Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-26 / 71. szám

2 1990. JÚNIUS 26., KEDD imnmu Hercehurca után eredményes törvényalkotás a parlamentben (Folytatás az 1. oldalról.) idézett bölcseletével vágott vissza vetélytársának, jelle­mezve Torgyán jellegzetes szerepléseit: „Feljelentelek tehát vagyok?!" Tölgyessy Péter is szót kért. s felolvasta azoknak a képviselőknek a nevét, akik gyanúba keveredtek a „nyo­mógombos ügyben". Ha jól számoltam, hat MSZP-s, öt MDF-es, két FKgP-s és egy SZDSZ-es honatya neve hangzott el. Ezek szerint kormányzópártoknak és el­lenzékieknek úgyszólván nincs mit egymás szemére vetniük, hiszen egyformán „sárosak". Ezek után csak elkezdő­dött az érdemi munka. El­sőként a bírósági népi ül­nökök megbízatásának meg­hosszabbításáról szóló tör­vényjavaslat került teríték­re, melyet dr. Balsai István igazságügy-miniszter ter­jesztett elő. Az egyetlen fel­szólaló, Torgyán József most sem hazudtolta meg magát, s a kiöregedett bolsevikok gyűjtőhelyének nevezte az ülnöki rendszert. melyre nincs szükség. Ennek ellené­re ő és képviselőtársai egya­ránt úgv határoztak, hogy a munkaügyi bíróságok, vala­mint a katonai bíróságok hivatásos és továbbszolgáló állományú, 1985-ben meg­választott népi ülnökeinek a megbízatását ez év de­cember 31-ig meg keil hosszabbítani, igazodva a helyhatósági választásokhoz. Ezt követően a lakáscélú állami kölcsönök 1990. évi adófizetéséről szóló tavalyi. 49. számú törvényt helyezte hatályon kívül az Ország- gyűlés, megerősítve az al­kotmánybíróság döntését. Ez az a bizonyos híres-hírhedt kamatadótörvény. Eszerint az állampolgár 10 százalékos kamattal együtt 15 napon belül attól a pénzintézmény­től kapja vissza a forintja­it, amelyiknek az adót be­fizette. A nemrégiben a földről szóló, módosított törvényt is gyorsan módosították a hon­atyák. Ennek értelmében az Országos Takarékpénztár, Antall József miniszterel­nök hétfőn a hivatalában megbeszélést folytatott a Recski Szövetség, valamint a Történelmi Igazságtétel Bi­zottsága vezető képviselői­vel. Antall József a kor­mányzat támogatásáról biz­tosította a két szervezetet, és tájékoztatást adott arról, hogy az előző kormány ígé­retének megfelelően felül­Súgott neki valamit... továbbá más bankok, álla­mi építőipari vállalatok ál­tal épített, illetve építtetett A megluircoltakra emlékeztek A napirend előtti fel­szólalók sorát Nagy Var­ga Dezső (FKgP) kezd­te meg, aki 1950. jú­nius 23-ára emlékeztet­te képviselőtársait. Mint mondta: ezen a napon Soprontól Szegedig több ezer embert hurcolt el az AVO — Kádár Já­nos belügyminisztersé- ge alatt — azzal az in­dokkal, hogy jelenlétük lakóhelyükön közrendi és közbiztonsági szem­pontból nem kívánatos. Minden ingó és ingat­lan vagyonuktól meg­fosztották őket, s 35— 45 hónapot töltöttek kényszermunkatá­borokban. A képviselő ügyükben — a Recski Szövetség országos kül­döttgyűlésén részt ve­vők megbízásából is — jóvátételt sürgetett. lakások magánszemélyeknek való eladásához nem szük­séges a vagvonellenőrző bi­zottságok engedélye. Űgy­vizsgálják azt a miniszterta­nácsi rendeletet, amely csak az 1956 utáni politikai el­ítéltek esetében tette lehe­tővé a börtönben töltött időszak nyugdíjba történő beszámítását. A várhatóan július 31-ig módosítandó új rendelkezés ezt a jogot ki­terjeszti az 1956 előtt tör­vénytelenül elítéltekre is. A megbeszélésen elvi meg­állapodás született egy kár­szintén indokolatlan a kor­látozás a bankhiteleknek zá­logjoggal történő biztosítása. A bányászatról szóló tör­vény módosításában olvany- nvira megoszlott a képvise­lők véleménye, hogy az elő­terjesztő, Pohankovics Ist­ván államtitkár kénytelen volt a javaslat második pa­ragrafusát visszavonni. A változtatás lényege: „A bá­nyahatóság országos hatás­körű szerve az ipari és ke­reskedelmi miniszter fel­ügyelete alatt működő Or­szágos Bányászati Felügyelő­ség: elnökét a miniszterel­nök, helyettesét az iparig és kereskedelmi miniszter ne­vezi ki." Ezáltal integrálódik az ipar irányítása és a mű­szaki fejlesztés, továbbá az ehhez kapcsolódó biztonság- technika. Személyi kérdések szere­peltek ezután napirenden. A Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek dr. Solt Pál alkotmány- bírót, legfőbb ügyésznek dr. Györgyi Kálmánt, az ELTE dékánját javasolta az elnök­lő Szűrös Mátyás Több órán át tartott az ál­talános vita az állam- és a közbiztonságról szóló tör­vényerejű rendelet módosí­tásáról. Folytatás ma délelőtt 10 óra 30 perctől, remélhe­tően már kevesebb herce­hurcával. Kolaj László Fotó: Rigó Tibor pótlási kérdésekkel foglalko­zó hivatal létrehozásáról, amelynek feladata lesz a szabadságvesztés idejére járó kiesett kereset megállapítá­sa. és differenciált, elnyúj­tott módon történő kiegyen­lítése. A korábbi döntések­nek megfelelően a kárpót­lási ügyek kormányzati fele­lőse dr. Kiss Gyula tárca nélküli miniszter. (MTI) Emberi dimenzió Határozottan visszautasí­totta a román nagykövet legutóbbi durva magyar- ellenes kirohanásait Erdős André nagykövet, az euró­pai helyzet emberi dimen­ziójával foglalkozó koppen­hágai értekezlet hétfőn dél­utáni plenáris ülésén. A román diplomata az egy héttel korábbi magyar felszólalásra reagálva a múlt hét végén azzal vádolta a magyar nagykövetet, hogy beszédének „egyetlen mon­data sem volt igaz a Romá­niában élő kisebbségekkel kapcsolatban", és képtelen­ségnek nevezte a kollektív kisebbségi jogok, az anya­nemzet fogalmát. Erdős Andié ezután visz- szautalt az elmúlt hóna­pok sajnálatos romániai fej­leményeire. A magyar ki­sebbség sanyarú helyzeté­ről szólva megállapította, hogy ma már nincs auto­nóm tartomány. magyar egyetem, hogy korlátozzák a magyar nyelv gyakorlását: ez például a legutóbbi tan­ügyi reformban is felfe­dezhető volt. Ugyancsak utalt a június 4-i súlyos esetre, amikor a koppen­hágai konferenciára igyek­vő Bíró Annamária kolozs­vári tanárnő iratait a ma­gyar—román határon el­vették a román hatóságok és csak az eset után 10 nap­pal kapta vissza azokat a Koppenhágában működő ro­mán nagykövettől. Erdős a továbbiakban sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy még mindig folytató­dik a magyar kisebbség jo­gainak korlátozása Romá­niában. Botrányos kilakoltatás A tavalyi argentínai el­nökválasztás „boronálta ösz- sze" Carlos Saul Menem ál­lamfőt a négy éve tőle kü­lön élő feleségével, vagyis inkább az a nyilvánvaló érdek, hogy a férj elnyer­hesse az elnöki funkciót, a feleségnek pedig roppantul imponált a gondolat, hogy First Lady lehet. Ügy lát­szik, a női hiúság a politi­kai magaslatokon még nyilvánvalóbb, és messzebb is látszik, mint más szfé­rákban. Megunva a kiújuló csa­ládi háborúskodást, az el­nök egyszerűen kilakoltatta Zulema Yoma asszonyt az elnöki rezidenciából. A bot­rány elsimításával a Vati­kán, illetve pontosabban az illetékes pápai nuncius fog­lalkozik Simó Endre Buenos Aires (MTI) A Recski Szövetség és a TIB vezetői a miniszterelnöknél Hogyan választunk önkormányzati képviselőt és polgármestert? Elkészült a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat, amely a települések lakosainak számától függően, háromféle választási rendszert javasol. Az 5000-nél kevesebb la­kosú községekben és vá­rosokban — mintegy 2700 településen — a javaslat szerint valamennyi jelölt neve egy szavazólapra ke­rül fel. A választópolgár annyit nevet jelölhet meg, ahány tagja lehet az ön- kormányzati képviselő- testületnek. Azok a jelöl­tek kapnak mandátumot, akik a legtöbb szavazatot érik el. Az 5000 és 60 ezer kö­zötti lakosú községekben, városokban egyéni válasz­tókerületekben választják meg az önkormányzati képviselőket. A 60 ezernél nagyobb lakosú városok­ban és a fővárosi kerüle­tekben a szavazás az egy szavazatot kétszer értéke­lő rendszerben törté­nik. A képviselő-testület kétharmadát egyéni vá­lasztókerületekben választ­ják meg, egyharmada pedig a szavazatok má­sodik értékelésével kap mandátumot — a pár­tok képviselőjelöltjeire adott voksok arányában. Egy másik javaslat sze­rint a választók külön pártlistára is szavazhat­nak. A budapesti választó- polgárok két szavazólapot kapnak, mert meg kell vá­lasztaniuk a fővárosi kép­viselő-testület, a közgyű­lés tagjait is. Erre a lis­tás módszert javasolja a tervezet. Hasonló módon történne a tervezet szerint a vármegyei közgyűlések megválasztása is. Az 5000-nél kevesebb la­kosú községekben és váro­sokban a polgármestert közvetlenül választják meg. Az ennél nagyobb telepü­léseken a polgármesterek személyéről a képviselő- testület dönt majd. A jelöltállítás nem aján­lási szelvénnyel történik majd, hanem a jelenlegi tanácsoknál elhelyezett ajánlóíveken. Az a sze­mély lehet önkormányza­ti képviselőjelölt, akit a választókerület választó- polgárainak 1 százaléka je­löltnek ajánlott. Két, vagy több párt közös jelöltet is állíthat. Az egy szavazatot kétszer értékelő rendszer­ben az a párt állíthat lis­tát, amely legalább az egyéni választókerületek egynegyedében jelöltet ál­lított. A nemzeti és nyelvi ki­sebbségi jogok védelmére is gondoltak a szakembe­rek. Amennyiben egy te­lepülésen nem alakítható ki olyan választókerület, ahol* a helyi kisebbségi csoporthoz tartozó lakosok többségben vannak, akkor részükre legalább még egy választókerületet kell kialakítani. (MTI) Merénylőt a belváros ellen? (Folytatás az 1. oldalról.) Az új 21-es szerepe a te­hermentesítés. E funkciójá­nak leginkább akkor felelne meg, ha a belvárosból drasz­tikusan kitiltanák a jármű- forgalmat. Ez körülbelül 250 méteres ,,U" betűs kitérést jelent a megyeszékhelyen át­haladóknak. Félő, hogy e lépés nélkül kihasználatlan maradna az új 21-es, akár csak a szokások miatt is. Példa erre az 1976-ban át­adott út első üteme, ami még mára vált népszerűvé. Tizennégy év után. . A drasztikus lépés követ­kezménye lehet, hogy a vá­rosközpontban, a Pécskő ut­cától a Karancs Szállóig „nyernénk" egy sétálóutcát. A jelenlegi parkolók meg­maradnának, és emellett ki­alakítható lenne egy újabb, mintegy 100 férőhellyel, az ÉVI-áruháztól a Karancs sarkáig. Az. ötlet sarkköve, hogy ezen a szakaszon most a for­galom 60—70 százaléka át­halad, minthogy se megáll­ni, se parkolni nem lehet itt. Aki tehát autóval lön, és célja a központ, az nem szenved hátrányt a későbbi­ekben. .. A gyalogosok elő­nyeit ebben az esetben nem kell ecsetelni. Ami a járó­kelőket érintené, a busz­megállók az új úton lenné­nek. 70—80 méterre a köz­ponttól. Sétálóutca esetén meg­szűnnének a már-már élet- veszélyessé nyilvánítható belvárosi gyalogátkelőhelyek. Amennyiben a belvárosiak fellélegeznek, a nyugati vá­rosrész lakói felhördülnek, hiszen így a környezet ár­talmi hatásai környezetük­ben csapódnak le. Persze, ahová utat építenek, ott for­galommal is kell számolni. . . Mondhatnánk: valamit vala­miért. A lakossági vélemények mellett nem hanyagolható el a tömegközlekedés kérdése, mely különtanulmányt ér­demel. Hogy követnek-e el „me­rényletet" a belváros ellen? Lesz-e sétálóutca Salgótar­jánban? Hamarosan kide­rül. . . (—dude—) Totális emlékezetkihagyás? (Folytatás az 1. oldalról.) rint a rendőrj és katonai erők egy része megvonta volna támogatásukat a Nem­zeti Megmentési Front kor­mányától. Lélektani ténye­zőkkel, „a decemberi forra­dalom traumatikus tapaszta­lataival" magyarázta, hogy vonakodtak szétoszlatni a tüntetőket, illetve fellépni az erőszakcselekményeket el­követett tüntetőkkel szem­ben. „Ha olyan erők álltak vol­na rendelkezésünkre, mint a londoni rendőrség — mon­dotta az újságíró szerint a brit bírálatokra reagáló ol­dalvágásként — akkor más­ként alakultak volna a dol­gok. Talán hasznos lenne a kérdésről' tapasztalatcserét folytatni Thatcher asszony- nval" — jegyezte meg a ro­mán elnök. Közölte. hogy Bukarest brit és amerikai közreműködést óhajt kérni a rendőrség szerves részeként tervezett új csendőrség ki­képzésében. A The Times úgy véli: „Ilyen kérés min­den bizonnyal parlamenti vihart kavarna Nagv-Britan- niában, ahol számos kor­mányzat; tényező és ellenzé­ki vezető súlyos fenntartá­sokat táplál az új rendfenn­tartó erővel kapcsolatban". „Hajdú ikrek”: 52. születésnap (Folytatás az 1. oldalról.) egy ragadéknevet nem ka-, pott: ö lett a „fatelepi”, aki most a mátramindszenti termelőszövetkezet dolgozó­ja. A másik Hajdú Miklós, rokkantnyugdíjas... Bízunk abban, hogy a szu- hai postás születésnapi jó­kívánságainkat nem fordít­va kézbesíti a két „Hajdú ikernek”: a „könyebbnek” és a „fatelepi”-nek. Magyar segítség Mentési munkálatok Iránban Csoda lenne, ha még sike­rülne túlélőket találni a ro­mok alatt a földrengés súj­totta iráni tartományokban, Gilanban és Zandzsánban — vélekednek hivatalos iráni források. A mentéssel fog­lalkozó központi segélyszer­vezet közlése szerint mint­egy 37 ezer volt a halottak és majdnem 36 ezer a sebe­sültek száma — jelentette az ÍRNA iráni hírügynökség. Más források azonban több mint 50 ezer halottról és 200 ezer sebesültről beszél­nek. * A Magyar Vöröskereszt hétfőn folytatta akcióját a földrengés sújtotta Irán se­gítségére. A Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok genfi ligájával egyeztetett lista alapján 24 órán belül további antibiotikum-külde­ményt indít útnak, másfél millió forint értékben. Ezzel egy időben állítják össze azt az újabb másfél millió fo­rintos küldeményt, amely csontrögzítő felszereléseket, sebészeti fonalat, egyszer használatos injekciós tűt, fecskendőt tartalmaz. A har­madik szállítmányban sát­rak, lepedők és törülközők lesznek — közölte az MTI- vel Légrády Eszter, a Ma­gyar Vöröskereszt szóvivője.

Next

/
Thumbnails
Contents