Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-23 / 69. szám
6 unnnrry 1990. JÚNIUS 23., SZOMBAT Egy kérdőjellel kevesebb A madáchi életmű az érték Dokumentum a költő Borbála nevű leányának betegségéről és haláláról A csesztvei Madách Emlékmúzeum folyosóján, a Madách-családra vonatkozó dokumentumok fogadják a látogatót. Ezek között látható egy színes, szép rajzolatú családfa, amely az író családjának nemzedékrendjét mutatja be. Ennek a családfának legifjabb hajtásainál, a költő gyermekeinél a nevek mellett kérdőjeleket látni, közülük az egyik — úgy tetszik — most feloldható. A salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum irodalomtörténeti gyűjteményébe került dokumentum segítségével Madách Borbála neve után a kérdőjel helyére fölkerülhet halálának dátuma. A dokumentumról és irodalomtörténeti jelentőségéről kérdeztük dr. Kovács Anna irodalomtörténészt. — Ki volt Madách Borbála, mit tudunk róla? — Madách Imre és Fráter Erzsébet 1845. július 20- án kötöttek házasságot. Házasságuk története, szinte teljes egészében Csesztvé- hez kötődik, itt éltek egészen 1853. szeptember 23-ig, s csupán válásukat (1854. július 25.) megelőző hónapokat töltötték Sztregován. Csesztvén született gyermekeik: az első, aki mindössze néhány hónapot élt Imre 1846-bian, Aladár 1848-ban, Jolán 1851-ben. A Madách családban 1853 tavaszára várták a következő gyermek jöttét, de a kislány születésekor Madách Imre már nem lehetett Csesztvén. 1852 augusztusában letartóztatták, és a pozsonyi, pesti börtönt megjárt fogoly csak évek múlva térhetett haza. mikor a legkisebb Madách-gyermek Anna-Borbála (családi becenevén Ára) már csaknem féléves volt. Akadtak bizonytalanságok Ára születési ideje körül is. Egy levél keltezéséből kiindulva, április 7-re tették születése napját, a csesztvei katolikus plébánia anyakönyvébe tévesen jegyezték be április másodikéra, holott április 3-án született. Egyébként a Madách-leszármazottak sorsáról meglehetősen keveset tud a családtörténet, talán még Aladár az. akivel a legtöbbet foglalkoztak. Az pedig igen sajnálatos — és félrevezető is lehet — hogy főként Madách Imréné Fráter Erzsébet lelki betegségével kapcsolatban emlegetik gyermekeik nevét. L. Kiss Ibolya Fráter Erzsébetről írt könyvében (címe: Az asszony tragédiája) idézi azt a levelet, melvből megtudjuk. hoey Borbála „bájos, sudártermetű. ibolyakék szemű lány életének 24-ik éve felé csoA kirgíziai mohamedánok hamarosan anyanyelvükön is olvashatják az iszlám szent könyvét, a Koránt, -amelyet most fordítanak a mai kirgiz nyelvre. A szovjet közép-ázsiai köztársaság, Kirgizia második legnagyobb városában, Os- ban nemcsak a hívők körében népszerű ember Rah- matulla Kaszimov, a Bakij- mecset hadzsi imam-hatib- ja. — Az iszlám minden idők s különféle nemzetek vallása — mondja Rahmatulla Kaszimov —, amely az ember; létezés alapkérdéseire válaszol. Nálunk, ellentétben más vallásokkal, nem válik ketté a vallásos és a világi élet. Az iszlám hit is, életmód is. A hívők képesek minden társadalmi probléma megoldására. A Bakij-mecset minden évben jelentős összeget adományoz a békealapnak, a szovjet gyermekalapnak és más szervezeteknek. A hívek dálatos átalakuláson ment át”. A levélíró Henriczy Ágoston evangélikus lelkész bővebben is részletezi ezen átváltozás történetét, a legifjabb Madách gyerek tragikus sorsát, aki elmegyógyintézetben halt meg 80 éves korában, eszerint 1933- ban. Ezt a téves adatot vette át Radó György js Madách életrajzi krónikájában, pedig a kezünkben levő dokumentumból biztosan állíthatjuk. hogy Madách Borbála 1914-ben halt meg. — Mi ez a dokumentum és hogyan jutottak hozzá? — Egy ifjú pesti Madóch- kutató