Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-14 / 11. szám

1990. ÁPRILIS 14 , SZOMBAT r Lélektől lélekig — HÚSVÉT 7 Jeruzsálem kétezer évvel ezelőtt, o második Templom korában. A Holyland Szálló kertjében áll a régi város 1:50 arányban kicsinyített modellje, ugyanazon építőanyagokból készítve, mint amelyeket az akkori városépítők használtok. Az óváros legdíszesebb bejá­rata, a Damaszkuszi kapu. A mai Jeruzsálem a Siratófallal. Pillantás: az Olajfák hegyéről Jeruzsálem teljes pompájá­ban az Olajfák hegyéről lát­ható, ahonnan a tekintet nemcsak a várost, hanem a múltat is átfogja. Maga a város aranyosan csillámlik. Nem csupán köveire, kövei­ből is árad valami alig meg­nevezhető, ám mindig jelen­való sugárzás, ami még az esős évszakban sem tűnik el. Hiszen miként Jeruzsálem Iz­rael szívében fekszik, Izrael szíve Jeruzsálemben él. A szentírósban 656-szor írták le a nevét, a Talmud tudósai sze­rint, a szent városnak hetven megjelölése ismeretes, ponto­san annyi, mint a világ Te­remtőjének. Úgy érzi az em­ber, itt egy nap annyi, mint ezer év. Az Úr 4000 éve pa­rancsolta meg Ábrahámnak, hogy áldozza föl Izsákot a Mórija hegyén. Röpke 2000 év múlva Dávid király fővá­rosává tette Jeruzsálemet, fia, Salamon ezen a hegyen épít­tette az első Templomot, amit a babiloniak i. e. 586-ban le­romboltak, de az fél évszázad múltán, Ezsdrás és Nehémiás idejében ismét fölépült. I. e. 63-ban, a rómaiak foglalták el az országot fővárosával együtt, uralmuk idején Nagy Heródes bővítette ki és tette gazdaggá a második Templo­mot, amelyben Jézus is több­ször megfordult, ezt Titus égette föl i. u. 70-ben. Most a mohamedán Szikla-mecset áll a helyén. Mert a történe­lemben az egyistenhivő zsidó vallásból időközben kisarjadt és világvallássá lett még ket­tő, a keresztény és a moha­medán. így Jeruzsálem, ma e három monoteista vallás szent városa, ahol híveik szerint je­len van az Isten. Naomi Shemer, Izrael legen­dás hírű énekesnője újjongó dalban dicséri a várost: Ó Jeruzsálem, szinarany. . . Az Olajfák hegye most több­nyire kopár. Dús erdőségét csaknem kétezer éve a római­ak vágták ki, Jeruzsálem ost­romához kellett a fa, a későb­bi századok pedig szintén csak csöndes pusztítást hoztak. Itt állva ezúttal emeljünk ki egyetlen szeletet a történe­lemből, a teljesség igénye nélkül emlékezvén meg Jeru­zsálem keresztény emlékhe­lyeiről, ezek kialakításának vázlatos történetéről, minde­nekelőtt arról a két nagy tör­ténelmi és építészettörténeti korszakról, amelynek elsőren­dű célja volt, hogy a zsidó Szentföldet keresztény Szent­földdé változtassa. Mindkét korszak sok vérrel és köny- nyel járt a helyi zsidólakosság számára, építészeti emlékei azonban fönnmaradtak. Az első a IV—VI. század, az úgy­nevezett bizánci korszak, amely Konstantinnal kezdődött és Jusztiniánusz császár ural­kodásakor érte el tetőpontját Ekkor történt meg az evengé- liumi elbeszélések színhelyei­nek hagyomány alapján való meghatározása, így Jézus je- ruzsálemi tartózkodása és szenvedéstörténete helyszínei­nek keresztény szent helyekké való nyilvánítása. A mai em­lékhelyek őrzik e korszak templomépítészetének marad­ványait, ragyogó mozaik­részleteit. A második a ke­resztes korszak volt, a XI—XII. században. Ez is nagyszabású építészetet hozott létre a bi­zánci alapokon. Ez a szent helyek újjáépítésének ideje. Például az Utolsó Vacsora terme, a Szentsír-bazilika lé­nyegében e korszak építészeti hagyományát őrzi. Ma, tízezer keresztény él Je­ruzsálemben, akik három tu­cat irányzatot képviselnek, s valamennyien féltékenyen őr­ködnek a szent helyek min­den négyzetcentiméterén. Kö­zülük legnagyobb befolyása a görög és örmény ortodoxok­nak, valamint a római kato­likusoknak van. A mostani óvárost, a XVI. században épült fal veszi kö­rül, nyolc kapuval. A keresz­tény zarándoklatok legfőbb célpontja a Via Dolorosa, a Fájdalmak útja, amelyet az Oroszlános kapun ót közelít­hetünk meg, valamint a Szent­sír-bazilika. A 14 stáció közül öt a bazilikán belül találha­tó, maga a Kálvária-domb is. a Golgota és Jézus sírja. Az Olajfák hegye az óvá­rostól keletre magasodik, at­tól a Kidron völgy választja el, más néven a Josafát völ­gye, ahol mind a zsidó, mind a keresztény és a mohamedán hit szerint az utolsó ítélet kez­dődik. A hegy keresztény em­lékei közül kiemelkedik Mária sírja, a Getszemáni kert vén­séges olajfáival, a Nemzetek temploma, a múlt századi orosz Mária Magdolna-temp- lom, a Dominus