Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-14 / 11. szám

2 1990. ÁPRILiS 14.. SZOMBAT nnmum Jaruzelski Moszkvában Szovjet beismerés - Hatymi erdő A Szovjetunió pénteken részben és áttételesen elismerte, hogy a sztálini belügyi hatóságokat terheli a felelősség a katyni erdőben a második világháború idején meggyilkolt lengyel tisztek haláláért, miközben a Kremlben I tárgyaló Wojciecb Jaruzelski! lengyel államfő és Mihail Gorbacsov szovjet elnök nyilatkozatban szögezte le; országaik számá­ra alapvető jelentőségűek a jószomszédi kapcsolatok és a kölcsönösen előnyös együttműködés, s a szovjet—lengyel kapcsolatok stabilizáló szerepet játszanak az európai egyensúly és a béke szempontjából. Lengyel vámkorlátozások A jelek sze.rint a TASZSZ szovjet hírügynökség a szovjet—lengyel közös nyi­latkozat aláírásához időzi' tette a két ország! korábbi viszonyát megterhelő katyni eset kapcsán közzétett hi­vatalos nyilatkozatát, amely szerint a szovjet levéltáro­sok és történészek által az utóbbi időben fellelt doku­mentumokból kiderül: 1940 április—májusában az egy­kori szovjet belügyi nép­biztosság, az NKVD három fogolytáborában, a kozelszki, a sztarobelszki és az osztas- kovi táborokban őrzött kö­Húsvéti szertartás az esztergomi bazilikában Az esztergomi baziliká­ban nagyszámú hívő jelen­létében mutatta be Paskai László bíboros, prímás, esz­tergomi érsek a nagypénteki szertartást. Nagyszombaton délután 5 órakor kerül sor ugyancsak a bazilikában a Krisztus feltámadását szim­bolizáló szertartásokra: a tűzszentelésre. a gvertya- hódolatra és a vízszentelés­re. Paskai László gyerme­keket keresztel meg. akiket az ország különböző helyi­ségeiből hoznak a baziliká­ba. Este fél hétkor lesz a feltámadási mise. utána a körmenet. A húsvét vasár­napi nagymisét szintén Pas­kai László celebrálja; hét­főn plébániai misével feje­ződnek be a húsvéti szer­tartások az esztergomi ba­zilikában. zel 15 ezer lengyel tiszt kö­zül 394-et a grjazoveci tá­borba szállítottak, a tisztek többségét viszont a terüle­tileg illetékes szmolenszki, vorosilovgrádi és kalinyini belügyi hatóságok „rendel­kezésére bocsátották” s a lengyel tisztek ezentúl „töb­bé sehol nem szerepeltek az NKVD nyilvántartásá­ban” — szól a TASZSZ nyi­latkozata. A fellelt archív dokumen­tumok összessége alapján az a következtetés vonható le, hogy a katyni erdőben Könnyítik a hivatalos ví­zumok kiadását Magyaror­szág és Mexikó között — ebben állapodott meg pén­teki találkozóján Horn Gyula és Fernando Solana Morales a mexikói külügy­miniszter a latin-amerikai régiót képviselő riói cso­port delegációjának tagja­ként tartózkodik hazánkban. A két miniszter kézjegyé­vel is ellátta a diplomáciai, illetve szolgálati vízumok eltörléséről szóló jegyző­könyvet. Horn Gyula fel­vetette, hogy a vízumkény­szer feloldását a közeljövő­ben tegyék teljes körűvé, azaz terjesszék ki a turista- forgalomra is. A magyar és a mexikói diplomácia vezetőjének tár­gyalásáról egyetértettek ab­elkövetett bűncselekmé­nyért az NKVD vezetőit, Be- riját, Merkulovot és be­osztottjaikat terheli a köz­vetlen felelősség — mutat ráj a szovjet hírügynökség. A Szovjetunió mély saj­nálatát fejezi ki a sztáliniz­mus súlyos bűne, a katyni tragédia miatt. A megtalált dokumentumok másolatát átadták a lengyel félnek, s folyik további levéltári anya­gok keresése — írja vége­zetül a szovjet hírügynök­ség. A 15 ezer lengyel tisztet a szovjet hadsereg által meg­szállt lengyel területekről szállították az NKVD tá­boraiba, s közülük mintegy 4 ezernek a holttestére a Szmolenszk melletti Katyn közelében bukkantak rá. Korábban a Szovjetunió ta­gadta, hogy köze lett) vol­na a tisztek halálához, s a megszálló német csapatokat vádolta a lengyel tisztek kivégzésével. ban, hogv a két ország kö­zött nem voltak és jelen­leg sincsenek vitás politikai kérdések, vagy konfliktusok. Éppen ezért mindketten szorgalmazták a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, annál is inkább, mivel e téren az együtt­működés jelentősen elma­rad attól, amit a két ország gazdasági háttere lehetővé tenne. Ezt taglalva úgy ítélték meg, hogy újabb fel­ső szintű találkozók ré­vén alapozható meg a szé­les körű gazdasági kap­csolatrendszer. A két ország kontaktusában fontos lépés­ként értékelték a mexikói elnök jövőre tervezett ma­gyarországi látogatását, s úgv vélték: ekkorra több kétoldalú megállapodás alá­írását lehetne időzíteni. Li Peng Moszkvába látogat \ kínai külügyminiszté­rium szóvivője pénteken hi­vatalosan közölte, hogy áp­rilis 23. és 26. között ke­rül sor Li Peng miniszter- elnök moszkvai látogatásá­ra. Li Peng a szovjet kor­mány meghívásának tesz eleget. Moszkvai tartózko­dása alatt megbeszéléseket folytat a szovjet vezetők­kel, köztük Mihail Gorba­csov elnökkel és Nyikolaj Rizskov miniszterelnökkel, a kétoldalú kapcsolatokról és közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések­ről. Csou En-laj 1964-ben lezajlott moszkvai, látogatá­sa óta ez lesz az első kí­nai kormányfői látogatás a szovjet fővárosban. Dl ifit a tarja ni Casino (Folytatás az 1. oldalról.) — Ennyit a játékokról. Milyen választékot kínál a játékban felhevült, kiizzadt vendégeknek a söröző? — A most forgalomban lévő üdítőitalokkal! rostos ivólékkel, csapolt és palac­kozott sörökkel várjuk vendégeinket. A választékot folyamatosan bővítjük. Aki a töményebb italokra adja voksát, az sokféle minőségi ital közül válogathat. A kiszolgálópultot Ni- dermüller Gábor belső épí­tész tervezte, és ez a han­gulatos angol sörözők han­gulatát idézi. Hófehér falak, örökzöld növények, bükkfa asztalok és székek, lucfenyő lambé­ria. Utolsó kérdés: árak és a nyitva tartás? — Áraink hasonlóak, mint a város hasonló sörözőié, éttermeié. Ami a nyitva tar­tást illeti: délelőtt tíz órától éjfélig várjuk vendégein­ket. A szabadnapot nem is­merjük, noha mindössze két­tagú személyzet látja el a kiszolgálást. Mától, szombat­tól, mindennap nyitva- tartunk. — sólymos — A lengyel vámszervek tá­jékoztatása szerint, 1990. áp­rilis 1-jétől, a Lengyel Köz­társaságba belépő külföldi állampolgárok, a határvám­hivatalnál kötelesek bejelen­teni minden, náluk levő árut, beleértve személyes útiholmijukat is. Írásban kö­telesek a devizanyilatkozaton bejelenteni minden, náluk levő fizetőeszközt és deviza­értéket is. A fenti rendelke­zések megszegése esetén, a lengyel vámhatóságok eljá­rást indíthatnak, amely bír­ság kiszabásával és elkobzás­sal végződhet. Az útiholmin kívül vám­mentesen vihető be Len­gyelországba 200 USA dol­lár értéket meg nem haladó ajándéktárgy, 10 százalékos vámmal a 200 dollár fölötti, de 500 dollárt meg nem hala­dó értékű ajándéktárgy, ha azok mennyisége, jellege, vagy fajtája nem utal keres­kedelmi jellegre. Amennyi­ben a külföldi utas által be­vitt áru nem minősül vám­mentesnek, az áruk vámérté­ke után, 5-től 100 százalék­ig terjedő importvámot kell az utasnak lengyel fizetőesz­közben megfizetni. — Jeruzsálem! nagypéntek. Incidens nélkül kezdődtek Jeruzsálemben a nagypénte­ki vallási rendezvények. A légkört azonban feszültté te­szi, hogy csütörtökön a rendőrségnek könnygázzal kellett feloszlatnia egy tün­tető csoportot a Szent Sír közelében. A konfliktus ki­váltó oka az a határozat volt, amely elrendelte száz­ötven zsidó személy betele­pítését az óváros keresztény negyedébe. — Izrael, palesztin csónak. Dél-Libanon partjainál iz­raeli—palesztin tengeri inci­dens történt pénteken. Egy izraeli őrhajó csapott le egy rohamcsónakra, amelynek három palesztin kommandós utasa Izraelbe próbált beha­tolni. Három órán át folyt a tűzharc, amelynek végén a palesztinok csónakja állí­tólag elsüllyedt. A gerillák sorsáról nem érkezett hiteles jelentés. — Pulitzer-díjak. Egy észak-karolinái és egy min- nesotai újság riporterei kap­ták az idei Pulitzer-díjat. az amerikai újságírásnak a ma­kói származású amerikai lapszerkesztő nevét viselő elismerését. A karolinai Washington Daily News ri­porterei azt tárták fel, hogy a város hatóságai nyolc éven át elleplezték: az ivó­víz rákkeltő anyagokkal fer­tőzött. A minneapolisi Star Tribune riporterei bűnszövet­kezetet lepleztek le, amely — a városi tűzoltókkal össze­játszva — nyerészkedett a tűzeseteken. Pulitzer-díjat kaptak a The New York Times pekingi tudósítói so­rozatukért, amelyben bemu­tatták a tavalyi, demokráci­át igénylő megmozdulások leverését. — Törlőrongy okozta a ka­tasztrófát. Egy ottfelejtett törlőrongy okozta az Ariane—4 európai űrrakéta februári katasztrófáját — közölte Párizsban az Arianes- pace ügynökség. A rakétát, amely 450 millió dollár érté­kű távközlési műholdat jut­tatott volna földkörüli pá­lyára. néhány másodperccel a felbocsátás után meg kel­lett semmisíteni, mert irá­nyíthatatlanná vált. — Románia — Mihály ki­rály. Mihály román exkirály szerint Románia számára a jelenlegi helyzetben egy al­kotmányos monarchia lenne a legmegfelelőbb államfor­ma. A király genfi nyilatko­zata azt követően hangzott Tilos Lengyelországba — az útiholminak minősülő mennyiségen túl — alkohol- tartalmú italt bevinni. Ugyancsak április 1-jével, a lengyel vámszervek a be­vitt áru után forgalmi adót szednek, amelynek mértéke az áruk vámmal növelt vám- értékének 10—25 százaléká­ig terjedhet. Lengyelországból csak azok az ajándéktárgyak vi­hetők ki, amelyeknek értéke nem haladja meg az ottani hivatalos árfolyam szerinti 200 USA dolláros értéket. Ennél magasabb értékű áru kivitele esetén a vámhiva­taltól kiviteli engedélyt kell beszerezni. A kiviteli korlá­tozás nem vonatkozik azok­ra, az árukra, amelyeket az országba útiholmiként, vám­mentesen vittek be. Tilos külön engedély nél­kül Lengyelországba bevin­ni. illetőleg kihozni lengyel fizetőeszközt és lengyel devi­zaértéket. Külföldi fizető- eszközt és külföldi deviza­értéket korlátlanul be lehet vinni Lengyelországba, és az ott rendszeresített devizanyi­latkozaton a vámhivatal iga­zolása alapián- az Lengyel- országból ki is vihető. (MTI) el, hogy a román kormány a választási kampány biztonsá­gára hivatkozva visszavonta a volt uralkodó korábban ki­adott romániai beutazási ví­zumát. Mihály király „igen súlyosnak” nevezte a román kormány döntését és azért a „felelősséget” a bukaresti ve­zetésre hárította. Határozot­tan kitartott amellett, hogy látogatása szigorúan szemé­lyes jellegű lett volna: a húsvéti ünnepeket kívánta Romániába tölteni. — Lezárt városok. A kí­nai hatóságok három városba nem engednek be külföldie­ket a hatalmas ország észak- nyugati végein, a szovjet határ mentén fekvő Hszin- csiang tartományban — je­lentette a DPA német hír- ügynökség. utazók elbeszé­lései alapján. — Szovjet nemtetszés! in­dex. A Szovjetunió mintegy száznegyven nemzetisége kö­zül a zsidók és az oroszok, a leginkább elégedetlenek sorsukkal — ez derül ki a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szociológiai In­tézetének felméréséből, amelynek eredményeit a Nvegyelja hetilap pénteken megjelent száma ismerteti. „Össz-szövetségi szinten” a megkérdezettek 68 százalé­ka mondta magát elégedet­lennek, s ez 22 százalékkal több mint a tavalyi felmé­réskor. A zsidók 80.7 száza­lékban. az oroszok pedig 80,1 százalékban sorolták magukat az elégedetlenek közé. Mindössze nyolcszá­zalékos „zúgolódási rátával”, a Szovjetunió legelégedet­tebb nemzetisége — legalább is a kérdező biztosoknak adott válaszok tükrében — a tadzsik. — Mongol kongresszus —• hosszabbítás. Péntek reggel szünetet rendeltek el a Mongol Népi Forradalmi Párt rendkívüli kongresszusának munkájában. Az eredeti ter­vek szerint a kongresszus hivatalos szóvivője péntek reggel tájékoztatta volna az újságírókat a legfelső fórum tevékenységének befejezésé­ről és a párt új vezető szer­veinek összetételéről. A tá­jékoztatás azonban elmaradt, és a türelmetlenül várakozó újságírókkal mindössze annyit közöltek, hogy a kongresszus munkájában egy napi szünetet rendeltek el. Jól tájékozott körük sze­rint nem kizárt, hogy a kongresszus délután mégis folytatja munkáját, és a be­fejezés szombaton várható. M iért van az vajon, hogy dacára minden ellenkező szándéknak és akaratnak, bő négy évtized megsemmisítési törekvésé­nek, mégis a karácsony és a húsvét maradt legele- mentárisabb és legáltalá­nosabb ünnepünk? S úgy gondolom, ebben egyetért mindenki, s nemcsak a val­lásos emberek éreznek meg és élnek át valami fenségeset ezeken az ünne­peken, hanem a kételkedők és a másban bizakodók és a másban hívők is. Mert karácsony és húsvét egye­temes ünnepekké tudtak változni. Krisztus születé­se. szenvedése és feltáma­dása nemcsak a keresztény kultúrkör számára jelenté- ses, hanem minden ember­nek. Krisztus az ember szimbóluma, az emberé, aki megszületik, és ezáltal nem egy vak világnak lesz a ré­szese, hanem emberek kö­zösségének, vagyis emberi létre ítéltetik: szenvedésre és szeretetre. S ítéltetik a halálra is, de ez a halál éppen akkor a legelképzel­hetetlenebb, s ugyanakkor mégis a leginkább elvisel­hető, amikor az ember élettere éppen feltámad: ta­vasszal. A tavasz és a feltámadás, az újjászületés szinte ugyan­azt jelenti. Az ember a maga egyéni sorsában bár­mikor. bármilyen évszak­ban újjászülethet, megvál­toztathatja a maga sorsát, ha ehhez a külső körülmé­nyek mellett a személyes elszánás is adott. Ugyanez érvényes az emberek kö­zösségére, a társadalmakra is, s e társadalmak termé­szetes mértékű és méretű egységére: a nemzetekre is. Mégis van abban valami törvényszerű, hogy legne­vezetesebb és máig legfé­nyesebb nemzeti újjászüle­tésünk is tavaszra, márci­us idusára esik, 1848-ban. S azóta legalábbis mindig márciusi hangulatot és már­ciusi természettörvényeket érzünk és látunk kibon­takozni, aká. nyálra, akár októberre esik a nemzeti jelentőségű eseménysor. 1956. október 23-án példá­ul gyönyörűen sütött a nap, de aligha csak azért érezte magát mindenki ta- vasziasan. önkéntelen és törvényszerű volt a vissza­utalás 1848 márciusára, vál­lalása annak, amit a nem­zeti újjászületés jelent a magyarság számára. Régebbi századokban az ember benne élt közvetle­nül a természetben, ki is volt jobban szolgáltatva an­nak, s a természet körfor­gása szinte meghatározta a társadalom eseményeit is. A huszadik században ez egyre inkább másként van, mégis, úgy látszik, hogy az évszázadok és évezredek során szinte vérévé vált az embernek, hogy igazodjon a természet rendjéhez, s tavaszról tavaszra igyekez­zen megújulni. Ezért gon­dolom magától értetődő­nek, hogy társadalmunk igazi újjászületése a múlt esztendőben is éppen ta­vasszal indult meg egvre rohamosabb ütemben, s talán az sem véletlen, azt sem csak az eddigi Ország- gyűlés mandátumának le­járta határozta meg, hogy az idei választások is már­cius—áprilisra estek. Ta­vasz van. azaz újjászület­hetünk, s ha a lehetőség adott, akkor élnünk is kell vele. Kételkedők mondhatnák most, hogy — kérem szé­pen — tavasz volt eddig is minden esztendőben, s mégsem születtünk újjá. S még komorabban hozzá le­hetne tenni: bizonyos, hogy most újjászületünk? Való­ban van feltámadás? Való­ban feltámadunk? Végér­vényesen megnyugtató vá­laszt e kérdésekre aligha lehet adni. De bizakodót igen. Mert az eddigi tava­szok sem voltak hiábava- lóak. A magyarság ma vára­kozik. Közép- és Kelet-Európa várakozik. Európa várakozik. Az egész Föld várakozik. Várja a csodát: a feltámadást, ön­maga feltámadását, amikor is a Föld minden teremt­ménye újjászülethet, meg­újulhat a maga szabályai és törvényei szerint, s él­heti életét a gyöngyvirág és az ember is. Húsvétban ennek a csodának a szim­bólumát látjuk. A meggyő- ződéses hitet, hogy amit várunk, csoda ugyan, de nem lehetetlen. S bár tud­juk: húsvét előtt ott volt a szenvedés és a kereszt, s tudjuk, hogy ilyesmiben újra és újra lehet és lesz is részünk, azt is tudjuk, hogy a csoda tőlünk is van, belőlünk is árad, s ha nem akarjuk, ha nem va­gyunk képesek akarni, ak­kor nem is fog elénk tá­rulni, de ha akarjuk, ha cselekszünk érte, ha vára­kozásunk cselekvő marad, akkor a kérdőjelet bizton elhagyhatjuk. Mert tanít­ványokká lehetünk mind­nyájan és feltámadunk, hogy általunk feltámadjon nemzetünk is. Vasy Géza Feltámadásaink M agyar—mexikói megbeszélések HÍREK RÖVIDEN

Next

/
Thumbnails
Contents