Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-30 / 75. szám
1990. JÚNIUS 30., SZOMBAT HEunnu 7 Nagy Albert versei Lányok j Zsenge, kemény a lányok húsa. rajdalom Járásukat én megcsodálom. A porban formás nyomot hagynak. és tisztán lépnek Bizonyságul, hogy mennyire szeretlek, négy tiszta sor, de súlyos szép szavak át a sáron. a tengerszemnyi mélyből fölmerültek, Oly fürgék, akár s alábuktak egy pillanat alatt. a menyétek. Kis mellük piramisok mása. Hiába merítem hálómat a mélybe. rezzen a blúz alatt Gyöngyszavak helyett csak kavics akad. keményen, Fájdalmas a jó vers születése. ha csengő kacagásuk de meg nem szülni még fájdalmasabb. rázza. Koccanva sírják tovatűntél Frissen hasított a kavicsok, utána néznek minden táncléptű, üde lánynak. és bennük marad az igézet. fénylő szén az este. Kavicsok között Gyémántszemcsékkel permetez az ég. kavicsember.. Jó igy a fűben lustán hemperegni — Megsajduló szivemre Emelkedik a lapályos vidék. lépnek s barna dombokká duzzadnak a bokrok. csikókedvű, bolondos lábak. mint az izom, ha behajCik a kar... Nyugodt vagyok, most készül teremni a fűz ölén a csend, mely betakar. ígéretes vágyak, remények. Más kíséri az utcán őket. de járásukat megcsodálom. Vigyázva, hogy ne vegyék észre, Felold az éj, beolvadok a földbe. gondom fogja kezüket mag leszek, fü. fészek, virág, inda. kézbe — Ma hanyatt fekve nézem az eget, Lépjenek át tisztán holnap szivemből száll ki a pacsirta. a sáron Orgona szakos növendékek országos találkozója előtt Hall-e még zenét a város? Becze Lajos a zenei élet örömeiről és gondjairól Becze Lajosnak, a Salgótarjáni Állami Zeneiskola igazgatójának munkáját idén Nógrád megyei pedagógiai díjjal ismerték el. Mit takar ez az elismerés'.' Mindenekelőtt a zenepedagógiában és a zenei közművelődésben évtizedek óta végzett példaértékű tevékenységet. Ide tartozik, hogy szaktanárként például több tanítványát irányította, zenei. zenepedagógiai pályára. számos növendéke sikeresen szerepelt országos zenei versenyeken. Előbb Bátonyterenyén, majd Salgótarjánban folytatott iskolateremtő igazgatói munkát. Az általa vezetett intézményekre a tartalmi és szervezeti megújulás jellemző. S miként azt a díj átadásakor is hangoztatták, különös elkötelezettje a fúvószenének. Ennek köszönhető. hogy megszervezte és sikeresen működteti a fúvószenészek továbbképzését jelentősen elősegítő Nógrád Megyei Koncert- fúvószenekart. A zene menedék Az 1951-ben Taron született Becze Lajos 1972- ben diplomázott a Miskolci Zeneművészeti Főiskola klarinét szakán. — Nagyapám szerette a zenét, sokat énekelt és tan- góharmonikázott — mondja. — Én is úgy vagyok, ha örömöm vagy bánatom v an. mindig a zenéhez menekülök. Az a meggyőződésem, hogy az érzelmi nevelés legfontosabb eszköze a zene. Ezt le lehet mérni a növendékek viszonyáról is egymáshoz. tanáraikhoz, szű- kebb. vagy tágabb környezetükhöz. Minden gyereknek javasolnám, hogy megismerkedjen a zenével. Úgy látom. növendékeink személyiségükben. intelligenciájukban. érzelmi életükben különböznek azoktól, akiket nem érint meg a zene. Ezt a hitvallást szeretném átültetni az egész tantestületbe. Nagy előny, hogy a zenei nev elést nem lehet ideologizálni. Mozart zenéje mindig az, ami. Örökéletü muzsika, amelyben szépséget, megnyugvást talál az ember. Nem lehet másként magyarázni, legföljebb másként előadni. A fölhangzó zene a lélek tükre. Ki néz a tükörbe? Nógrádban jóval kevesebben. mint kellene. Igaz. az oktatás szerves részét jelenti a kiépült zeneiskolai hálózat. A salgótarjáni. a balassagyarmati. a bátony- terenvei. és a pásztói zeneiskolákban. valamint tagozataikban eredményes zenei képzés folyik, növendékeik az általános iskolákban is többnyire az élen járnak, a tanulásban, mégis korántsem akkora az érdeklődés e speciális képzés iránt, mint lehetne. A zeneiskolákba körülbelül, 1600—1700 gyerek jár, az iskolai létszámhoz képest kevés. A salgótarjáni zeneiskolában és tagozatain. Ceteden, Karancskesziben, összesen 670 növendék tanult Kísérletképpen az egyik általános iskolával, a Gagarinnal közösen művészeti osztályt is működtetnek. ahol a zene, a tánc, a közismereti órák kapcsolódnak egymáshoz. E komplex képzési forma eredményei biztatóak. Igen intenzív az a kamam razenei élet is. amely a salgótarjáni zeneiskolában és vonzásában kibontakozott az utóbbi években. Különböző kamaraegyüttesek és csoportok alakultak a zeneiskolai tanárokból, a zeneiskolás növendékekből, az amatőr zenekarok legjobb zenészeiből Igv lehetőség nyílt arra. hogy e csoportok élőzene; hangversenyt adjanak a környező községekben. Tér. forma, szín. a zenében című sorozatukat elvitték a tanév során Ludánvhalásziba, Ka- rancsságra, Ceredre. Lit- kére. Etesre. Sóshartvánbn. Karancskeszibe, Ságújfalu" ba. A falvakban szép sikert arattak. Salgótarján zenei életének ismerői azonban korántsem lehetnek elégedettek. A komolyzenei hangversenyeken régóta visszatérő gond a közönség hiánya. Gazdasági. társadalmi, politikai, hovatovább közbiztonsági okok is közrejátszanak abban, hogy az utóbbi években bezárkózott a lakosság. A helyi társadalom magába fordult, a még ki sem alakult városi közösség atomizáltsága nyomasztóvá vált. Ilyen körülmények közepette szinte üdítő, hogy a zeneiskola bérletsorozatain van közönség, ez talán az intézmény sajátos jellegéből is következik. De abból is. hogy nagy nagy művészeket hívtak meg, köztük Jandó .lenöt. és Ta“ kács Tamarát. Ránki Dezsőt. és Klukon Editet, Kovács Endrét. Lehotka Gábort, vagy a Bartók vonósnégyest. 35 éves évforduló — Orgona: öröm és gond Jövőre lesz 35 éves a zeneiskola. Erről az évfordulóról szeretnének méltóképpen megemlékezni. Az igazgató azt reméli, a gondok ellenére alkalom lesz ez arra. hogy nemcsak a város zenej, hanem képző- művészeti, esetleg irodalmi élete is kapjon valamilyen újabb impulzust, hiszen nagyon is ráfér. Az egres művészeti ágak egymástól elkülönülve, többnyire érdeklődéshiányban leledze- nek, jó lenne ezen változtatni. Ezért közös rendezvények szervezését is tervezikDe ha már gondokat említettünk. soroljunk még néhányat. A zeneiskolának is kevés a pénze, például komoly veszélyt jelent a hangszerek utánpótlásának bizonytalansága. Vagy egy másik: a zeneiskola orgonáját 1981-ben adták át ünnepélyesen a közönségnek. Jövőre lesz tízéves, nagyjavításra szorulna. Erre sincs pénz. Próbálkozások vannak, például megalakították az orgonabarátok körét, de ez kevés. Ráadásul kiemelkedő esemény elé iléz a város, 1991-ben Salgótarjánban rendezik meg az orgona szakos növendékek országos találkozóját. ami nagy megtiszteltetés Erre is méltóképpen kellene fölkészülni, s ez már az új önkormányzatra vár. Ügy tetszik, a zenei életben tevékenykedők szakmai hivatástudata mozgósítható. Kérdés, hogyan mozdítható meg a város fáradt társadalma, akár a zene kapcsán is. Kíváncsi-e a zenére? Egyáltalán, hall-e még zenét? T. E. Emlékek a múltból... Pápai kékfestő múzeum A kupa szoba — készen a n agyüzemi termelésre. A divat hullámai sok évszázados hagyományokat sodornak el. hogy azután a legváratlanabb pillanatokban a lassan feledésbe ment anyagokat, motívumokat, gyártási eljárásokat újra a felszínre dobják. így történt e.z a kékfestés technikájának kalandos pályafutásával is a XVI. századtól napjainkig Noha az indigó kacskarin- gós útvonalakon jutott Európába, elterjedését semmi sem tudta meggátolni, ■ hiszen a máig divatos kékfehér mintákkal készített textilek a királyi udvarokból eljutottak a polgári házakba is. Virágzó kékfestő műhelyek alakultak ki. amelyek