segítségévei sikerült hozzájutni, aki többek között Madách ifjúkori szerelmeivel foglalkozik, s úgy látszik, még a költő Fráter Erzsébethez fűződő kapcsolata szempontjából is érdekes, újabb adalékokkal szolgálhat. Ügy tervezzük, erről részletesebben hallhatnak az érdeklődőik októberben Csesztvén. Maga a dokumentum egy rövidített kórtörténeti kivonat gépelt másolata, amely 14 oldalon keresztül tárja elénk Madách Borbála betegségének történetét. Borbála dr. Plichta Soma megyei tiszti főorvos Alsósztregován 1887. május 17-én kiállított bizonyítványával került gyógykezelésre. A dokumentum Madách Borbála adatai után a kórismét és a kórelőzmény leírását tartalmazza. miszerint „Nagyságos Madách Ára kisasszony elme kórban szenved. — A középminőséaben táplált, halvány szenvedő arcz küllemű egyén egy hosszabb ideig epilepsiaban szenvedett. rendkívül izgékony anya és hazánk jelese, a szervi szívkórban meghalt Madách Imre leánya.” A dokumentum következő, nagyobb részében — a kezelőorvosok által lejegyzett — részt vállalnak a történelmi emlékek helyreállításában. A kezdeményező Rahmatulla imám. A város vezetői sok problémát az ő közreműködésével oldanak meg, az imám jól ismeri a gondokat, hiszen gyakori vendég a munkahelyeken, az iskolákban. Néhány hónappal ezelőtt Rahmatulla imám elkezdte arabról kirgizre fordítani a Koránt. Ez a munka nehéz és felelősségteljes, de Rahmatulla meg tud vele birkózni, hiszen képzett, öt nyelven beszélő ember: annak idején Buharában a Mir arab medreszében szerzett tanári diplomát. Kirgí- ziában nagyon kevés ember tud arabul olvasni. A megkezdett munka nemcsak a köztársaság vallás; életében fontos: a Mohamed próféta tanait összefoglaló könyv már az egész világon kiemelkedő irodalmi-történelmi emléknek számít. kórlefolyás olvasható. annak a 36 évnek a története, melyet Ára orvosi kezelés alatt töltött, 1878-tól haláláig, 1914. november 8-ig. Mindezt az ismertetett tényt önmagában, önmagáért tartjuk említésre érdemesnek, s nem akarunk ezzel egy divatos érdeklődést kiszolgálni, a kétes értékű következtetésekre lehetőséget- adni. Erre ugyanis kiválóan alkalmas lehetne a dokumentum, hisz’ Madách Borbála orvosok által lejegyzett szavaiban: „Három rózsának egy illatja, kék színre eladva, az ég mesterének titka”. Milyen köny- nyen lehetne atyja költői tehetségét fölfedezni. A Tragédia 12. színéből pedig egyenesen Madách családjára vonatkozó jóslatát kihallani: „Rajongó férfi, idegbeteg nő korcs nemzedéket szül”. Számunkra — ismétlem — ez az anyag irodalomtörténeti szempontból is kordokumentumként érdekes. — Ez utóbbi gondolathoz kapcsolódik az utolsó kérdés. Mi lehet a jelentősége, szerepe egy orvostörténeti dokumentumnak a múzeum irodalmi emlékei között? — A dokumentum legfontosabb értéke az, hogy segítségével megválaszolható a Madách-család történetének egy kérdőjele, s ez — bár látszatra apróság — igen fontos momentum. Ugyanakkor azt gondolom, nem szabad ezt túlhangsúlyozni, s elkövetni uzt a sajnálatosan gyakori hibát, sőt csúsztatást, hogy a madáchi életút és életmű problematikáját összemossák, összekeverik. Sajnos, ez napjainkban is megtörténik. Ezzel persze nem azt a kézenfekvő tényt vitatom, hogy e kettő elválaszthatatlan kölcsönhatásban fejlődik. így van ez minden alkotónál. A megismerés teljességéhez természetesen hozzátartozik Madách élet^ rajzának egész története, fe érdekes lehet, hogy ki voft a felesége, mit tudunk gyeij- mekeiről. de nem szabad megfeledkezni arról, hogyJ nemzeti értékeink között a madáchi életműnek van helye. nagyjaink sorába Madách Imrét alkotó művészete emelte. Ezzel az irodalmi muzeológia véleményét is elmondtam például Fráter Erzsébet személyének és szerepének súlyáról. (te) Könyvtár a koporsóból A 79 éves Hu Csung- ming, egy Szecsuán tartományi paraszt, nem kis meglepetésben részesítette családjának ifjabb tagjait azzal, hogy jó pénzért eladta a számára vásárolt, tölgyfából remekelt koporsót. Az egyébként jó erőben levő és feltűnően egészséges Hu Csung- ming elhatározta, hogy a koporsó árából könyveket vásárol és afféle kis könyvtárat nyit kultúrára áhítozó szomszédai és ismerősei részé- rer. Az ötlet jónak bizonyult, s a falusiak szerinté„koporsóból lett könyvtár" fölöttébb népszerű, különösen a fiatalok körében. Arabról fordítják Korán — kirgizül Posztumusz Kossuth-díja alkalmából RAJECZKY BENJÁMINRA EMLÉKEZVE „Táborszentelés” volt Szurdokpüspökiben Emlékműsor lesz a pásztói templomban Egy páratlanul gazdag, példaértékű emberi, tudósi és pedagógiai életművet ismert el — ha meglehetősen megkésve is — a legmagasabb nemzeti kulturális, művészeti kitüntetéssel a letűnt rendszer átmeneti adminisztrá1 ciója az idei március 15-én. Lehetséges* hogy a politikai élet zaj'lása miatt feledkeztek meg a helyi hivatalosságok — elsősorban Pásztó Város Tanácsa, de az egész megye művészeti, kulturális közélete is — az egy éve elhúnyt, évtizedekig csendes pásztói otthonában élő zenetudósnak, Rajeczky Benjáminnak adományozott posztumusz Kos- sut-díja méltatásáról? Elismerést érdemel, hogy a méltatlan feledékenység- ből — Pásztó város első díszpolgári címet adományozó tanácsa helyett — valamit törlesztett egy szomszédos kis község, szurdokpüspöki hagyományőrző együttese azzal az emlékesttel, amelyet június 12-én tartottak a község impozáns, festő; környezetben levő ifjúsági táborában. A megye határain túl, sőt a rádióban is gyakran szereplő, neves együttes tagjait és vezetőjét szoros emberi szálak fűzték éveken át a nagy tudóshoz, aki meleg emberséggel és a személyétől elválaszthatatlan szakmai igényességgel segítette munkájukat. Ezért is határozták el, hogy e Pásztóhoz közeli szép ifjúsági táborban meghonosítanak egy Rajeczky Benjáminról elnevezett, évről évre megrendezendő országos népzenei tábort, amely méltó élő emléket állít neki. E nemes elgondolás jegyében szervezte és rendezte meg mintegy a leendő népzenei tábor „megszenteA bólyi nemzetiségi nyelvoktatási modell sikere Eredményesen zárult a bólyi modellként ismert nyolcéves kísérlet; jellegű nemzetiségi nyelvi oktatási program. Az országban elsőként 1982 őszén a baranyai nagyközség általános iskolája indította el a gyermekek kétnyelvűségét megalapozó magyar—német nyelvű oktatást. A nyolcadik osztály most végzett tanulói olyan német nyelvtudásra tettek szert, amely lehetőséget nyújtott számukra, hogy alapfokú nyelvvizsgát tegyenek. Boly iskolájában régóta tanítják a nemzetiségi anyanyelvet. A pedagógusok azonban rájöttek arra, hogy a heti két-három órás nyelvi képzés nem elegendő: a gyerekek nagyobb része nem tudta megszerezni a szükséges beszédkészséget. Ezen segítendő, a Művelődési Minisztérium ösztönzésére és a német nemzetiségi szövetség támogatásával önálló nyelvi programot dolgoztak ki, és vezettek be a bólyi pedagógusok. Ennek lényege, hogy nagyobb óraszámban, hetente öt-hat órában tanítják a német nyelvet, mégpedig az első osztálytól kezdve, s ehhez a különféle szaktárgyak — ének-zene, környezetismeret, földrajz, történelem — kétnyelvű oktatása is csatlakozik. Ily módon naponta legalább kétszer németül folyó órán vesznek részt a gyerekek. léseként” a június 12-i nagy sikerű Rajeczky-emíékestet Faludiné Molnár Gabriella, az együttes asszonykórusának művészeti vezetője. A Nógrád Megyei Közművelődés; Központ igazgatóját és munkatársait dicséri, hogy felkarolták e kezdeményezést, s