Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-24 / 70. szám

1990. MÁRCIUS 24., SZOMBAT NOGRAI) 3 Versenytársak, vagy együttműködő partnerek?! Mire vállalkozik a megyei vállalkozásszervező és szolgáltatóiroda Á kérdésekre Balázs Miklós válaszol Sokak érdeklődését felkel­tette lapunknak a megyei ta­nács január 22-i üléséről adott tájékoztatója, amely­ben az olvasó tudomást sze­rezhetett arról, hogy vállal­kozások életre hívásának se­gítésére, azok menedzselésé­re új szervezetet — vállalko­zásszervező és szolgáltató­irodát — létesített a tanács. Az azóta eltelt időszak munkájáról, az iroda céljai­ról, működéséről kérdeztük Balázs Miklóst, az iroda ve­zetőjét. — Milyen körülmények in­dokolták az új szervezel megalakítását? Tulajdonkep­pen mi az iroda rendelteté­se? — Az olvasók előtt jól is­mertek a megye gazdasági­társadalmi életének régebbi és újkeletű gondjai: a ko­rábbi évtizedekben gyökere­ző strukturális feszültségek, egyes térségek halmozottan hátrányos helyzete, a gazda­„ ság fokozódó leszakadása, a növekvő munkanélküliség stb. Az azonos gondokkal küzdő észak-magyarországi térség felzárkóztatására a kormány nemrégiben regionális fej­lesztési koncepciót fogadott el. Ebben nagy szerepet szánt a vállalkozásoknak, melyek élénkítésére külön progra­mot dolgozott ki. Mi alapvető feladatul kap­tuk ezen kormányprogramok megyei menedzselését. Min­denekelőtt a növekvő foglal­koztatási gondok aktív módon történő megoldásában kívá­nunk katalizátorként részt venni. Meggyőződésem, hogy a munkanélküli-segély, a kritikus térségekben a végki­elégítés rendszere és hason­ló megoldások, más orszá­gokban és nálunk is jól be­vált módszerei lehetnek a foglalkoztatási feszültségek átmeneti, rövidebb távú ke­zelésének jellemzői. — Tartós megoldásokat —, amelyek egyben a gazdaság fejlődését, kívánt irányú szerkezetátalakítását is előse­gítik — azonban csakis a hatékony munkahelyterem­tések jelenthetnek. Ehhez kí­vánunk vállalkozások szer­veződésének menedzselésé­vel hozzájárulni. Az iroda létrehozásával komplex rend­szerré állnak össze a fog­lalkoztatási eszköztár eddigi láncszemei. Ehhez igazodik a közeljövőben a végrehaj­tásra hivatott szervezet is. — Nógrád megye a vál­lalkozások számát, arányát, intenzitását tekintve megle­hetősen szerény helyet foglal el a megyék rangsorában. Miben látja ennek fő okait? — Ezek összetettek, és saj­nos mindegyike önmagában is elégséges lehet a szándé­kok meghiúsulásához. Hiány­zik a vállalkozói tőke, amely­hez a szükséges műszaki­technikai feltételek átlagos­nál alacsonyabb színvonala párosul. Emellett jelen van a vállalkozói ismeretek és az e tevékenységet segítő inf­rastruktúra hiánya. Ezek fő­leg az indulók elé állítanak komoly nehézségeket. Végül ide sorolható, a viszonylag nagymértékű kockázat is. Különösen a mai közgazda- sági feltételrendszerben, amelyet a valódi piac kiala­kulatlansága, a fizetési-likvi­ditási helyzet kuszasága, a kezdőket elriasztó magas ka­matfeltételek jellemez. — A vállalkozásszervező és szolgáltatóiroda az előb­biek közül mely nehézségek leküzdésében kíván segítsé­get adni? — Menedzselni kívánjuk a vállalkozói ismeretek oktatá­sát. Olyan képzési rendszer­ben gondolkodunk, amely át­fogja az üzlpti ismeretek tel­jes körét, a managementtől, a finanszírozástól kezdve, a számvitelen és munkaügyön át, a marketingig. Ebbe be­letartozhat a szerkezetátala­kításhoz, átszervezésekhez, munkahelyteremtésekhez szükséges szakmai átképzés szervezése is. Feladatunk to­vábbá az induló, új vállal­kozásoknak nyújtott tanács­adás, illetve információs szolgáltatás. Harmadikként a vállalkozások operatív megszervezését, valamint a működő vállalkozások konk­rét szolgáltatásokkal, üzleti információkkal történő ellá­tását jelölhetem meg. Sok, alapvetően üzleti jellegű szervezői, közvetítői és bo­nyolítói tevékenységet tar­talmaz, részét képezik a kü­lönböző — jogi, marketing, adózási, átalakulást stb. — szakértői szolgáltatásoknak is. — Az elmondottakból ki­tűnik. hogy az iroda tevé­kenységének egy részét nem profitjelleggel, más részét üzleti alapon végzi. — Munkánk nagy része — ami a vállalkozói tanács­adást, információs szolgál­tatást. s részben az átkép­zést illeti — térítésmentes. Ehhez a megyei tanács és az Országos Munkaerőpiaci Központ biztosított pénz­ügyi fedezetet. Célunk, hogy a jelenlegi lehetőségeinket bővítve, növekvő mérték­ben segítsük a munkahely­teremtő vállalkozások szer­veződését. Az ehhez szük­séges pénz nagy részét ön­erőből . kívánjuk megterem­teni. tevékenységünk egy ré­szének üzleti alapra történő helyezésével. — Miként jelenik meg a gyakorlatban? — A napokban -egy vél«' lalkozni kívánó csoport péT-' dául azzal bízta meg az irodát, hogy végezze él kít.-jük megszervezésének operatív teendőit egészen a cégbejegyzésig, s alakítsa ki. az új szervezet működési, belső elszámolási, könyvvi­teli .rendjét és érdekeltségi rendszerét. A közeli jövő­ben — profi szakértői stáb kialakításával — egyéni és kollektív vállalkozások, kis- és középüzemek belső átvi­lágítását, célellenőrzését, va­gyonfelmérését is - vállaljuk. Irodánk pénzügyi-gazdasági megerősödésével konkrét vállalkozásokban tőkével is részt veszünk. — Milyen formában mű­ködnek a jövőben? Az alapító tanácsülésen megfogalmazódott, hogy — költségvetés-kímélő szándék­kal — az iroda keresse meg végleges, optimális működési formáját, s az ala.pvető célt megtartva lehetőleg nyere­ségérdekeit vállalkozássá szerveződjön át. Ma — mindent figyelembe véve —í az alapítványként vagy kft:-* ként való működés mutat­kozik legésszerűbbnek, vár­hatóan erre történik javas­lat. A végleges működési forma elnyerésére jó lehe­tőséget ■ kínál a munkaerő­szolgáltatási rendszer közel­jövőben tervezett megyei* szintű korszerűsítése, — Mennyiben zavarja önt a közelmúltban létrejött ver­senytársak jelenléte? Az a pálya, amelyet kap­tunk, illetve melyet magunk­nak kijelöltünk, másoknak is kínál mozgásteret. Ha töb­ben igyekeznek a vállalko­zásokat segíteni — és ezt si­kerrel csinálják — annak csak a vállalkozók, s közve­tetten a gazdaság, az itt élő emberek látják a hasznát. Az említett szervezetek nyil­ván bizonyítani akarnak, s ebben lehetnek úgy ver­senytársak, mint együttmű- - ködő partnerek. — Hányán végzik ma ezt a munkát? ' — Négy fő az induló lét­szám. Ezt az elvégzendő fel­adatokhoz és a lehetőségek- - hez igazítjuk, számottevő bővítéssel azonban sem n közeli, sem a távolabbi jö­vőben nem számolunk. Ter­vezzük ugyanakkor külső szakemberek, egyes témakö­rök legjobb szakértőinek mepnverését. megbízásos ala­pon történő foglalkoztatását. — Köszönöm a válaszokat. (Zs> Uj termekuezeteket épít az AFOR Az ÁFOR ez évi tervei kö­zött fontos helyen szerepel, hogy a szovjet határtól a Ko­máromi Kőolajipari Válla­latig húzódó, s közben az egész országot mindinkább behálózó termékvezeték­rendszerét Győrig kiépítse. Az árkot már kiásták, je­lenleg a csőfektetés zajlik. A mintegy 260 millió forin­tos beruházás alapvető cél­ja, hogy javítsák, illetve ol­csóbbá tegyék a nyugat-ma­gyarországi benzinkutak el­látását, amit jelenleg a ko­máromi ÁFOR tárolótelepén feltöltött tartálykocsikkal biz­tosítanak. A legutóbbi időben merült csak fel, hogy célszerű len­ne e vezetéket az osztrák schwechati kőolaj-finomítóig meghosszabbítani, hiszen így Győrön és Komáromon ke­resztül, a már meglévő veze­téken, a százhalombattai kő­olaj-finomítóval is kapcsolat­ra léphet az osztrák finomí­tó. Szakértőik és magyar szak­emberek jelenleg azt vizsgál­ják, milyen előnyökkel járna egy osztrák—magyar gyártá­si kooperáció a két kőolaj-fi- nomító között, hiszen így le­hetőség nyílhat feleslegeik, illetve további feldolgozásra szánt félkész termékeik igen olcsó továbbítására éppúgy, mint alapanyag-szállításra, hiszen a százhalombattai fi­nomító a Barátság, illetve az Adria kőolajvezetékkel is kapcsolatban van. Magyarújvárosból kilépés csak engedéllyel! Tengizben a főnök az isten... Salgótarjánban, a PécSkő utca 4: szám alatt, gazda­gon, mindazonáltal hangu­latosan berendezett egy plusz két félszobás lakás­ban él feleségével és nevelt nagylányával a 38 éves Vancsik János. A nyúlánk termetű, bajuszos fiatal­ember joggal tartja sokra otthona kényeimét, hiszen két és fél évet jóval puri­tánabb körülmények között töltött. A hazánktól több ezer kilométer távolságra lévő tengizi olajmezőn dol­gozott. a Kaszpi-tenger melletti sivatagban, vállal­va a trópusi éghajlattal já­ró' megpróbáltatásokat. ' — Egészen pontosan: 1987. július 19-én érkeztem ki és 1989. december 21-én in­dultam végleg haza — mondja. — Közben ötször voltam itthon szabadságon, összesen kilencvenkilenc na­pot. A 3611-es törzsszámon tartottak nyilván, tehát a szerencsét próbálók első harmadához tartoztam. Közbevetőleg: 1985-ben írták alá azt a jamburgi egyezményt, melynek ér­telmében hazánk is részt vesz a tengizi beruházás­ban. Szakembereink meg­építik a központi kőolaj- gyűjtő és -előkészítő állo­más két. egyenként évi há­rommillió tonna teljesít­ményű technológiai sorát és a kisegítő létesítményeket. A ..honfoglalók" 1986 már­ciusában léptek Kazahsztán földjére, s a nagy munka befejezése 1991. végére s ár- ható Magyarország ellen­tételezésként a számunkra olyannyira fontos energia- hordozót, 37,5 milliárd földgázt kap a Szovjetunió­dtól. az 1989—2008 közötti időszakban. — A fővállalkozó, a Vegy- épszer Salgótarjáni Gyárá­tól mentem ki —■ folytatja Vancsik János: — Idehaza raktáros voltam. odakint betanított ácsként dolgoz­tam. Érettségiztem. több szakmáival rendelkezem, mindenbe gyorsan beleta­nulok. Sokakhoz hasonlóan, engem is a pénz csábított. Tudniillik első házasságom­ban két lány született. így fizetésem negyven százalé­kát lefogják gyerektartás­ba. Nem sajnálom tőlük, de hát nekem is boldogul­nom kell Odakint legalább' háromszor annvit kerestem, mint itthon. Csak az alap- ' fiz.etés után adóztam, erre rájött száz százalék mun­kahelyi és huszonöt száza­lék tereppótlék, továbbá a jelentős prémium. A ki­adások levonása után nem­ritkán még négyszáz rubelt is kézhez kaptam. Tengizt legendák, az utób­bi időkben viszont már „rémmesék" lengik körül. Hozzájárul ehhez a tetemes távolság. nem utolsósor­ban pedig a beruházásról való tudatos hallgatás. Ál­lítólag számunkra kész rá­fizetés a részvétel, ezt az. illetékesek természetesen cáfolják. A Mai Nap cikk­sorozata „robbantotta ki" a botrányt, miszerint a ma­gyarok afféle modern rab­szolgákként, embertelen kö­rülmények között élnek és végzik munkájukat. Az ..ügy” odáig fajult, hogy egy pártatlan képviselők­ből álló vizsgálóbizottság látogatott el a helyszínre, de beszámolója csak kis részben erősítette meg a2 újságíró „vádjait”. Mi tehát az igazság a kolleaina által „összkom­fortos Don-kanyar”-nak elne­vezett Tengizzel kapcsolat­ban? Vendéglátóm fotókat tesz elém, mintegy illuszt­rálandó szavait. A felvéte­lek egyikén viszontlátom őt, Vancsik János sokra tartja otthona kényelmét. Fotó: Rigó Tibor a nevét pályázaton elnyert Magyarújváros egyik há­zában vékony pólóra és fürdőnadrágra vetkőzve ücsörögni, míg a másik kép a téli tajgában, az építke- ' zés helyszínén, vastag pu- fajkába. béléses bőrcsiz­mába, füles kucsmába öl­tözve örökíti meg. — Bizony, a klíma em­bert próbáló — kezdi a visszaemlékezést. — Nyá­ron a munkagödörben plusz 70 foknál akadt ki a hőmé­rő higanyszála. Télen mí­nusz 42 fokot is mértünk. Nos. ilyen melegben és hi­degben nem lett volna sza­bad dolgozni, de a határ­idő hajtotta az embert. So­kaknak megfagyott a keze. egyeseknek a lába. Az or­kánszerű szél szinte mindig fúj. hordja a havat, vagy kvarc szemcséjű homokot. , Nekem is romlott a sze­mem. új szemüveget kellett csináltatnom. A sivatagban sok a vipera és a tevepók, de kéznél van az ellenszé­rum. . . Az újságok is megírták: az ez idáig szerencsét próbáló mintegy 12 ezer emberből ötszázan valamilyen titok­zatos betegség miatt idő előtt hazajöttek. Szó van tébécés megbetegedésről, pestisveszélyről, a talajban lévő kénhidrogénnek a szervezetbe való felszívó­dásáról, ám mindezeket az említett vizsgálóbizottság nem tapasztalta. A .szilikó­zisveszélyt sem észlelték a képviselők, lévén tél. ám abban egyetérthetünk: az állandó pornyelés nem használ a szervezetnek. Ami viszont tény: itt két­szer annyi a baleset, mint hazánkban hasonló szerelé­si munkálatokon. — A munkaidő heti öt­vennégy óra — közli be­szélgetőpartnerem. — Ez az évi átlag. Az évszakok függ­vényében viszont jelentős a szóródás. Decemberben nyolc-, júliusban tizenegy órás a műszak. Hivatalo­san hat napot kell dolgozni hetente, de a gyakorlat merőben más. Volt olyan hónap, hogy egyetlen napot sem pihentem. A munká­nak menni kell, különben nincs prémium, kevesebb a pénz. Hajtja a beosztott ön­magát, de hajtja á főnöke is. Bár jómagam nem pa­naszkodom. nekünk jó ve­zetőink voltak, a csapatunk is kipróbált szakikból állt. Amikor a dolgozó elköte­lezi magát, alá kel írnia egy kiküldetési megállapodást. Ennek 7 d pontja kimond­ja: „A kiküldetés ideje alatt a dolgozót a kinti el­ső számú vezetője (vagy a fővállalkozó első számú vezetője) indoklás nélkül a jelen megállapodás lejár­ta előtt is azonnali hatály­lyal és véglegesen haza­rendelheti.” Noá, ez a mon­dat úgyszólván mindenha­tóvá, istenné emeli a fő­nököt Tengizben, aki em­berek sorsa felett dönt. Ha valaki, szájaskodik, nem vál­lalja a hét végi műszakot, avagy betegeskedni me­részel, akkor nagy valószí­nűséggel hazarendeltetik. Sokan vannak ilyenek, s ez is hozzájárul a szembe­szökően nagy fluktuáció­hoz. — Magam ÍS csak meg­erősíthetem: a főnök élet és halál ura Tengizben —• így Vancsik János. — Min­denről ő jogosult dönte­ni. Egyet említek: születés-, fagy névnapokon ő hatá­rozza meg, mennyi italt vá­sárolhat soron kívül az ünnepelt. Magyarújváros kívülről olyan, akár a kaszárnya: drótkerítéssel van körbe zárva. A kilépéshez enge­dély szükséges. Az. egyéb­ként összkomfortos konté­nerházakban hárman, né­gyen laknak, az épületek úgyszólván egymásba ér­nek, nagy a zsúfoltság. Ez az összezártság agresszívvé teszi az embereket. Az in­dulatok tüzét csak táp­lálja, hogy hét végén lehet megvásárolói a heti fej­adag alkoholt: tíz üveg sört, vagy öt üveg sört és két üveg bort. Ekkor az­tán sokan berúgnak. Az utánpótlást a táborba be­járó oroszoktól lehet be­szerezni, igaz, nem olcsón. Egv üveg vodka 25. egy üveg konyak 35 rubel. Ám pénz van... — Ahogy én tudom, tu­catnál többen meghaltak az elmúlt ' években — közli a veit tengizes. — Vízbe fulladtak, karamboloztak, szívinfarktusban hunytak el. Egy csupaszra vetkőzte- tett nőt a tábortól öt kilo­méterre találtak meg, meg­fagyva. Egy másikat a sa­ját szobájában késszúrá­sokkal öltek meg, csak az arany nyaklánca volt raj­ta. Szerelemféltésről sut­togtak. . . Tudja, kevés a nő. és sok a férfi. . . Vancsik János a meg­próbáltatások ellenére sem bánta meg a vállalkozá­sát. Az összespórolt pénzé­ből vett egv Lada 1500-ast, színes televíziót, bútorokat, hűtőgépet és egyéb kellé­keket vásárolt. Itthon tíz év alatt sem jutott volna ennyire. . . — Igen, még egyszer sze­retnék kijutni Nyugat- Európa valamelyik or­szágába, vagy Afrikába. Fiatal vagyok, az egészsé­gem is kitűnő. Egy Mazda személygépkocsi minden vá­gyam. .. Kolaj László ? jk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents