - legtöbbször: „nem érek rá", néha idült lelkifurdalásunk egyhítéseképp: „most tanulnom kell, majd holnap(l) játszunk. .."A gyerek áll, szemét ránk szegezi, szemöl­dökétfelhúzza, s mi olvasunk belőle - „ugyan, legalább ne hazudj”. Levelező tagozat. Célszerű, hasznos találmány. Aki hisz a posztgraduális képzésben, meg bízik saját akarásában, kitartásában és ... elhivatottságában, jelent­kezik. Többnyire három okból. Magának akar bizonyítani, a munka­helynek, főnökeinek - irigyelnek, barátainak s a harmadik a leggyakoribb: papírt akar szerezni: im én diplomás lettem, most becsüljetek! Aztán elképed, amikor a tengernyi gonddal szembekerül. Mert hát helyettesíteni kell a munkahelyén, ami ma már nem az emberbaráti cselekedetek sorába tartozik, hanem színtiszta üzlet és bürokrácia. Aztán utaznia is kell. Ami, hála szűkebb pátriánk elismertségének, lassabban megy, mint a századfordulón. Hacsak nem akarunk átszállni, várakozni, vagy hering módra préselődni az egyetlen - azaz egyetlenegy - gyorsvonaton - gyorsbuszon. Ha már a tett színhelyén vagyunk, együnk és aludjunk. Mindegy mit és hogyan, úgyis elviszi egyheti keresetünk javát. De végre hallgatunk. Hallgatóként. Hisz ez volt a vágyunk, teljesült. A profit a tanártól függ. Némelyik ledarál egy féléves anyagot 6 órában. A másik önmagával tépelődik, míg előad. A harmadik végre kéri a hallgatóság véleményét, ami nem csak jólesik, hanem a legtöbb praktikus, praxisbeli ismeretet adja. És a negyedik, aki - például nekem mindig is az igazi tanárt jelentette, - úgy ad elő, hogy látszik, nem elég, hogy a tudása szárnyal, arra is képes, hogy átadja, sőt hogy további tudásvágyra serkentsen. Azt hiszem, azért a rengeteg gyötrelemért, amit egy-egy vizsga okoz, azokat az éveket, amiket a stressz, a vizsgaszituáció elvesz az embertől, ezek a kiművelt emberfők kárpótolnak. Azt viszont talán a társadalomnak kéne eldöntenie, használja-e diplomával ékített embertársaink tudományát. Mert az ember az örökléttől kíváncsi, igaz. De mindig is használta megszerzett tudását. A vízválasztónak kikiáltott parlamenti székfoglalóban nagy ígéretek hangzottak el. Népfőiskolák, tanszabadság, szellemi munka megbecsü­lése. .. Megdolgoztunk érte, hát kivárjuk. Kívánjuk és várjuk. Nagyné Hajdú Györgyi POSTÁNKBÚJ Öngól — repülőgépről Az idei május elég gazdagon öntözte a határt éltető esővel. Mindenfelé üde, zöld a növény­zet, helyenként nagy foltokban sárgul a virágzó mustár. Ez utóbbi bódító illata millió méhet és más vadon élő rovart csalogat a virágokra. Zúg, zsong a mustár­tábla - látszólag paradicsomi bé­kében él együtt növény és állat. Egyszer csak megjelenik a re­pülőgép. Aranyat érő májusi eső helyett most mérgező permet hull az ég­ből. A mustártábla rovarvilágá­nak sorsa betelt. A méhészek átkozódnak (sö­pörni lehet az elpusztult méheket a kaptárak előtt), a vadon élő hasznos rovarok (pl. a poszmé- hek) egyszerien kihullanak az élőegyüttesből. Miért ez a gyilkos akció?! Nyilván a mustármagtermés érdekében. Valamilyen kártevő­től meg akarják védeni a növé­nyeket, de ugyanakkor elpusztít­ják a megporzást végző rovarok tömegeit. Hogyan lehet virágzó növény- kultúrában rovarölő permetezést végezni? A repülőgépes permetezés drága dolog, de így különösen az. Rontja a termelő a saját termése­redményét, a maghozamot bizto­sító rovarok gyérítésével, de kárt okoz az ugyancsak termelőmun­kát végző méhészeknek. Hogy ez a totális rovarpusztítás milyen kárt okoz az ökológiai egyensúly megbontásában, azt bizonyára utódaink fogják érzé­kelni. Csak gyenge vigasz, hogy a méhészek kapnak egy értesítést: „XY állami gazdaság vagy téesz május 21 és 23 között gyenge méreggel (Decis!) rovarölő per­metezést végez a mustártáblá­ban ...” Mit tehet az elkeseredett méhész? Ha 3 napra lezárja kaptárjait, az majdnem annyi kár, mintha a' méregtől lehullik gyűjtő állatai­nak egy hányada. Voltak a múltban és vannak most is pereskedések a károk miatt. Lehet, hogy az elhúzódó perek végén fizet a termelőüzem vagy a biztosító. De kinek jó ez igazán? Lendvai Ferenc Jobbágyi Győzött a mini Mara Polli kisasszony, az egyik bolognai cég tisztviselője ellen fe­gyelmi eljárást indított a munkaa­dója, mert-mint a La Repubblica idézte - miniszoknyái elterelték az alkalmazottak figyelmét attól a te­vékenységtől, melyet végezniök kellett. Polli kisasszony, érdemei elismerése mellett kapta meg a cég dorgálását: „ Ügyes, intelligens, csak hát ezek a szoknyák... ” Ami egyszerűbben szólva annyit jelen­tett, hogy új munkahelyet nem, csupán új szoknyákat kellene ke­resnie. Mara Polli azonban felvette a harcot, azazhogy a miniszoknyát, minthogy erős szövetségeseket ta­lált. Az egyik kolléganője például - bár elvből utálta a minit - a fenyítés után tüntetőén rövid szok­nyában jelent meg a munkahe­lyen. A szakszervezet pedig egyó­rás tiltakozó sztrájkot szervezett, és bírósági feljelentést is kilátásba helyezett a jogsértés ellen. Min­derről írásában is értesítették a cég vezetőit. Az igazgatóság meghátrált. Mara Polli maradt. A szoktíya is, természetesen, mert mint nyilat­kozta: sem az elveiből, sem a szoknya hosszából nem enged lej­jebb. Nagyobb felelősséget az egészséges környezetért Az új környezetvédelmi tör­vény adjon módot, illetve ösztön­zést - környezetvédelmi bűncse­lekmények esetén - a megfelelő visszatartó erővel rendelkező bír­ságok, büntetések kiszabására. Az egyre-másra nyilvánosságra kerülő súlyos talaj-, víz-, és leve­gőszennyezések azt jelzik, hogy a jelenlegi jogszabályok és a bünte­tési gyakorlat ma még nem ren­delkezik ilyen befolyásoló hatással - mondotta Tatján Lászlóné a Környezetvédelmi Minisztérium politikai államtitkára az MTI munkatársának. Mindehhez hozzátette: a szigo­rúság nem lehet cél, csak eszköz. A cél ugyanis az, hogy az ipari, mezőgazdasági termelőhelyeken és a hétköznapi életben az állam­polgárok nagyobb felelősséggel viseltessenek az egészséges kör­nyezet megteremtése, a szennye­zések megakadályozása iránt. Ennek elérése az oktatásnál, a tudatformálásnál, valamint az is­meretterjesztésnél kezdődik, de nélkülözhetetlen, hogy az általá­nos környezeti kultúra, az igé­nyesség is merőben más, maga­sabb szintre emelkedjék. A már meglévő környezet- szennyezések felszámolásának kikövetelésében, az újabbak megakadályozásában komoly szerepe lehet - az államtitkár asszony véleménye szerint - a helyi önkormányzatoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents