Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-12 / 61. szám

NO(ÍRAI) 1990. MÁRCIUS 12.. HÉTFŐ Tizenkét őrsből öt megszűnik (Folytatás az 1. oldalról.) balassagyarmati kerület 62 millióval gazdálkodhatott ta­valy. Idén 58 millió forint Illeti meg őket a költségve­tésből. Ezek után került sor a hivatásos határőrizetre való áttérés feladataira. Ennek néhány részletéről lapunk­ban már korábban beszámol­tunk. Most új információ­ként megtudtuk a bevezető­ben említettek mellett, hogy egy-egy őrsön 16—18 hivatásos teljesít majd szol­gálatot. Modernizálják az őr­sök hírközlési rendszerét, így valamennyire telefaxot telepítenek. A szölgálat el­látásához két-három gépko­csit, ugyanennyi motorke­rékpárt rendszeresítenek majd. A feleslegessé váló öt őrsépületet értékesítik, ugyanígy később a balassa­gyarmati laktanyának azt a részét is, amelyben jelenleg a sorállomány lakik és a gazdasági udvart. Viszont a nyírjesi pihenőház továbbra ■ is a határőrségé marad. Az átalakításokat a salgó­tarjáni őrsön kezdik, majd a bernecebaráti és az Ipoly­tarnóci következik. A hiva­talos helységek mellett szol­gálati lakásokat alakítanak ki az őrsökön. Kérdésre válaszolva a ke­rület paráncsnoka elmondta, hQgy a jelenleg sorkatonai szolgálatukat töltők közül eddig közel százan jelent­keztek hivatásos állomány­ba. Várják főként a koráb­ban náluk szolgáltak, a le­hetőleg érettségivel, de leg­alább ipari iskolai végzett­séggel rendelkezők jelentke­zését hivatásos szolgálatra. <-h-> Vita az önkormányzatok választásáról (Folytatás az 1. oldalról.) hetőséget mesterségesen túl­politizált választásokra. A vitában felszólaló., külön­böző pártokat képviselő szakértők a szabályozás lé­nyeges kérdésének tartot­ták. hogy a helyi akarat maximálisan érvényesüljön, s olyan nyitott koncepció készüljön, amely nem akar semmit ráerőszakolni a te­lepülésekre és a pártokra. Az önkormányzati válasz­tási törvény koncepciója egyébként a Polgári és Po­litikai Jegek Nemzetközi Eg vezségokmánvában fog­laltakra épült. így a válasz­tójog általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos. A helyi képvise­leti testületek létszámát, a hatékony és demokratikus döntéshozatalt szem előtt tartva, településtípusoktól függően 9—67 személyben határozza meg a javaslat. A ‘bizottság tagjai lényeges elemnek tartották, hogv a törvény intézkedik a nem­zetiségi. etnikai és más ki­sebbségek jogainak védel­méről is. Az elképzelések szerint a válas?tásokon je­löltként- indulhat mindenki, akit az. adott kerület vá­lasztópolgárainak egy meg­határozott része (1—5 szá­zalék) ajánl. Még nyitott kérdés az egyéni, illetve a listás rendszer alkalmazása az önkormányzati választá­sokra. A községek és váro­sok polgármestereit vá­laszthatná közvetlenül a lakosság, de az önkormány­zati testület is. A megyei önkormányzati testületek tagjait is lehetne közvetle­nül választani, de akár a helyi önkormányzatok is delegálhatnák őket. A vitában felszólalók sze­rint a mai helyzetben az önkormányzatokkal össze-: függő kérdésekre egy alka­lomra szóló átmeneti sza­bályokat kellene külön tör­vényben rögzíteni. Ezt az is indokolja, hogy a taná­csok mandátuma június 8- án lejár, s így mindenkép­pen szükséges, hogy döntés szülessen a további hely­zetről. Elhangzott, hogy esetleg a március 14-én összeülő parlament is dönthetne erről.' A bányászszakszervezet egyetlen pártot sem támogat Azonnali intézkedések szükségesek a szénbányászat pénzügyi összeomlásának megakadályozására — hang­súlyozta Schalkhammer An­tal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára vasárnap, a hazai szénbányá­szat egyik központjában. Ta­tabányán tartott gyúiesen. A kormány mutatott rá a továbbiakban, a korábbi években kidolgozott egy hosszú távra — 2010-ig szó­ló — energiapolitikai kon­cepciót. Ez feltételként szab­ta, hogy az erőműveket ki­zárólag hazai szénnel kell működtetni. Ez garanciát je­lentett volna arra, hogy szén- bányászatunk nagyobb meg­rázkódtatást okozó leépítés nélkül működjön. A napja­inkra kialakult egyoldalú monetáris politika viszont olyan bizonytalan helyzetet teremtett, amelyben számos bányavállalat képtelen meg­birkózni már a mindenna­pos finanszírozási gondjai­val is. Kérdésessé vált, hogy a következő hónapokban tudnak-e mindenütt munka­bért fizetni a bányászoknak. A szakszervezet ilyen kö­rülmények között nem tehet mást: határozottan szembe­száll a kormány restriktiv koncepciójával, és intézkedé­seket sürget a bányászat pénzügyi helyzetének rende­zésére. Ugyancsak az adott körül­mények késztették a szak­szervezetet arra, hogy a vá­lasztásokon induló pártok körében szövetségeseket ke­ressen programjának meg­valósításához. Eddig 12 párt képviselőivel tárgyaltak, de gyakorlatilag egyikkel sem tudtak egyezségre jutni. Az ellentétek mindig a szociá­lis védőháló megteremtésé­nek kérdésében voltak áthi- dalhatatlanok. A szakszerve­zeti szövetség éppen ezért egyik párt támogatását sem vállalja a választási harcok­ban, hanem független jelöl­teket indított azzal a szán­dékkal, hogy elősegítse a bérből és fizetésből élők ér­dekeit megfelelően képvise­lő erős szakszervezeti frak­ció kialakulását az új Or­szággyűlésben., (MTI) áemá aadll Lapzártakor érkézéit Halálra zúzta a kivágott fa Tragikus baleset történt tegnap délelőtt a Szendehely melletti erdőben. A váci vízmű dolgozói fakiterme­lést végeztek. Közülük Nagy József 52 éves diósjenői lakos, egy domboldalban mo­torfűrésszel dolgozott. Mun­ka közben a kidőlő fa alól nem tudott elugrani és az halálra zúzta. Súlyos fej- és gerincsérülésében a helyszí­nen belehalt. A tragédia kö­rülményeit . a rendőrség vizs­gálja. ☆ Nagybátonv belterületén tegnap este személygépkocsi motorral ütközött. Az ütkö­zés következtében, a motor- kerékpár vezetője súlyos, tö- réses sérülést szenvedett. A helyszínelés a késő esti órákban még tartott. Átalakult az Olasz Kommunista Párt Baloldali haladó reformis­ta és népi tömegpárttá ala­kul át új néven, áz Olasz Kommunista Párt — hatá­rozta el a párt bolognai kongresszusa, amely vasár­napra virradóan fejeződött be a hosszúra nyúlt szava­zással és az új vezető testü­letek megválasztásával. Achille Occhettót megerősí­tették pártvezetői tisztségé­ben. Torlódás a jugoszláv határátkelőhelyeken (Folytatás az 1. oldalról.) deleinek megfelelően, letét­be helyezzék. Röszkénél a jugoszláv határhoz vezető út mentén és a betorkolló földutaken több száz szov­jet, lengyel és román gép­kocsi vesztegel. Az ottani vámhivatal parancsnoka az MTI tudósítójának elmond­ta, hogy akadtak olyanok, akik négyszer is megpró­báltak átjutni Jugoszláviá­ba, de mindannyiszor ered­ménytelenül. A szabályta­lan parkolások miatt meg­nőtt a balesetveszély, több esetben csak a rendőrök se­gítségével tudták helyre­állítani a rendet. Az átjutni szándékozók értetlenül, fel­háborodva, de tovább vá­rakoztak. Szociális intézmény lesz a munkásőrség épületéből' (Folytatás az i. oldalról.) ellátása. Több mint száz, többnyire önálló életvitelre. nem képes idős ember veszi igénybe ezt a szociális szol­gáltatást. Otthonos a klub, de egészségtelen, nedves az. épület. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága februári ülésén tárgyalta az idősek klubja és a területi gondo­zási központ munkájáról szóló előterjesztést. A tes­tület is megállapította, hogy az eltelt időszakban az egy­másra épülő komplex csa­ládsegítő tevékenység ered­ményesen szolgálta az idős­korúak gondozását és ellá­tását. Az intézmény személyi, tárgyi feltételei javultak, a dolgozók szakmai munkája eredményesebbé vált. Ám az épület a folyamatos felújí­tások ellenére sem nyújt megfelelő körülményeket, A végrehajtó bizottság állást foglalt abban, hogy olyan megoldási lehetőséget kell keresni, amely egészségesebb feltételeket biztosít az idő­sek klubjában a gondozottak részére. ' Az elmúlt időszakban szerkesztőségünkhöz több olyan levél érkezett, ame­lyek sürgették, hogy a meg­szűnt munkásőrség épületét vegyék igénybe erre a célra. A napokban megkerestük a városi tanács városfejlesztési és -gazdálkodási osztályának vezetőjét és megkérdeztük; a tanács kezdeményezte-e a munkásőrség épületének vá­rosi célú hasznosítását? — Igen, az Állami Fejlesz­tési Intézet pályázatot írt ki a volt munkásőrségi épü­let hasznosítására — vála­szolta Nagy Miklósáé. — A feltételek alapján két lehe­tőség adódott. Egyfelől a közcélú hasznosításra való igénvbevétel, másfelől az értékesítés címén történő hasznosítás. A városi tanács pénzügyi alapjai nem teszik . lehetővé a 6,5 milliós értékű ingatlan és épület megvásár­lását, ezért mi a közcélú hasznosításra való igénybe­vételre nyújtottunk be pá­lyázatot, — Mit rögzítettek a, pá­lyázatban? — Itt szeretnénk megol- dahi az öregeik napközi ott­honának és a területi gondo­zási központnak az. elhelye­zését. Továbbá megírtuk: a mosdani romos, nedves épü­let felújítása tetemes költ­ségbe kerülne. — Mit kellett még figye­lembe venni? — Nyilatkozatot kellett tenni arra vonatkozóan is, hogy a közcélú hasznosítás nem növeli a tervezett költ­ségvetésünket, az átalakítási és a működtetési költséget a tanács vállalja. A pályázat­ban azt is felvázoltuk, hogy a mostani napközi klubbal mi a jövőbeni elképzelé­sünk. — Hallhatnánk röviden erről? — Az eddig bérleménnyel elhelyezett intézményeket itt csoportosítanánk. Tehát cse­„ relngatlant nem tudunk fel­ajánlani. — Mikor bírálják el a pá­lyázatot? — A benyújtási határidő március 5-e volt, az ajánla­tokat március 12-én bírálják el. Ennek eredményéről nyolc napon belül kapunk tájékoztatást. — Bizakodnak? —. Igen, mert kedvező .döntés esetén nagy segítsé­get kapna a városi tanács. Különben ,,ügyük" kedvező elbírálását megérdemelnék az idős emberek, akik éle- tükhen olv sokat dolgoztak a települések és a környék fejlesztéséért. Rácz András „Vendéglátónk" a pénztárcánk... (Folytatás az 1. oldalról.) a más főztjét kellemes kör­nyezetben, terített asztalnál. Az ok sokkal hétközna­pibb: az élelem sokba kerül, a vendéglátás még többé, tehát' meggondolandó, hol fo­gyasztjuk el az ebédet. Nem kevésbé az, hogy mit együnk. A kínálattal nincs baj a me­gyeszékhely vendéglátóhe­lyein. — Ebédidőben kevesebben ülnek nálunk asztalhoz az utóbbi áremelések óta, — közli a számukra sém kel­lemes hírt Kocsis László, a Kővár étterem üzletvezetője. — Főleg a húsos ételekből fogy kevesebb, pedig lénye­gesen nem drágultak. A ked­velt sertéspörkölt új ára — 65,10 forint — három forint­tal magasabb a réginél. Általában három-négyféle levest, két-háromféle főzelé­ket, négyféle frissen' sültet és 10—12 készételt, valamint főtt és sült tésztákat kínál­nak naponta, Azonban — mint Kocsis László mondja — észrevehetően egvre töb­ben „megelégszenek'' egv adag csupasz hasábburgonyá­val, amihez esetleg egy ke­vés szaftot engedélyeznek maguknak. Olcsó ebéd a sztrapacska is, érthető hát a felfelé ívelő népszerűsége. Balogh Istvánné, a Ka- rancs bisztró vezetője sem túl derűlátó: — Csökkent a forgalmunk annak ellenére, hogy drasz­tikusan nem emelkedett az ételeink ára. Csak remélhet­jük, hügy átmeneti ez a vál­tozás, melyhez hasonlókat sajnos, már többször meg­éltünk. Hogy mást ne em­lítsek: a piac és a buszpá­lyaudvar „áthelyezése”, a szabad szombat kedvezőtle­nül érintett bennünket. Törzsvendégeiket azonban szerencsére sikerült meg­tartani, s hogy a helyzet jobban ne romoljon, beve­zették az előfizetéses étkez­tetést. — Az egytálételek közül legdrágább — 75 forint — a pirított gombával, hasábbur­gonyával tálalt sertésszelet, de például a pirított csirke- máj 49 forintba kerül. S ez talán egészen elfogadhatónak tűnik, ha összehasonlítjuk egy deci vodka árával, me­lyért nem kevesebbet, mint 80 forintot kell fizetni — mondja Balogh Istvánné, aki egv újdonságot is említett: hamarosan diabetikus készít­ményeket is fognak árusíta­ni. A Beszterce étteremben Maruzs Bálintné üzletveze­tő-helyettes szerint jó az étel­forgalom, mety kétségtelenül összefügg a jövedelemérde­keltséggel. — A hozzánk betérők vá­laszthatják az A, a B, illet­ve a turistamenüt, de fél­adagos, más néven zóna­ételt is fogyaszthatnak. Ilyen a bacsaszelet, vagy a velő­vél töltött sertésszelet, ame­lyekhez vegyes köretet adunk. Az előbbi ára 102, míg az utóbbié 94 forint. Hogy sok ez, vagy kevés, azt kinek-kinek a pénztár­cája szabja meg. (— mihalik —) (HyiLt leoél Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Vissi Ferenc, az Országos Árhivatal államtitkára részére Tisztelt Uraim! A Jász-Nagykun—Szolnok Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédel­mi Szövetségének küldöttközgyűlése az önök be nem váltott ígéreteit kéri számon. A szolnoki felhívásra elindult, Péter, Pál napjára megszervezett, a mezőgazdaság valóságos helyzetét de­monstráló tüntetésre reagálva önök az ország nagy nyilvánossága előtt — Or­szággyűlés, televízió, rádió, sajtó — együttesen, külön-külön a kormány ne­vében is ígéretet tettek, hogy: — elszámoltatják az elmúlt öt év te­vékenységéről a gabonatrösztöt, an­nak akkori és jelenlegi működési for­máját megszüntetik; — a gabonáért tisztességes, a világ­piaci árhoz igazodó felvásárlási árat alakítanak ki; — a mezőgazdasági tevékenységet ki­használó monopolszervezeteket felszá­molják. Az ígéreteket nem teljesítették, sőt a mezőgazdaság pozíciója tovább rom­lott. Nőttek a beáramló termékek árai — a műtrágya 70 százalékkal, növény­védő 'szerek 20 százalékkal, energia 20 százalékkal, öntözővíz 300 százalékkal —, amelyek értékét és ütemét a me­zőgazdasági felvásárlási árak nem, il­letve csak 20 százalék mértékben kö­vették. Ugyanakkor az elmúlt időszak­ban rendkívüli, a mezőgazdasági termé­kek felvásárlási árait messze megha­ladó, 30. százalékos fogyasztóiár-eme- lésekre került sor, amely a mezőgaz­dasági termelők elleni indokolatlan hangulatkeltéshez vezetett. Tisztelt Uraim! Önök akkori ígéreteikkel hozzájárul­tak az' igazságot. követelő termelők el- csitításához, a közvélemény megtévesz­téséhez, engedve a régi beidegződésű, megkülönböztetett, helyzetét féltő gáz- dasági vezetők hatalmának. Ugyanak­kor érvényben lévő. minisztertanácsi határozatot — 1070/1989. (VI. 10.) MT számú határozat 1/b. pontját — sem hajtották végre, engedték, hogy egye­sek elszabotálják az átalakulási tör­vényben adott lehetőséggel való élé­sünket, mellyel segédkezet adtak ah­hoz, hogy az élelmiszer-ipari vezetők saját, korszerűtlen szervezetüket meg­tartva különböző egyéni érdekeiket a mai napig érvényre juttathassák, sőt különböző kft.-k formájában mentet­ték a továbbélés reményében. Á Jász-Nagykun—Szolnok Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének küldöttközgyűlése sajná­lattal állapítja meg, hogy önök — a vá­lasztások után — vállalt ígéreteik tel­jesítése nélkül kell, hogy távozzanak. Igényünket a mezőgazdaság helyze­tének javítására, a monopolszervezetek felé történő kiszolgáltatottság megszün­tetésére változatlanul fenntartjuk. Bí­zunk abban, hogy a leendő új parla­ment, illetve kormány, érzékelve gond­jainkat, állást foglal az°k valós feltá­rására, és megoldásukra érdemi intéz­kedéseket tesz. 1990. március 11. Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Elnöksége, Jász-Nagykun—Szolnok Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének küldöttközgyűlése

Next

/
Thumbnails
Contents