egymástól is féltve őiizték kelmefestési eljárásuk titkait, de a kísérletező kedvű mesterek és a vándorló meste,Legények révén mind több gyakorlati fogás lett általánosan ismertté. A terjeszkedés hullámai elérték a korabeli Magyar- országot is, ahová a törökök kiűzése után elsősorban német nyelvterületről települtek le mesterek. így került Szászországból előbb Sárvárra, majd Pápára a Kluge csalad, s kezdte el működését kékfestő műhelyük. Tóth Sándornéval. az 1962-ben megnyitott, de már korábban ipari műemlékké nyilvánított múzeum vezetőjével járjuk végig a kiállítótermeket, az évszázadok alatt egvre bővülő munkahelyeit. A kékfestés napjainkig sokat megőrzött kézműves jellegéből, hosszú út vezetett azonban az idénymunkától az iparszerű termelésig, az álarcos lóval mozgatott mángorlószerkezettől a gőzgépes onergia szolgál tatásig. Távolról sem a nosztalgiázás vezérli a kékfestő múzeum mai' munkatársait, amikor az önmagában is impozáns épületegyüttesben igyekeznek az utókornak megőrizni az ősi szakma ma még fellelhető írásos és tárgyi dokumentumait, S bármilyen furcsán is hangzik, élő múzeumot szeretnének működtetni, ahol az évi hetvenezer látogató nemcsak a régmúlt technikatörténetével, a több mint háromezer mintafával ismerkedhet meg. de közel kerülhet a ma még működő műhelyek életéhez, termékeihez is. Bódi Irén. a Veszprém megyéből elszármazott textiltervezö és iparművész hozta újra divatba a hetvenes években a kékfestő anyagokat. Az 5 ösztönzésének is köszönhető, hogy a pápai múzeum időnként hejvet ad egy-egy műhely bemutatkozásának, mai idősebb és fiatalabb kékfestő mesterek találkozóinak. A gyűjtemény becses darabjai a bátaszéki, a nagv- n.várádi, a kalocsai műhelyek szemet gyönyörködtető textiljei. Büszkeségük a „Szanyí asszonyok kékfestőben" című önálló gyűjtemény, amely jól példázza. hogy modern korunkkal is ősz- szeegyeztethetők a kékfestők keze alól kikerült ruhaanyagok térítők, mindennapi használat; eszközeink. A szunyi asszonyok ötletességét, szépérzékét dicséri, hogy a kiállított ruhák szabásukban, minta- és színösszeállításukban mai kényesebb ízlésünket is kielégítik. S ha valaki a kék- testést még ma is csak a kék-fehér színkombinációval azonosítja, meglepődve tapasztalhatja a modern „alkímia" érdekes alkalmazását- Az anilinfestékek terjedésével lehetővé vált a vörös alapra nyomás. így a savazás és mosás után élénk kék-vörös mintavariációk tűnnek elő. Bár a kékfestő mesterek és a múzeum munkatársai szerint Magyarországon csökkent a kereslet e nagy hagyományú szakma s termékei iránt, bíznak a divat örök körforgásában, no és abban, hogy a múzeum látogatói egyúttal követeivé, szószólóivá válnak a textilipar e művészi produktumainak Juhász Ferenc Városvédő sarok SZÉPMLVl CSATORNÁK A Balassagyarmaton található igényes bádogosmunkák közül egy-egy esőcsatorna szép darabját mutatom be. Noha már évek óta figyelem a város épületein meglévő és bemutatásra érdemes díszeket, figurákat. mégis csak az elmúlt hetekben figyeltem fel a régi István u. 11). sz. házon (ma Murár Lajos u.) lévő esőcsatornavégre. A városban is egyedülálló daző föfronton, a padlásszint magasságába. Csigavonalas díszítése alatt szív alakú domborítások, a tetején párkányszerű rész felett buzogányformára alakított, nyeles díszítés. A néhány éve történt felújítás alkalmával nagy gondot fordítottak az ilyen részletek újbóli gondos megmunkálására isReiter rab ez a vízköpő sárkányra (vagy szörnyre) hasonlító és egyben díszítőelemnek is beillő lefolyóvégződés. Megérdemli a legközelebbi javításnál az állagmegóvást! A másik felvételen a valaha Rák Szálló, napjainkban Ipoly Szállóként ismert épületben látható ugyancsak szép csatornadarabot látjuk. Több is van belőle, a mai Bajesv-Zs. utcára né-
