Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-12 / 36. szám

1990. FEBRUÁR 12.. HÉTFŐ NÓGRÁD - HÉTFŐI MAGAZIN 5 Az egész megyére kiterjedt Átfogó ellenőrzés a fodrászoknál és a kozmetikusoknál A lakossági szolgáltatások egy része már koráb­ban a Kereskedelmi Minisztérium irányítása és fel­ügyelete alá került, közöttük olyan személyi szolgál­tatás is, mint a fodrászat és a kozmetika. Az új irá­nyító gondozásában a szakmában első alkalommal került sor átfogó ellenőrzésre Nógrád megye terüle­tén. Szempontjai között főleg a vendég tájékoztatása, a szolgáltatás árainak felszámítása és feltüntetése, az anyag és ár egységének alkalmazása, higiénia stb. szerepeltek. Szovjet ruhamodellek a nyugati piacon Egy amerikai cég, az Oven-Bresling and Associ­ates szerződést kötött Leila Brun szovjet divattervező iparművésszel. A szerződés értelmében két évre meg­kapta a jogot, hogy exkluzív divatbemutatókat rendezzen külföldön olyan modellek­ből, amelyek Leila Brun tervei alapján készültek. — Leila munkái nem csu­pán modern, sőt avantgárd modellek, hanem kifejezet­ten művészi alkotások, — jelentette ki a cég elnöke, Michael Oven. )— Biztosan felkeltik majd az érdeklő­dést, és népszerűek lesznek mind Nyugat-Európában, mind az Egyesült Államok­ban. Az bennük a legvon­zóbb, hogy a Szovjetunió­ban élő népek hagyományos viseletének alapján készül­tek. Leila Brun Grúziában, Tbilisziben született, tizen­hat éves volt, amikor elő­ször rendezett önálló kiál­lítást. A moszkvai textil­ipari főiskola elvégzése után mint kosztümtervezö, dolgo­Mostanában gyakran hall­juk a csalódottság, kiábrán­dultság hangjait. Csaknem sírva panaszolja a meglett férfi, régi párttag, mennyi­re csalatkozott azokban a tervekben, személyekben, talán még az eszmékben is, melyekben évtizedeken át lelkesen hitt. Tömegek kel- nek-fekszenek ma nap mint nap az országban ezzel a gondolattal: „nem ezt ígér­ték". A kamasz pedig pök­hendien megvonja a vállát, és kineveti szülőjét, tanár­ját, amikor azok „nevelni" próbálják. Mit prédikálnak neki kötelességről, erkölcs­ről, hiszen ma fekete az, ami tegnap fehér volt, és senki nem tudhatja, ugyanezt hol­nap ki-ki hogyan minősíti majd... Minden társadalomban ki­alakulnak közösségi értékek, melyek igen sok területei: a munkát, a közéletet, a kul­túrát, a társas életet befo­lyásuk alá vonják. Ezeket az értékeket a gyermek számá­ra első fokon a család, majd az iskola, a tágabb környe­zet, a tömegkommunikáció, a vallási, filozófiai tanok, az irodalom, a művészeti alko­tások közvetítik. így alakul ki a gyermek részben állan­dó, részben változó saját, egyéni értékrendje. Ez az ér­tékrend befolyásolja majd választásait, viszonyulásait, egész viselkedését. Szükség van tehát érté­kekre. Ha hiányoznak, vagy hitelüket vesztik, az igen Fárasztó az élet, mondják a franciák. Ha megkérdeznék a spanyolokat, az olaszokat, egész Európát - Románia ki­vételével - feltehetően min­den náció találna okot a pa­naszra. A francia fáradtság azonban dokumentált. Egy Marseille-ben megjelenő lap közölte egy ottani professzor kutatási eredményét. Ebből kitűnik, hogy a „fá­radt francia" nem tizenéves, és nem is aggastyán, hanem az esetek többségében 40 év feletti, és a panaszosok zö­ménél valamiféle stresszhatás­ban mutatható ki levertségé­nek oka. A prof. nyomatékkai szól a várható következmé­zott g központi televíziónál, majd az APN hírügynökség­nél. Ruhamodelljeivel vi­szont a szovjet ruházati szakma egészen az utóbbi időkig nem törődött, modell­jeit népviseleti motívumok­ból összehozott kompozíció­nak tekintették.' Az egész Szovjetunióban nem akadt egy divatintézet sem, amely megrázó hatással lehet az egyénre, sőt, alapjaiban „megrázhatja” az egész tár­sadalmat is. Dürkheim múlt századi francia szociológus, az ön- gyilkosságok okait vizsgálva alkotta meg az anómia fo­galmát. Ez a kifejezés ket­tős értelmű; egyik jelentése az igények, a kínálat és a reális szükséglet kielégítési lehetőségeinek ellentmon­dása, a másik pedig az esz­mék és ideálok elbizonyta­lanodását, sorozatos érték- vesztését fedi. A súlyos el­bizonytalanodásokra, mély kiábrándulásokra vezette vissza az öngyilkossági hullá­mok egy részét, az úgyneve­zett anómiás öngyilkosságo­kat, melyek nemcsak az egyén „egyedi” csalódottsá­gából fakadnak, hanem tük­rözik azt a közfelfogást, hogy „minden hiábavaló, nincs egy biztos pont, nincs miért harcolni, nem érdemes él­ni”. Szerencsére a legrosszabb­ra, a szándékos önpusztítás­ra nem mindenki gondol, bár elkeserítően sokan meg­teszik ezt, ilyen vagy más okból. Sokkal nagyobb azok­nak a tábora, akik „csak” bizonytalanokká, kiábrán­dultakká és cinikusokká vál­nak, akiknek lelohad a kez­deményezőkedve, elvész az emberi problémák iránti ér­zékenysége. Különösen ve­szélyezteti ez a „kór” az amúgyis kiforratlan szemé­lyiségű fiatalokat. Értük pe­nyekről: ha nem változtatnak az életmódon, az ezredfordu­lóra akár népbetegséggé is válhat a fáradtság. A tanulmánynak el nem hanyagolható szépséghibája, hogy a tudós kutató recep­tet nem adott sem a meg­előzésre, sem a kigyógyulás­ra. így aztán ki-ki a maga módján kénytelen kezelni az életmódját, fáradozzon bár a Pireneusokban, vagy éppen a nagy magyar alföldön. Mind­azonáltal közreadjuk azt a véleményét, amely — attól függően, hogy ki veszi magára - lehet reménysugár és ér­velést rombadöntő tézis: a nemi élet önmagában nem fáraszt. legalább kísérletként akár csak egyetlen ruhát vagy kosztümöt is előállított vol­na az ő tervei alapján. Az amerikai cég elnöke viszont valóságos „kincses- bányának” nevezte Leila tervrajzait. Kijelentette, hogy érzése szerint jó üzle­tet csinált, amelyből cégé­nek nagy haszna lesz. dig nemcsak a szüleik és ta­náraik, hanem az egész tár­sadalom felelős. Tehát az lenne jó, ha szilárd erkölcsi elveket vallanánk, és hason­ló cselekedeteket mutatnánk nekik. Ha egyfajta bizonyos ér­tékrendszer létezne, akkor az mintegy világítótoronyként vezérelhetne valamennyi­ünket. De éppen az a baj, hogy e kérdésekben oszlanak meg és csapnak össze legin­kább az ellentétes nézetek, így viszont a legfontosabb, amit tehetünk: ne titkolóz­zunk és ne hazudjunk, ne zárjuk el a lehetséges uta­kat, egyik utat sem a fiata­lok (és a felnőttek) előtt — hátha az lesz az igazi. A nagy kavargás után, majd helyükre kerülnek az érté­kek, s előbb-utóbb kirajzoló­dik a jó irány. Ezt kísér­hesse mindenki a saját sze­mével, és választhassa ki ér­tékeit a saját akaratából. Ehhez segít, hogy vannak az emberiségnek évezredes, sta­bil értékei: — sok egyéb mellett — az őszinteség, és a szabadság, az emberiség értéke. Az ellenőrzés a meglepetés erejével hatott a 29 szövet­kezeti, illetve magánkisipa­rosnál, mivel korábban ilyen átfogó fogyasztói érdekvé­delmi vizsgálat nem volt. A felrajzolható kép igen vál­tozó, azon megtalálható a minden igényt kielégítő, il­letve a vendég érdekeit fi­gyelmen kívül hagyó árnya­lat is. Szerencsére az előb­bi színek uralják a mezőnyt. Ami a szövetkezeti üzletek külső képét mutatja, az nem mindenütt rózsás, hiányza­nak a cég- és nyitvatartási időt jelző táblák. A ma­gánkisiparosok már többet adnak magukra, üzletei*, külső és belső rendjére. A Salgótarjáni Szolgáltató Szö­vetkezet számos üzlete fel­újított bútorzattal várja ven­dégeit. Nem így a Balassa­gyarmati Szolgáltató Szövet­kezet és a Salgótarjáni Ru­házati Szövetkezet fodrász-, illetve kozmetikai részlegei. A falak, a bútorok, a mel­lékhelyiségek állapota nél­külözi a felújítást. Nem ép­pen vendégcsalogató a lát­vány. . . A fodrászatok munkaesz­közeit helyenként sajátjuk­kal egészítették ki a dolgo­zók. A kozmetikai üzletek­ben az eszközök egy része „Két fiam van: az egyik 12, a másik 8 éves. Ha va­lamilyen kisebb munkával, feladattal akarom őket meg­bízni, az apjuk mindig le­torkol, hogy nem fiúgyerek­nek való a házimunka, en­gedjem csak őket focizni, biciklizni. Pedig én is gyár­ban dolgozom, s amikor ha­zaérek, bizony jól esne egy kis segítség” — írja egy anyuka. már korszerűtlen, hiányos ahhoz, hogy egész testkoz­metikai szolgáltatást végez­zenek. Textíliákból az üzle­tek többnyire ellátottak, de törülközőből — ha nem is hiánycikk — szűkében van­nak. A szolgáltatások higiéniá­ja helyenként aggasztó ké­pet mutat. Nem mindenütt fertőtlenítik eszközeiket, így borotválnak, vagy törülkö­zőket mosás nélkül szárítva újra használják. Ezek nagy veszélyt rejtenek magukban a vendégre és a dolgozóra nézve egyaránt. Meglepő, hogy a vendégek ezt nem teszik szóvá, természetesnek fogadják el. Az áralkalmazás területén is volt probléma. Az ártáb­lákon az arckozmetika mű­veleteit összesítve tüntették fel. fgy az elmaradt művele­teket is megfizettették a ven­déggel. E mulasztásért nem­csak a dolgozót, hanem az üzemeltetőt és az irányító szervet is felelősség terheli, mert üzleteikben nem szabá­lyozták és nem ellenőrizték megfelelően az árak alkal­mazását. Hiányolható az üzletekből a vállalási szabályzat is. Ez tartalmazná többek között a számlázásra, a minőségi ki­Nemcsak elavult, de na­gyon helytelen nézetet vall a kedves apuka, aki nyilván „jó példával” jár elől, és maga sem zavar sok vizet a ház körül. Ma már, megvál­tozott viszonyaink között a családi élet csak akkor le­het kiegyensúlyozott, ha a közös feladatokból a lehető­ségekhez és adottságokhoz képest mindenki kiveszi a részét. Ehhez azonban feltét­lenül szükséges, hogy átérté­fogás intézésére, a vendég jogaira is vonatkozó előírá­sokat. A próbaszolgáltatásokon keresztül ellenőrzött árfel­számítás 83 százalékban pon­tos volt, de öt esetben a vendégek kárára túlszámo- lás történt. A magánkisipa­rosok árainak többsége egyezett, vagy az érvényesít­hető ártól kevesebbet szá­moltak, csak egy kisiparos volt kivétel. A szabálytalanságok több­ségénél — egy pénzbírság mellett — figyelmeztetése­ket alkalmaztunk, tekintet­tel az általános ellenőrzés első voltára. Reméljük, a szakma dolgozói és irányí­tói az intő példákat tolerál­ják és a hibákat kijavítják. Bízunk benne, megértik azt is, hogy jövőbeni ' vizsgála­taink során, a mulasztásokért szigorúbb felelősségre vonást kezdeményezünk. Ezek megelőzéséhez azon­ban nemcsak az ellenőr, ha­nem a kedves vendég is hoz­zájárulhat. Azt kell tennie, hogy a fizetségért igényes, pontos és higiénés munkát fogadjon el. A vizsgálat igazolta: a fodrász- és kozmetikai szol­gáltatást végző dolgozók dön­tő többsége kiválóan felké­szült feladatának ellátására. Alkalmasságát azonban szín­vonalas munkával, a vendé­gének elégedettségével és új­bóli visszatérésével kell. bi­zonyítania. Ehhez fűződik mind egyéni, mind vendégé­nek az érdeke. Csábi Mihályné felügyelő Nógrád Megyei Tanács VB ár- és piacfelügyeleti osztálya keljük a hagyományos férfi és női szerepeket. Micsoda szemlélet az, amelyik az otthoni feladato­kat kizárólagosan az anyára, vagy leánygyermekekre kí­vánja rátestálni?! A jelen és a jövő megköveteli, hogy nemre való tekintet nélkül, a gyerekeknek értelmes és hasznos feladatai legyenek a családban. Ha a gyerek kis­kortól kezdve azt látja, hogy mindenkinek van állandó te­endője, dolga, nem fog elle­ne lázadozni, természetesnek tartja a segítést, a munká­ban való közös részvételt. A fiúgyerek kezébe nagyon is illik például a cipőkefe (akár az egész család cipői­nek tisztítását vállalhatja), mint ahogyan az ő reszortja lehet naponta kivinni a sze­metét (mondván, hogy ő mi­lyen erős, izmos). A nagyobb fiúgyerek is bizonyára szí­vesen kiporszívózza a la­kást, ha utána megdicsérjük kiváló műszaki érzékét. De talán azt sem fogja rosszné­ven venni, ha megbízzuk a tejszín felverésének „felelős­ségteljes” munkájával. Elvé­gezheti a kisebb bevásárlást, sőt, uram bocsá; nem árt, ha megtanulja, hogyan kell este kimosni a zokniját, al­sónadrágját. A gyereknek idejében meg kell értenie, hogy a saját feladatáért ő a felelős, és senki sem fogja azt helyet­te megcsinálni. Ha már ki­csi korától kezdve segít ott­hon, nem lesz gyámoltalan, nem lesz az életének meg­szervezésére is képtelen fel­nőtt. Másképpen alakul a szülő-gyermek viszony is, és ha felnő a gyerek, akkor is kölcsönösen fogják majd be­csülni egymást. HÁROMLYUKŰ HlD RGMHÄNYBAN Szükségünk van időtálló értékekre Népbetegség a fáradtság? Á fiúgyerek is segíthet

Next

/
Thumbnails
Contents