Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)
1990-04-23 / 17. szám
6 limiZZ] 1990. ÁPRILIS 23.. HÉTFŐ Már mindenki felad" ta. Kidőltek sorban, pattanásig feszült idegekkel. A napok óta tartó eredménytelen kihallgatás teljesen elcsigázta vala- mennyiüket, csak az asz- szony ült töretlen, érthetetlenül hallgatagon. Mégsem haragudtak rá igazán, dühük meghátrált az őszinte, kérdő tekinteti látán. Bátran, nyugodtan nézett a szemükbe, mintha a légynek sem tudna ártani. Pedig embert ölt a szerencsétlen, a hites ura volt az áldozata. A vizsgálatok kétségbe- vonhatatlanul igazolták a bűnösséget, csakhogy a tettét nem vallotta be. Ostromolhatták a ravasz kérdéseikkel, kitartó némaság, elutasító fejcsóválás volt rá a felelet. Ha megszólalt? Mondta, ami épp eszébe jutott: Hogy: süt a nap, vagy: miért nem ül már le mellé az őrnagy úr. Esetleg kért egy kis vizet... szerényen, természetes nyugalommal. Olykor — ha tetőpontra hágott körülötte a türelmetlenség — bizony fel-felcsat- tant egy élesebbj hang, mire a gyanúsított lányos teste összerándult a félelemtől. S mikor még mélyebb hallgatásából azj újbóli faggatásra felocsúdott, a szeme sarkában könny csillogott. De nem beszélt, csak zavartan kisimított a homlokából egy rakoncátlan fekete fürtöt. Űjra próbálkoztak. Emlé- keztetésre akarták bírni, de az elméje mindegyre kitért: megint mással hozakodott elő, hiába emlegették azt az estét, a duhajkodást, a kést.—| Mintha nem tudná, miről van szó, nézett egyik rendőrre, nézett a másikra, aztán szemügyre A szóra bírt engedetem rózsája vette a cipőjét, lehajolt, s megkötötte kibomlott cipőfűzőjét. Semmi hajlandóságot nem mutatott továbbra sem az együttműködésre. Ügy tűnt, megnyerte a csatát. Félelemnek a nyomát sem látták rajta, a hisztéria meg nem környékezte. Bárgyúnak, konoknak hitték, s kimondottan nagyon megelégelték már a csökönyösségét! Ekkor egyikük még egy kísérletre szánta el magát. Leült a vétkesnek gyanított mellé, s minden igyekezetével azon volt, hogy egy fesztelen beszélgetést nyisson. Elővette a maradék türelmét: s visszafogott, hamisítatlanul együttérző hangon szólt hozzá. Másoktól tudta, hogy a nőt otthon sokszor elővették, kíméletlenül bántalmazták. Évek óta szenvedett! a testi-lelki megaláztatástól. Nem panaszkodott errőlj senkinek, de nem is volt menekvése. És jött az a rettenetes este, amikor; a férj, a rokonok... folytatták, ahol abbahagyták. Szapulták, rángatták, ütötték. A keze ügyébe akadt egy kés.... Az asszony bólintott: így volt. Kábultan nézett: ez a férfi, hogy tudja, érti... miért történhetett meg... Milyen kedves ember! Szelíd, csendes. Régen nem bántak így vele. Pedig mennyire vágyott a gyengédségre! De csak a főztje, a teste kellett nekik...! Felsírt, s könnyeit nyelve mindent bevallott! Bűnös volt már, vallomása a szá- nakozás-kiváltotta sokkhatásra tört elő hallgatásba burkolt lénye legmélyéről. Aztán lecsendesedfttt, s meg- bűvölten csak nézte, nézte, „vallatója” égő két szemét. Bámulta a szép, fiatal férfit, akinek felfedhette a „titkát”. Annak is örült, hogy vele mehetett vissza a házukba, arra a rémes helyre. Engedelmesein megcsinálta, amit kértek tőle. Már nem érdekelte más, csak a „megmentője”. Rajta feledhette a tekintetét, s már meg sem szólhatták ezért. Mielőtt távoztak, köny- 5 nyű szívvel odalépett a kert sarkában virító rózsabokorhoz. Esztendeje ültette. Letépett egy harmatos rózsaszálat, és sugárzó arccal odanyújtotta a rendőrnek. Furcsa önkívületéből nemsokára, csak a börtönben eszmélt... Mihalik Júlia Keretes szúnyogháló Kellemetlen vendégeink a legyek és a szúnyogok; ezért az ablaktokba célszerű hálót helyezni, amely átengedi a levegőt, de kizárja a rovarokat. A hálót (5) modellezőlécek (6) hozzá - szögelésével erősítjük a kerethez. A háló céljára pici lyukú nejlonfüggöny is alkalmas. A keretet 20 x 22 milliméter keresztmetszetű fenyőlécekből ragasztjuk ösz- sze. A keret méretét pontosan illesztjük az ablaktokhoz úgy, hogy azt a nyitott ablakszárny helyére tehes- sük. Ha az ablaknak két nyitható szárnya van, akkor a keretet a bal oldali nvitott szárny helyébe illesztjük úgv, hogy a jobb oldali ablakszárny becsu- kása és a kilincs elfordítá- sa beszorítsa a hálós keretet. Ha a keretet a nyitott kilincses ablakszárny helyébe tesszük, akkor a két lécbe külön be kell helyeznünk a fémlemezkét (2 a). Ez a lemez fogja helyettesíteni a kilincs reteszét. A keret lécéhez (4) csavarok segítségével két, fémlemezből kivágott tárcsát erősítünk. A tárcsák (7 és 8) oldalára lyukat fúrunk, ily módon excentrikus right kapunk. A tárcsát a csavar körül úgy forgathatjuk, hogy nem lóg túl a kereten, vagy pedig úgy, hogy a nyitott ablak (9) alá csúszik be. A két tárcsát, valamint a kampót (2 a) úgy kell kihajlítani, hogy beszorítsák a hálókeretet az ablakkeretbe. A keret egyes részeinek méretét az ablaknyílás nagyságának megfelelően választjuk meg. Ha az ablak kicsi, akkor az egész keretet vékony, például 12x12 milliméter keresztmetszetű fenyőlécekből készítjük. Ha a hálót állandóan fenn akarjuk hagyni az ablakon, és az ablakot csukni is kell közben, a hálót kívülről szilárdan rögzítsük. Ehhez legpraktikusabb műanyagból készült hálót használni, a keref léceket pedig az a lilákkal azonos színűre festeni, hogy az időjárásnak ellenálljanak. Rajz és szöveg: Bányai Katalin Tréfatarisznya — De kedvesem, még csak három napja vagyunk házasok, és te már kezded a veszekedést? — Az igaz, hogy három napja vagyunk házasok, de én már három éve várok erre. * — Bfcbi először utazott repülőgépen: Lelkendezve meséli élményeit Rudinak: — Először elment az egyik szárny, utána a másik. . . — És utána mi történt? — Akkor sorra jött a törzs. — És tovább? — kérdezi elhűlve Rudi. — Aztán meg megettem a mellehúsát. A szerencseszerviz ajánlata Vari á cink a fi-ns 1 Ottóhoz 9 lottószám minimumgaranciális variációja 3 szelvényen. í. i 2 3 4 5 6 2. 1 2 3 7 8 9 3. 4 5 6 7 8 9 A variációk négy kihúzott| szám esetén legalább 1 db 3-as találatot hoz. 9 lottószám minimumgaranciális variációja 7 szelvényen. í. i 2 3 4 5 6 2. 1 2 3 4 6 9 3. 1 2 3 4 7 8 4. 1 2 3 5 7 9 5. 1 2 3 5 8 9 6. 1 2 3 6 7 8 7. 4 5 6 7 8 9 A variáció három db 3-as találatot hoz. kihúzott szám esetén legalább 1 Az újszülött és az ő parányi-érzékeny lelke „Ha megszorítja az ujjamat, tudom, a bizalmába fogadott” BESZÉLGETÉS EGY GYERMEKGYÓGYÁSZNOVEL A salgótarjáni Beszterce tér 2-es számú magasházának hatodik emeletén, idillikus családi környezetben ülünk Dr. Nagy Pál Mária gyermekgyógyásszal. Néha közbeszólva, de amúgy inkább figyelrbesen követve beszélgetésünket, mellettünk ül a doktornő férje, a városszerte kedvelt szíriai származású Dr. Nádim AI Ghaoui szülész-nőgyógyász szakorvos. A két ifjabb családtag a nagyi kísérete mellett diszkréten félrevonult, és a konyhában már a húsvéti előkészületeknél segédkezne«. Mostani beszélgetésünk célja az önmagunkról, a világról mit sem tudó ember- palánták apró, ám annál jelentősebb gondjainak elemzése, okainák kutatása. Ám, mint beszélgetésünk elején kiderül, a dolog nem ilyen egyszerű: — A napi három és fél órás rendelési időm alatt átlagosan negyven csecsemőt és gyermeket vizsgálok meg, de ennek már a közel háromszorosa is előfordult. Azt hiszem, mindenki — kiváltképp a szülő — megérti: ez óriási felelősség! Az a síró kis parányi lény nem képes elmondani, mikor, mi és hol fáj. — És ilyenkor mit tesz az orvos? — Az újszülöttekhez kéthetes korukig szoktunk kijárni. Nem szorosan idetartozó gondolat, de ha megengedi megjegyzem; egyre kevesebb, sőt drasztikusan csökken az újszülöttek száma a besztercei lakótelepen. Konkrét példával élve: míg évekkel ezelőtt 6— 7 elsőosztályos csoportot indítottak az iskolában, most jó. ha kettő van. Ez véleményem szerint két dologra vezethető vissza. Egyik a jelenlegi gazdasági helyzetünk, a melynek a családokat érintő vetületeit, azt hiszem, mindenki ismeri. A másik ok lehet a kényelmesség is, úgy tűnik, újra divatba jön az egykekorszak. — ön, szerint, melyik a mérvadóbb? — Én 80—20 százalékra tippelek a gazdasági gondok „javára”. Egyszerűen képtelenek eltartani egy nagy családot. És itt még nem beszéltünk a lakásgondokról. — Maradjunk akkor ennél a témánál. A rendelésein, a családlátogatásokon, vagy az ügyeleti hívásokkor észrevehető-e, hogy a különböző körülmények között élő csecsemők, kisgyermekek lelkivilága, ideg- rendszere más és más? — Hogyne, már az első pillanatokban észreveszem. Sokan laknak albérletben újszülöttel. Van, aki a szülők támogatásával megengedheti magának, hogy lakást béreljen. Van, ahol három generáció él együtt, nem ritka, hogy hat-nvolc tagú családok zsúfolódnak össze másfél szobában. Az ilyen körülmények között nevelkedő, a környezetét megismerő, az önmaga körüli mikrovilágot észlelni kezdő baba egész életére szóló neurotikus feszültséget szerez. Sokat sírnak, pedig testileg, szervezetileg egészségesek. A szülőknek azt is figyelembe kellene már végre venniük, hogy ekkora emberkének is van lelke, méghozzá nagyon könnyen sebezhető. Amit egyszer megsebezni köny- nyű, ám azt helyrehozni már roppant nehéz. —. Mi a véleménye a nagyszülőknek a kisbaba életében betöltött szerepükről? — Ha jót akarnak, ha jól teszik, amit vállaltak, akkor felbecsülhetetlen az értékük. Ám itt is van két véglet. Az egyik a már említett háromgenerációs együttélés. Semmiféle szempontból nem egészséges, legjobb esetben is csak szükségmegoldás. Annyian vannak egy lakásban,, hogy kisebb gondjuk is nagyobb annál, mintsem a babára figyeljenek. A másik véglet a tehetősebb nagyszülők, akik szinte versengenek egymással, ki tud többet tenni, adni. Elnézést a kifejezésért, de szinte kinyalják a csecsemő fenekét. Ezekből lesznek azután az abszolút elkényeztetett gyerekek. — Mit érez, amikor egy kisbabát a rendelőjébe hoznak, aki — a mama szerint — bizonyára igen súlyos beteg? — Először a mozgását, a környezetére való reagálását figyHem. Ez sokmindent elárul. Kiegyensúlyozott-e, jól fejlődik-e? Ha nem mozog, ha lassúak a reflexei, akkor kell alaposabban megvizsgálni. Természetes, hogy az új arcoktól félnek. Megszokták az otthoniakat, ami ettől eltérő, az. számukra idegen. Ilyenkor kapcsolatot kell teremteni velük. Én általában a mutatóujjamat adom a, kezébe. és ha néhány másodperc múlva érzem, hogy megszorította, tudom, barátok vagyunk... Nagyon sok mindenről beszélgettünk még a doktornővel. Szó esett az egészséges táplálkozásról, a gyermekek közötti ideális életkorkülönbségről, a nagyobbak féltékenységéről, az ideális szülési időszakról. De ezekre később térünk majd vissza. Sólymos László Újdonság: A rongypartvis Idővel még a jó minőségű partvis szőrszálai is kihullanak, elkopnak. Kár lenne ezért a partvis ép falapját és nyelét kidobni, mert remek takarítóeszközt barkácsolhatunk még belőle. Szedjünk össze erősebb szálú kelméből, maradék rongydarabokat és körülbelül egyméternyi, 2—5 milliméter széles, lapos műanyaggal bevont villanykábelt, de megfelel a vékonyabb dróthuzal is. Az anyagból — ez lehet flanel-, barhent-, puha szövetmaradék — szabjunk ki 70x28 centis darabokat. A darabok mindkét hosszanti oldalát 2 centi széles csíkokban végig bevagdossuk, úgy, hogy középen mintegy 5 centi széles sáv bevágat- lan maradjon. Ekkor 3—4 ilyen kirojtozott, pontosan egymásra illesztett darabot középen, hosszában egybe- fércelünk, majd erre a középvonalra, illesztjük a hosszú, erős huzalt. (1. ábra). Most filcből, posztóból vagy műbőrből vágjunk ki egy 5 centi széles, 70 centi hosszú csíkot, és hosszában hajtsuk félbe. Ugyancsak hajtsuk félbe a rongyrojtos rétegeket is, ennek tetejére húzzuk rá a keskeny csíkot, majd zsákvarró tűbe fűzött vékony cukorspárgával, nagy fércöltésekkel varrjuk végig rá ezt a filccsíkot (2. ábra). Ezt követően az így előkészített rojtos darabot hozzáillesztjük a partvis lapjának széléhez, és kis, vékony szögekkel körbe rászögezzük. A huzalt összekötjük, a felesleges darabot levágjuk (3. ábra). Rongy helyett felhasználhatunk vékony, mintegy 2— 3 milliméter vastag habszivacs lapot is. Ezt, ha bepiszkolódott, könnyű vízbe nyomkodva kimosni. Ezzel a partvissal remekül lehet a falat porolni, a port feltörölni, de még fényesíteni is tudjuk vele a szoba padlózatát.
