Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-05 / 27. szám

1 imrmu 1990. MÁJUS 5.. SZOMBAT „A környezetártalmi csapda közepén ülünk...” A Celladamot ne szűkítsük le rákproblémára! Kovács Adám előadása Salgótarjánban X v-szomszédolás II. János Pál pápa jövőre hazánkba látogat „A celladamos” Kovács Ádám volt Salgótarján vendége a mi­nap. A József Attila Művelődési Központ klubjában délután 5 órakor kezdődött az ankét. A vállalkozó felvezetőjét is­mertetjük előrebocsátva végsza­vát: - Tudom, hogy túl magasról kezdtem a magyarázatot, de én azt vállaltam, hogy a környezetvéde­lem teljes jelenségkörén keresztül megmagyarázom ezt a különösen összetett dolgot...- Valójában nagyon kevesen jutnak el oda. hogy az igazi, nagy­betűs környezetvédelemmel fog­lalkozzanak. Most már kezd ez egységes képpé rendeződni előttünk, csak az a baj, nem ma­gyarázták meg úgy, hogy min­denki a helyére tudja tenni jelen­tőségét, fontosságát. Az ember higgyen benne, hogy neki tényleg tennie kell valamit! Mert ez nem olyan, mint egy földrengés, vagy egy árvíz, ahol. ha azonnal nem intézkednek, ka­tasztrófahelyzet alakul ki. Talán a legnagyobb problé­mája a környezetvédelemnek az, hogy belopakodik a hétköznapja­inkba. Nem vesszük észre, mennyivel szennyezettebb ma a víz, mint volt tegnap. Azt észre­veszik, hogy abban a folyóban, amiből 80 évvel azelőtt ittak az emberek, ma fürödni sem tud­nak. De nem érzik az azonnali kényszerét, hogy tenni kell vala­mit, mert mindenki a tegnaphoz viszonyít, és azt mondja, nem baj az, ha csak holnap, vagy holnap­után. Ezért aztán tologatjuk ma­gunk előtt a problémát. Magyarázatunk az - és ezt készek vagyunk bármilyen tudo­mányos fórumon felvállalni, anélkül, hogy mi szakmailag ille­tékesnek éreznénk magunkat -. hogy a környező világról csak annyit tudunk, ami körülvesz bennünket! A világ, az univer­zum, egyfajta állapotból tart egy másik állapotba. Egy ősrobbanás útján elindult egy másik állapot felé, aminek nem tudjuk a végál­lomását, hiszen valahol menet közben vagyunk. Na most mi történt? Úgy lehet tekinteni, hogy ebben a folya­matban a rend változott. Még­hozzá kétfajta rend. Az egyik a szerkezeti rend, a struktúrák vilá­ga: ahogy kialakultak az atomok, az elemi részek, a fémek, a kőze­tek... A csillagászok szerint ez mintegy 10 milliárd éves folya­mat. Ebben a szerkezeti rendben megjelent az emberi civilizáció. Az élővilág alkotta piramisnak az emberi kultúra megbontotta az alapjait. Ezután a működési za­varokhoz nem tudott alkalmaz­Talent néven alapítványt ho­zott létre a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola, a megyei tanács vb meis-osztálya, a Vegyépszer salgótarjáni gyára, az üveggya- pot-rt., a síküveggyár, az Univer Kisszövetkezet és Scholtz László- né, az általános iskola nyugdíjba készülő igazgatóhelyettese. Az alapító okiratot a héten írták alá a Gagarin iskolában megrende­zett, a gyerekek angol nyelvtudá­sát bemutató ünnepség kereté­ben. Az alapítvány nyílt, 150 ezer forintnyi kezdőtőkéjének gyara­pításában bárki részt vállalhat. Szükség is van további csatlako­zásokra, hiszen az alapítvány összegének kamatai költséges cé­lokat szolgálnak: a hozadékbólaz angol nyelv tanulásában kiemel­kedő teljesítményt nyújtó gyere­keket akarják Angliába utaztatni, kodni, mivel az nagyon gyors volt az évmilliárdos tempóhoz képest. Valójában olyan működési