Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-24 / 70. szám
1990. MÁRCIUS 24.. SZOMBAT NO(iRAI) Pénz beszél, a művelődésig luíz alkalmazkodik Sokrendűvé vált a közmű- velődés, senki sem érzi igazán fontosnak ezt a területet. A régi pénzosztási mechanizmus agóniáját láthatjuk magunk körül. Szegény lett a nagybácsi (megyei tanács) is, egyre ritkábban mondja: adok nektek egy kis pénzt! Az önkormányzatok létrejöttéig mégis élni kéne valahogy. — A pénz értéke rohamosan csökken, ráadásul az idei költségvetés még a tavalyinál is- kevesebb — mondja Szép Erika, a rétsági Asztalos János Művelődési Központ vezetője. — Erre számítottunk, hiszen a realitásokat nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ezt figyelembe véve állítottuk össze az idei terveket. Központi helyen s a tanfolyamok lesznek, ezáltal bevételekhez jutunk. Gondolunk szakmaszerző tanfolyamokra. Az ilyen jellegű tanfolyamokkal — gondolom — minden művelődési ház kényszerűségből foglalkozik. Szorosan vett művelődésről igazából nemigen lehet beszélni. Ez már inkább TIT- es műfaj. Töménv kultúrával nem lehet feloldani az egyoldalúságot, esetleg hézagpótlóként lehet becsempészni olyan értékeket, amelyekre pedig volna igény. Elsősorban a gyerekeknél tudunk belopni értékorientált programokat. Azért náluk, mert a nekik szánt műsorok még elérhetőek árban, s az ár mellett az igényesség is jelen van. A felnöttműsoroknál a magas árak nem jelentenek mindig magas színvonalat. A művelődési központ felnőtt színházi előadásokat nem szervez. Bár próbálkoztak pódiummal, színházzal, rájöttek, nem megy. Budapest olyannyira közel van, hogy, ha valaki igényes színházi előadást akár látni, az beül' a kocsijába és megnézi a fővárosban. De, ha lenne is igény, az árak megfizethetetlenek. Vajon a megyei művészeti értékek bevonásának vannak-e alternatívái? — Sajnos ezt sem lehet megvalósítani — folytatja Szép Erika. — Legutóbb a salgótarjáni színtársulatnak volt ajánlata. Nem tudtuk elfogadni, mert tizen-egvné- hánv ezer forintért vállalták Volna a fellépést, mi pedig szegények vagyunk. Tavaly ennek ellenére fogadtuk például a szécsényi amatőregyüttest. Igaz viszont, hogy az ilyen jellegű előadások is ritkák, mint a fehér hollók. A maradék pénzeszközeinket mi elsősorban a banki nyár rendezvényeire koncentráljuk. A házban felére csökkentjük a rendezvények számát, de lesz Bánk! Az emberek saját zsebükön érzik, milyen magasak a jegyárak, de azt nem tudják, miéit ilyen magasak. Igény lenne például Hofira. Igen ám, de a jegyek ára ötszáz forint lett volna. Köztudott, Hofi két előadást vállal, körülbelül hetvenezer forintért. Számoltak, osztottak. szoroztak a művelődési házban, hogy legalább ne fizessenek rá. A magas belépti díjat hallva bizony visszaléptek a kardoskodók. — Rendkívül sok a hakni- műsor-ajánlat, ezekkel az d rettentő nagy baj, hogy mindig mást mondanak, mint ami beteljesül — fűzi tovább a mondatokat az intézmény vezetője. Ezért is járhatatlan ez az út. Tehát maiadnak az úgynevezett tiszta kultúrából a g vermek programok. Kialakítottak egv gyerekműhelyt, ami igen közkedvelt. Az iskolából kikerülő gyerekeket nagyon nehéz megmozgatni, erőltetni nem lehet őket. Ellenben. ha saját maguk ala' kitják ki a programokat, örömmel bemennek a házba". — Igen népszerűek az ön- szerveződő rendezvények — zárja mondandóját Szép Erika. — Létrejött egy huszonnégy órás futballmérkőzés. Ehhez hozzátartozik, hogy Romhányban volt, mert itt helyben nem kaptunk termet. Pontosabban: 17 ezer forintba került volna a tornacsarnok bérleti díja. Ettől a vezetők nem tekintettek el. Sem a fiatalok, sem mi nem állunk olyan helyzetben, hogy ezt meg tudnánk fizetni. A megyében, az országban rengeteg olyan amatőregyüttes működik, akik nem jutnak fellépési