Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-15 / 64. szám

2 NOGRAI) 1990. MÁRCIUS 15 , CSÜTÖRTÖK / Az alkotmányos forradalom útja járható ■\ (Folytatás az 1. oldalról.) Miklós miniszterelnök érté­kelte a kormán}- és a parla-' ment együttműködését. Be­vezetőben elmondta: — Önök most egy közel ötéves periódust zárnak le, mi így együtt — a parla­ment és kormánya — azon­ban csak egy 15 - hónapos szakaszt. Kitért arra: nagyon sokan vannak, akik ügy érzik, ez a parlament és a kormány nem teljesítette azt, amit vártak tőle. Mert nem tel­jesíthetett teljesíthetetlen követeléseket, nem teremtett jólétet és teljes szociális biz-' tonságot, nem számolta • fel négy évtized felgyülemlett feszültségeit, és még sok mindent nem tett, amit az emberek várnak és szeret­nének. De teljesítette a, kor történelmi parancsát, és tel­jesítette, amit vállalt. sőt helyenként annál többet is. 1988 vége felé úgy fogtunk a közös munkához — han­goztatta a miniszterelnök —, hogy egy- modellváltást kell végrehajtanunk, s most a búcsú pillanatában azzal a tudattal állhatunk fel a pad­sorokból, hogy egy békés rendszerváltás alkotmányos, jogi lehetőségeit és garan­ciáit teremtettük meg. Ez példátlan feladat volt, és úgy érzem, megfeleltünk ne­ki. Csak úgy sikerülhetett mindez, hogy a feladattal együtt magunk is megvál­toztunk — mondotta. Alapvetően megváltozott a kormán}- és a parlament po­litikai természete is. Az ál­lampárt és a pártállam le­bontása nyomán, a kormány, a nemzet kormányának dek­larálta magát, amely kizá­rólag a parlamentnek tar­tozik felelősséggel. A koráb­bi egv párt felbomlásával pedig a parlamentben meg­szűnt e párt többségi kép­viselete. Ezzel létrejött a fel­tétele annak, hogy mind a parlament, mind a kormány felszabaduljon a pártérdek kötelező képviselete alól, és pártok felett álló, nemzeti érdekeket képviseljen. A parlament, a kormány, a pártok és a társadalmi mozgalmak együttműködése tette lehetővé, hogy Magyar- országon egy csendes, de va­lóságos foradalom menjen végbe. Kifejtette: mi nem véres harcokban vívtuk ki a magyar függetlenséget, ha­nem alkotmányos úton fo­gadtattuk el azt a Szovjet­unióval, a környező népek­kel és egész Európával. Mi ném véres harcokban bon­tottuk le a pártállamot. Sok­kal nehezebb feladatra vák lalkoztunk: megszüntettük a diktatúrát, és megteremtet­tük a demokrácia alkotmá­nyos rendjét. Alkotmány- jogi úton — népi támogatást és egyetértést élvezvé — épí­tettük ki a demokrácia in­tézményrendszerét. A továbbiakban megálla­pította: a parlament és . a kormány korrekt volt a köl­csönös együttműködésben, alázatos a nemzet szolgála­tában. megértő és befogadó a politikai küzdőtérre lépő pártok irányában. Együtt há­rították el a fenyegető krí­zishelyzeteket. Együtt vál­lalták a felelősséget és nem saját karrierjükért, hanem a haza, a nép érdekeiért. Közösen tette, amit tett, és ezért egymástól nem varha­tó köszönet. Ennek ellenére kiemelte: — Minden .bizony­nyal önök is csatlakoznak ahhoz, ha most a kormány és a magam nevében köszö-- netet mondok Fodor István­nak, a Ház megbízott elnö­kének tevékenységéért. Ö ugyanis abban a szakasz­ban vette át tisztségét, ami­kor a parlament sokak vé­leménye szerint éppen túlju­tott a. zeniten, megalkotta a sarkalatos törvényeket; és megteremtette a lehetőséget a köztársaság kikiáltására. A továbbiakban szólt ar­ról az örökségről, amelyet a parlament és a kormán}- ma­ga után hagy. Egv dolgot