Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-13 / 62. szám

NOG KAI) 1990. MÁRCIUS 13., KEDD Az Országos Társadalombiztosítási főigazgatóság közleménye ü szociális cilötós jqifitqsqröl Az Országgyűlés 1990. már­cius 2-án határozott az öreg­ségi nyugdíj legkisebb ösz- szegének, továbbá egyes ala­csony összegű nyugellátások, illetőleg a nyugdíjminimu­mok, ezzel összefüggésben a gyermekgondozási díj legki­sebb összegének 1990. márci­us 1-jétől történő emelésé­ről, valamint a gyermekgon­dozási segélyhez járó jöve­delempótlék kiegészítéséről. A végrehajtásho'z szükséges konkrét rendelkezéseket mi­nisztertanácsi rendelet tar­talmazza. Az időben történő egysé­ges és részletes tájékoztatás érdekében az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tóság ismerteti a változáso­kat. Az 1990. március 1-jétől érvényes nyugdíjminimumok összegei a következők: Az öregségi nyugdíj legkisebb összege A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban a II. rokkantsági csoportban az I. rokkantsági csoportban Az állandó özvegyi nyugdíj legkisebb összege A baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összegei a III. rokkantsági csoportban a II. rokkantsági csoportban az I. rokkantsági csoportban A mezőgazdasági szövetkezeti (szakszövetkezeti) az öregségi járadék a munkaképtelenségi járadék az özvegyi járadék a növelt összegű öregségi járadék alapösszege a növelt összegű munkaképtelenségi járadék alapösszege a növelt összegű özvegyi járadék legkisebb összege havi 4300 forint havi 4300 forint havi 4596 forint havi 4631 forint havi 4100 forint havi 4340 forint havi 4666 forint havi 4726 forint tagok járadékai: havi 3968 forint havi 4460 forint havi 3865 forint havi 4070 forint havi 4460 forint havi 3890 forint Változatlan összegben ke­rül folyósításra az árvaellá­tás és a baleseti járadék, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás. A nyugdíjak összegeinek emelésével egyidejűleg, ha­vi 5090 forintról 5200 fo­rintra emelkedett az az ösz- szeghatár, amely mellett az öregségi, rokkantsági, bal­eseti rokkantsági nyugdíj­hoz, a házastársi pótlék meg­állapítható, feltéve, ha a há­zastárs keresete, jövedelme, nyugellátása a havi 4100 fo­rintot nem haladja meg. Ha az érintett személynek többféle ellátást együtt fo­lyósítanak, és ezek együttes összege eléri a havi 4300 fo­rintot, 1990. március 1-jétől nem jár emelés. Például az az özvegy, akinek 1990. ja­nuár 1-jétől saját jogú nyug­díját özvegyi nyugdíjából havi 6000 forintra egészítet­ték ki, továbbra is ezt az összeget kapja. Az emeléseket a folyósító szervek külön kérelem nél­kül hajtják végre, így a március havi nyugdíjat az érintettek már emelt összeg­ben kapják kézhez. Az öregségi nyugdíj leg­kisebb összegének emelésé­vel összhangban 1990. már­cius 1-jétől emelkedett a gyermekgondozási díj leg­kisebb összege napi 143 fo­rintra. (Az öregségi nyugdíj­minimum harmincad része.) 110 forinttal emelkedett a gyermekgondozási segély mellett folyósított jövede­lempótlék összege is. Ennek megfelelően 1990. március 1-jétől, á gyermek- gondozási segélyhez — gyer­mekek számától függetlenül — havi 2150 forint jövede­lempótlék jár. Miután a tárgyhónapra járó ellátás utólag, a követ­kező hónapban kerül kifize­tésre. a magasabb összegű gyermekgondozási díjat és a gvermekgondozási segélv- hez járó emelt összegű jöve­delempótlékot az azt folyó­sító szervek — külön kére­lem nélkül — 1990 április­ban utalják ki. Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Sajtótájékoztató a Sándor-ügyről (Folytatás az 1. oldalról.) tesz a bíróság? — ezt a kér­dést a városi tévé riportere tette fel. — Volt több ügy is, ami- ■ ben ítélet született. Ám jel­lemző ezekre az ügyekre, hogy — a szakértők közre­működése miatt — nagyon elhúzódtak. Tanácsokkal ösz- szefüggésben 10—12 közér­dekű bejelentés érkezett, aminek a 40 százalékából büntetőügy is lett. A jelenlegi gazdasági kö­rülmények között a büntető­jog szerepe a gazdaságban sokféle értelmezésben forog. közkézen. Régen rossz, ha a büntetőjog eszközeivel kell beavatkozni a gazdaságba, de mégsem lehet függetlení­teni azt a rendőrségtől. — Segítette-e Sándor- Gyu­la a nyomozást? —- Nincs jogunk megítél­ni, hogy köteles-e ' segíteni. Az az elvünk: nem neki kell Választók! Az Agrárszövetség képviselőjelöltjei találkozni kívánnak Önökkel. Programismertető, választógyűléseket tartanak a követ­kező időpontokban és helyeken: Dr. Miklós Zoltán, ú szécsényi választókerület jelöltje:- március 19-én 17 órakor Karancslapujtőn, , a tsz-köz­pontban (irodaházában),- március 22-én 18 órakor Mihálygergén,- a művelődési házban, műsorral egybekötve. Dr. Rátz László, a balassagyarmati választókerület jelöltje:- március 16-án 18 órakor Drégelypalánkon, a művelő­dési házban,- március 17-én 17 órakor Szügyben, a művelődési ház­ban,- március 18-án 17 órától Balassagyarmaton, a művelő­dési házban - műsorral egy­bekötve. Kérjük a Kedves Választókat, tiszteljék meg jelenlétükkel képviselőjelöltjeinket. AZ AGRÁRSZÖVETSÉG NÓGRÁD MEGYEI VÁLASZTÁSI IRODÁJA (Politikai hirdetés) bizonyítani az ártatlanságát, hanem nekünk keli bizonyí­tanunk az ő bűnösségét. A Nógrád Megyei Rend­őr-főkapitányság Gazdasági Rendészete a nyomozás be­fejezése után a bűnügy ira­tait vádemelési javaslattal megküldte a Balassagyarma­ti Városi Ügyészségnek. Az ügyészség hivatalos személy által elkövetett okirathami­sítás bűntette és más bűncse­lekmények miatt, dr. Sán­dor Gyula és 12 társa ellen 1990. február 23-án"— a de­vizagazdálkodást sértő bűn- cselekmények miatt fennálló különös illetékességi ok alap­ján — vádat emelt a Balas- ságyarmati Városi Bíróság előtt. Dr. Sándor Gyula és társai büntetőjogi felelőssége kér­désében ■ — előreláthatólag nyilvános tárgyalás alapján — a bíróság fog dönteni. Dudellai Ildikó Bemutatkoztak a Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ) képviselőjelöltjei Salgótarjánbau Március 11-én — az elmúlt vasárnap — közepes érdek­lődés mellett választási gyűlést tartottak a Fiatal Demok­raták Szövetsége Nógrád megyei szervezetei a József At­tila Művelődési Központban, Salgótarjánban. A gyűlésen jelen volt Bartók István a FIDESZ alapító tagja, az országos lista vezetője, a Fiatal Demokraták Szö­vetsége Nógrád megyei listavezetője, Részt vettek továbbá Bárány Tímea, a szécsényi és Tóth Tibor a balassagyarmati választókerület egyéni jelöltjei. Ök sikerrel vették az első akadályt, amelyet a 750 ájánlási szelvény összegyűjtése je­lentett. Ez az eredmény volt szükséges ahhozj hogy a FI­DESZ megyei listát állítson Nógrádban. Az összejövetel, fő célja volt megismertetni a választókkal a FIDESZ program­ját, eloszlatni a ködöt, amelyet a tömegkommunikáció (tv rádió, sajtó) képzett a szervezet körül, megalakulásától nap­jainkig. A jelenlévők megbizonyosodhadtak arról, hogy nem egy agresszív, militáns rohámcsapatról van szó. Tóth Tibor bemutatkozás után elmondta, hogy a fia­tal demokraták miért képe­sek higgadtan politizálni; programjuk alapján szeret­nék itthon tartani az ifjú­ságban rejlő szellemi tőkét. Mindhárom korosztály érde­keit kell képviselniük,- hi­szen élnek szüleik és saját gyermekeik vagy már meg­születtek, vagy néhány éven belül várható érkezésük. Ök maguk pedig Magyarorszá­gon szeretnék lééin) életü­ket. lendületes energiájuk­kal és tudásukkal hozzájá­rulva újjáépítéséhez. Ennek azonban feltétele egy vállal­kozásbarát politika kialakí­tása. A FIDESZ programja radi­kális, amelynek alapján ez a változás megvalósítható. Nem a hatalom megszerzése a cél, ennek a korosztály­nak ott kel! lennie a parla­mentben. Minden döntés sú­lya az ifjabb és az őket kö­vető generációk vállára ne­hezedik majd. Mai öröksé­gük ugyanis óriási adósság, ipari múzeummá züllött gaz­daság, szegénység. Ennek nem szabad megismétlődnie, biztosítékul a Fiatal Demok­raták Szövetségének prog­ramja és jelöltjei szolgálnak. ☆ Bárány Tímea bevezetőjé­ben elmondta, hogy körzeté­ben ő az egyetlen női jelölt, ezért tudja hitelesen felvállal­ni a nökérdést, annak prob­lémáit. Beszélt az egyenjo­gúsítás hátrányairól, a nők túlterheltségéről. Végre nagy: korúsítani kellene a nemze­tet, mert az emberekben még él a félelem. Helyi — Szécsény körzeti — prog­ramja ismertetésével nyil­vánvalóvá tette, hogy a Fia­tal Demokraták Szövetsége valóban alulról építkező szervezet, nincs központi irá­nyítása, mint néhány más pártnak. Ennek hátrányai is vannak az anyagi és a szel­lemi támogatásban. Felvetette a társközségek önkormányzati problémáját, melyet a FIDESZ programja alapján kell megoldani, a nagykorúsítás a települések­re is vonatkozzék. Beszélt a „világörökség”- nek nevezett Hollókő méltat­lan elmaradottságáról. Ide­genforgalmi lehetőségeit infrastruktúra nélkül nem lehet kiaknázni! Persze a szervezés sem' működőképes. Szécsényre és Ipolytarnócra ugyanez vonatkozik. A tele­pülések menedzselése igen fontos feladat. Végezetül a környezetvédelemről és a vízkérdés végleges megoldá­sáról mondta el elképzelése­it. A FIDESZ programjából fontosnak tartotta kiemelni a vallásszabadságra vonat­kozó pontokat, az oktatás­ban és az egészségügyben is biztosítani kell, hogy egyhá­ziak végezhessék a misszió­kat. ☆ Bartók István, mint köz- gazdasági szakértő elemezte a Fiatal Demokraták Szövet­ségének gazdasági program­ját, melynek középpontjában az infláció megfékezése áll. Alapfeltételként jelentkezik a magántulajdonra épülő piacgazdaság létrejötte, az infláció elszabadulása csak fokozná az emberekben lé­vő kilátástalanságérzést. Meg kell állítani az állam túlköltekezését, fel kell szá- . molni a már régóta veszte­ségesen termelő vállalatokat, üzemeket. Ki kell alakítani egy plurális tulajdonlási rendszert, amelyben elsődle­ges szerepe a magántulaj- aonnak van. Szabad nemze­ti banki rendszert, önálló pénzpolitikát célszerű létre­hozni. Negatív következ­ményként a munkanélküliség növekedése jelentkezik, ame­lyet átképzési program ke­retében lehet kezelni, ez a gazdaság szerkezetváltásá­nak is feltétele. A vállalko­zások segítése kedvező köl­csönökkel, adórendszerrel szintén jelentős hányadát szívja majd fel a keletkező munkanélküliségnek. A szociálpolitikáról szólva szükségesnek vélte a társa­dalombiztosítási réndszer új alapokra helyezését, minden­képpen úgy, hogy alkalmaz­kodni tudjon a gazdaság mű­ködéséhez, a növekvő infláció- ■ val lépést tudjon tartani. A nyugdíjrendszer megváltoz­tatásában a népnyugdíj mel­lett biztosítani kell, hogy az aktiv állampolgár a nyug­díjbiztosítási pénztáraknál saját maga által választott összeget a magaválásztotta módon és feltételekkel fizet­hesse. Az egészségüggyel kap­csolatban' hasonló megoldá­sok kínálkoznak. A biztosí­tási intézményrendszer, be­tegbiztosítók létrehozása el­engedhetetlen. Mindebből ki­tűnik, hogy a FIDESZ prog­ramjának alapja a liberaliz­mus. Nem gondolkodik sé­mákban, a lehetséges megol­dásokat sem zárja ki prog­ramja megvalósításából. Meg­hagyja az egyén érvényesü- . lésének lehetőségét. Ilyen ér­telemben is humán, ember- központú. Nem zárja ki az egyes embercsoportok, ér­dektársulások önálló műkö­dését. A Fiatal Demokraták Szö­vetsége ifjúsági szervezet lé­vén szinte kínálta a fiatalok problémáit felvető kérdése­ket, melyeket a közönség — életkora miatt is — fel is tett. A lakáshelyzet mai ál- ' lapota katasztrofális. A fia­taloknak biztosítani kell az első lakáshoz jutás lehetősé­gét. Azonban olyan ígéretet tenni, hogy van alternatíva, amellyel a lakáskérdés meg­oldható, felelőtlenség! Tóth Tibor kiegészítésül elmond­ta, hogy ma a falvak távol­sága a városoktól csekély, de ez a távolság időben húsz, sőt ötven évet jelent. Meg­felelő infrastruktúra létreho­zásával talán újra vonzóvá lehetne tenni a vidéket az elszármazottak számára, hi­szen a telek és építési költ­ségek is kedvezőbbek. Gon­doljunk még a nagyvárosok szennyezettségére, zsúfolt­ságára, ahol a munkalehető­ségek sem minden esetben kielégítőek. A hátrányos helyzetű fiatalok gondjainak megoldásában a FIDESZ el­sősorban magukra a fiata­lokra számít. Bízik kezdemé­nyezőkészségükben. önszer­veződésükben. Nem csak az etnikai kisebbségeknek kell önállóságot és önrendelkezést biztosítani, hanem a kultu­rális közösségek számára is! De ezek működését nem le­het és nem is szabad felül­ről irányítani. A rockfiata­lok esetében például önálló klubhálózatot kell létrehoz­ni. versenvképessé válásu­kig biztosítani kell a megfe­lelő állami támogatást. Végezetül tájékoztatták a jelenlévőket arról, hogy akik a FIDESZ-szel szimpatizál­tak, szavazhatnak a megyei listára, mert az rajta lesz a szavazólapon. Az ellenzék jelenlévő képviselői megelé­gedéssel nyugtázták, hogy megalakult a salgótarjáni FIDESZ-csoport, amely ezu­tán jelen lesz a város poli­tikái és közéletében. (Az ér­deklődők Máté Lászlót ke­ressék. a GT-ben!) Balassagyarmat utcanevei (Folytatás az 1. oldalról.) ti látogatásokon hány balas­sagyarmati vett részt? Nagyon időszerű volna, ha az illetékesek (városi ta­nács, az új pártok, stb.) fe­lülvizsgálnák az utcaneve­ket. Adják vissza az utcák régi neveit, s az új utcák­nak, lakótelepeknek adjanak a városhoz illő neveket! Eh-- hez javaslatokat is adok. Kikről nevezzenek el ut­cákat, körtereket? íme: Haskö József (1756—1796) 40 évig volt Balassagyarmat tanítója, a mai Rákóczi is­kolában oktatott. 1788-ban. írta meg Balassagyarmat el­ső könyvét Élő példa cím­mel; oktatási célzatú könyv volt. AlgőVer Mihály fiatal kora óta Balassagyar­mat földmérő-építész mér­nöke. aki a város mai arculatát tervezte meg, ala­kította ki. Mérnöki munká­ja mellett jelentős író, újság­író. Sok könyve és cikke je­lent meg. Háza a mai Kos­suth utca 54-ben volt, amit ő épített. Kőváron is volt egy kertes nyári lakja, ahol szívesen tartózkodott, mert csak ott tudott nyugodtan írni. E jeles, de elfelejtett gyarmati polgár, akinek le­származottai még ma is vá­rosunkban élnek, igazán megérdemelné az utcanevet és házán az emléktáblát. Hradsky László 1911-beri született Balassagyarmaton, s 1987-ben halt meg Prágá­ban. : A prágai Károly Egye­tem magyar tanszékének docense. Közel száz magyar könyvet, regényt fordított le cseh nyelvre! ö ismertette meg a cseh néppel a magyar ; irodalmat. Lefordította Ma­dách Imre és Mikszáth Kál­mán müveit, és Arany Já­nostól Szabó Magdáig szin- . t? minden Írónkat fordítot­ta. Nem is egy műve több kiadásban megjelent. Több íz.ben szerkésztett magyar— cseh, cseh—magyar szótárt- is. Gyakran tért háza szülő­városába, legutóbb 1983-ban. Erdélyi József tanító, igaz­gató, "karnagy, a híres balas­sagyarmati énekkar vezető­je. Az énekkart 1898-tól ve­zette, és országos hírűvé fej­lesztette. Balassagyarmat énekkari kultúráját ő emel­te a legmagasabb színvonal­ra, a dalosok nem győzték a fellépéseket, meghívásokat, a kórustalálkozókon való részvételeket. Kiss Árpád, a Balassi Gim­názium tanára, majd az Or­szágos Pedagógiai Intézet igazgatója, neves pedagógiai író. (Három éve róla nevez­ték el a Bajcsy-Zsilinszky Üti Általános Iskolát.) Ligeti Lajos 1902-ben szü­letett Balassagyarmaton. A város díszpolgára, Kossuth- díjas, nyelvész, orientalista. Az ázsiai nyelveket kutatta. Több külföldi akadémia tag­ja volt. Lombos Márton, tanácsel­nök. Városunkban több „ej­tőernyős” tanácselnök volt. Ö az egyetlen balassagyar­mati, aki a város első embe­re lett. Igazi lokálpatrióta; teljes szívéből szerette váro­sát, rengeteget tett az ipar fejlődéséért. Neki köszönhe­tő, hogy a régi hivatalnok­diák város ma jelentős ipar­ral rendelkezik. Szerény bírálatomban és I javaslatomban csak néhány utcanév megváltoztatását te­szem szóvá; Meg vagyok győződve, hogy vannak a városban sokan, akik javas­lataimat ki tudják egészíte­ni. Ezért javaslom, hogy a tanács rendezzen nyilvános vitát az utcanevek megvál­toztatására ! Hemerka Gyula Foto: Czele János

Next

/
Thumbnails
Contents