Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-27 / 72. szám

2 1990. JÚNIUS 27.. SZERDA imunnu A népakaratot fejezi ki a képviselőház döntése Szóvivői tájékoztató a kormány rendkívüli üléséről A felszólalásokból kide­rült, hogy a sürgősséggel be­nyújtott tervezet végül is a külügyi és a honvédelmi bi­zottság elé került, amelyek kissé átdolgozták, finomí­tották annak szövegét. Na­gyon lényeges, hogy a bizott­sági viták során a parla­menti pártok egyezségre ju­tottak, s a kormány ez irá­nyú kezdeményezése mögött ott, áll az Országgyűlés is, mint a nemzeti akarat kife­jezője. Kétségtelen tény: 1956. november 1-én Magyaror­szág forradalmi kormánya azonnali hatájlyal felmond­ta a Varsói Szerződést. A kormányt megdöntő novem­ber 4-i katonai beavatkozás viszont elébe vágott a kilé­pési nyilatkozat törvényerő­re való emelésének. Az 1989. október 23-án, a magyar forradalom évfordulóján ki­kiáltott Magyar Köztársaság első népképviseleti Ország- gyűlése történelmi köteles­ségének tartja, hogy hatá­rozzon az 1956. november 1-i kormánynyilatkozatról és számoljon annak következ­ményeivel. Vagyis, újólag kinyilvánítsa Magyarország­nak a Varsói Szerződésből való kilépési szándékát. Mindemellett nemzetközi jogi szempontból szerencsé­sebb a bécsi konvenció 62. cikkelyre való utalás, mint­sem a Nagy Imre kormá­nyának döntésére történő hivatkozás Hazánk szán­dékát széles körű nemzetkö­zi érdeklődés kíséri, nagyon sokan támogatják. A Varsói Szerződés katonai vonatko­zásban elvesztette önállósá­gát, a Szovjetunió katonai doktrínájának részévé vált. A kilépés viszont csak fo­lyamatosan mehet végbe, s a változás olyan veszéllyel is jár, hogy hazánk elszige­telődik. A javaslat értelmében, az Országgyűlés felkéri a Ma­gyar Köztársaság kormányát, hogy kezdjen tárgyalásokat a VSZ-ből való kilépésről. Valamennyi tagállammal kí- vánatps egyetértésre jut­nunk. Első lépésként a kor­mány tűzze célul hazánk részvételének szünetelteté­sét a katonai szervezetben, a honvédség ne vegyen részt közös gyakorlatokon, s a VSZ csapatai ne tartsanak hadgyakorlatokat hazánk területén. A tárgyalások so­rán természetszerűen kor­mányunk legyen figyelemmel a Magyár Köztársaság biz­tonsági, politikai, jogi és gazdasági érdekeire. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy kezdjen tár­gyalásokat a Varsói Szerző­dés tagállamaival a kétolda­lú barátsági és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződések felülvizsgálatáról. A tárgya­lások különben már meg­kezdődtek. Ezekből a szer­ződésekből törölni kell min­dent, ami katonai beavatko­zásra ad felhatalmazást, vagy más módon sérti ha­zánk szuverenitását. Az Országgyűlés ünnepélyesen kijelenti, hogy hazánk bé­kében és barátságban kíván éln, valamennyi szomszéd­jával. Senkinek sem engedi meg területét harmadik ál­lam elleni támadás, vagy fenyegetés céljára felhasz­nálni. Ezt követően még sokan elmondták a véleményüket. Horn Gyula, a külügyi bi­zottság elnöke egyik felszó­lalásra válaszolva elmond­ta: tévedés, miszerint ha­zánk hajlandó volna 10 mil­liárd forint kártérítést fi­zetni a' Szovjetuniónak. A határozott magyar álláspont érvényesítésével elképzel­hető, hogy egyetlen fillért sem kell kiadnunk ilyen címen. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ne tegyük lehetetlenné a ma­gyar tárgyalási pozíciókat Bécsben, a 23-ak egyezkedé­sén. Mielőbb tegyünk lépése­ket hazánk biztonságának garantálására, mely feltéte­le a nyugat-európai szerve­zethez való csatlakozásunk­nak. Aggályoskodások is el­hangzottak. mondván: ne­künk, a kicsinyke országnak szabad-e a kilépést kezde­ményeznünk? Jött is azon­nal a válasz másoktól: igen­is mernünk kell lépnünk! Torgyán József viccesen fo­galmazott: intézzük el a ki­lépést testvériesen, úgy is sokszor elhangzott, hogy jó testvérek vagyunk. Mondjuk meg: immár elég volt a testvériességből, lépjünk kü­lön utakra! Végezetül az Országgyűlés ellenszavazat nélkül úgy döntött: kezdeményezzük a katonai tömbből való távo­zást. Tehát: agyő. Varsói Szerződés 1 Ebéd után interpellációk hangzottak el, melyekre a miniszterelnök, a belügymi­niszter és a pénzügyminisz­ter válaszolt. A képviselők a nem párt­ként bejegyzett társadalmi szervezetek ' költségvetési támogatásáról, az ez irányú feladatokról, s ideiglenes bi­zottságnak ebből a célból való létrehozásáról is tár­gyaltak. Mint elhangzott, az eiőző Országgyűlés 544 mil­lió forintos keretet állapított meg a társadalmi szerveze­tek idei költségvetési támo­gatására. s ebből 22,4 millió forint szétosztásáról nem határozott. Ennek feladata hárul a mostani Országgyű­lésre. Piti ügy, mondhatnánk, s több honatya is így fogal­mazott. Végül Szabad György indítványozza: adják vissza a határozati javaslatot az elő­terjesztőknek, aikik tegyenek javaslatot nemcsak a pénz­maradvány. hanem az egész költségkeret, felosztására. Utána tárgyalja meg az újabb javaslatot a T. Ház. A népszavazás ügyében meghallgatták a képviselők az Állami Népességnyilván­tartó Hivatal jelentését. A benyújtott csaknem 200 ezer aláírásból több mint 160 ezer a minden szempontból törvényes, s további 40 ez­ret már nem is ellenőriztek, takarékosságra hivatkozva. A népszavazás tehát kiírha­tó, sőt, ki kell írni, ám az időpontban jócskán megosz­lanak a vélemények. Min­denesetre erőmmel nyugtáz­zuk, hogy mi, a nép dönc- hetjük el, milyen módon vá­lasztunk hazánkban köztár­sasági elnököt. Kolaj László Fotó: Rigó Tibor Erdélyből érkezett Fogjunk össze Tőkés László, az immár világhírű egyházi és közéle­ti személyiség az utóbbi időben kialakult romániai helyzetet elemezte, és végül a következő felhívással for­dult szülőhazája minden jó­érzésű polgárához: Mint megbékélést hirdető keresztyén és hazáját sze­rető romániai magyar de­mokrata, felhívással fordu­lok demokratikus érzelmű román testvéreimhez, s azokhoz a románokhoz, aki­ket közös ellenségeinknek sikerült félrevezetniük, va­lamint román testvéregyhá­zainkhoz, hogy közös erővel vessünk véget a gyűlöletnek és széthúzásnak, ne hátrál­junk meg a félrevezetések, provokációk és megfélemlí­tések elől, fogjunk össze a viszályt és erőszakot szító antidemokratikus erők el­len! Felhívom kormányzatun­kat és a román politikai erőket, hogy nyíltan és egy­értelműen foglaljanak állást az országban eluralkodó, an­tiszemitizmusra emlékezte­tő magyarellenesség ellen és tegyenek meg mindent a nemzeti és társadalmi meg­békélés érdekében, egy olyan — igaz; — demokrácia ér­dekében, melynek áldásai­ban egész országunk népe kivétel nélkül osztozhat. Kö­zös törekvéseinkben vezérel­jen miindannyiunkat az erőszakmentesség, a türe­lem, a dialógus, a kölcsö­nös megértés, a krisztusi szeretet szelleme. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke A kormány keddi, rend­kívüli üléséről László Balázs szóvivő kedden este röviden tájékoztatta az MTI munka­társát. Elmondta, hogy a Minisztertanács tevékenysé­gének első hónapjában elké­szítette a hazai leltárt, első­sorban a költségvetés hely­zetét felmérve. Ugyanezen idő alatt magas szintű kül­földi tárgyalások és szak­miniszteri megbeszélések folytak, amelyeken a magyar gazdaság adottságairól, a külső források bevonásának lehetőségeiről is szó esett. A szóvivő utalt, arra, hogy — Irán — mentés. A földrengés által sújtott irá­ni körzetekben hétfőn is folytatódtak a mentési munkálatok, bár mind ke­vesebb a rerr.Viny túlélők találására. Az iráni hatósá­gok szerint a romba dőlt házak még több ezer áldo­zatot rejthetnek, s néhány kieső hegyvidéki körzetet még el sam értek a mentő­alakulatok. — Segíteni a Szovjetuniót, de csak ősszel. Az Európai Közösség tizenkét országá­nak állam- és kormányfői hétfő este megállapodtak abban, hogy kinyilvánítják szándékukat a Szovjetunió támogatására, de ezzel kap­csolatos terveiket csak a közösség bizottsága által Moszkvában a magyar kül­döttség, a miniszterelnök nemcsak a Varsói Szerző­désről, hanem a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról is szót váltott partnereivel. László Balázs elmondta azt is, hogy a várható intézke­déseket még ebben a pénz­ügyi évben megteszik, s megismételte: ezekre azért van szükség, hogy a költ­ségvetési hiány ne haladja meg a Nemzetközi Valuta­alappal kötött megállapo­dásban vállalt 10 milliárd forintos szintet. őszre kidolgozandó két ta­nulmány fényében konkre­tizálják majd. — Gorbacsov—Landsber- gis. Villámmegbeszélést tar­tott kedd reggel Moszkvá­ban Mihail Gorbacsov szov­jet államfő és Vytautas Landsbergis, a litván leg­felsőbb tanács elnöke — közöltéi az MTI tudósítójá­val a litván kormány moszk­vai képviseletének munka­társa. Vytautas Landsber­gis még a délelőtt folva- mánt visszautazott Vilnius- ba, hogy részt vegyen a parlamentnek abban a vitá­jában, amelynek során dön­tenek Moszkva javaslatai­ról, a függetlenségi határo­zatok felfüggesztésének kér­désében­....Ha jön a kanyar Egy halott, két súlyos sérült Tegnap délben egy ha­lálos és két súlyos sérülés­sel járó közlekedési bal­eset történt megyénkben. A tragédia a 23-as számú úton, Dorogpusztán a Fe­hérkőnél (maconkai víztá­rozó térségében) követke­zett be. Janusek József negyvenhat éves bátonyte- renyei lakos az általa ve­zetett Wartburg személy- gépkocsival Nem ti község felé haladva egy erősen balra ívelő útkanyarulat- ban az úttestről gépjármű­vével a mélybe zuhant, és az életét vesztette. Utasa, Puporka György dorogházi lakos nyolc napon túl gyó­gyuló súlyos sérülést szen­vedett. az anyagi kár 100 ezer forint. * Hatósági jelzés és enge­dély nélküli pótkocsis^ las­sú jármüvével az egyházas- dengelegi Rákóczi úton közlekedett Szabó István 28 éves helyi lakos- Ma még ismeretlen ok miatt járművével az úttest men­ti árokba hajtott, és nyolc napon túl gyógyuló lábsé­rülést szenvedett. — R. A. — A FIDESZ-esek lazára veszik a figurát, legalábbis a szü­netben. ÍHÍREKí r .. . / Egyirányúsított gabonaértékesítés (Folytatás az 1. oldalról.) Nincs szárítóberendezése a kishartyán; termelőszö.