lehetőséghez. Innen ered az az ötlet, hogy kellene csinálni egy „Tiéd a színpad" rendezvénysorozatot. Mi adjuk a technikát hozzá, ők pedig — jelentkezés alapján —, bármit előadhatnak. Nincs semmiféle szelekció — majd a közönség dönti el, tetszik vagy nem tetszik. Már el is küldtük a körlevelet mindenhova. Pénz továbbra sem lesz. Megpróbálnak szponzorokat szerezni egyes rendezvényekhez. Nem hagynak ki egyetlen pályázatot sem. Igaz néha arra sem méltatják a pályázókat, hogy válaszoljanak nekik. Nézem az Asztalos János Művelődési Központ márciusi programját és némiképp oldódik aggodalmam. A nehéz körülmények ellenére is élik az életüket. Április 20- ig Kolozsvári Grandpierre Miklós grafikusművész rézmetszeteinek árusítással egybekötött kiállítása lesz. Túrát szerveznek Királyrétre. Fellép a nagybányai néptáncegyüttes, s március 30- án jön az Első Emelet együttes. Közben pedig élnek a gyermekprogramok. Ádám Tamás A demokrácia kultúrája, a kultúra demokráciája Vészes gyorsasággal változnak az idők. Ma már a kommunista jelző a legsúlyosabb sértések egyike, közvetlenül az „anyázás" után. Plakáton hájasedik elénk egy tarkó. tányérsapkában végződő disznófejjel, és cirill betűs (!) orosz, nyelvű fölirat adja tudtunkra: ,,Elvtársak, vége!" Lám csak. az időközben háttérbe szorult orosznv elv-ok tat ás mégsem volt annyira haszontalan: lehet piszkálni a halottnak vélt oroszlán farkbojtját, a felszabadítóból megszállóvá minősült hatalmat, s hazai ..szekértőiéit" bor.z- szantva-fenyegetve. Kétség télén: a tarkó — tarkóin vést juttat a plakát néző jének eszébe (ha olyan idős már. hogy e ..hagyomány’" is tudata részét alkotja). s habár az is kétségtelen: a föntebb jelzett hatalom teljében a tarkólövés milliószám a szokásos megtorlás volt. ma egy efféle asszociáció nem éppen a békés rendszer- váltás. átmenet képzetköréhez tartozik. S a tüntetések. Jó esztendeje még egymaga vonult föl a Kossuth Lajos téren (ahol legújabban disznókonda látogatása is várható) egy hölgy, táblát emelve Dobray György dokumentumfilmjének. a kéjnőkről szóló K-nak a bemutatása ellen. Nemrégiben már népes tüntetés zajlott a pesti mozi előtt. azzal a szándékkal. hogy haladéktalanul tiltsák be az illetékesek Scorsese amerikai—olasz filmrendező művének magyarországi vetítését. a másutt is olykor botrányt támasztó Jézus Krisztus utolsó megkísérlését. Hát igen. így van ez: tüntetések árán megszületett a tüntetés szabadsága. S most már néha olyasmi "ellen is tüntetnek, ami pedig egy széles ízlésskálán mozgó demokratikus társadalom — például a Magyar Köztársaság — értékrendszerétől korántsem lehet idegen. Ezt az amerikai filmet magyar papok vallásügyi szakértő csoportja előzetesen megtekintette (az erő- szakfilmek s hasonlók esetében filmforgalmazásunk még nem ennyire elővigyázatos), és jóváhagyólag nyilatkozott: más papok véleménye szögesen eltért ettől. ám e más papok állítólag nem látták a vitatható mozgóképet, s mire megnézhették volna a moziban. már a tüntetés élén találták magukat. Scorsese — megesküszöm rá — izgalmas és nagyon szép filmet készített Jézus Krisztusról, aki mártírhalála óta minden kor emlékezetében mint időszerű hős jelent meg, hatalmas érzelmi hullámokat kavarva, rokonszenv és ellenzés közepette. Ernest Renan a múlt század második felében az emberiség vallását megalapító Jézust forradalmárnak tekintette. őt és követőit valamiféle „lenge kommunizmus" hívének — s mindezt Renan, az egykori pap. az elismerés hangján említette. Mauriac katolikus író 1936-ban ezt írta Jézus- regénye lapjain: „Ma sok embert csak a tudatlansága tart vissza attól, hegy meg ne tagadja Krisztust. Ha ismernék, nem bírnák elviselni." Ehhez képesl Scorsese — s a görög regényíró. Kazantzakisz, akinek művét a filmrendező alapul vette — nem állít