Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-05 / 53. szám

1990. JÚNIUS 5., KEDD iininznu 3 Gondolkodni szabad Megérjük a gyógyulást? (Folytatás az 1. oldalról.) magukat. Erről a jó szoká­sukról a meglévő bizonyta­lanság ellenére sem mond­tak le. Latolgatva a koráb­bival ellentétes körülménye­ket, keresik az újabb meg­oldásokat. XXX — Gondolkodni szabad, cselekedni még nem, mert nem tudjuk, miként alakul, módosul az 1987- évi föld­törvény — érzékelteti mai bizonytalanságuk alapvető és kiváltó okát, az újabb mozgást és annak irányát le­fogó állapotot Juscsák György, a gazdaság igazga­tója. — Eddig négy fórumon — vállalati tanácsülés, külön­böző szintű vezetői megbe­szélések — kerestük az új értékrend kialakítására irá­nyuló lehetséges válaszokat, — kapcsolódik a beszélge­tésbe Réde Ferenc, sze­mélyzeti és munkaügyi osz­tályvezető. — A tulajdono­si érzés növelése érdekében az idei gyakorlatunk két alappillérre épül. Az egyik az anyagi érdekeltség, a másik a termelő-gazdálkodó egy­ségek önállóságának foko­zása. Ezzel meg kívánjuk szünte.tni a korábbi gyakor­latot, mely szerint a gazda­ság központja, a nyeresége­sen gazdálkodók pénzéből megsegíti a veszteséget ter­melőket. — Az új felállásban — figyelembe véve a földtör­vény változásait — min­den termelőegység pénz­ügyileg is önálló lesz, — ve­szi vissza a szót Lendvai Géza. — Ennek során az egységek vezetői vagy meg­erősítik, vagy elvesztik eg­zisztenciájukat. — Mennyi kifutási időt kapnak a bizonyításra? — Egy negyedévet ahhoz, hogy talpraálljanak. Ha a vezető nem bizonyít, akkor álljon fel a székéből, adja át másnak, ha ezt nem akar­ja megtenni, akkor fel kell állítani őt. Amennyiben be­bizonyosodik, hogy nem ő a hibás, hanem a struktúra nem jó, akkor azon kell vál­toztatni, — állítja a terme­lési igazgatóhelyettes. XXX — Ha jól értettem, akkor a követelményre,ndszer egy tőkéshabitusú tulajdonost tételez fel. Ugyanakkor eh­hez kell igazodni a formá­nak is. — Jómagam a legnagyobb szélsőséget megtestesítő uj formát is el tudom képzel­ni- Például azt, hogy az ál­talam, közvetlenül irányí­tott alaptevékenység — nö­vénytermesztés, állattenyész­tés — részvénytársaság for­májában működjön. — Az első nekifutásra öt­hat egységet kívánunk kft.- ben működtetni, beleértve a budapesti székhelyű és a he.lyi ipari termékgyártó­üzemeinket, — folytatja az előbbieket Réde Ferenc. — Szóba jöhet még a ve­gyes vállalati forma is. En­nek során külföldi tőke­ként. apport formájában, kor­szerű technikát-technoló- giát kapnánk, vállalva a megmaradást. továbbfej­lesztést és a bukást is. XXX — Az elképzelések meg- nyerőek. Vajon létjogosult­V ságát miként igazolják vlsz- sza az érdekeltek? Milyen mélységet jeleznek a befo­gadást jelző gyökerek? — A középvezetők már érzik a szorítást, a kény­szert, s nem csak barátkoz­nak a gondolattal, hanem már tesznek is érte — véle­kedik Lendvai Géza. A fizikai dolgozók közül csak az újra legérzékenyeb­bek értik, hogy ez az új út vezet el a tulajdonosi ma­gatartás megerősödéséhez. Ma ez a közös és az egyéni érdek — egészíti ki az előb­bieket a személyzeti és mun­kaügyi osztályvezető. XXX — A kívánatos, nagyobb mozgástérhez először meg kell oldani a vagyonne.vesí- tést — hangsúlyozza Lend­vai Géza. — Szükség van a vállalkozást támogató új adó­törvényre, beleértve a nagy­üzemeket és a versenyegyen­lőséget is. A világszerte el­ismert mezőgazdaságunk fejlesztésében a földtörvény módosítása csupán csak egy, de valóban fontos szelete az egész ágazat fejlődésének, palettája további színesíté­sének. A szétdarabolt me­zőgazdaság nem garantálja a mások által ige,n nagyra értékelt jó belföldi ellátást, nem járul hozzá az export bőséges növeléséhez. XXX Annyi már most is érzé­kelhető: a tőkés világot jel­lemző új értékrend átrende­zi majd az eddigi emberi kapcsolatokat is. Lehet, hogy az eddigi barátok a jövő­ben ellenfelek is lesznek. Venesz Károly Még tavaly ősszel meg­kezdték Mátranováfcon az orvosi rendelő felújítási munkálatait. Közben az eredeti koncepció megvál­tozott, csaknem kétszeresé­re bővítették. Külön önálló része lesz a tanácsadó. De mikor? A falubeliek úgy gondol­ják biztos, hogy már kifu­tottak a határidőből. Nos, a határidőből nem, mert az 1990 decembere, mint azt Aranyos Ferenc tanácsel­nöktől megtudtuk. Sőt, sze­retnék Szent István napjára átadni. A bátonyterenyei Penta­mer Kisszövetkezet „mun­kálkodik" a tetőszerkezeten, meglehetősen sikertelenül. A‘ novákiak — akik most a bányatelepi rendelőben szor­goskodnak — maradék hu­morérzékükkel a készülő épület területi elhelyezke­dését okolják: merthogy 50 méteren belül három ven­déglátóegység helyezkedik el. . . (dudellai) Fotó: Bábel L. Hiedelmek es tényei« „Nem környezetszennyezést, környezetvédelmet akarunk!” Oanyöböl hulladékfeldolgozö ? Olcsóbb zöldséget a piacra! fi szentesi KOFA ÉszaBc­' \ Magyarországra tart digi ármanipuláló appará Hihetetlen mennyiségű karfiol, karalábé, paprika, paradicsom, kel- és korai ká­poszta, valamint fokhagyma, hagyma termett idén a Szentes környéki 31 termál­kút körüli fóliavárosban. A termelők attól tartanak — joggal, — hogy képtelenség eladni a megtermelt árut. A Zöldért máris olcsóbban ve­szi át a karalábé darabját, mint amennyibe egyetlen palánta került. A termelők elhatározták, hogy június elsejétől egye­sületi nagybani piacot nyit­nak Szentesen, hogy az or­szág egyes részei közötti zöldség-gyümölcs árkü­lönbségeket letörjék. A szen­tesi korai zöldség forgal­mazása alapáron történik, azaz a szentesi KOFA egye­sülete június 3-tól minden vasárnap és szerdán este 6 órától éjfélig termelői nagy­bani piacot nyit a termő­hely centrumában, hogy frissen szedett áru kerül­hessen hétfőn és csütörtökön a Nógrád, Heves és Bor- sod-Abaúj-Zemplén me­gyei piacokra. Az árak je­lentősen alatta maradnak a Bosnyák téri nagybani pi­ac és a szentesi KZE el­adási árainak. A termelőik közvetlenül a kereskedők­kel, nagyvállalatok kony­háival, kórházakkal. isko­lákkal, szociális otthonok beszerzőivel kívánnak üz­letet költni, kiiktatva az ed­tust. Vége van annak a kor­nak, amikor a paraszttól ‘ bagóért vették meg a ter­mését, a munkásnak pedig méregdrágán adták a mun­kás-paraszt hatalom jegyé­ben! A szentesi KOFA nem nyereségérdekeit, mi több, a makói fokhagymások, hagymások és a csong­rádi gyümölcstermelők kí­nálatával teljes körű áru­féleséget dob piacra alap­áron. Egyetlen feltéte­le az üzletkötésnek: a ke­reskedelem alapja a tisztes­ség legyen! Ez az új elem sokakat meglep. Elszoktak tőle N. J. Rémhír, vagy valóság, hogy a Nógrádi Szénbányák nagybátonyi bányaüzeme és a Salgótarjáni Tarján Transz Fuvarozási és Szolgáltató Kft. Szorospatakon veszé­lyes hulladékot akar elhe­lyezni ? — Ez a cseppet sem költői kérdés izgatja ma a bátonvterenyeieket, s fő­ként az értékesítésre szánt volt a iknaüzem-környéki zártkert- és telektulajdono­sokat. Futótűzként terjedt a „rossz" hír, nem kis riadal­mát, ellenérzést gerjesztve. A Bartók Béla Általános Iskola tanárai a hitelesnek vélt információ birtokában rövid fogalmazványt írtak, melyben tiltakozásukat fe­jezték ki. Állásfoglalásuk­nak aláírásaikkal adtak nyo­matéket, ők és azóta mások is — összesen több, mint két­ezren. Az, írás „megjárta” a Bá­tonyterenyei Városi Taná­csot is, az elmúlt hét végén pedig másodszor már tekin­télyes folyamodványként ér­kezett vissza. Romhányi Gyula, a tanács vb-titkára elmondta, hogy nemrégiben tanácsülésen is szó volt „a hulladéktemetőről”. Részt vett ezen a bánva képvise­letében Kecskés Ferenc mű­szaki főelőadó is. A másik meghívott féllel is beszéltek a tanácsiak. Azon a fórumon Kecskés Ferenc az alábbiakról tájé­koztatta a jelenlevőket: — A bányaüzem és a kft. szerződést kötött, amelyben a társaság elővételi jogát jelentette be a bezárt bánya megvásárlására. Végleges vé­teli szándékát azonban mindeddig még nem erősí­tette meg. Céljuk: a bánya­üzem hasznosítása, melynek egyik módja lehetne szerin­tük a hulladéksemlegesítés. Környezetre ártalmas anya­gok tárolását nem tervezik. Ez lenne hát, ami az alá­írók és mások tudomására jutott a kisvárosban? — Aligha. Legfeljebb en-nek a fele. A hulladékkal való va­lamilyen foglalkozás, tevé­kenység az, amit pontatla­nul hallhatott és adhatott tovább valaki. Nem tűnt rokonszenvesnek az elgon­Hogyan választunk majd önkormányzati képviselőt és polgármestert? A Belügyminisztérium Választási Irodája elkészítette az .önkormányzati képviselő-tes­tületek tagjai és a polgármesterek választásának törvénytervezetét. Tóth Zoltán, az iroda vezetője aiz MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: iá választási szisztéma kidolgozásánál figyelembe vették az ország politikai tagoltságát; így például azt, hogy 2300 településen kétezernél kevesebben élnek, s ezen faflvak többségében csak kevés párt rendelkezik önálló szervezettel. Ezért ezeken a településeken úgynevezett szabad, kislistás választást terveznek. Ennek lényegei, hogy valamennyi jelölt neve felkerül <a szavazó­lapra. s közülük a választók tületnek lehet. A 2000-nél több lakosú községekben és a 100 ezer­nél kevesebb lakosú váro­sokban a képviselő-testület tagjait egyéni választókerü­letekben választják meg, ha­sonlóan az országgyűlési vá­lasztásokhoz. Egy-egy tele­pülésen annyi választókerü­letet alakítanak ki, ahány tagja lehet majd a képvise­lő-testületnek. A 100 ezernél .több lakosú városokban és a fővárosi kerületekben a tervek szerint a képviselők kétharmadát egyéni válasz­tókerületekben, egvharmadát annyi jelöltre szavazhatnak, pedig a szavazatok máso­dik értékelésével, listákról választanák meg. Ez az úgy­nevezett egy szavazatot két­szer értékelő választási rend­szer. Lényege: a választó- polgár az egyéni választó- kerület jelöltjére adja le szavazatát. A társadalmi szervek, pártok által indí­tott listákra nem kell sza­vazni, azonban a társadalmi szerv' által támogatott je­löltekre leadott voksokat kü­lön is összesítik, s a pártok ezen szavazatok arányában részesülhetnek a mandátu­ahány tagja a kepviselo-tes­mok egyharmadáböl Ter­mészetesen, a nagyvárosok­ban más választási1 rendszer is elképzelhető, például a listás szavazás, amelyen a független jelöltek is indul­hatnak. Tóth Zoltán hangsúlyozta: a tervezet nagy hangsúlyt helyez a nemzetiségi, ki­sebbségi jogok védelmére- Ezért, ha egy településen nem alakítható ki olyan egyéni