Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-07 / 56. szám

1990. MÁRCIUS 7., SZERDA NOGRAI) 3 A KSH nógrádi igazgatósága jelenti Megyénk mült éue — a szamok tükrében Morzsák a költségvetési vitából Szavakból nem lehet » pénzt csinálni — Igazán jó döntést meg­győződésem szerint nem le­het hozni, hiszen a két al­ternatíva a rossz és a még rosszabb! — így kezdte a közelmúltban szóbeli kiegé­szítőjét a Balassagyarmati Városi Tanács költségveté­si vitája előtt Berta Ró­bert, a városfejlesztési és -gazdálkodási osztály veze­tője. Igazán jó vitát sem le- hdt viszont folytatni egy olyan, milliméterekre ki­számított, s így is hiányos költségvetés fölött, mint az idei balassagyarmati! Amely­re igaz, hogy Nógrádban ebből hiányzik a legtöbb pénz, abszolút működés­centrikus, de az intézmény- vezetőknek erősen spórolni kell. Az egész normatív szabályozás a Balassagyar­mathoz hasonló középmé­retű városokat sújtja leg­inkább. Itt csak azon lehet tépe- lődni, vitatkozni, hogy me­lyik zsebben — intézmény­nél — legyen több, vagy kevesebb. No persze ekkor — ahogyan az meg is tör­tént •— a takarékosság égi­sze alatt egyéni sérelmek vezérelte javaslatok is el­hangozhatnak, személyes ér­dekek ütközhetnek. Ami magában nem is volna baj, de amikor mindez sport- és kultúraellenes hangula­tot kelt — azzal, hogy az egészségügyi és az oktatási alapellátáson kívül, a csa­tornázás, és minden más előbbrevaló, s csak, ha ma­rad!, akkor jusson a sport­nak, közművelődésnek — nos, akkor mindez már sértő. Ahogyan Szabó End­re a- vitában mondta is, ha a sporttól, kultúrától meg­vonja a pénzt, az a vá­ros szégyene lesz! Mindez persze évtizedes elmaradottság eredménye. Hiszen kimutatható mil­A Budapest—Bécs Világ- kiállítás napokban kineve­zett új kormánybiztosától, Baráth Etele közlekedési, hírközlési és építésügyi ál­lamtitkártól kért interjút az MTI munkatársa a világkiál­lítás előkészítésével kapcso­latban. • ön igen nehéz idő­szakban vette át a világki­állítás előkészítésének irá­nyítását. A rövidesen meg­tartandó választások erőtel­jesen befolyásolhatják a vi­lágkiállítást előkészítők sze­mélyi összetételét, s való­színűleg kihatnak az egész Expóra is. — A választásokig hátra­lévő néhány hétben is igen sok a teendő a Budapest— Bécs Világkiállítással kap­csolatban, hiszen máris ké­sésben vagyunk. Egyes fá­zisok már szinte behozhatat- lanok. Természetesen a vi­lágkiállítás megrendezhető. sége még nem került ve­szélybe, de az előkészítés felgyorsítása immár halaszt­hatatlan. Ettől független az, hogy a választások után az előkészítők személyében tpr- ténik-e változás, vagy sem. E napok, hetek feladata el­sősorban a világkiállításba bekapcsolódni kívánó nem­zetközi tőke felkutatása, összegzése azért, hogy lehe­tővé váljon a nemzetközi versenytárgyalás kiírása. liók hiányoznak például a megyei feladatokat ellátó városi kórház költségveté­séből. Amit ugyan ez év­től az új költségvetési tör­vény szava szerint a tár­sadalombiztosítás finanszí­roz, de az évtizedes hiá­nyok pótlására nem biztos, hogy kapható. Azért a kér­dőjel, mert a megyei és a városi szakemberek folya­matosan tárgyalnak a tb- vel ez ügyben. Ugyanígy más intézmé­nyeknél is észlelhető az el­maradás. A vitában el­hangzott Balassagyarmat gazdasági elmaradottsága, ha