zava­rok következtek be, amelyek el­érték a piramis csúcsán ülő em­bert, így bezáródott a környe­zetártalmi kör. az a csapda, ami­nek most a közepén ülünk. Ez azt is jelenti, teljesen mind­egy, hogy a sejt, vagy a társada­lom környezeti működési zavará­ról beszélünk. Azt kell tudnunk, hogy azok a dolgok, amelyek ezt a rendet zavarják, nagyon sok irányból jöhetnek. A szervezeten belüli idórendszernek a zavaró hatásokkal szemben meg kell tar­tania azt a rei\det, aminek .van egy egészséges menete, és van az ettől eltérő, ami gyakorlatilag a morfológiai rend megbomlását jelenti. Én ezt azért mondtam el így. hogy érzékeltessem, ha a Cel- ladam-témáról beszélünk, ne szűkítsük le azt a rákproblé­mára. A rák olyan működési za­var, ahol a sejt nem hibás. Ha egy sejt osztódik, az nem betegsége a sejtnek, mint ahogy egy gazda­ságnak sem betegsége a munka- nélküli. Egy munkanélküli, aki devian­ciát testesít meg, olyan elszigete­lődést jelent, amiben másképp viselkedik. Az az orvos, aki egy ráksejtet a mikroszkópja alá tesz, és leírja, hogy: többmagvú, szabálytalan, agyon kell ütni, sugárterápiával ki kell operálni - ugyanazt a hibát követi el. mint amit elkövethetne az a közgazdász, aki a munkanél­külit tenné a nagyítója alá, és leírná, hogy ez rongyos, éhes, sovány, nem borotválkozik, - üs­sük agyon! A gazdasággal kellene foglalkozni! A szervezetben azok a hibás sejtek, amelyek működési zavar kapcsán az egészséges funkcióju­kat teljesítik (osztódnak), azok nem egy betegségnek a hordozói. hogy angol nyelvi környezetben tökéletesítsék tudásukat. A Ga­garin iskolában már az első osz­tályban megkezdik a gyerekek nyelvoktatását, évfolyamonként indítanak egy-egy nyelvi osztályt. A harmadikos, negyedikes diá­koknak naponta tartanak angol nyelvórát. Az alapítók egyike, a Salgótar­jáni Üveggyapot Rt. az ünnepsé­gen adta át az iskolának ajándé­kát, az oxfordi egyetemi kiadótól hozatott nyelvtankönyveket. Átvállalta továbbá az Interna­tional Language School nevű nyelviskolában működő tanárok klubja nógrádi pedagógustagjai évi tagdíjának kifizetését. A fe­jenként ezer forintos tagdíj fejé­ben ugyanis a klub értékes szak­mai és módszertani segítséget nyújt a nyelvtanároknak. hanem egy szabálytalan rendszer rossz működésének a következ­ményei. A Celladam-program ilyen táv­latokból és ilyen összefüggések szintjén vizsgálja azt a konkrét je­lenségkört, amit a klinikai onkoló­gia - nagyon helytelenül - rosszin­dulatú daganatoknak nevez. Mi viszont egy nagyon bonyolult fo­lyamat működési zavaraként értel­mezzük, amit ha nem állítanak helyre, rosszindulatú daganatot eredményezhet. Mi a szervezetből azokat a sejte­ket mutatjuk ki, amelyek a rossz szöveti szerveződés következmé­nyei. Amelyen belül a sejtek osztó­dása nem hiba, hanem egy szabá­lyozási deffektus. Olyan furcsa szi­tuáció, amikor a sejt kiszakad a környezetből, hisz’ egyedül van, és deviánsán viselkedik. Ez azonban már nem illik bele a szervezet mű­ködésébe. A sejtnek abban a kör­nyezetben ahol funkcionál, annak elvárásai szerint kell cselekednie. Viszont az osztódás minden sejt­nek alapvető funkciója, ami nem betegség. Azért mondtam ezt hosszadalmasabban, hogy azt ér­zékeltessem, ez rendkívül bonyo­lult jelenségkör. Éveken keresztül ennek szellemében, ennek a mód­szertanát teremtettük meg, amit végig akarunk vinni. Úgy, hogy azt az orvostudomány is elfogadja, meg azok is, akikről szó van. Legfontosabbnak az egészség­ben tartást tartjuk. Azt vizsgáljuk folyamatosan, hogy ez a szabályo­zórendszer a szervezeten belül egyensúlyban van-e, vagy felbo­rult. A diagnosztikai eljárásunk azt vizsgálja (vérből), vannak-e a szer­vezetben hibás sejtek, a Celladam- készítmény pedig ezt az egyensúlyt állítja helyre. Alapfilozófiánk a fo­lyamatos vizsgálat, pozitív ered­mény esetén díjmentesen szolgál­tatjuk az eljárást és az anyagokat. Annyira nem jelent rákot egy ilyen pozitivitás, mint amennyire nem jelenti az ipar összeomlását, ha munkanélkülit találnak egy or­szágban. A klinikai onkológia a környe­zetártalmi jelenség végállomá­sainál kapcsolódik csak be („a be­teg viszi el a balhét”), amikor már nagyon keveset tudnak tenni. Min­denki tudja, milyen kevés az esély akkor, amikor a tünetek a „gyó- gyíthatatlanságot” jelzik. Mi a má­sik póluson akarjuk kezdeni, azt akarjuk, hogy ne induljanak el az emberek a lejtőn. Mert akkor szinte 100 százalékos biztonsággal helyre lehet állítani, ha nem is egy kúrával. Minőségében más az eredmény, mint egy súlyos, előre­haladott, irreverzibilis állapotban! (dudellai) Fotó: Rigó T. BETEG A FÖLD Az orvos figyelmeztette a bete­get: „Tessék kevesebb húst enni, részesítse előnyben a vegetáriá­nus étkezést. A lakását napele­mekkel fűtse, garázsában pedig tartson kerékpárt. Amennyiben nem így él, meg vannak szám­lálva a napjai.” A diagnózist en­nél pontosabb fogalmazásban márciusban kapta meg a világ a washingtoni székhellyel működő Worldwatch Institute kutatóitól, akik 1984 óta minden évben elké­szítik jelentésüket. Az intézetet Lester Russel Brown alapította 1974-ben, s azóta is vezeti, a té­nyek szerint kevés sikerrel. „Vesztésre állunk; ha nem ve­tünk véget a környezet esztelen rombolásának, a következmé­nyek jóvátehetetlenek lesznek.” Az 1990-es diagnózis tehát sem­mit sem változott a korábbihoz képest. A könyv emiatt nagyobb teret szentel az „egészséges társa­dalom” reményének. A recept látszólag egyszerű: éljen úgy, hogy ne veszélyeztesse a elkövet­kező nemzedékek létét. Az utóbbi hónapokban külö­nös érdeklődéssel kísérem az északi szomszédainknál zajló ese­ményeket. Hétfői napokon pél­dául mindig megnézem a pozso­nyi tévé magyar nyelvű adását, mert érdemes. Április 23-án - érthetően - II. János Pál pápa prágai és pozsonyi látogatásának legfontosabb ese­ményei kerültek a hírmagazin élére. A műsorvezető bevezetőjében utalt arra, hogy a Katolikus Anyaszentegyház történetében II. János Pál a 254. pápa, aki Szent Péter utódja, Jézus Krisz­tus földi helytartója. Arra is em­lékeztetett, hogy a katolikus egy­házfő hivatalba lépése - 1978 - óta csaknem 90 országban járt. Szülőhazáján, Lengyelországon kívül Csehszlovákia az első - az egykori kelet-európai tömb or­szágai közül - ahová ellátogatott. Látogatása világra szóló ese­mény volt. A képernyőn milliók láthatták érkezésének pillanata­it, fogadását és programját. Vác­lav Havel köztársasági elnök kö­szöntötte a pápát, aki beszédé­ben emlékezett arra: „Már öt évvel ezelőtt is boldogan jöttem volna, de nem lehetett... Hallot­tam hívőim hívó szavát, és tud­tam, hogy az első szláv pápának el kell jönnie Prágába.” A prágai felvonulási téren megtartott szentmisén a pápa így fogalmazott: „Valóra vált, amit a hívők vártak. Ha rövid időre is, de együtt lehetek