a továbbiakban is szervezési, intézményi hátteret kívánnak adn; a majdani táborok munkájához. Sőt aktív közreműködői lesznek egy Rajeczky-ala- pítvány létesítésének is, amely még szélesebb alapokon lesz hivatott szolgálni, megőrizni és terjeszteni a puritán életű zenetudós emberi, szellemi örökségét. A szurdokpüspöki emlékest sajátos értéke, varázsa az volt, hogy a műsor szinte minden szereplője — de még az érdeklődő közönség, hallgatóság java része is — közvetlen személyes kontaktusban állt „Béni bácsival”, a „Tanár úrral”, az egykor; ciszterci rend papjával. Ez tette felejthetetlen élménnyé a választókerület országgyűlési képviselőjének, Tóth Sándornak a bevezető és műsorzáró emlékezését. De ugyanígy a művészileg is szépen megkomponált műsorok, a szereplő együttesek, kórusok vezetőinek vallomásaival az egész estét. Vastapsokat kaptak a pásztói Gárdonyi Géza Általános Iskola gyermekkórusának csengő hangú kis énekesei, a pásztói zeneiskola tanárainak (népzenét is produkáló) kamarazenekara, a történelmi népdalcsokrot bemutató szurdokpüspöki asszonykórus, valamint az országosan is ismert Szvorák Katalin, a bájos természetességgel előadott népdalaiért és az őt kísérő Csámborgó népzenei együttes. Nem véletlen, hogy a műsor végén Tóth Sándor miht a Filharmónia rendezője, valamenny; közreműködőt felkért, hogy legyenek szereplő résztvevői a július 1- jén Pásztón, a Szent Lőrinc- templomban általa rendezendő Rajeczky-emlékmű- sornak, melyet a tudós pap halálának első évfordulója alkalmából tartanak. A sikeres, bőséges hangulatú emlékest alkalmat nyújtott a további tervek szövögetésére is. Ezek között — a már említett népzenei tábor és alapítvány mellett — szóba került, hogy mielőbb lehetővé kellene tenn; a zenetudós pásztói lakóházának bemutatását is az érdeklődők számára. Ebben — a családtagok, zenei és múzeumi szakemberek bevonásával — Pásztó mostani helyhatóságának, vagy leendő önkormányzatának kell a kezdeményező lépéseket megtennie. (—is—) Megalakult a Magyar Nemzetiségi Kisebbségi Színházak Tanácsa A kisvárdai nemzetiségi színházfesztiválon részt vett beregszászi, kassai, kolozsvári, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, szabadkai, szatmárnémeti és újvidéki társulat tagjai megalakították a Magyar Nemzeti Kisebbségi Színházak Tanácsát, valamint létrehozták — kisvárdai székhellyel — a magyar nemzetiségi színházak fesztiválirodáját. A tanács célja, hogy ösz- szefogja és koordinálja a határainkon túli magyar nemzetiségi színházak munkáját, valamint, hogy szakmai érdekképviseletet és szakember-utánpótlást biztosítson folyamatos tevékenységükhöz. A testület kapcsolatot tart továbbá a Párizsban levő nemzetközi színházi intézettel, annak magyar tagozatával, illetve a Magyar Színház; Intézettel, a Magyar Színházművészeti Szövetséggel és természetesen a kulturális kormányzatokkal. Városvédő sarok Puttós relief '4 * *-> ****■< 4 ■> y ;v v A Wälder Gyula műegyetemi tanár által tervezett és a helybeli Farkas Mihály építőmester által 1814-ben épített balassagyarmati Palóc Múzeum egyik díszítőelemét látjuk á felvételen. A főfront emeleti ablakai és a vízszintesen húzódó esőcsatorna között kb. 4x1 méteres felületen a felsíkból kidomborodó, a bőséget szimbolizáló relief. Négy kis szembeforduló puttó között középen egy hatalmas kőtál, benne nagy halom alma, körte és sző- szőfürt. A szőlő füzérsze- rűen húzódik két irányban, ezt tartja kezében két kis figura. Jobbra és balra egy-egy koszorú, majd két szélén zárja a képet ismét 1—1 figura. Az épületet jelenleg tatarozzák. Jó lenne, ha a külső színezésnél környezete felszínétől eltérne és így jobban szemlélhető lenne. Reiter László