nem is minden intéz­mény esetében, de általá­nosságban jellemző. Az idén sincs nagyobb esély ennek leküzdésére. Hi­szen a megyei közgazdasági osztály vezetője, Sára Já­nos is megjegyezte: Ba­lassagyarmaton hiányzik a legtöbb pénz, még ha ez a szabályozás hiányosságaiból ered is. A talponmaradás csak úgy lehetséges, hogy az intéz­mények vezetőit rá kell szorítani a minél gazdasá­gosabb működésre, a szol­gáltatókat pedig arra, nö­veljék bevételeiket. A vá­roson kívül végzett tevé­kenységekhez pedig az azt igénybe vevő tanácsoknak is be kell szállni! Ez per­sze nem jelentheti azt, hogy például a zeneisko­lába 17 településről járók közül azokat, akiknek a fa­luja nem fizet azonnal, ki* teszik az iskolából. De szep­tembertől majd arra kell törekedni, hogy a községi ta­nács is viselje a terhek egy részét. Voltak megválaszolatlan kérdések is. Igv az, miiven bevételnövelő vállalkozáso­kon gondolkodik a városi vezetés. Erre konkrét fele­letet nem adott senki Mint • Egyes pártok magát a világkiállítást is megkérdő­jelezik. fenntartásuk a nagy­szabású rendezvénnyel kap­csolatban igen erős. Ez ho­gyan befolyásolja a mostani munkálatokat? — A magyar kormány el­kötelezte magát a világkiál­lítás megrendezésének ügye mellett. Tudom, hogy példá­ul a Szabad Demokraták Szövetsége mereven ellenzi a világkiállítást. Vélemé­nyem szerint ez azért van így, mert e.ddig a világkiál­lításnak hagyományos, nagy­beruházás-jellege volt. A vállalkozási alapon történő megrendezés, illetőleg az ez­zel kapcsolatos ismérvek nem jutottak érvényre. E körülménynek alapvető­en meg kell változniuk, és a világkiállítást — alapfilo­zófiáját megtartva — első­sorban vállalkozási alapon szükséges megszervezni. így számos új munkalehetőség jön létre, a rendezvény el­indíthatja egy újabb vállal­kozói réteg kialakulását, amit már nem kifogásolhat az SZDSZ sem, hiszen egybe­esik gazdaságpolitikai prog­ramjának céljaival. S csak látszólagos ellentmondás, hogy míg az Expo alapfilo­zófiája változatlan: eszköz hazánk 1100 éves fennállá­sának megünneplésére és al­kalom arra, hogy más nem­ahogyan arra sem, mennyi időre, hány negyedévre lesz elég a ma ismeretes bevé­tel. De azt sem tudta bi­zonyosan megválaszolni sen­ki, leküzdhető-e az évtize­des elmaradása a város­nak. Egy tanácstag írásban azt a véleményét nyújtotta be, hogy a költségvetési terve­zet (ekkor még) nemhogy ■javítaná, inkább rontja Ba­lassagyarmat eddigi elma­radottságát Nógrád többi településéhez képest. Ezért azt indítványozta — amit végül nem fogadott el a testület —, hogy ne fo­gadják el a pénzelosztási tervet, hanem alakuljon me­gyei ad hoc bizottság, amelynek legyen feladata a megyei elosztás felülvizs­gálata. Erre többen azzal vágtak vissza; fontos, hogy a városnak mielőbb, legyen pénzügyi terve! Az intézményvezetők ne­vében Ember Csaba elfo­gadhatatlannak nevezte, hogy a takarékosságban prémiumérdekeltségük le­gyen. Ez teljesen non­szensz helyzeteket teremt­het.. Érdekeltté teheti pél­dául abban egy iskola ve­zetőjét, hogy a hiányzó ta­nárt ne pótolja, annak bé­rét megtakarítsa, amely­ből a terv szerint tíz szá­zalék őt illetné. Ez okta­tásellenes és gyermekelle­nes volna. Akadt olyan tanácstag is, aki a családi intézet pa­zarlását kifogásolta. Diva­tos keménységgel azt kérte