mindenképpen bizonyítottak — s erre az egész világ fel­figyelt: Az ■ alkotmányos forradalom útja Magyaror­szágon járható. — Szeretném önökkel ég.vütt hinni: épülő új há­zunkban mindenki hazám A képviselők utolsó útja a T. Házból. talál. Vezetői nem lesznek olyan háziurak, akik . kila­koltatják á lakók egv részét csak azért, mert a régi ház­mán elfogadták a régi házi­rendet. Szeretném hinni: nem fortélvos félelem fog bennünket igazgatni,, hanem jogrend, törvények és va­lódi demokrácia. S akkor le­iekben is hazatalálhat , és megbékélhet minden magyár — hangoztatta. Végezetül a- nagy tetteket végrehajtó parlament utol­só üléséről felhívta a mai magyarokat: akarjanak töb­bek lenni korábbi és mai önmaguknál: hogy ne csak megőrizni, de gazdagítani is tudják, e házát. A miniszterelnök beszédét követően Fodor István mon­dott elnöki zárszót, értékel­ve az elmúlt csaknem öt esztendő parlamenti tevé­kenységét. — 1989. október 23-a. a Magvar Köztársaság kikiál­tása után már csak egy kém dés volt hátra, felismeri-e a ház. hogy mi a következő helves lépés.-Felismertei En­nek következménye, hogy március 25-én Magyarorszá­gon országgyűlési képviselő­választások lesznek. Az, ötesztendős munka­programot ezzel lezárván az Országgyűlés ünnepi ülésen emlékezett meg az 1848-as, forradalom évfordulójáról. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök ünnepi beszédében többek között hangsúlyozta: — Történelmet élünk és történelemre emlékezünk. Március 15-ét igazi nemzeti ünnepként ülhetjük meg. amikoi*a magyarság a prog­resszió élvonalába lendülve megújulóban van, és úttörő szerepet játszik Közép-Euró- pa politikai arculatának megváltoztatásában, a de­mokratizálódás jegyében. A továbbiakban részlete­sen elemezte azokat a törté­nelmi folyamatokat, amelyek a forradalom kirobbanásához vezettek, majd a szabadság- harc máig ható mondaniva­lóját hangsúlyozta. — Nemzetünk sokszáza- dos . kitörési kísérleteinek tapasztalatai arra intenek: minden téglára és tartóosz­lopra szüksége van az olyan nemzeti hajléknak, amely otthona lehet e száz viszály tépte országnak és a benne élőknek. ..Ha ma mi vagyunk a nemzet miniszterei, holnap mások lehetnek, ez mind­egy, a nemzet ezzel a mi­nisztériummal, vagy má­sokkal kell, hogy megment­se a hazát; de hogy akár ez a minisztérium, akár a má­sik megmenthesse:, a nem­zetnek erőt kell meríteni7’ — idézte Kossuth szavait az. ideiglenes köztársasági el­nök. hozzátéve a sokat idé­zett mondatot: „Csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafiságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyar- országot a pokol kapui sem fogják megdönteni!” A továbbiakban — a csak­nem ötesztendős ciklust záró ülésre utalva — kö­szönetét mondott a képvi­selőknek azért a történelmi jelentőségű munkáért, ame­lyét az átmehet, a békés rendszerváltozás érdekében elvégeztek. A Magyar Köztársaság ki­kiáltásával a változások vússza fordít ha tat lanságát deklaráltuk — jelentette ki a . szónok. Kiemelte a ma­gyar tömegtájékoztatás fe­sági és plenáris, tanácskozá­sokat. A nemzetiség kérdést is érintve kifejtette: — A nagy átalakulás lá­zában sem feledkezhetünk meg arról, hogy nem csak magyarok laknak az ország határain belül, s nem csak e határokon belül laknak ma­gyarok: egyszerre, kell gon­dolkodnunk a 10,5 millió ma, gvar állampolgárra és á 15—16 millió magyarra. Az országokat és a népeket ma határok választják el egy­mástól. Ezeket a határokat háborúk után húzták meg. amelyeknek voltak győztesei és vesztesei. Nekünk tisztel­nünk kell a határokat és az európai status quót, de ha­tárainktól függetlenül fonó­dik össze minden szomszéd­ság sorsa, népeink és for­radalmaink jövője. Ezért kell tisztelni nemcsak a határo­kat. de a nemzetek önren­delkezésének jogát is, min­den nemzetét — szögezte' le. A leköszönő parlament március 15-i ünnepi megem­lékezése a Kossuth téren folytatódott. A Rákóczi-in­duló hangjaira érkezett a térre Szűrös Mátyás. Fogad­ta a díszzászlóalj parancs­nokának jelentését, majd elJ lépett a díszsorfal előtt. Az ideiglenes államfő jelenlété-, vei. katonai tiszteletadással, a Himnusz elhangzása köz­ben ünnepélyesen felvonták az állami zászlót. Ezt követően az állami ve­zetők á Kossuth-szobor előtt sorakoztak fel. Az 1848—49- es polgári forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából koszorút helye­zett él a szobor talapzatán; Szűrös Mátyás a Magyar Köztársaság képviseletében. Fodor István, az Országgyű­lés megbízott elnöke és Hor­váth Lajos alelnök az Or­szággyűlés, Németh Miklós miniszterelnök és Medgvessy Péter miniszterelnök-helyet­tes, valamint Pozsgav Imre- államminiszter a Miniszter­tanács, Eke Károly és Ben­jámin Judit az Országgyűlés független képviselőcsoport­ja. Roszik Gábor és Debre- czeni József a Magyar De­mokrata ’ Fórum parlamenti csoportja. Márton János és Vassné Nyéki Ilona a Ma­gyar Népoárt parlamenti cso­portja. Berecz János és,Fo­dor László a Magyar Szocia­lista Munkáspárt kénviselő- csonortia. Hámori Csaba és Lestár Lászlóné dr.. Varga Mária 'a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja. Lé- kai Gusztáv és Szirtesné dr. Tomsits Erika a parlament', semleges képviselőcsoportja nevében. továbbá Kárpáti Ferenc honvédelmi minisz­ter. Lőrincz. Kálmán altá-' bornagv. a Magvar Honvéd­ség parancsnoka és Borsíts Lász'é altábornagy. vez<h- k 'r.i fanok n Maevar Köz­társaság Honvédsége képvi­seletében. A koszbrúzási ünnepség a Szózat eléneklésével ért vé­get. Az ünnepséget követően Fodor István, az. Országgyű­lés megbízott elnöke a bú­csúzó képviselők és hozzá- lelos munkáját. amellyel tartozóik tiszteletére foga- nvilvánossá tette a . bízott- . dást adott a Parlamentben. Megsemmisítette a kamatadót az alkotmánybíróság Alkotmányellenesnek minősítette és teljes egészé­ben megsemmisítette a kamatadót az alkotmánybí­róság. Döntését rendkívül nagy érdeklődés közepette szerdán délután hirdette ki esztergomi nyilvános ülé­sén. A határozat rendelkező részét dr.^Sólyom László, az alkotmánybíróság elnökhelyettese Ismertette. Az alkotmánybíróság megállapítja — mondotta —, hogy a lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófize­tésről szóló törvény és a végrehajtási rendelet alkot­mányellenes. Ezért ezt a törvényt és módosított mi­nisztertanácsi rendeletet teljes egészében megsemmi­síti. A megsemmisített törvény és a minisztertaná­csi • határozat az alkotmánybírósági döntés a Magyar Közlönyben való közzététele napján veszíti hatályát. Ifjúsági díj a nógrádi kuratóriumnak Nógrádi elismerések Pálinkás Sándorné átveszi az elismerést az államminisz-» tértől. , A Magyar Köztársaság Minisztertanácsa az idén tíz személynek és öt közösség­nek ítélte oda az Ifjúsági díjat, elismerve ezáltal a gyermekekért, a fiatalokért végzett átlagon felüli mun­kát. A kitüntetést tegnap délután, a Parlament dele- gációs termében ünnepélyes keretek között adta át Pozs- gay