Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-13 / 62. szám
OLMSflTFPrH V <5V /r. NOGRAD POLITIKAI NAPILAP XLVI. ÉVF.. 62. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1990. MÁRCIUS 13.. KEDD Húszezer új munkahely — Jut Nógrádnak is Az Idén a legrászorultabb öt megye kapja meg a Foglalkoztatási Alapból a munkahelyteremtő beruházások támogatási összegének döntő részét. Barsod- Abaúj'Zemplén, Nógrád, Komárom-Esztergom, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megye 1,2 milliárd, a többi térség összesen 0,45 milliárd forintot kap az alapból. Ez utóbbi összeget még a múlt évi pályázatokra folyósítandó támogatás, valamint a területfejlesztési feladatok is terhelik. Vártai emelt az ügyészség Hétfőn délelőtt 9 órakor a megyei rendőr-főkapitányságon Havasi Zoltán, a gazdaság- védelmi osztály megbízott vezetője, Horváth Nándor, a gazdasági rendészet főnyomozója és Raffael Károly, a gazdasági rendészet vezetője tájékoztatta az újságírókat az annak idején nagy felháborodást kiváltó Sándor- ügyről. — 1989 áprilisában közérdekű bejelentést kaptunk (fiktív név alatt), ami három témakört ölelt fel: a városi tanács működését (értékek, eszközök, berendezések nem megfelelő kezelése), Sándor Gyula külföldi útjait és lakáscseréjét. A gazdasági rendészet a vizsgálattal (amely megállapította, hogy a bejelentés állításai nagyrészt megfelelnek a valóságnak) megalapozta a büntetőeljárás megindítását, majd május 7-én megkezdtük a nyomozást, hivatali visszaélések és más bűncselekmények tárgyában. A törvényességi felügyeletet a városi ügyészség képviselte, majd a nyomozás során átvette a megyei ügyészség. Mivel devizajellegű jogsértések is történtek, a vám- és pénzügyőrség egyik tagja közel fél évig itt dolgozott. A rendkívül bonyolult, nagyterjedelmű bűnügyben dr. Sándor Gyulán kívül 29 személyt hallgattunk ki gyanúsítottként, több mint 100- at tanúként. Négy szakértőt rendeltünk ki. több mázsa bizonylatot néztünk át. (A 29 gyanúsítottból hét hozható összefüggésbe a városi tanáccsal.) Közel 50 bűncselekményt derítettünk fel az ügy kapcsán: csalás, hivatali visszaélés, vesztegetés, csempészet, orgazdaság, közel 100 rendbeli okirathamisítás. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint alaposan feltételezhető, hogy dr. Sándor Gyula lakáscseréjével jogtalanul járt el, 105 ezer forinttal megkárosítva ezzel a városi tanácsot (ez természetesen hivatali hatalma révén valósulhatott meg). Nyugati vendégeit feltételezhetően a tanács költségvetését felhasználva fogadta, fiktív bérek kifizetésével. A nyomozó hatóság tíz gyanúsított ellen folytatott eljárást az alapügytől elkülönítve, mivel az általuk elkövetett kisebb súlyú bűn- cselekmények — devizagazdálkodás megsértésének vétsége és csempészet vétsége — dr. Sándor Gyula és társai bűnügyével nem álltak közvetlen összefüggésben. A Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából kihirdetett közkegyelem címén hét személlyel szemben megszüntették az eljárást. Nehéz volt az ügy — mondta Raffael Károly —, egyrészt mert a jogi összefüggései meglehetősen bonyolultak voltak, másrészt, mert egy városi tanács vb- titkáráról volt szó. De meg kell szokni, hogy ők sem különböznek más állampolgároktól. A nyomozás adatai alapján dr. Sándor Gyula terhére többrendbeli hivatali visszaélés, csalás, hűtlen kezelés. Sűrű tapsvihar szakította meg... . . .a cigány szociáldemokraták bizottsága által Mát- raverebélyben rendezett választási nagygyűlés és tag- szervezési napirendjét. A megyei cigány választási Nagygyűlés Csemer Elemér országgyűlési képviselőjelölt lakóhelyén elsőként megrendezve. A gyűlést Szita István, a cigány művelődési egyesületek szövetségének tiszteletbeli elnökségi tagja nyitotta meg. A bemutatkozás után: Csik Károly megyei elnök — néprajzkutató — tájékoztatta a jelenlevőket. Beszédében elmondotta, hogy a történelemben először nem lehetőség hozza, hogy a cigányok képviselője is parlamenti képviselői jogot kaphasson. Elmondotta, hogy nem félre akarnak húzódni, hanem szorosan együttműködni az ország mindenkori vezetésével. Csemer Elemér képviselő- jelölt ismertette választási programnyilatkozatát. Előadásában elmondotta, hogy a következő időszakban az ország problémáinak rendezésében részesei kívácsempészet és devizagazdálkodás megsértésének bűntettét állapítottuk meg, amelyet részben volt beosztottjaival, városi tanácsi dolgozókkal társtettességben követett el. A nyomozás adatai alapján megállapítottuk, hogy dr. Sándor Gyula hivatali hatalmát hosszú időn keresztül anyagi előnyök jogtalan megszerzésére használta fel. Ezekbe a bűncselekményekbe bevonta egyes munkatársait is, akik a bűn- cselekményeket általában az ő utasítására követték el. — Voltak-e ráhatások bizonyos szervek részéről a nyomozás során? — kérdezte a rádió tudósítója. — Csak olyat van jogom mondani, amit tudok bizonyítani — mondta a gazdasági rendészet vezetője. Természetesen voltak szervek, amelyek nem örültek az ügynek, de ehhez már hozzászoktunk. Akadályozó tényező volt, hogy amikor iratot kértünk tanácsi szervektől, négvszer-ötször kellett elmondanunk, hogy mit akarunk. A bizonyítást nehezítette, hogy a városi tanács bizonylati fegyelme nagyon alacsony szinten áll: ha mi nem keressük meg, nem lettek volna meg az iratok... — Érzékeli-e, hogy ez az első olyan ügye a gazdasági rendészetnek, amire pontot (Folytatás a 2. oldalon.) Emelkedett a taglétszám a tagdíj is fog... Hétfőn délután, a Magyar Autóklub salgótarjáni szervezete küldöttközgyűlést tartott, melyen értékelték az elmúlt öt esztendő tevékenységét, meghatározták a következő időszak feladatait és megválasztották az új vezetőséget is. Tordai György, a salgótarjáni szervezet elnöke beszámolóját örömteli bejelentéssel kezdte: az elmúlt időszak mindennemű gazdasági nehézsége ellenére sikerült a taglétszámot emelni, mely most már közel 8 ezer fő, ami még tovább emelhető, amennyiben a továbbiakban is biztosítani tudják azokat a szolgáltatásokat, melyet a tagság eddig már megszokott és igényel továbbra is. A középtávú fejlesztési elképzeléseket is felvázolta az elnök, amit korábban is ismertetett már a sajtóban. Azonban mindezért, hogy ez itt megvalósulhasson, és a szervezet országosan életképes maradjon, várhatóan fOO százalékos tagdíjemelés lesz kilátásban, melyet az autóklub országos vezetősége ezután készül elfogadtatni. A vitaindítónak is szánt beszámolónak ez a pontja érintette legérzékenyebben a jelenlevő tagokat. Többen is sokallták a duplázást, féltették a szervezetet, hogy tagságának egy részét elveszítheti, s anyagilag is minden marad a régiben. Erre azonban majd „fent” mondják ki az utolsó szót... Szóba került még sok téma a belső munkaszervezéstől, a megyeszékhely közlekedési 'ellehetetlenüléséig, ezekre terjedelmi okokból később térünk ki. Az új vezetőséget is megválasztotta a küldöttközgyűlés, melyben 17-en kaptak helyet. Ä salgótarjáni szervezet elnökévé ismét Tordai Györgyöt választotta a tagság. Huszonötödször, két kategóriában Megrendezték a Kazinczy- verseny megyei döntőjét Az idén tiuszonötödször rendezik meg a Kazinczy Ferencről elnevezett Szép .magyar beszéd versenyt, melynek ,megyei döntőjét hétfőn, a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban tartották. Két kategóriában került sor a megmérettetésre. A szakmunkástanulók közül tizenegyen, a szakközépiskolások és gimnazisták soraiból huszonötén indultak. A versengő fiataloknak első feladatként egy általuk hozott rövid prózát, majd röpke tanulmányozást követően egy központilag kiadott szöveget kellett felolvasniuk. A szakmunkások szépkiejtési versenyét Mocsuka Hajnalka, a Salgótarjáni Keres* kedelmi és Vendéglátó Szakmunkásképző tanulója nyerte. Felkészítő tanára: Kívés Margit. Második helyezett Benedek Kornélia, a Balassagyarmati Kereskedelmi és Vendéglátó Szakmunkásképző tanulója. Felkészítő tanára: Patakiné Kerner Edit. A szakközépiskolák és gimnáziumok kategóriájának első helyezettje Antal Zsuzsanna, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium tanulója. Felkészítő tanárai: dr. Kocsis Józsefné és Székiné Sztrémi Melinda. Második helyen végzett Gyurin Zsolt, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium tanulója. Felkészítő tanára: Bacskó Józsefné. A kategóriák első és második helyezettjei képviselik majd Nógrád megyét az országos döntőben, melyet április végén, Győrben tartanak. Szlovák vendégek a megyei könyvtárban Négytagú közép-szlovákiai küldöttség érkezett hétfőn Salgótarjánba, a Balassi Bálint megyei könyvtárba, háromnapos tapasztalatcserelátogatásra. A vendégek — a zólyomi kerületi könyvtár osztályvezetői — tegnap az intézmény életével ismerkedtek. Mai programjuk során megtekintik a balassagyarmati és a vanyarci könyvtárat, majd ellátogatnak Hollókőre. A szerdai zárófoglalkozáson egyebek közt a májusban megrendezendő szlovák kulturális napok lebonyolításáról lesz szó. nunk lenni népünk érdekében. Nem szociális adományokat szeretnénk, hanem munkaalkalmat a munka- nélkülieknek, akik sorsa a jelenlegi gazdasági helyzetben nagyon kedvezőtlen. Ezért is kérte a köszönet közvetítésével, hogy nagymértékben hozzájárultak az ajánlócédulák felajánlásánál, hogy e nehéz feladatot sikeresen végezhesse. A hozzászólásoknál azonban még érezhető volt az elmúlt időszakban kialakult félelem és tartózkodás. A választásokat közösen felváltva fogalmazták meg, így lassan, fokozatosan oldódott a hallgatóság hangulata. Többen kifejezték tiltakozásukat a hitelkölcsön-ka- matadó miatt, amit tiltakozó levélben aláírásokkal szén* tesítettek a választópolgárok. A választási gyűlés újabb szervezet alapításával fejeződött be. Több cigány és nem cigány kérte ezúttal is felvételét a MCSZDP-be. Csik Károly É ppen tíz éve, Kmetty Kálmán szerkesztésében megjelent Balassagyarmati utcanevek című könyve. Áttanulmányozva meg kell állapítani, hogy a kiadvány, a mai fejlődés, a demokratizálódás, a lokálpatriotizmus és sok más körülmény következtében már elavult, idejétmúlt városunkban. A negyven év előtti utcaneveket, amelyekhez városunknak sem történelmileg, sem „munkásmozgalmilag” semmi közünk sincs, csupán az akkori divatoknak, akkori parancsoknak megfelelően neveztük el, illő lenne már felcserélni olyan balassagyarmati nevezetes emberek nevével, akik azt megérdemlik. Balassagyarmat utcanevei Mi közünk Kemerouóhoz? Balassagyarmat vezetői már 1947-ben behódolva az országos munkásmozgalmi hagyományok felnagyításának, csatlakoztak a „divatos” utcanevekhez. így lett például Achim András (megjegyzem, hogy Áchimot a Bajcsy-Zsilinszky család egyik tagja lőtte le), Fürts Sándor, Ságvári Endre, Sal- lai Imre, Somogyi Béla utca. A névadók közül egyiknek sem volt köze Balassagyarmathoz, de' még Nógrád- hoz sem! Talán életükben nem is jártak e vidéken. 1952-ben jött az újabb hullám, amikor a Szent Imre utcát Beloiannisz utcára változtatták. Az ’56-os események után folytatódott az erőszakolt, a honpolgárok megkérdezése nélküli utcaátkeresztelés. Ekkor „született” a Kilián György, Rózsa Ferenc, Mező Imre stb. utcák. 1963-ban nevezték el az egyik városrészt KlSZ-lakó- telepnek, körülötte akkor is sok mendemonda keringett. Hol van már a KISZ? De így örököltük akkor a Landler, a Lékai (ki csupán két évet tartózkodott Balassagyarmaton, mint kereskedősegéd), Kun Béla nevét, s lett Lenin-lakótelep, Engels utca. S végül megyei parancsra megkaptuk a Kemerovói utca nevet is. Kérdem: mi köze van a balassagyarmatiaknak a salgótarjáni testvérváros-megye baráti ,kapcsolatainak emlékéhez? A bará(Folytatás a 2. oldalon)