számon az intézet vezetőjé­től: mennyibe került annak új irodaberendezése! Csak néhány példa áll­hat itt persze, ám ez is jel­zi talán a kétségbeesett- séget és a tehetetlenséget. Mert szavakkal nem lehet pénzt csinálni. (-vay) zetek és kultúrák is bemu­tassák értékeiket, szellemi­ségüket — az egészet a vál­lalkozásoknak kell áthatni­uk. • Az előzetes felmérések alapján ,a világkiállítás ez évi előkészítése 6 hnilliárd forintot igényel. Ez az összeg egyelőre nem áll ,rendelke­zésre. Milyen elképzelése van az esedékes kisajátítások, te­rületrendezési munkálatok anyagi fedezetének előterem­tésére? — Budapest Főváros Ta­nácsa olyan helyzeti előny­höz jutott, amellyel minden­képpen élnie kell. Sajnos az állami költségvetésnek je­lenleg valóban nem áll ren­delkezésére a világkiállítás idei költségfedezete, a kér­dés ismételt feltevése, vizs­gálata sürgető. Ez a helyzet tehát ma még megnehezíti az ilyen irányú munkákat, de azt nem tudom elfogadni, hogy semmilyen megoldás ne körvonalazódjék. Véle­ményem szerint a Fővárosi Tanács, ha a rendelkezésére álló óriási ingatlan vagyon­nal — telkekkel, épületek­kel — jól gazdálkodik, be­vonja például a budapesti nagyvállalatokat, értékesíti a kihasználatlan területeket és épületeket, képes az induló­tőke jelentős hányadának előteremtésére — mondotta Baráth Etele. Pénzbevételek A lakosság készpénzbevé­telei 1989-ben — a Magyar Nemzeti Bank Nógrád Me­gyei Igazgatóságának adatai szerint — a korábbi évek­ben tapasztaltaknál nagyobb mértékben, de az országos­tól elmaradóan — 16,7 szá­zalékkal növekedtek. Ezen belül a legnagyobb összeget kitevő adóköteles személyi jövedelmek mérsékeltebben, míg a személyi jövedelem- adó alá nem eső jövedelmek és a társadalombiztosítási kifizetések számottevően emelkedtek. A kistermelésből szárma­zó bevételek a málna felvá­sárlási árának csökkenése és a sertéstenyésztési kedv visszaesése miatt alig halad­ják meg az előző évit. Az átlagosnál nagyobb, több mint kétszeres növekedés fi­gyelhető meg a kisüzemi vállalkozásból származó sze­mélyi jövedelmeknél. Ugyan­akkor a vállalati, a szövet­kezeti, a költségvetési bé­rek 14—17 százalékkal emel­kedtek, a termelőszövetke­zeteknél kifizetett bérek pe­dig a létszám csökkenése miatt valamelyest visszaes­tek. A társadalombiztosítási ki­fizetések nagymértékű, az országos átlagot is megha­ladó, 66 százalékos növeke­dése a családi pótlékok, va­lamint a nyugdíjak emelé­séből tevődnek össze, amely az év során hozott szociál­politikai intézkedések ered­ménye. Vásárlások A lakosság tavalyi kiadá­sainak növekedése megha­ladta a bevételekét. 17 szá­zalékos volt. Áruvásárlásra ebben az évben 15 százalék­kal többet fordítottak, dön­tően az árak emelkedése mi­att. A folyamatosan drágu­ló szolgáltatásokra viszont az igénybevétel csökkenése következtében kevesebbet fizettek ki, mint egy év­vel korábban. Valutára —, melyet 208 millió forint értékben vásá­rolt a lakosság — kilencszer annyit költöttek, mint egy évvel ezelőtt. Az esztendő végén megváltoztatott, s az előzőleg bejelentett valuta- és áfa-rendelkezések miatt sokan előrehozták tervezett külföldi vásárlásaikat, ami tovább fokozta a valutaki­áramlást. Ennek a folyamat­nak a bevezetett új valuta- rendszer véget vetett, illet­ve szigorú korlátok közé szo­rította. A lakossági terhek, ezen belül is a megélhetési költ­ségek növekedése miatt, a takarékossági lehetőség és a hajlandóság is csökkent. Eb­ből eredően mérséklődött a lakosság pénzmegtakarítása, A Demokratikus Nőfórum újabb akciójával egy beteg gyermek külföldi gyógyke­zelését kívánja elősegíteni; szervezi azt a képzőművé­szeti aukciót, amelynek be­vételéből fedezhetik majd a gyógyítás költségeit. Né­hány nappal ezelőtt pedig az életbe induló állami gon­dozott lányok javára ren­deztek hangversenyt a fó­rum aktivistái. A novemberben alakult jótékonysági mozgalomnak nincs tagsága, apparátusa, csak ügyvivői — szervezői, így a betétállomány is. A kevés betéti pozitívum a kamatok tőkésítéséből adó­dik. Mivel az infláció a kamatok nettó értékét meg­haladóan növekedett, ezért a lakosság más értékmegőrző formákba fekteti pénzét, például ingatlanok, vagy rö­vid lejáratú értékpapírok vásárlásába. Az értékpapír- piac kialakulása óta a be­tétállomány összege csak az egyik értékmérője a la­kossági megtakarításoknak. Az OTP-betétek állomá­nyánál átrendeződés figyel­hető meg. A nagyobb kama­tú takaréklevelek iránt meg­növekedett, a kisebb kama­tú betéti formák iránt csök­kent az érdeklődés. Az év utolsó hónapjaiban jelentő­sen megnőtt az OTP pénz- forgalma, a már előre beje­lentett kamatadó miatt, amellyel a hosszú lejáratú kedvezményes kölcsönt igény­be vevőket terhelték meg. Sokan felszámolták tartós betéteiket, hogy kölcsönei- ket részben, vagy egészben kifizethessék, igénybe véve a 45 százalékos kedvezményes támogatást. Többen —, akik saját pénzmegtakarítással nem rendelkeztek — szemé­lyi hitelt vettek fel erre a célra. Az OTP-nél folyósított és nyilvántartott hitelek kö­zül legnagyobb összegű a hosszú lejáratú lakásépítési és ingatlanvásárlási kölcsö­nök állománya. A lakosság hitelállománya a takarékszövetkezeteknél 52 százalékkal növekedett a múlt évben. Az építési és az áruvásárlási hitelek iránt csökkent az érdeklődés, rész­ben a kölcsönre vásárolha­tó áruk szűk köre következ­tében. Nőtt viszont a sza­badon felhasználható szemé­lyi kölcsönök iránti igény, melynek állománya meg­duplázódott. Nógrád megye kereske­delme az év során 14,3 mil­liárd forint forgalmat bonyo­lított le, folyó áron mintegy 15 százalékkal többet, mint 1988. évben. Ez azonban az árnövekedések miatt, 2,6 szá­zalékos forgalomcsökkentést takar, az országos 1,5 száza­lékossal szemben. Az életkörülmények rom­lásával összefüggésben a fizetőképes kereslet csök­kent, s így megváltoztak a vásárlói szokások is. A ke­reslet az olcsóbb áruk felé tolódott el. A bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek folyó áras forgalma 4,7 milliárd forint, 16,4 százalékkal több mint az előző évben. Ez változat­lan áron az évközi jelentős áremelések hatásaként mind­össze 0,5 százalékos forga­lomnövekedést jelent. Az alapvető élelmiszerek közül hús és húskészítményekből az év első felében bőséges volt a kínálat. Az év vége felé azonban a feldolgozó- üzemek csökkenő szállítása, jogvédelmi, családvédelmi, szociális, egészségügyi, mű- velődésl — közössége a fő­városban és más városok­ban, a falvakban. A fórum nem politizál, a nők, a csa­ládok terheinek, gondjai­nak csökkentését kívánja előmozdítani. Bárki csatla­kozhat a mozgalomhoz vagy