választókerület, amelyben a-kisebbségi cso­portoknak esélyük van arra, hogy önkormányzati képvi­selői válasszanak, akkor lega­lább még egy választókerüle­tet kell kialakítani. A törvénytervezet szerint, a lakosság közvetlenül vá­lasztja meg a polgármeste­reket is. E választási mód kifejezi, hogy a polgármes­ter a település széles hatás­körökkel felruházott első embere, aki megbízatását közvetlenül a választópol­gároktól kapta, és ezért el­sősorban nekiik is tartozik felelősséggel, Amennyiben a későbbiekben esetleg meg­rendülne a lakosság bizal­ma a polgármesterben, lehe­tőség van a visszahívására. Ennek kezdeményezéséhez azonban az adott település választópolgárai' egyharma- dának aláírására van szük­ség. A visszahíváshoz pe­dig a leadott érvényes sza­vazatok kétharmada kell. A jelölés rendszere merő­ben eltér az országgyűlési képviselői választásoknál alkalmazott módszertől. Nem ajánlószeLvényeket kell gyűj­teni a jelölteknek, hanem ajánlóíven aláírásokat. Az ajánlóívek az elképzelések szerint a tanácsok ügyfél- szolgálati irodáján lesznek majd elhelyezve, a választó- polgárok ott írhatják alá azt, amelyiken a számukra szim­patikus jelölt neve szere­pel. önkormányzati képvise­lőjelölt az lehet, akit az adott választókerület válasz­tópolgárainak 1 százaléka aláírásával jelöltnek aján­lott. Elképzelhető, hogy a 2000 lakosnál kisebb telepü­léseken falugyűlésen is le­hetőség lesz jelöltállításra. A polgármesterjelölt-állítás, bár hasonló módon történik, de ez esetben a választópol­gárok 5 százalékának aján­lására lesz szükség. dőlés, hisz a legtöbb ember hajlamos arra, hogyha hul­ladékról van szó, radioak­tív szennyező anyagra gon­doljon. S az ezzel kapcsola­tos kellemetlen tapasztala­tai miatt ki-ki az önvéde­lem parancsának engedel­meskedve, emeli fel' szavát. De valójában mi is a hely­zet ezzel a nem létező, s máris „fenyegető” elgondo­lással? Van alapja a bá- tonyterenyeiek aggodalmá­nak? A válasz a kft. részé­ről1 egyértelmű: — nincs! Vannak elképzeléseik, tapo­gatózásaik, de egyelőre még tervekről is korai beszélni. Amit szeretnének: — Hulladékfeldolgozót létesítenénk, aminek első láncszeme Szorospatakon lenne. A meglevő adottsá­gokra lehetne építeni vala­mit, ami célszerű, s ami egy­ben enyhítene a foglalkoz­tatási gondokon is. Minden­nek feltétele, hogy legyen tőkénk — mondja Paróczai Péter, a társaság ügyvezető­je. Ez pedig manapság nálunk egyet jelent a külföldi tőké­vel, mely a térségben vég­re elindíthatná az újrafej­lesztést. 'Lehetőségként vet­ték számba a szemét feldol­gozását, ennek tárolása, el­helyezése egyik legégetőbb gondja a megyének. Nyugat- Nómetországban pedig talál­tak példát gazdaságtalanná vált bánya hasonló módon történt hasznosítására. Mel­lesleg, szeméttellepeink álla­potát, s egyáltalán a hulla­déktárolás mikéntjét látva, a nyugatnémetek elszömyűl- ködve mondták: „Nálunk az ilyen eljárásért életfogytig­lan jár...” — Sajnos, ma még csak ötletről beszélhetünk — jegyzi meg Paróczai Péter —, de talán sikerül valami­kor elindulnunk egy nemet —magyar közös vállalkozás formájában, bár ettől — is­métlem — még nagyon messze vagyunk. S, hogy el­oszlassuk a viharfelhőket: nem környezetszennyezési akarunk, ellenkezőleg: meg akarjuk azt szüntetni. Ha sikerrel járna a kezdemé­nyezésünk, ezer, ezerötszáz embernek adhatnánk mun­kát, s ez nem lebecsülendő a foglalkoztatási nehézsé­gekkel birkózó térségben. Mihalik Júlia

Next

/
Thumbnails
Contents