flevit-kápol- na („Ahol az Úr sirt"), a Mennybemenetel-kápolna, a Miatyánk temploma és kolos­tora. A hegyről lepillantva, a Sion-hegy is látókörünkbe ke­rül, ahová a hívő kereszté­nyek képzelete helyezte az utolsó vacsorát és Mária ha­lálát. Itt van az Utolsó Vacso­ra gótikus terme a Dávid ki­rály sírja fölötti emeleten, továbbá Mária elszenderülé- sének temploma, a legszebb keresztény templom Jeruzsá­lemben. Szöveg: Bódi Tóth Elemér Fotó: R Tóth Sándor Széderest Peszah, az „elkerülés ünnepe” A zsidó meáterek tanítása szerint: ,,Min­den korban úgy kell tekintenie az ember­nek magát, mintha ö is ott lett volna az Egyiptomból kivonulók között." Tehát a Peszah, az ..elkerülés ünnepé"-nek megtar­tása nemcsak emlékezés, hanem évről évre. újra és újra átélése annak a történelmi ese­ménynek, amely a szabadságot jelentette. A Peszah niszán hó 15-től 22-ig (márci­us—április) nyolc napig tart, az első és az utolsó kettő a főünnep. A két első este (Iz­raelben csak niszán 15-ének előestéjén) Szádért kell rendezni, a Biblia előírása sze­rint: „És beszéld el a te fiaidnak azon a na­pon. mondván: Ez azért van, amit az örök­kévaló velem cselekedett, midőn kivonultam Egyiptomból!” Az ünnepi est legfontosabb kérdését a gyermek teszi fel: Má-Nistáno? Vagyis: miben különbözik... ez az éjszaka a többi éjszakától? A választ a családfő adja meg. elmesélvén a csodás egyiptomi kivonu­lás történetét, megfelelő rend szerint, a Haggáda alapján. Lássuk, mit jelentenek ezek a szavak? Az ünnepi est elnevezése tartalmára utal. Szok­ták nevezni az őrködés éjszakájának, így nevezi a Tóra (Mózes öt könyve) niszán 15- ének előestéjét: „Az őrködés éjszakája volt ez az örökkévaló előtt, hogy kivezesse őket Egyiptom országából." (Móz. II. 12. 42.) Ezen estének legközismertebb neve: szeder. azaz rend. Előírt rendje van ugyanis az imáknak, az ételeknek, az egész ünnepi szer­tartásnak. A Haggáda magyarul elbeszélést jelent, teljes neve „Haggáda sei Peszah", pe- szahi elbeszélés. A további nevek között sze­repel az elkerülés ünnepe, mert a tíz csa­pás elkerülte a zsidókat. A kovásztalan ke­nyér ünnepének is nevezik, mert az Egyip­tomból való menekülés során nem volt idő a tészta megkelésére, ezért kell ugyancsak bibliai előírás szerint hét napon át kovász­talan kenyeret, népiesen maceszt enni. A peszah továbbá tavasz- és szabadság ünnep is. A széderasztal jellegét azok a jelképes ételek adják meg, amelyeket az estén el kell költeni: három pászka, egy darabka csontos hús, a bárányáldozat jelképe, keményre sült tojás, ünnepi áldozati és feltámadási jelkép, keserű gyökér, gyümölcskeverék (alma, dió, fahéj, bor), a vályogvetésre utal, zöldség, sós víz, ami a könnyeket jelenti és a szédertál mellé teszik. A borból ezen az estén négy­szer isznak. Régi szokás, hogy a legdísze­sebb serleget, Elijáhu próféta serlegét ugyancsak borral megtöltve érintetlenül kell hagyni. Hiszen a próféta bármikor megér­kezhet, hogy jelezze a messiás eljövetelét. A széder egyúttal a legmeghittebb házi istentisztelet, családi ünnep, ezért hagyott olyan mély nyomot nemzedékről nemzedékre, dal­lamvilága és a széder művészete a zsidó otthon művészetében a legelső helyet foglal­ja el. Ezt mutatják a régi széderábrázolá- sok, amelyek a ház gazdáját királynak mu­tatják. Iparművészeti jelentőséggel bírnak az ünnepi est tárgyai, o gyertyatartók, Elijáhu serlege, a szédertál, amelynek anyaga, for­mája koronként változott. A Haggádák pe­dig a széder művészetének legjavát jelentik. Ez a könyv a VIII. századtól kezdett önálló életet élni, szebbnél szebb kéziratos példá­nyai ismertek. A legrégibb Képes Haggáda spanyol földön készült a XIII. században, ez az úgynevezett szarajevói Haggáda. Kiemel­kedő jelentőségű a Magyar Tudományos Akadémiában őrzött Kaufmann Haggáda is. Mindezek a középkor legdíszesebb kódexei­nek értékével vetekednek. A könyvnyomta­tás feltalálása után, pár évvel már Haggá- dát nyomtattak ©laszországban. Szebbnél szebb Haggádák ma is készülnek, hiszen miként a történelemnek, ennek a történet­nek, az ember legősibb szabadságélményé­nek sincs vége. (bte) (Fotó: r. tóth) A nürnbergi Nationalmuseum Hagádája (XV. sz.). Készülődés a széderrc. Részletek a szarajevói Haggádából (XIII. sz.) Fent: a vízözön. Lent: Noé. Iniciáléval ékesített oldal a darmstadti Haggá- . dából (XV. sz.) ünnep ma Jeruzsálemben. T1V , I | 1 T ■wu / / /* * / II Ml ' /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents