Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)
1990-04-23 / 17. szám
„Tiszta” gépkocsi A Szovjetunióban a „Moszkvics”- és „Lada”- gyártók a közelmúltban kezdték meg a toxikus anyagok kibocsátását csökkentő és az üzemanyag-felhasználást 4—5 százalékkal javító „Özön” típusú karburátorok felszerelését. A gorkiji autógyárban kidolgozták a „Volga” gépkocsikhoz az úgynevezett „szegény keveréket” (kevés benzin sok levegő) alkalmazó, előgyújtásos por- lasztós motort. A „szegény keverékkel” üze,melő motor elvileg kevesebb mérgező anyagot juttat a levegőbe. Ez azonban nem minden esetben igaz, ezért fejlesztettek ki a karburátorhoz egy speciális antitoxikus segédeszközt. Ennek lényege, hogy korrigálja a vezető hibáit. Gyakori a városi forgalomban a motorfék alkalmazása. Ez tulajdonképpen kényszerüresjárat, amelynek] során az üzemanyag-fogyasztás megnő, de teljes égés nélkül kerül a légkörbe. Ezzc.l párhuzamosan világszerte kutatják az új üzemanyagok alkalmazásának lehetőségét. A Szovjetunióban üzemelő gépkocsik túlnyomó része ma is benzinnel működik. Ez a helyzet azonban a közeljövőben megváltozik. A moszkvai és gorkiji autógyárak a hagyományos karburátoros tehergépkocsik mellett megkezdték a dízelmeghajtású teherautók gyártását is. Sajnos — bár a prototípusok elkészültek és kipróbálásra is kerültek — a szovjet ipar ma még nem gyárt dízelmotorokat személy- gépkocsikhoz. Fokozatosan gázüzemre állítják a gépkocsikat az országban. Itt elsősorban a teherautók. autóbuszok és taxik jöhf.tnek szóba, de már megjelentek gázüzemű személygépkocsik is. Kísérleti stádiumban vannak a villanyautók isj de ezek sebessége és egyszeri „üemanvag-felvétellel” megtett út távolsága ma még nem számottevő. Ezen a téren is van azonban biztató eredmény: egy Harkovban gyártott villanymeghajtású versenyautó a próba során az egyik egv kilométeres gyorsasági szakaszon elérte az óránkénti 150 kilométeres sebességet. Intenzív kutatások folynak az egyik legkevésbé mérgező anyag — a hidrogén — hasznosítására. Harkovban például létrehoztak egv benzin-hidrogén keverékkel működő motort. A keverék két részét külön-külön juttatják az égéskamrába. Üresjáratban — a legmérgezőbb szakaszban — a motor tiszta hidrogénnel működik. Maximális sebességnél kerül be a benzin, keveréket alkotva a hidrogénnel. A keverék arányának beállítása automatikus. A közepes kategóriába tartozó sorozatgyártású Volga 100 kilométfven 14 liter benzint fogyaszt. Az új keverék esetén 8 liter benzinre és 800 gramm hidrogénre van szükség. Itt a benzinhasználás mellett többszörösére csökkenthető a mérgező gázok termelése is! Moszkvában bemutatták azt az új villanyautót, amelynél az akkumulátor helyett elektrokémiai áram- generátort alkalmaztak. Egy ilyen generátor teljesítménye elérheti azl 1000 ampert és terhelhetősége is igen jó. A Moszkvics 2141-es „ALEKO". Gázüzem GAZ—24-es a töltőállomáson KVANT-napautó. Napelemekkel működik, sebességi, 30 km óra. Elsősorban üdülőhelyekre ajánljuk. RAF-ELEKTRO. Sebessége 100 km óra. Egyszeri! (eltöltés* sei 6 órán át üzemel. Gázpalackokat szállító mozgó töltőállomás iT-ísa ■mii AI ki nem a kart beteg lenni... Amikor fiatal az ember, alig gondol a betegségre, legfeljebb a megfázásra. Vagy ha beteg is, egyszerűen nem vesz róla tudomást, s így biztatja magát: — Ugyan már, nem hagyhatom el magamat! Itt a család, meg aztán tőlem jóval öregebbek is dolgoznak, s meg sem kottyan nekik. Így gondolkozott az a férfi, is, aki nem akart beteg lenni. Pedig ha sejtette volna, mi leselkedik rá, akkor biztosan gyorsan e,Imént volna az orvoshoz. Egyre többször érezte magát rosz- szul. Olyankor nem kapott levegőt és minden elsötétült előtte. Gyöngyöző homlokát nem győzte törölgetni... A szervezete figyelmeztető jeleire azonban egyszerűen nem akart gondolni. Hogyisne! — morfondírozott magában. Nem akaróin a körzeti orvos cinikus megjegyzéseit hallgatni. Annyit nem ér az egész. Különben is, a rosszullét ahogy jön, úgy el is múlik. Igaz, mostanában már egyre tovább tart, de elmúlik. Egyre # rohamosabban fogyott, néha véres köpetet ürített. Sokszor rázta a| hideg, máskor meg elöntötték a hőhullámok. Lehet, hogy lázas is volt, de ő soha nem mérte. Aztán egy nap jött a levél, hogy tüdőszűrésre kell menni, mire idegesen megjegyezte: — Mi a fenének tették ezt kötelezővé ?! Menjen, az, aki betegnr.k érzi magát! Én nem megyek! i 11 ■>< i mm II in mi iiiiÉiinimHuiiiTTTi—m Elvált asszonyok dicsérete „Kiemelt bér a válságba jutott és elvált hölgyeknek.” A nem is távoli jövőben ez lehet az új költségvetési tétel a vállalati főkönyvben. Kiderítették ugyanis, hogy azok a hölgyek, akiket megviselt a legsúlyosabb érzelmi válság. vagy átestek a válás sokkhatásán, több mint kétszeres teljesítményt nyújtanak a boldogságban úszó kolléganőiknél. Pontosabbak, fegyelmezettebbek és főleg minden energiájukat munkájukra fordítják. E megállapításokat a Times hozta nyilvánosságra abból a vizsgálatból, melyet 500 angol és amerikai menedzser és üzletember bevonásával végeztek. Hogy miből ered ez a munkahelyi megszállottság? Valamivel el'en- súlyozni akarják az érzelmi kudarcot. Vissza kivánják szerezni az önbizalmukat. A munka révén akarják leküzdeni a magányosság nyomasztó érzését. Ez az érem egyik oldala. A másik pedig az, hogy a magányosoknak több idejük van arra, hogy törődjenek a dolgaikkal, hiszen most már nagyobb az önállóságuk — így az értékelők. A boldogtalanság azonban nemcsak a gyengébb nemet részesíti előnyben. A férfiak esetében azonban korántsem ilyen rózsás a kép. A szakértők szerint ugyanis a magányossá vált férfi szomorúvá válik, könv- nyen kap betegséget, munkájában pedig apátia veszi körül. A magányos férfiak nem érzik fontosnak, hogy versenyben maradjanak. Igv aztán a menedzserválság pénzben is kifejezhető veszteséget jelent a cégnek. És ez a lényeg. Mert mit ér az olyan menedzser, aki saját magát sem képes eladni? — Ugyan, szivem! — mondta a felesége. — Nem halsz bele! Ez csak egy röntgen. Meg különben is, menni kell és kész. Azt az öt percet ne sajnáld! A férfi tovább zsörtölődött, de a megadott időpontban azért megjelent. A várakozás nem öt percbe tellett, hanem legalább ötven- be, mert sokanj voltak, és újabb rosszullét fogta el. Fulladozásai közepette elhúzódott, hogy még csak véletlenül se vegye észre senki, mi történt vele. Az átvilágítást követő harmadik napon jött az értesítés, hogy azonnal jelenjen meg saját érdekében a tüdőgondozóban. — A fenébe is! — tiltakozott mérgesen. —! Nem kell izgulni — nyugtatta a felesége. — Biztosan elmozdultál, és nem sikerült a felvétel, ö nem tudott semmit férje rosz- szulléteiről, hiszen az sosem panaszkodott. A tüdőgondozóban a főorvos személyesen fogadta, majd újabb felvételt készítettek. Aztán leültették, hogy várja meg a leletét. Az orvos a fejét csóválva jött elé. Majd behívta az irodájába és barátságosan hely- lyel kínálta. — Mondja kedves uram, mióta beteg maga? — kérdezte. — Én beteg? Dehogy vagyok én beteg! Most is munkából jöttem el, kilépővel. Nem vagyok beteg! — tiltakozott a férfi hevesen. Sherlock Holmes, a hajdani híres nyomozó divatot csinált kockás öltönyével és sildes kalapjával. Utódai a Scotland Yardnál nem mn- denben követték a példát. Sőt, most már ellenpélda is akad. Margaret Thatcher azonnali vizsgálatot rendelt el, amikor megpillantotta a Sunday Mirror elsőoldalas szenzációját: a jóhírű nyomozóiroda egyik főfelügyelőjét — női alsóneműben. Es természetesen göndör parókával a fején. Bennett főfelügyelő korántsem az alvilág megtévesztésére öltötte fel az intim álruhát. Ez volt a mániája. Thatcher asszony dühét fokozta a főfelügyelő feleségének imllomása, aki — mint mond„George Bush legnagyobb baja, hogy a beszédei nem hatásosak. Ha szónokol, unatkozik a hallgatóság, nem képes tűzbe hozni őket”. A Washington Post e véleményt kiegészítendő, hozzáteszi: természetesen ebben nem az elnök a hibás, hanem a beszéd írói. Közelebbről az az öt névtelen, aki rendszeresen készíti e fontos közfogyasztási cikket, az elnöki beszédet. Mind az öt „speechwreiter" férfi, és fehér. Az utóbbi miatt még lehetnének színesek a beszédek, az előbbi kritikáját azonban egy összehasonlítás adja. Reagan beszédei, melyeket többségükben egy nő írt. Név szerint Peggy Ncan, aki 39 éves, és szőke, és nagyon csinos asszony. Peggy Noan könyvet írt a „pornográf foglalkozásról”, vagyis az elnöki beszédírásról. Karrierjét úgy kezdte, hogy 27 évesen, újságíróként, ő írta a szövegét a CBS- televízió legnépszerűbb műsorvezetőjének, „akinek, akárcsak az Egyesült Államok elnökének nincs ideje azon gondolkodni, hogy mit mondjon, neki csak arra kell ügyelnie, hogy jól alakítsa a szerepet". Apropó, szerep! Peggy Noan, amikor a Fehér Ház szolgálatába állt, először nem tett — Pedig a leletei alapján az! — mondta ellentmondást nem tűrő hangon a doktor. — Azonnal be kell feküdnie egy speciális kórházba! A férfi belső szervét, pontosabban a tüdejét megtámadta a rák! A háláló* sejtek burjánzásai már mind a két oldalon pontosan kivehetők voltak. Áttétes tüdőrák! Ezekberf az esetekben szinte reménytelen, műtétre gondolni. Kórházba feküdt már, s újabb rosszullét fogta el. Nem tudta, hogy) miért, de sejtette.. S megmaradt neki a remény... Családja rendszeresen látogatta, ő pedig mindig azt mondogatta: — Sosem hittem volna, hogy ilyen beteg leszek valaha. Állapota egyre rosszabbra fordult. Sokszor elvesztette eszméletét, fúlladásos rohamai és kibírhatatlan fájdalmai voltak. Továbbra is rohamosan fogyott. Már alig nyomott ötven kilót. Aztán már a légzéshez is gépre volt szüksége. Az intenzív osztály kórtermében egyedül feküdt. Infúzióval táplálták, katéterezték. Gép tartotta életben. Morfiumos, fájdalmasan bódult kábulatában, az ajtó fölötti kis, lila fényű lám- pácskát gyakran elnégezet- te. S e,gy napon lehunyta a szemét. Azt hitte, egykor, vele ez soha nem eshet meg. Negyvenkilenc évet élt... Cserhalmi Adél ta — akkor vesztette el a türelmét és a férjébe vetett bizalmát, amikor észrevette. hogy a minden gyanú felett álló nyomozó rendszeresen lopkodja az alsóneműjét, ide számítva a melltartót is. Mivel ezeket a kellékeket mostanáig nem rendszeresítették. a Yardnál, a vizsgáló hatóság tanácstalan a testületet fenyegető veszély pontos felmérésénél. Bennett, felügyelő ugyanis éppen a közef- kölcs biztosítása terén szerzett múlhatatlan érdemeket. Most pedig — a Sunday Mirror szerint — markukba röhögnek a pornóüzlet hiénái e rendőrsztriptíz láttán. mást, mint olvasni kezdte 200 év amerikai elnökeinek a beszédeit, azért, hogy „megtalálja Ronald Reagan hangját". A színészek körében jól ismert Sztaniszlavszkij-mód- szerrel dolgozott: beleélte magát annak a szerepébe, akinek hangot ad. A példánál maradva, Reagan kitűnően adta elő Peggy Noan „szövegét". Olyannyira, hogy nevéhez kapcsolódó kijelentéseket is élethűen „rögtönözte". Mint most kiderült, a „gonosz birodalma" — mellyel a Szovjetuniót illette — szintén a beszédíró boszorkánykonyhában született. Tony Dolan találta ki az elnök égyik európai beszédének bombasztja- ként. A tanácsadók azonban akkor kihúzták, ám egy évvel később mégiscsok „rögtönözte" Reagan. Noan asszony tehát a könyvét megírta (mellesleg beszédeket is gyárt az ipar hatalmasainak, és tízszer any- nyit keres, mint elnöki beszédíróként), az olvasó figyelmébe ajánlva a fehér házi évek tanulságát: „Abban a korban, amikor a szakemberek úgy csomagolják az elnököket, mint a mosóport, jó lenne, ha a politikusok maguk írnák a beszédeiket. Pornográf foglalkozás Rendőrsztriptíz