Imre államminiszter az arra érdemeseknek. Az elismerésben részesült kollektívák között köszöntöt­ték. az Ifjúsági Közösségi Számla Nógrád megyei kura­tóriumát. Tagjai: dr. Kecs- keméthy Gyuláné, a balas­sagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazga­tója, Karakasev Éva tanító­nő, Losonczi Tamás, a me­gyei tanács mis-főosztályá­nak főelőadója. Nagyfalusi Edit. a bátonyterenyei ta­nács általános felügyelője. Szabó Péter, a Salgótarjáni öblösüveggyár Kossuth Lajos Művelődési Házának igazga­tója, Szondái László. a Nóg- rádsipeki Művelődési Kör vezetője. Patkós István, Bu­ják tanácselnöke, Végh Jó­zsef. a rétsági Asztalos Já­nos Művelődési Ház igazga­tója, Pálinkás Sándorné, a Nógrád Megyei Közművelő­dési Központ főmunkatársa és Gáspár Imre, a bátonyte­renyei Ádám Zsigmond Ne­velőotthon nevelője. A lelkes csapat az egye­sületi mozgalom és a falusi fiatalok művelődésének ki­emelkedő támogatásáért kapta az Ifjúsági díjat. (A kuratórium munkájának méltatására visszatérünk.) (Kolaj—Rigó) március 15. alkalmából Szerdán délután, 15 órai kezdettel tartották a megyei tanács dísztermében, a már­cius 15-i ünnepséget. Meg­nyitóbeszédében, Romasz Adolf, a megyei tanács el­nökhelyettese köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd dr. Körmend} József, a me­gyei testület elnöke adott át kitüntetéseket. A „Nógrádért” kitüntetést kapta dr. Dömsödy Péter, a Nógrád Megyei Közegész­ségügyi.. Járványügyi Állo­más igazgató-főorvosa, vala­mint dr. Győri Sándor, a Balassagyarmati Városi Ta­nács nyugállományú tanács­elnöke és Wisinger János, a Diósjenői Szociális Foglal­koztatóintézet igazgatója. A „Nógrád megye sport­jáért” díjat vette át Köven- di József, a Nagybátonyi Bányász Sportegyesület asz­talitenisz-szakosztályának ve­zető edzője, valamint László Imre. az idén 70 éves SBTC alapító tagja és Tóth And­rás, a salgótarjáni Bolyai-Já­nos Gimnázium . testnevelő tanárá. Eddigi munkájáért kelten kaptak belügyminisztériumi dicséretet, és tizenkilencen érdemelték ki munkájuk­kal a Tanács Kiváló Dolgo­zója kitüntetést. Eredményes év, gondokkal (Folytatás az 1. oldalról.) gyártóüzemek létszámcsök­kenésével magyarázható. Erhellet! az exportipari szolgáltatásban nőtt a BMW- cégnél dolgozók száma és to­vábbi új munkalehetőségek is teremtődtek. Hazai kirendeltségeik — a lábatlani kivételével — vesz­teséggel zárták az elmúlt évet. 8,1 milliós mínusz sze­repel számlájukon. Az elnöki beszámolóból kiderült, hogy a tervezett 84 milliós nyereséghez képest látható elmaradás egyik oko­zója az anyagköltség csak­nem 15 százalékos emelke­dése, s a kereskedelempoli­tikai támogatás elvonása volt egyebek mellett. Meg­tudtuk, hogy a szövetkezet létszáma emelkedett, az idei terveik megvalósítása továb­bi. gyarapodást feltételez. A tervet már u megkötött külföldi munkavállalási szer­ződések birtokában állították össze. Az exportárbevétel reményeik, elképzeléseik sze­rint 996 millió forint körüli lesz. majd. emellett a belföl­di árbevétel további csökke­nésével számolnak. Nyereség- tervüket a tavalyi .másfél- szeresére, 100 millióra „húz­ták meg". A számok végül is elvont jellemzői egy-egy cégnek, a szándékok mögöttük el-el- vesznek. A drégelypalánki szövetkezeti vezetői úgy gon­dolják, most dz a legfonto­sabb, hogy ez évben is va­lamennyi dolgozójukat fog­lalkoztatni tudják, s számuk­ra az országos átlagot meg­haladó megélhetést nyújtsák. hlavay

Next

/
Thumbnails
Contents