Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-19 / 39. szám

1990. MÁJUS 19., SZOMBAT nEjJimu 3 KMomIoM I. Kik voltak az ellenállók? A pofon mégsem csattant el... A karancslejtősi ellenállás emlékműve. — Eredetileg mozdonyve­zető akartam lenni. Ezenkí­vül szerettem a történelmet és a földrajzot, érdekelt a sport is, végül, mint az abasári szőlősgazda fia, aki a boroshordók társasá­gában nőtt fel, a sátoralja­újhelyi mezőgazdasági tech­nikumban kötöttem ki, ahonnan az utam Budapest­re, a kertészeti-szőlészeti főiskolára vezetett. Onnan mezőgazdaságimérnök-dip- lomával jöttem a céghez, az Eger-Mátravidéki Borgaz­dasági Kombináthoz. Gya­kornokként kezdtem, majd legényemberként kerültem a salgótarjáni kirendeltség élére üzemvezetőnek. En­nek lassan 28 éve. * — Bedobtak a mély vízbe. Eger után nagyon szokatlan volt itt minden. Más v^áros, más világ. Ennek ellenére rövid idő alatt sikerült meg­kapaszkodnom, úgy kiépíte­nem az üzleti kapcsolatokat, hogy amikor két év múlva hívtak vissza, nemet mond­tam. ★ — Hogy lehet ennyi időt kibírni vezető beosztásban? — Nem volt könnyű, de ma sem az. Igyekeztem az összeütközéseket elkerülni, sikerült jó kapcsolatokat ki­alakítani a munkatársakkal. Aztán bizonyítani akartam. Mielőtt igent mondtam, töb­ben azt súgták, hogy nehéz helyre megyek. A valóság sajnos, jóval rosszabb kénét mutatott. No de. azért küld­tek ide, hogv a munkatár­sakkal együtt rendet te­remtsek. Ütravalóul édes­apámtól, aki 1968-ban halt meg. a következőket kaptam: — Becsülettel és tisztes­séggel végezd a dolgod. Bár nem vertelek meg soha. de ha rossz fát teszel a tűzre, mespofozlak. . . * Nem volt szükség rá. Idő­vel stabilizálódott a mun­katársi gárda is. A régiek közül, akikkel kezdte itteni pályafutását. Miklián Jó- zsefné. a mindenes. mára pincemesterré avanzsált. Temesvári Sándorné viszont már nyugdíjas. A jelenlegi csapat tagjai 10—20 évet vallhatnak itt magukénak. * — Miért maradnak itt. mi­ért nem vágynak máshová az idesereglettek? — Valószínű, nem érzik magukat rosszul, többen szeretik ezt a feladatot. Esetleg nem lenne könnyű átnyergelniük más munka- területre. — Talán azért, mert en­nek a szakmának nincs tra­díciója a megyében. — Lehetséges. * Üzemvezetővé való kine­vezésének évében, 1962-ben. évente 10—12 ezer hektó hordós bor került a megye borkedvelő lakosságához. 1990-re a fogyasztás elérte az évi 20—22 ezer hektoli­tert, melyből a hordós bor részaránya ezer hektoliterre csökkent. A növekedés a pa­lackos áru bevezetéséhez kö­tődik, amely az otthoni ét­kezési kultúra velejárója. Valiskó Ferenc — mert róla van szó — lelkesen felso­rolja a borfogyasztás szám­talan értékét. Ezért is java­solják az orvosok, a szívbe­tegségben szenvedőknek az étkezés előtti borfogyasztást. Ily módon csökkentik az infarktus veszélyét. Továbbá a mértéktartó borfogyasztás oldja a lelki feszültséget, jó hatással van az idegekre, előnyös gombaölő szer, se­gít a feloldódásban, a meg­hitt beszélgetések kialakítá­sában. A walesi kutatások — amelyek 18 európai. és észak-amerikai országot fogr t;jk át — az előbbiek igaz­ságát bizonyítják, továbbá azt, hogy a borfogyasztó or­szágokban, hosszabb az át­lagéletkor is. Jelenleg 30— 40-féle bor között lehet vá­logatni olcsóbb, közepes és magasabb árfekvésű kategó­riában. Ez utóbbiakhoz a jó hírnevet kivívott egri mi­nőségi borok tartoznak. Az előbbiek mellett gyümölcs­bort és pezsgőt kínálnak. Az 1972—74. évi fejlesztések