meghökkentőbbet. Jézus ilt kezdetben a rómaiak megrendelésére ácsolt kereszteket. így menekülne Istentől rárőtt végzete elöl. Aztán egv végső látomásban a túlélés képsorai peregnek le. s a megváltás úgy magvaráztatik, mint az egymást követő nemzedékek láncolata. (Madách Luciferé is hasonlóképp gondolkodik — bár viccet farag ebből.) El kellene jutni odáig, hogy a vallás csakugyan emberi joggá, egyéni döntés kérdésévé váljék. És ne erőltessék rá a vallásosságot arra. aki ezt nem akarja. Legyen em béri jog az ateizmus is, de agresszív érvényesítésének álljuk útját csakúgy, mint bármilyen agressziónak. Tanuljuk még a demokrácia kultúráját, a kultú ra demokráciáját. A szó csere nem önkényes játszadozás. És azt remélem, hegv hamar túlesünk eme ossz népi tanfolyam legnehezebb szakaszán, és ősszel már tapasztaltabban, fölvérte zettebben — egyszóval' kulturáltabban — fogunk hozzá a helyi önkormányzatok megteremtéséhez. Kőháti Zsolt A kerékpáros . at\fa Géczy János dr., a fafaragás mestere Kevesen tudják, hogy Balassagyarmaton született és működött hosszú időn át az a szent életű pap. akit a hírek ,.kerékpáros atyának” hinták. Bő reverendájában naponta gyakran látták kerékpárján átsuhanni a város utcáin, mert azon járt mindenhova, templomba, kórházba, szociális otthonba, betegekhez. Nemcsak igazi lelkipásztor volt, de talán túlzás nélkül mondhatjuk: a népművészet mestere is, akinek értékes ía- laragványai ma már közkincsnek tekinthetők. A mindig eminens tanulót 1936- ban Esztergomban szentelték pappá, középiskoláit a bencéseknél, teológiai tanulmányait Budapesten végezte. Kevés állomáson működött. Karancsság, Budapest. Balassagyarmat — ennyi volt csak a megtett út. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem központi szemináriumának egy ideig prefektusa volt, 1956-ban került vissza városába, ahol haláláig hitoktató-tanár, káplánként működött. Volt benne valami megszállottság a hivatás maradéktalan betöltésében, a fizikai, valamint művészi munka elvégzésében. A temetőben végzett társadalmi munkásságáért a városi tanács dicséretben részesítette. A balassagyarmati honismereti kör összegyüjtolte szobrait és a volt görögkeleti templomban újjá- ' alakított művészeti galériában kívánja azokat kiállítani. Szobrait vallásos ihletett- ségből faragta. Első komoly alkotása a Szentcsa- lad alakjainak nagyobb méretben való megfaragása, amely annak idején nagy elismerést aratott. Hittani szemléltetőeszközként a hét főbűnt és a vele ellentétes hét föerényt is megmintázta! A szobrok magassága körülbelül fél méter. A főbünszobrai tölgyfából készültek, a fa masszív, sötét tónusú, mintegy jelezve, hogy a főbűnök nem hajlanak, az. élet sötét oldalát képviselik, folyton küzdelmet váltanak ki az emberiről. A hét erény szobor hárs-, illetve .jávorfából készült, fehér tónusával alkalmasabb az erényben megjelölt eszmény ábrázolására. A bűnöket ábrázoló alakok: férfiak. Az erény alakjai nők. Ez nem azt jelenti, hogy a férfiak a bűnösök és a nők az erényesek, hiszen a bűnök mindenkiben megtalálhatók, csupán azért ábrázolta így, mert a bűn és ellentéte, az erény így jobban kidomborodik, másrészt a féríilélek az eszményt a nőben keresi és szeretné megtalálni. Ezt Géczy János annak idején így indokolta és hozzátette: — A művészetben az eszmények megszemélyesítői a géniuszok legtöbbször női formában szerepéinek. A szobrokhoz a könnyebb áttekinthetőség érdekében mellékalakokat is faragott, mert mint mondta, ez a képzőművészetben hagyományos, például a négy evangélistának mellékalakjai: az angyal. az oroszlán, a tulok és a sas. A kevélységet a kevély tudós képében, ábrázolta, magyarázó mellékalakja a bagoly, a tudósok madara. Ellentétes erény az. alázatosság. Érezteti a szobor, hogy az alázatos ember tudatában van annak, hogy porrá lesz, gyarló. Az alázatos emberek ruhája a föld. Igv a földből nő ki. (A szobrok Komjáthy szellemében készültek.) A fösvénység: az. anyagiak rendetlen szerete- te. Itt az ábrázolásban kifejezésre jut ennek a lelkűiéinek oktalansága. Pénzeszsákjait szorongatja a kapzsi. fél lábbal a sírban áll. Sírfelirata egy nagy nulla. Magyarázó alak a kapzsi majom. A fösvénység ellentéte az adakozó jóság, bőkezűség. Ebbe a szoborba a palócországi Szent Erzsébetet faragta meg. Ez gyümölcsöt osztogat és rózsák között nő ki. Magyarázó alakok: a rózsafán kis madár- fészek, három fióka és az őhfet tápláló anyamadár. A tisztaság erényének ábrázolásánál a női alak az égre néz. Két zsámoly közt áll, kezét rájuk helyezve, annak jelzéséül, hogy mindkettőt magáénak ismeri. Az egyik zsámolyon két egymásba fonódó gyűrű, a házasság jelképe, mellette rózsa. a hitvesi szeretet szimbóluma. A másik zsámolyon töviskoszorú, mellette liliom, a teljes önmegtagadás szimbóluma. A zsámoly azért szerepel, mert a házasság- kötéskor nem térdelnek a jegyesek. A másik zsámolyon azok térdelnek, akik Istennek ajánlották magukat az önmegtagadás, lelkületűvel. A tövis itt is, ott is szere-" pel, mert kemény küzdelem nélkül nem valósítható meg á tisztaságnak ez . a szép erénye. A - parazitásán, a tisztaságnak rombolása, a liliomok, rózsák megtépá/ása. Azért a kifeyó. mely a paráznaság szellemét jelenti, .ezek letörésével, ennek megcsúfolásával hálózza be a gyarló emberi lelket. . Az irigység 'ábrázolásánál michelangelói gondolatot fedezhetünk fel (a parity- tyás Parid és Góliát), Géczy itt Káint ábrázolja, ahogy, irigy szemekkel'éppen öcs- csére Ábelre .tekint és, bár az egész világ az övé és Isten napja a szemébe süt. mégis megragadja a dorongot-. hogy testvérét agyonüsse. E szobornál Géczy 'azt mondta: ha valaki nem Káint akarja benne látni, gondolhat bármilyen útonállóra,, aki sóvárogva nézi az áthaladó embertársat és hajlandó kiirtani a' zsákmányért. ..De Kain — mondta Géczy — az első háborús bűnös, aki testvérét megölte és így östípusa minden háborús bűnösnek." Magyarázó, alak: két kutya, a/ 'egyik csontot tart a szájában.: a másik rárohanni ’ készül, hogy elvegye. .4 nagylelkűséget artézi kúttai ábrázolja. Mindenki ihat belőle, a víz visszaöm- lik a medencébe,- két gyerek iszik belőle. : ■A torkosság ellentéte a mértékletesség. A torkosságot italos ember képében mutatja be. Magyarázó alak a sertés. Mértékletesség jelkepéül egy karmelita szobrot. választott. Liziői Kis Szent Teréz étkezés előtt imádkozik. Magyarázó, állatként sertést és libát faragott, utóbbit tömni kell, hogy hízzon, a vizet szereti, a menekülő, kígyóra *a liba sziszeg. .4 haragot mérgesember- alakban mutatja b'e, magyarázó, alak a pulyka., A szelídség önuralmat kíván, boldogok, mert övék lesz a föld. Uralkodó erény, azért királynőalakban ' ábrázolja. Magyarázó alakok: két kártyázó ember és égy • lusta cica, . Viszont a munkaszeretet földműves anya. képében áll előttünk, korán kelt, a kakas is jelzi, kapával és pól.vás gyerekkel indul a liar tárba. Géczy. szobrai közül ■ kiemelkedik a Tarzicius-kompozíció, v-alamint a nagyobb méretű Szuzanya-szobor ' a kis Jézussal: A neves egyházi költőnek, Mécs Lászlónak ajándékozott • ..Aranyos kicsikém” kompozíció Pannonhalmán vari. A j.Vadöc-' ba rózsát oltok” kompozíció az egyik békebizottság biry tokában van. Ipolyvecén -.-a szószék oldalára, ragasztva volt látható a négy evángé- .lista alakja, jól sikerült műve a Dolgozó kovácsok. Több vidéki templomban domborműfaragásai díszítik az oltárt, szülővárosában díszes villanyfalikarokkal' • gazdagította templomát. A. balassagyarmati temetőben lévő egyszerű fakereszttel , jelző sírját tisztelő hívei naponta felkeresik. Kamárás József F.otó: Czele —