annak egy-egy akciójához, s a fórum is javasol jószolgá­lati együttműködést a füg­getlen, humanitárius szer­vezetekkel, egyházakkal. Kormányzati, önkormány­zati intézkedéseket kezde­valamint az előre bejelen­tett élelmiszerárak változása, továbbá a megnövekedett la­kossági felvásárlás követ­keztében, sertéshúsból hi­ány mutatkozott, ezt barom­fi- és marhahússal pótolták. Jónak ítélhető az ellátás tejből és tejtermékekből, melyek iránt az év eleji ár­emelések miatt csökkent a kereslet. Sütőipari termékek­ből az ellátás alapvetően jó, alkalmanként a minőség oko­zott gondot. Szinte egész év­ben akadozott az ellátás ol­csóbb margarinból, később csomagolt zsírból, s az év végén olajból is, melyből a hiányt csak részben tudták pótolni. A megyeszerte ta­pasztalható liszt- és cukor­felvásárlás előbb a kisebb, majd a nagyobb települése­ken is gondot okozott. A vendéglátás folyó áras forgalma szerény mértékű növekedést mutat, amely azonban változatlan áron közel 8 százalékos forgalom- csökkenést takar. Ennek oka a növekvő árak okozta ét­termi vendégforgalom, vala­mint a közétkeztetés csök­kenése. A ruházati cikkek forgal­mának növekedése folyó áron is mérsékelt, változat­lan áron pedig az előző évi­től jelentősen elmaradt. A ruházati cikkeknél a kon­fekcionált áruk drágulásának hatására a kereslet a mé­teráruk felé fordult. A vegyes iparcikkek fo­lyó áras forgalma 6.9 mil- árd forint. Az árufőcsopor­tok közül itt tapasztalható legnagyobb forgalomnöve­kedés is (20 százalék), azért a változatlan áras forgalom nem éri el a múlt évi szin­tet. A kereskedelemben az elő­ző két évhez hasonlóan to­vább csökkent a foglalkozta­tottak száma, 5825 főre. Ha­vi bruttó átlagkeresetük az évi 19,7 százalékos növeke­dés után is mindössze 7343 forint. A tervezett privatizáció szellemében a megyében megindult a kisebb létszám­mal működő boltok és ven­déglátóegységek magánkéz^ be adása. A vendéglátóegy­ségek közül négy került ma­gánkézbe 380 négyzetméter, a boltok közül pedig hu­szonkettő összesen 4674 négy­zetméter alapterülettel. A privatizációs törvény elfoga­dása alapvető szerkezeti mó­dosulásokat okozhat a kis­településeken és új ellátási helyzetet hozhat létre. A kereskedelmi hálózat 1989-ben több új létesít­ménnyel gazdagodott. A la­kossági ellátás javítását szol­gálta Jobbágyiban egy ABC- áruház, Romhányban pedig ABC és vendéglő építése. Hollókőn a palóc falu fej­lesztésére 8.5 millió forintot használtak fel. (Folytattuk) ményez a családok érdeké­ben. Nemrég például nyílt levélben hívta fel a kor­mány figyelmét: a nemzet sorsa függ attól, hogy meg­felelően gondoskodnak-e a nőkről, a családokról. Kér­ték, hogy ne a nők legye­nek a munkanélküliség el­ső áldozatai. Az esélyegyen­lőség adassék meg minden nőnek; az anyaságot ismer­jék el főhivatásként. A csa­ládi pótlék fedezze a gyerme­kek neveltetésének alapvető költségeit. Tegyék lehetővé, hogy a nők négy-hat órai munkát és bedolgozást vál­lalhassanak. Az egészség- ügyi ellátást pedig ne a pénz határozza meg. Szük­séges lenne az is, hogy a gyermekek állampolgári jo­gon részesüljenek oktatás­ban. Még nem áll rendelkezésre a világkiállítás idei költségfedezete Baráth Etele kormánybiztos nyilatkozata 8 Demokratikus NíHórum mozgalom a családokért *

Next

/
Thumbnails
Contents