- vetkezetnek, s ez arra kényszeríti, hogy a 310 hektáron termett gaboná­ból —, amelyről 4,5' ton­nás átlagtermést várnak — 30—40 vagonra valót elad­janak a megyei gabonafor­galmi vállalatnak. Ezen felül marad nekik 30—40 vagonra való.. Arra a kér­désre, hogy lesz-e rá más, jobban fizető vevő, úgy válaszolnak, hogy tárolóka­pacitásuk lehetővé teszi a kedvezőbb piaci értékesítési lehetőség kivárását. Elkép­zeléseiknek megfelelően, egyrészt kielégítik a terme­lőszövetkezeti gazdák ez irányú pluszigényeit, más­részt 700 forintos mázsán- kénti áron felajánlják az állattenyésztő gazdaságok­nak. ♦ A karancssági termelő- szövetkezet sem tartozik a nagyobb gabonatermelő gazdaságok közé. Mostani határa azzal biztat, hogy a 380 hektáron termesztett étkezési búza meghálálja a befektetett munkát, meg­hozva a hektáronkénti 4,5 tonnát. A várható termés­ből 100 vagon gabona lesz a forgalmié, a tőle kapott zöldhitel ellenértékeként, a szokásos kamat megfizeté­se mellett. Az elmúlt hé­ten, újabb 40 vagon értéke­sítésére szóló szándékukat jelezték a gabonásoknak. Sem az igenlő,, sem az elutasító válasz nem érke­zett meg. Az idei termésből 20 va­gont képvisel a háztáji: félreteszik még az őszi ve­téshez szükséges vetőma­got is. Az idei tapasztala­tok, az árképzésben ki­alakult' hercehurca máris érezteti hatását; jövőre a mainál kisebb területen vetik el az étkezési búzát. Eleve rossz a termelők­nek, a januárban kialakí­tott centrumár, mert meg­állapítása óta sokszorosá­ra emelkedett a mezőgaz­daságban használatos mű­trágya ára, nem beszélve a többi ipari árak emelkedé­séről — vallják az endre- falvai tsz-ben. — A jelen­tős áremelkedések a mini­málisra szorították a búza jövedelmezőségét. Terveik szerint, a 400 hektárról, 190 vagon étke­zési búzát szeretnének be­takarítani. Ebből 150 va­gonra valót már eladtak a megyei gabonaforgalmi vál­lalatnak. Mivel az eladási szerződést ár nélkül kötöt­ték meg, felmerült az a gondolat, hogy a kiala­kított centrumárért oda­adják-e, vagy sem étkezési búzájukat. Amennyiben az ipari tevékenységben érde­kelt partnereik nem tudják adósságaikat időben ren­dezni, akkor kényszerből, A megye legnagyobb gabonatermelő gazdaságában, a palo­táshalmi termelőszövetkezetben a máj napon megkezdték az aratást. (Archív felvétel.) de nem mindenáron érté­kesítik az idei termést. Szó­ba került, hogy amennyi­ben az egri áfész —, aki­nek alany; jogon exportér­tékesítési lehetősége van, és — kedvező árat ígér, akkor ők kapják meg a ga­bonát. * Jó lesz az idei búza, vé­lekednek a szakemberek a szécsényi termelőszövetke­zetben. A' megye legna­gyobb állatállományával rendelkező nagyüzemben a növénytermesztés alap­vetően az állattenyésztés szolgálatában áll. Az idén 425 hektárról 4 millió 300 ezer forint bevételre szá­mítanak. Ez azt jelenti, hogy a búzával bevetett kisebb területről a tava­lyinál nagyobb mennyisé­get takarítanak be, mivel az előző esztendőben elért 4,3 tonna hektáronkénti átlagtermés az idén eléri az 5,5 tonnát.

Next

/
Thumbnails
Contents