eredményeként tevékenysé­güket; kiterjesztették az egész megyére. — Sajnos, visszaesett a borfogyasztás. Ebben szere­pe van a folyamatos áremel­kedéseknek. és a külpiacok erőteljes értékesítési be­szűkülésének. Keletről erő­sen csökkenjek az igények. Nyugatra pedig nehéz jól értékesíteni. Ráadásul a kor­mány ezt az ágazatot fejte mindig magas adóval, így hát a fejlesztésre sem sok maradt. A kishatárszéli for­galom pedip csak máig is az óhaj szintjéig jutott el. * — Volna egy személyes kérdésem: hányszor volt erő­sebb az elfogyasztott bor. mint ön? — Kétszer-háromszor, de itt a munkahelyemen soha. A sikeres üzletkötés érdeké­ben megkóstolom, s csak néha iszom egy keveset. * A rövid életű albérleti le­génysors után, a Pécskő ut­cában kapott szövetkezeti lakásba már feleségével együtt költözött be, aki ze­netanárnő a Mártírok úti iskolában. Aztán gyarapodott a család. A fiá Győrben vé­gezte el a műszaki távköz­lési főiskolát, lánya pedig Szegeden, a Juhász. Gyula Tanárképző Főiskolára jár. Az. édesapát szabad idejének egy részében meg lehet ta­lálni a focizok, az. asztalite­niszezők. vagy a teniszezők között. Emellett szakít időt történelmi érdeklődésének, kíváncsiságának kielégíté­sére is. Venesz Károly A magyar ellenállási és partizánrnozgalom esemé­nyei történelmünk kevéssé feltárt és alig tisztázott há­nyadát teszik ki. A feldolgozásokból kiol­vasható pontatlanságok, csúsztatások az érdeklődő közvélemény, a források hiá­nya a kutatók számára ne­hezíti a témában való tájé­kozódást. Ez a minősítés a nógrádi történeti tanulmá­nyokra is érvényes. A cikk­sorozat arra vállalkozott, hogy áttekintse és az első lé­pést megtegye az 1944. má­sodik felétől erősödő, Nóg- rádban jelentkező ellenállás teljes körű felvázolására. A második világháború szörnyűségeit, pusztításait a nógrádi ember sokféle-fajta magatartással utasította el. A háborútól való félelem, a jövő' naiv, ábrándos társada­lomképével elegyesen jelent meg. A sokféle érzékelhető náciellenesség, a német bi­rodalmi gondolattól való ide­genkedés, a nemzet féltése különböző fokon, eltérő mó­don, de összesenben tetten érhető itt is. A társadalmi (Folytatás az 1. oldalról.) noha ezt 'kötelezően előírja a 40/1968. (Eü. K. 14.) Eü. M. utasítás 5. §-a: „közlekedési baleset folytán sérült sze­mélyeknek sérülése miatt gyógyintézetben első ízben történő orvosi ellátáskor, a sérült személytől véralkohol- vizsgá.lat céljára vérmintát kell venni.” Szó ami szó, eieg kacifántos ez a parag­rafus; azonban a mulasztás tényét kellőképp alátámaszt­ja! — Milyen sérülésekkel hozták be Skoda Ferencet? — kérdeztük Ján Huba se­bészíőorvost. — Akkor még csak azt tudtuk, hogy tompa mell­kasi ütődése van, ami a szegycsont tájékát érte. Be­szállításakor súlyos sokkos állapot jellemezte a sérültet. Mivel rendkívül erős fájdal­mai voltak, ezért azonnal a röntgenbe vittük. A rönt­genfelvétel kimutatta, hogy jobb oldalon három, bal ol­dalon négy bordája törött, ami azzal járt, hogy totáli­san instabillá vált a mellkas. Mivel nem volt kizárható az sem. hogy a tompa ütődés következtében esetleg szív­rázkódás. s/ívzúzódás tüné- tei léphetnek fel, így hala­déktalanul elindítottuk az in­fúziót és az erős fájdalom­csillapítók adagolását. — Tehát, kimaradt a vér­vétel. erők elkülönítése uralta a po­litika megyei porondját is, a megoldás sem vált összefo- gottá. 