veletek! Te­gyünk úgy, hogy annak is öröme lehessen bennünk, akinek egy­szer majd kezébe adjuk a szám­lánkat arról, hogyan teljesítettük földi küldetésünket.” Látogatása egyik szép pillanata volt, mikor átvette a Karlovy Vary-i üveggyári munkások érté­kes ajándékát, a kristályba vésett Utolsó Vacsorát. II. János Pál találkozott a kulturális, tudomá­nyos és az egyházi élet több mint háromszáz jeles képviselőjével, ahol Václav Havel köztársasági elnök hangsúlyozta: „Egyre több emberben tudatosul, hogy az em­beri faj földi léte a korábbiaknál nagyobb mértékben függ attól, kik képesek nemcsak önmaguk­ra, hanem kivétel nélkül minden­kire gondolni. Az emberi nem jövőbeni léte a lélek, a szeretet, a felelősség civilizációjától függ.. A látottak jól érzékeltették, hogy a pápa látogatását mély meghatódottság és lelkesedés fo­gadta. II. János Pál kifejezésre juttatta egyik beszédében: „Cso­dálatomat és szeretetemet feje­zem ki azok iránt, akik nem kis áldozatok árán járultak hozzá ah­hoz, hogy Európa szívében meg­hiúsult az a kísérlet, mely az em­beri szabadság elrablására irá­nyult”. Beszédében szólt arról, hogy napjainkban nagyon fontos megkeresni a közös nyelvet, megteremteni az új megértést, lebontani az embereket és nem­zeteket elválasztó falakat és moz­gósítani minden szellemi és er­kölcsi erőt. A televízió egyenes adásban közvetítette a 300 ezer ember előtt megtartott cseh nyelvű pontifikációt. II. János Pál pápát Pozsonyban a legmagasabb egyházi vezetők és méltóságok fogadták. A szent­mise végén elhangzott búcsúbe­szédében felhívta a hívők és lelki- pásztorok figyelmét arra, hogy tetteikkel erősítsék a keresztény együvétartozás szellemét. Á csehszlovákiai magyar hívőket és a több tízezer magyar zarándokot magyar nyelven* köszöntötte: „Most, hogy visszanyertétek a vallásszabadságot, imádkozza­tok, törekedjetek a testvéri szere- tetre. A magyarországiaknak mondom: viszontlátásra jövő nyáron, a hazátokban ... Apos­toli áldásomat adom minden ma­gyar hívőre!” A történelmi jelentőségű ese­mény végén Václav Havel köz- társasági elnök köszönetét mon­dott a pápának a meghívás elfo­gadásáért. Rácz András Százharminc automobil „gyorsmenetben”- 80 évvel ezelőtt! Gondolatok két túraverseny ürügyén Nagy érdeklődés előzte meg megyénkben a május 4-én kezdő­dött Int. Mogürt-Salgó raliver­senyt. Százharminc feletti volt az in­duló autók száma és nyilván a rendezőktől is nagy körültekin­tést igényel ennek lebonyolítása. Jó alkalomnak gondolom ezen eseményhez kapcsolódva, egy 1909-ben, megyénkén keresztül­haladó túraverseny előkészületei­nek leírását: Érdekessége az a pár­huzam, hogy azon is 130 volt az induló automobilok száma. Ezen természetesen nem a Lancia In­tegrale csodakocsi, vagy Lada Szamarák száguldottak az uta­kon, hanem a kornak megfele­lően az akkori csodaautók, az Itala, Austin, Mercedes, vagy ne­tán egy De Dion Bouton márka. Azok is (akkor) ilyen „nagy port” vertek fel - ha nem nagyobbat - mint a maiak! Olvassuk tehát Nógrád vármegye Hivatalos Lapja 1909. június 3-i számában az alispán 9570-909 sz. körrende­letét. Körrendelet a Henrik Porosz királyi berreg nevét viselő társas automobil-utazás ügyében. Ezen utazás menetterve akként állapít­tatott meg, hogy az abban részt­vevő mintegy 130 automobil Nógrád vármegye határát f. évi június hó 12-én (szombaton) d.c. 10 óra 30 perc és d.u. 1 óra 30 perc között lépi át és az állam- útón Kétkeresztúr, Losonc r.t. város, Nógrádszakál, Szécsény- halászi, Hugyag, Őrhalom, Ba­lassagyarmat, Ipolyszög, Érsek- vadkert, Rétság, Szendehely községeken áthaladva Vácz előtt hagyja el a megye területét. Áz automobilok Losonc r.t. város területén d.e. 11 órától d.u. 2 óráig, Balassagyarmat nagy­község területén pedig d.e. llóra 30 perctől d.u. 3 óráig haladnak keresztül* Ekként az utolsó auto­mobil Nógrád vármegye területét d.u. 4 óra táján fogja előrelátha­tóan elhagyni. Fentiek előrebocsátása után felhívom a losonci, balassagyar­mati, szécsényi és nógrádi járá­sok főszolgabíráit és Losonc r.t. város rendőrkapitányát, hogy ha­tóságuk területén úgy az automo­bilok, mint a nagyközönség biz­Kép: Vojtkó István gyűjteményéből tonsága érdekében minden szük­séges intézkedést tegyenek meg. Intézkedjenek nevezetesen olyan irányban, hogy az automobil­közlekedés fent megjelölt időtar­tama alatt, a felsorolt községek területén a kocsik a mellékutcák­ban, vagy udvarokba vonuljanak félre és az érdeklődő közönség a középső úttestet egész szélessé­gébe szabadon hagyva az út két oldalán csoportosuljon. Különös ügyelet fordíttassék a gyermekekre, valamint a háziál­latok, különösen az ebeknek az út testétől való távoltartására. Arra való tekintettel, hogy az automobil-utazás a német császár testvéröccse Henrik kir. porosz herceg személyes vezetése mel­lett történik, kívánatosnak tar­tom, hogy a felsorolt helységek állami út mentén fekvő házsora magyar nemzeti lobogódíszt ölt­sön. Végül hassanak oda, hogy a községek az állami út átkelési szakaszait a jelzett nap reggelén söpörtessék fel és vízzel locsolják a nagvmérvű porképződés meg- gátlása érdekében. Losonc r.t. város rendőrkapi­tányát, Balassagyarmat nagyköz­ség elöljáróságát, valamint az ér­dekelt helységek jegyzőit külön utasítom, hogy június 9. 10 és 11-én dobszó útján ismételten fi­gyelmeztessék a lakosságot az au­tomobil-közlekedés tartama alatt tanúsítandó magatartásra, vala­mint arra is. hogy tekintettel az automobilok sűrű és gyors közle­kedéséből a szemközt találkozó járművekre háramló veszélyre, jú­nius 12-én az államúton csak elke­rülhetetlen szükség esetén közle­kedjenek. Az államépítészeti hivatalt pe­dig külön utasítom, hogy a 21 fon­tos útelágazásnál az úttorkolattól 150-200 méterre 1-1 útkaparót ál­lítson fel, kik részükre a megjelölt helyen reggel 8 óra és d.u. 5 óra között maradjanak, s az állami út felé közeledő járműveket megállít­va, figyelmeztessék az utasokat, hogy az államúton kb. 130 utomo- bil fog gyorsmenetben áthaladni s ezért saját érdekükben az első au­tomobil közeledtével vonuljanak le az úttestről, vagy pedig a legkö­zelebbi községben várják meg az automobilok elhaladását. Körrendeletemet tájékoztatóul megküldöm a balassagyarmati csendőrszárny» parancsnokságnak és a Magyar Automobil Club el­nökségének és azt a vármegye hi­vatalos lapjában is közzétenni rendelem. 1909. május 24. Nagy alispán. Ügy hiszem nem volt haszonta­lan feleleveníteni közel egy évszá­zad távlatából ezt a korabeli túra­versenyt, ill. előkészületeire tett intézkedéseket. Mai autósok és persze az olvasók is lemérhetik azon keresztül az elért fejlődést, amely azóta csak növelte a verseny iránti érdeklődést. (Reiter) Oxfordból hozatott tankönyvek Talent-alapítvány a nyelvtudásért

Next

/
Thumbnails
Contents