Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-27 / 72. szám
1990. JÚNIUS 27., SZERDA IZEJTIaIlU 3 I Munkamegosztás a munkanélküliségben Bérgazdálkodás = bérgarázdálkodás (Folytatás az 1. oldalról.) — Jelenleg kik az ügyfeleik? — kérdeztük a két fiatalembert. — Megkaptuk a Szécsény- ben végzett diákok névso- 1 rát, ám ők még a szünidőt élvezik, csak néhányan érdeklődtek közülük. A szé- csénvi BRG-ből elbocsátott munkások most jelentkeztek. Leépítések várhatók a tarjáni BRG-nél is. így a Karancsságró), Ságújfaluról odajárók is hozzánk fordulnak majd elhelyezkedési gondjaikkal — kezdi Gordos István. — Ügyfeleket várunk még azok közül is, akik Pestre ingáznak naponta. Itt a cégek megszűnése, illetve az utazási támogatások megvonása miatt emelkedik a túrázók száma — mondja La- zsán Zsolt. —. Itt egy prospektus a pályakezdők részére. Menynyire mutatja ez a valós álláshelyeket? Hogyan távoznak önöktől az érdeklődők, a munkakeresők? Gordos István szinte szabadkozik a szűkös kínálat miatt. Mint, ahogy nincs statisztikájuk arról, hogy hány ember jár ingázni, nem tudják, hogy egy-egy vállalat „kapuról'' hány embert vesz föl. Állami vállalatoknál kötelesek lennének előre jelenteni az üres álláshelyeket és a leépítéseket is. A lehetséges állások közül így csak 20—30 százalék, amit az iroda közvetítésével is megszerezhetnek. Pedig ez a fajta munkaszerzés ad legkisebb alkalmat visszaélésekre. Vagy talán ezért nem ragaszkodnak hozzá a vállalatok? Bár ennek több oka is lehet, Az ajánlatoknak tehát nem túl széles a skálája, s azok sem mindig csábítóak. ír és érték — Adalékként mondom — így Gordos —, hogy az idei évre kiadott füzetben, amit a megyében pályakezdők részére szerkesztettek, a következő aránytalanságokra bukkantam: Röntgenorvost alkalmaznának 10 ezer forint fizetéssel Salgótarjánban, a köz- gazdasági szakközépiskolában tanárt 6500—7000 forint, a Szántó Kovács János Gimnáziumban 7000—7500 forint fizetéssel. Ugyanakkor az öblösüveggyár lakatosokat 8000—1'2 000 forint kezdő fizetéssel, Igaz, itt sem a szürkeállbmányt becsülik, mert ugyanott közgazdászt 6—7 ezer forint, üzemmérnököt 7—7500 forint pályakezdő fizetéssel vennének alkalmazásba. Ennyiért Bá- tonyterenyej városgazdálkodása hircjet segédmunkásfelvételt. Régi vicc!; ha nem vesznek fel kolbásznak, majd elmégy orvodnak, fiam! Erre a helyzetre mondta Gordos István, ho|^y ez már nem is bérgazdálkodás, hanem bérgarázdql kodás. S, hogy > ki, mit vállalhat fel ebben V a munkamegosztásban? fi munkavállalónak mindenképp érdemes ezen irodákban, tájékozódni! A szakszervezetnek pedig föl kell készülnie egy erős érdekvédelemre, hogy az állások megtarthatók legyenek, vagy az áthelyezés, átképzés, elbocsátás a legjobb alkupozícióból történjen. Az utánjárás nem egyszerű. Munkája még a munkanélkülinek is akad.-i Tarnóczi László Békés békétlenség a málnafronton Jobb volt a háború, mint a béke — így emlékeznek a nógrádi málnásgazdak a korábbi évek „málnacsatáira" Akkor ugyanis legalább a munkájuk nem volt hiábavaló. A bogyós gyümölcsök termesztésére ideális adottságú megyében még az idei közepes termés is 4200 tonna málnát ígér, kérdéses viszont, mennyi jut ebből a fogyasztókhoz. A 30—40 százalékos ráfizetést jelentő nyomott árak mellett ugyanis a nagyobb ültetvénnyel rendelkező gazdák feltehetően a bokrokon hagyják a termést, lgv legalább a szedés költségeit — a napszámot — megtakarítják. Az igazi veszteség azonban az integráló szerepet vállaló felvásárló termelőszövetkezeteket fenyegeti. A hűtőházaik ugyanis még a tavalyi készleteken sem tudtak túladni. A néhány éve ..megbolondult’' mélnapiaccal szembeni kiszolgáltatottságukat enyhítendő, a termesztők több helyütt gazdaköröket szerveztek Nógrádban. Ennek ellenére az idén is ármegjelölés nélküli szerződések aláírására kényszerültek, s hiába panaszkodnak, a felvásárlók a piaci viszonyokkal magyarázzák a helyzetet. Ezt a fajta bölcselkedést már csak azért is elfogadhatatlannak tartják a gazdák, mert a mál- názásból élő mintegy tízezer nógrádi család mindegyike tudja; a normális piac működésének egyik alapvető feltétele a korrekt üzleti szerződés. (MTI) Szaippanháború Külföldi fogyasztási javakkal , megrakott 100 vasúti vadont tartóztattak fel a határon a mongol hatóságok. mert attól tartanak, hogy az ellenzék támogatásával az országba érkező nagy mennyiségű hiánycikk két hcánappal a választások előtt az ellenzék malmára hajtaná a vizet. A Hongkongban és Kínában vásárolt áirut — szappant, kozmetikumokat. ruházati cikkeket és háztartási eszközöket — a Bujant szövetkezet importálta, amelynek igazgatója egyben aktivistája a Mongol Demokratikus Szövetség nevű ellenzéki politikai tömörülésnek is. Az első többpárti monsióliai választás időpontját július 29-ére tűzték ki. Mosf sem vagyunk kényszerhelyzetben... A nyugati partner piacot, technikát hoz... — A korábbi rendelet sem jelentett veszélyhelyzetet fizetőképességünkben. A nemrég történt módosítás sem okoz különösebb gondot. Szerencsére most sem vagyunk kényszerhelyzetben. Hosszú évek óta figyeljük, miként alakul pénzügyi egyensúlyunk, melynek fenntartását az idén is a legfontosabb vállalati feladatnak tartjuk — foglalja tömören össze a mára jellemző, pénzügyi pozíciójuk jelenlegi lényegét Gressai Sándor, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár vezérigazgatója. Két nehéz fiú és... Tévedés volna azt hinni, hogy minden partnerük kiváló fizetési kondíciókkal rendelkezik. Május 31-én az adósok listáján 33 millióval szerepeltek a belföldi megrendelők, az exportkintlevőség pedig megközelítette a 15 millió 335 ezer forintot. — Hetente elkészítjük az adósok listáját — mondja a vezérigazgató. — Ennek alapján megtörténnek a szükséges intézkedések. Van, aki felszólítólevelet kap, a másiknál azonnali inkasz- szót rendelünk el, van, aki ellen perk indítunk, illetve kizárunk a további szállításokból, vagy. ha a mi érdekünk is megkívánja, akkor megegyezéses alapon döntünk. — Hatásosnak bizonyulnak az előbb felsorolt intézkedések? — Igen. Többségében néhány napos csúszásról van szó, kivéve a két nehéz fiút. Az egyik: az ÉVIG. Tavaly év végén 5,7 millióval tartozott. Azóta csak készpénzért. kap tőlünk terméket. Most már remény van arra is, hogy a hónap közepéig kifizeti elmaradását. A másik: a FÉG, a Fegyver- és Gázkészülékgyár — 8 millióval „sáros”. Velük kapcsolatban a kompenzációs megoldást választottuk. A Nógrádi Szénbányáknál évek óta felhalmozódott 114 millió forint tartozásra, úgy tűnik, keresztet vethetünk. Ez csökkenti eredményünket, hacsak a felszámolás során nem marad annyi pénzük, hogy hozzájussunk jogos követeléseinkhez. — Az önök intézkedései milyen traumát váltanak ki a késlekedőkből? — Legtöbbször fizetnek. A statisztika szerint, országosan, a vállalatok árbevételeinek 9 százalékát teszik ki a fizetésképtelenséget jelző összegek, kintlévőségek. Nálunk csak 2,5 százalék. Az előbbinél nagyobb gondot jelent a minden termékünknél jelentke.ző kereslet-visszaesés, amely az előzetes piaci információk szerint a következő hónapokban csak fokozódik. Kiút az export növelése — Be kell rendezkednünk a tartós kereslet-visszaesésre, ami újabb kihívást jelent számunkra. A kialakuló helyzetből egyetlen kiutat: az export gyors ütemű növelését látjuk. Az idén az export részaránya az éves termelésünkben 15—16 százalék. Jövőre 30—40 százalékra kívánjuk növelni. — Van erre reális esély, avagy csak illúziók, elképzelések ezek? — Mivel az eddigi hagyományos gyakorlattal és felfogással nem tudunk előrelépni, nyugati tőkéspartnert keresünk, aki elsősorban piacot biztosít termékeinknek, ugyanakkor tőkeként olyan korszerű technikát, technológiát hoz be. amely hozzájárul ahhoz, hogy a jelenlegi — alacsony árat kivéve — középkategóriásnak minősíthető termékeink műszaki, esztétikai színvonala, gazdaságossága minden tekintetben emelkedjen. Örömmel mondhatom, hogy gyártmányaink irátit Nyugaton naev a kereslet. A WAMS- LER nyugatnémet partnerünk — akivel többéves üzleti kapcsolatban állunk — jelezte, hogy részvénytársaság formájában hajlandó velünk együtt dolgozni. Részesedésük 30 százalékos lenne. — Mikorra sikerül megoldaniuk az első pillanatra előnyösnek látszó együttműködést. a mindkét fél számára jó üzletet? — Nyugatnémet partnerünk egv osztrák, mi pedig egy magyar céget bíztunk meg a vagyonfelméréssel. Hamarosan aláírjuk a szándéknyilatkozatot, maid az elvi egyetértés után kidolgozzuk a részleteket. Ennek során ügyelünk. nehogy olyan vád érjen bennünket: kiárusítjuk a gyárat- Ügy látom, a nyugatnémet partner sem várja el tőlünk, hogy leértékeljük vagyonúnkat. Az egész folyamatról havonta tájékoztatjuk a vállalat dolgozóit. Nem félünk a nyilvánosságtól, nincs miért titkolóznunk. Csak ily módon teremthetjük meg azt a légkört, amelynek középpontjában a tényleges munka. nem pedig a megalapozatlan gyanús dolgok a főszereplők. Ugyanakkor nem titkolt célunk, hogy jó példát szolgáljunk a kívülállóknak. akik eddig csak a rossz tapasztalatokkal ismerkedtek meg. A dolgozókat minősítik — A korábban ismertetett előnyök magukban hordozzák-e az emberekben meglévő és egyre erősödő félelmet kiváltó okot: a munkás- elbocsátást? — Nem. Sőt a WAMSLER cég ottani termékeinek gyártását átadja nekünk. ami többletfeladatot jelent majd. Az új technika, technológia a jelenleginél magasabb munkakultúrát kíván, ezért feltételez minőségi cseréket is. A tőlük átvett módszer alapján, július 1-től. minden dolgozót minősítünk. Ez dönti majd el, hogy szükség lesz-e munkájukra, és milyen fizetést érdemelnek? — Tehát nem terveznek munkáselbocsátást? — Az év elején ezt megtettük. Pillanatnyilag stabil a helyzetünk, ezért nem szerepel programunkban. Elképzeléseinket csak a piac változása torpedózhatia meg fejezi be gondolatait. Venesz Károly Tözsdetörténelem Kinek van tízmilliója? A bankrendszer decentralizációja A szerencsevadászoktól a piaci szükségletekig Tovább folytatódik a bankrendszer lakosság számára is közvetlen előnyöket jelentő decentralizációja. Korábban csak a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulhattak, ha külföldről pénzt vártak, vagy egyéb devizaműveleteik voltak, most viszont már 11 kereskedelmi bank áll rendelkezésükre. Szabadon választhatják ki közülük azt, amely számukra a legjobb szolgáltatást nyújtja, s a lakóhelyükhöz legközelebb működik. A kereskedelmi bankok közül az Általános Érték- forgalmi Bank Rt., a Budapest Bank Rt., a Citybank Budapest, az Inter-Európa Bank, a Közép-európai Nemzetközi Bank (CIB), a Magyar Hitelbank Rt., a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., az Országos Takarékpénztár, a Postabank Rt. és az Unic- bank kapcsolódott be a devizaműveletek lebonyolításába. A jövőben a Magyar Nemzeti Bank már egyre kevésbé foglalkozik ilyen ügyekkel, hiszen átalakul jegybankká. A hazai kereskedelmi bankok egyre több külföldi pénzintézettel vették fel a kapcsolatot. így a küldemények többsége már most sem az MNB-hez, hanem a felsorolt bankokhoz érkezik. A Magyar Nemzeti Bankban ezért azt tanácsolják azoknak az állampolgárok - ,nak, akik rendszeresen kapnak bizonyos összeget külföldről, értesítsék partnerüket, melyik magyar bankot választották, hol vezetik devizaszámlájukat. Célszerű ugyanis, hogy a külföldi pénzintézet, az MNB kikapcsolásával, közvetlenül a kereskedelmi bankhoz továbbítsa a küldeményt. Ez egyrészt meggyorsítja a pénzátutalást, másrészt tehermentesíti a jegybankot. (MTI) Az újkor hajnalán ismeretlen földek és új pia- colt felkutatására induló an goi kereskedők és szerencsevadászok találták fel az üzleti vállalkozás mindmáig leghatékonyabbnak bizonyult formáját — a részvénytársaságot. Három hiajóval akartak a Skan- dináv-félsziget megkerülésiével eljutni — Kínába. Kalandos vállalkozásuk koc- k ázatainak és reménybeli hasznának megosztására 1553-ban osztott tulajdonú |*:özös társaságot alapítottak. egyenként 25 font ér- n.ékű részjegyek kibocsátása útján összehozott 6000 'font sterling alaptőkével. t; Az északi-sarkköri piackutatók sohasem jutottak el Kínába. Viharba került hajóik közül kettő jég- börtön foglya lett, egész személyzetük skorbutban pusztult el. A harmadik vitorlás az Arhangelszk-öbölben kötött ki, kapitánya és legénysége pedig Rettegett Iván udvarában. Szabadkereskedelmi garancialevéllel tértek haza az orosz cári udvarból, megvetve ezzel újjáalakult részvénytársaságuk, a Muscovy Company alapját. A következő nagy találmány — a Bank of England — 1694-ben született. A Franciaország ellen hadakozó VII. Vilmos kincs- tárosának támadt az az ötlete, hogy állami bank útján kibocsátott kamatozó kölcsönkötvények jegyezte- tésével teremtsék elő a hadviselés pénzfedezetét. Az államkölcsönkötvények forgalmazására Jétesült a Royal Exchange, az értékpapír- piac őse. A XVIII. században értékpapírok nagybani forgalmazására szakosodott üzletkötők és adásvételüket közvetítő alkuszok gyorsan gyarapodó hada vert tanyát az angol bank köré települt kávéházakban. A század hatvanas éveinek végén 150 alkusz megalakította értékpapírjegyző klubját. az „Űj Jonathan kávézódban. A klub 1773-ban változtatta nevét értéktőzsdére. Ezt a nevet viseli mindmáig az Új Jonathan kávézó helyén a múlt század végén felépült és 1960- ban újjáépített értéktőzsde. A londoni értéktőzsdén napjainkban hétezerfajta részvénytV és kötvényt jegyeznek — köztük ötezer brit vállalatét —, összesen mintegy 1200 milliárd font sterling névértékben. A kereslet-kínálat szerint alakuló árfolyammozgásban valósul meg az értéktőzsde nélkülözhetetlen szerepe: a lakossági pénzmegtakarítások tőkésítése és a működőtőkék átirányítása új piaci szükségletek kielégítésére. Lesz-e nálunk magánhentes? Az egykor virágzó hazai henteskisipart igyekszik ismét megalapozni a Húscéh. Nem kevesebbet ígér, mint azt. hogy szakmai szolgáltatásokkal, a lehetőségek feltárásával és szakmai menedzseléssel felkarolja mindazokat, akik érdeklődnek a hentesszakma iránt. Jelenlee mindössze 10 magán-húsfeldolgozó működik az országban, és a húsiparral foglalkozó magánkereskedők száma sem sokkal több. Bőven van tehát pótolnivaló. A legelőnyösebb az lenne, ha a feldolgozó maga foglalkozna kereskedéssel is, hiszen a friss árut lehet a legjobban eladni, ez iránt a legnagyobb a kereslet. A szakma azonban meglehetősen tőkeigényes: 2 millió forint alatt nem érdemes még gondolni sem arra, hogy valaki üzletet, vagy feldolgozót hozzon létre, egy igazán jól menő vállalkozáshoz azonban még ennél is lényegesen nagyobb összegű beruházás szükséges. A már működő kisipari üzemek beruházási költsége 5 és 10 millió forint között van. s annak egy részét a tulajdonosok hi’elből fedezték. (MTI) i