1944 nyarától—őszétől több­féle, környezet adta megol­dás kínálkozott. Az erdőségek a szökött ka­tonáknak, a katonai, a le- venteszoilgálat elöl bujkálok- nak rejteket adott Kazáron, környékén és máshol is. A fasizmus ellen tiltako­zó nagyoroszi építőmunkásak vezetőit, Doris Miklóst, fiát és négy társukat 1944. no­vember 10-én tartóztatták le a Gestapo emberei, és meg­gyilkolták őket. 1944. nyár végétől a nehe­zedő munkafeltételek, a ná­ciellenesség adott robbanó­szert, fegyvert a Somoskőúj­falui ellenállóknak, Bandur Gyula és a ragvotoi kőbá­nyászok kezébe is. Az ösztö- nösség, a szülőföld szeretete és az illegalitásban tevé­kenykedő kommunista párt eszméi együtt jelentek meg náluk, és tette a csoportot a terület legjelentősebb harci cselekményeit elkövető ala­kulattá. — Teljesen kimaradt ab­ban az értelemben, hogy ilyen állapotban véralkohol megállapítására azonnal vért vegyünk a betegtől. Ez a fo­lyamat ugyanis több mint tíz percet vesz igénybe és miután semminemű alkoho­los befolyásoltság tüneteit nem észleltük, ezért szükség­telennek tartottuk, hogy a sérültet ezzel szekírozzuk. — Ha nem vettek vért, akkor honnan tudták megál­lapítani, hogy a megyei rendőrfőkapitány ittas-e vagy sem? — Nógrád megyének ezen a részén rendkívül sok al­koholista van, számos alko­holos eredetű baleset törté­nik. Ezért kollégáimmal együtt már ránézésből, szag­lás után is meg tudjuk ál­lapítani az ilyen jellegű di­agnózist. De miután az it­tas állapotnak a legcseké­lyebb jelét sem észleltük, ezért szükségtelennek tartot­tuk a vérvételt. Másrészt, van egy lényeges pont: ak­kor éppen elfogyott a kom­paktegység. Azok a zárható mintavevő dobozok, amelyek biztosítása nem a kórház kötelessége, hanem a rend­őrségé ! — Ügy tudom, hogy tájé­kozódó jelleggel véralkohol- meghatározást önök is vé­geznek. — Ez valóban így van, de ebben az esetben hivatalo­Karancslejtősön 1944. no­vember 23-án kezdődött a Kozik, a Monostori testvérek és több, mint kétszáz sze­mély fasizmus elleni tilta­kozóakciója. A naivitás, a jobb utáni vágy éppen úgy jelen volt tetteikben, mint a Nagybá- tony—Mátraszölős körzeté­ben ugyanekkor Szőllősi Já­nos vezetésével működött maroknyi csoport törekvé­seiben, de táplálkozott ez az idealizmus a Petőfalvi Lajos által közvetített országos szándékból is. A baloldali érzelmű központi bá-nyászbi- zottság fiatal szervezői Sal­gótarjántól Nagybátonyon át, Tatabányáig, a pécsi szénme­dencéig összehangolt bá­nyászfelkelést álmodtak meg, lényegében minden eszköz, feltétel és helyi ismeret nél­kül. Az összefoglaló felsorolás­hoz a szovjet földről haza­érkezett — Molnár István, Nógrádi Sándor és mások — partizánok is hozzátartoztak, akik közül sokan azt remél­ték: hazájukat, népüket se­gítik. Ez az a jól ismert kép, amellyel eddig megismer­kedhettünk; gyakran a ro­koni karrier, a tülekedök torzító szemüvegén át. Te­kintetünk tisztulóban: ezért a történelmi ösvényen járók árnyképe is jobban látszik, és az is, hogy a tevékenyke­dőik köre bővítendő, bővíthe­tő. E sorban kell látnunk a herencsényi birtokos, fiatal Bolza grófnőt: Ilonát. Akiről csak nem régóta tudjuk, hogy 1944. július végétől ok­tóber elejéig a házukban bújtatta a Gestapo által ke­san nem elfogadott eljárás­ról van szó! — önt megkeresték a BM- tol. vagy kihallgatta valaki? — Engem senki az ég­világon nem keresett! Dr. Rózsa Szilveszter kollégám­tól tudom azt is, hogy a BRFK ügyészségéről itt járt valaki, aki őt két ízben is kihallgatta. Engem nem hallgattak ki. — Akkor miért akarnak ön ellen fegyelmi eljárást indítani? — Amikor a baleset be­következett, akkor a sérül­tet — súlyos állapotára való tekintettel — dr. Rózsa Szil­veszter, osztályunk sebész­orvosa kísérte be a balassa­gyarmati kórházba. Ugyan­is Rózsa kolléga éppen ak­kor a szécsényi körzeti or- vosügyeleten teljesített szol­gálatot, és a helyszínelő rendőrök őt értesítették. Mi­vel a helyszínen ugyanazt a diagnózist állapította meg, mint én és másik két kollé­gám — dr. Balga József és dr. Szabó József sebészek — így természetesen, elsősor­ban a sérült életmentésével voltak elfoglalva. Lényeges momentum, hogy az ügyele­tes körzeti orvosnak nem kötelessége véralkohol-vizs- gálatra vért venni a sérült­től! így a „mulasztás” kizá­rólag engem terhel, melyért, ha szükséges, hajlandó is vagyok felelősséget vállalni. resett és üldözött gróf Beth­len Istvánt, Magyarország egykori miniszterelnökét. Munkájában sokan: szülei, rokonai, Antal és Géza se­gítették. Az akkor Nógrád megyé­hez tartozó Vámosmikolán élő birtokost, Huszár Ká­rolyt is a tettei miatt kell az ellenállók közé sorolnunk. A Gazsi József által feltárt életút állomásai bizonyítják: a 7000 holdon gazdálkodó család tagja — nagybátyja Huszár Aladár, volt nógrádi főispán, Budapest főpolgár­mestere, Dachauba elhurcolt mártír — 1944 őszén falu­beli legényeket szedett le Ba­lassagyarmaton, a frontra induló vonatról: kapcsolatot épített ki a Kiss János-, a Bajcsy-Zsilinszky-féle kato­nai és politikai ellenállás vezetőivel, a Börzsönyben te­vékenykedő egyetemlistákból szervezett Görgey-partizán- egységgel. A faluban tizen­négy fős nemzetőr-alakulatot szervezett és működtetett. ök azok a névvel is ren­delkezők, akik — sok név­telen mellett — az antifa­siszta ellenállás nógrádi vo­nulatát alkotják. Azonos mi­nőségű tetteikben ez az alap- gondolat, amely mára már összeköti őket. Többségük falun, kis településen élt. A felsorolásból kitűnhet, és az ellenállás mozaikszerűségét teszi nyomatékossá, hogy e sorból hiányzott a város ké­pe, a városi polgárság és en­nek a társadalmi csoportnak a politikai szervezőereje is. (Folytatjuk) 3 Dr. Horváth István — Ezek szerint dr. Túrós András belügyminiszter-he­lyettes azon kijelentése, hogy „a kiváltságos személyt nem vetették alá a minden­kire érvényes előírásnak” megkérdőjelezhető? — Igen! Ugyanis 1990. áp­rilis 10-én, dr. Németh Gé­za igazgató főorvos kapott egy levelet, amelyben a Bu­dapesti Rendőr-főkapitány­ság közlekedésrendészeti bal­eset-helyszínelő és -vizsgálati osztálya „szignalizációval” élt a Skoda-üggyel kapcso­latban. Én akkor visszake­restem az ügyeleti naplót, visszaidéztem az események kronológiáját és részletes pontossággal, írásban ismer­tettem a történteket: továb­bá rögzítettük a beteg kór­lapját, amiről másodpéldányt készítettünk. Az egész írá­sos dokumentációt felküldtük a BRFK országos kapitány­ságára. ahol a dokumentáció egyik példányát dr. Túrós András belügyminiszter-he­lyettes is megkapta. Éppen ezért ő tökéletesen tisztában volt a „mulasztás" eredeti okával! * Dr. Molnár József, a Fő­városi ügyészségi Nyomozó- hivatal salgótarjáni nyomo­zó ügyésze, a következő fel­világosítást adta: a vizsgá­lat még folyamatban, ezért a teljes nyomozati anyagot fcikiildték Budapestre. Ha az akták visszakerülnek, rendelkezésünkre bocsátja. Előre is köszönjük! — szőke — A vámosmikolai Huszár-kastély (Buda felvételei) Adalékok a Skoda-üqvhöz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents