Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-12 / 36. szám

ft 1990. FEBRUAR 12., HÉTFŐ NÓGRÁD - HÉTFŐI MAGAZIN 3 Hazánk gyógyvizekben Eu­rópa egyik leggazdagabb or­szága, 85 helyen majdnem háromszáz gyógyvízforrást tartanak nyilván. Az orvo­sok szerint, a fürdő olyan mint a gyógyszer: megfelelő adagolásban gyógyít, túl és helytelenül adagolva vi­szont káros. A gyógyvizek­ben különböző anyagok ta­lálhatók oldott állapotban: többek között kálcium, flu­or, magnézium, vas, mész, só és radioktív anyagok. Az eltérő összetétel s a hőfok határozza meg, hogy milyen gyógyhatású a víz. De hogyan „gyógyítanak” a vizek? A vízben oldott anyagok egy része a bőrt izgatja, másrészük bejut a bőr fel­színi rétegeibe, s megváltoz­tatva a bőr kémiai összeté­telét, hatást gyakorol az egész szervezetre. Nagyon fontos a gyógyvizek hőhatá­sa is. A meleg fürdő 39—40 °C hőmérsékletű, amelynek ha­tására a bőr erei — átmene­ti szűkület után — kitágul­nak. A szív gyorsabban kezd dolgozni, hogy -fenn tudja tartani a megnagyob­bodott vérpálya keringését. Ez átmenetileg vérnyomás­emelkedést okoz, mely pél­dául a magas vérnyomásban szenvedőknek kifejezetten káros, ök langyos vízben kezdjenek fürödni, és csak fokozatosan keverjenek hoz­zá forróbbat. Nehogy azt higgyék az alacsony vérnyo- másúak, hogy nekik viszont jó a meleg fürdő. Ha hosz- szabb ideig vannak a meleg vízben, az értágító hatás érvényesül, és bizony ők is rosszul lesznek. Legjobb, ha a fejükre vizes borogatást tesznek. Sokan kedvelik a gőzfür­dőt, mert azt hiszik, hogy itt véglegesen megszabadulhat­nak a felesleges kilóktól. Fiatalok, idősek néha órákig kínozzák magukat, és nem gondolnak arra, hogy ebből baj is lehet. Minden gőz­fürdőben van nedves vagy száraz kamra. A gőzkamrá­ban a levegő víztelítettsége miatt a verejték nem tud elpárologni, s így könnyen elájulhatunk. A hőlégkamra levegője viszont száraz, így bőrünkről a verejték köny- nyen elpárolog. A magas hő­mérséklet ellenére itt ki­sebb a rosszullét veszélye, mint a gőzkamrában. A hő- légkamrában 10—15 perc­nél, a gőzkamrában pedig 5—10 percnél tovább ne le­gyünk. Idős, beteg emberek előzetesen kérjenek tanácsot orvosuktól. A gyógyító) r VIZ A langyos fürdő 35 fokos közömbös víz, nyugtató, pi­hentető. Mindenkinek ajánl­juk, mert a gyógyvíz és a levegő mechanikai és kémiai hatása itt érvényesül a leg­jobban. Ebben eltölthetünk akár egy ólát is. A hideg fürdő 24—28 fokos, mozgásszervi betegség keze­lésére nem alkalmas. A hi­deg víz hatására a bőr el­halványodik, majd kipirul. A hidegvizes ledörzsölés gyógyír az ideges, kimerült, álmatlan embereknek. Az edzett, egészséges em­berek a hideg-meleg vizes zuhanyokat, a váltott fürdő­ket kedvelik. Nekik van igazuk, mert a bőrerek ösz- szehúzódása, majd kitágulá­sa egészséges. Csak minél fiatalabb korban kell el­kezdeni. Az idős emberek az orvosukkal tanácskozzanak arról, hogy ajánlja-e vagy sem ezt az edzési formát? Gyógyfürdőinkben forró (39—40 fokos), közömbös (35 fokos) és hűvös (32—33 fo­kos) vizű medencéket talál­hatunk. Az előzuhany után először a melegebb meden­cébe menjünk. Ne merül­jünk el benne nyakig, ha­nem csak a fájó testrészün­ket áztassuk meg körülbelül 5 percig. Utána a közömbös hőmérsékletű medence kö­vetkezik, vagy a zuhany. Ne ijedjen meg senki, ha a fürdő után esetleg fokozó­dik a fájdalma. Ez az úgy­nevezett „fürdőreakció”, mely csak 3—4 napig tart. Ennek ellenére mondjuk el orvosunknak. A fürdőkúra igazi jótékony hatása rend­szerint nem közvetlenül a kúra befejezésekor, hanem csak néhány héttel vagy hó­nappal később mutatkozik. Ez a jelenség az idegrend­szerre gyakorolt hatással magyarázható. Néhány olyan hasznos ta­nács, amelyről még nem szóltunk: — ne közvetlenül étkezés után menjünk a fürdőbe — könnyen rosszul lehetünk; — fertőző vagy visszata­szító látványú bőrbetegség­ben szenvedők ne látogassák a közös fürdőket; — fürdés előtt használjuk a WC-t; — medencébe lépés előtt zuhanyozzunk; — A hőlégkamrába száraz testtel lépjünk; — hosszú hajú nők és fér­fiak csak fürdősapkában vagy kendőben fürödjenek; —• kénes vagy radioaktív fürdők után ne törülközzünk meg, hanem várjuk, amíg testünkről a víz elpárolog, ugyanis a törülközővel letö­rülhetjük bőrünkről az érté­kes vegyi anyagokat; — ha szomjasak leszünk, tejet, tejterméket, gyümölcs­levet, ásványvizet igyunk, így nemcsak a kiizzadt vi­zet, hanem a sót is pótol­hatjuk. Fürdőkúra ideje alatt tilos az alkohol és a zsíros, fűszeres ételek fo­gyasztása. Dr. K. E. Zaj és méreg kontra telepengedély „Micsoda dolog ez? A Martos Flóra út megkapta a „Tiszta, világos utca” címet, közel van a városközponthoz, de csendes, és nagyon szép hely. Öröm volt ott lakni. Erre most odatelepül egy vegyipari gmk!...” —mond­ják a Martos Flóra út 64. számú ház szomszéd lakói. Panaszolják a zajt, és a foszforsavat, amivel a gmk dolgozik, és ami — állítólag — mérgező. Január 23-án, 9 órára, a Salgótarjáni Városi Tanács előadója összehívta a gmk- telepengedély ügyében érin­tetteket. Akik jelen voltak: Vincze Sándorné, a vt. fő­munkatársa, Tóth Istvánné (Köjál), Illés János (tűz­oltóság), Borbás Csaba (víz­mű), Garamszegi Tibor (munkavédelmi felügyelő­ség), Földi György, a gmk vezetője, Ozsvárt József, az egyik szomszéd (a másik írásban küldte el az észre­vételeit). Kevés olyan madár akad, amely annyira népszerű len­ne nálunk, mint a pingvin. Függőleges testtartása, járá­sa, fekete-fehér színezete (amely annyira emlékeztet a frakkviseletre) — mint em­berhez való hasonlóság — kedvelt témája a karikatu­ristáknak is. A pingvinek halakkal, tin­tahalakkal és tengeri rákok­kal táplálkoznak, amelyek­re víz alá bukva vadásznak, s eközben 20 méterre, sőt annál mélyebbre is merül­nek. Nem a vízen, hanem a vízben úsznak, mégpedig annyira bele kell merülniük, hogy szárnyaik — melyek­kel testüket eíőrehajtják — egész felületével evezhesse­nek. A pingvinek, mint telepe­Nézzük a hozzászólásokat! Vincze Sándorné: — A szakhatóságok véleményét figyelembe véve úgy döntöt­tem, hogy a telepengedélyt kiadom. Utólag már engem is megkeresett az egyik szomszéd, de a helyszíni szemle jegyzőkönyvét mind­annyian aláírták. Illés János: — Az elekt­romos berendezések felül­vizsgálatát elvégeztük. A tűzvédelem minden további nélkül hozzájárult a telep- engedély kiadásához, mivel tűzveszélyes anyagokkal nem dolgoznak. Borbás Csaba: — Azt ki­kötötték, hogy a szennyvi­zet csak a közcsatornába en­gedhetik, az esőcsatornába nem. Kis mennyiségű mosó­szerszennyezésről van szó, ennyi á lakosság által is be­kerül. Tóth Istvánné: — A köz­egészségügyi feltételek biz­tosítottak. A későbbiekben sen fészkelő madarak, pár­jukat, szomszédaikat „sze­mélyesen” ismerik. Ebben segítségükre szolgálnak ki­sebb színezeti különbségek, éspedig a fejen, amelyek úszás közben is láthatók. A pingvinek számos faja közül külön érdekességet je­lent a királypingvin. Fekete fejének narancssárga pofa­foltját a mell felső részének sárga mezejével csak egy keskeny, sárga csík köti össze. Nagysága 96 centi, sú­lya 17 kilogramm. Az 50. és a 60. déli szélességi fokok között fekvő szigeteken költ, ahol az élet nem olyan ke­mény mint nagyobb testű rokona hazájában. Három­évente csak kétszer költe­nek, mert a nász és a fió­kák önállósulása között, több rendszeres ellenőrzést vég­zünk. (Arra a kérdésre, hogy a foszforsav mérgező-e, ezt a választ kaptam: attól függ. hogy milyen mennyiségben használják fel és mit csinál­nak vele...) Földi György: —A KERMI- vizsgáíatot megcsináltuk. A foszforsavat ultraporral ke­verjük, ami keletkezik, be­kerül egy kis tálkába. Egy gramm se megy mellé, eb­ből nem kerül se a csator­nába, se a szemétbe, nincs hulladékunk. Zaj nem lesz, egy fúrógép forog, nincs hangos gépünk. Az anyagok a munka során bőrrel érint­keznek, mi se vagyunk ön­magunk ellenségei. Ügy tűnik, minden rend­ben van. A szomszédok mégsem nyugodtak meg. A gmk már üzemel, az enge­délyt megkapták. A lakók joga: fellebbezhetnek. —dudellai— mint egy esztendő telik fel. Fiókáikat hosszú ideig — tíz hónapig — etetik. Csak a pihenő szünet és a vedlés után kezdhetnek az öregek az új költéshez. Képünkön: Királypingvin- pár. Királypingvinek Az áruért menni kell „Nem szeretem azt mondani: nincs” „Lőrincz néni, vegyesen adtam a tojást, van benne kisebb és nagyobb.” „Így igazságos. Tudom én azt, hogy a kisebbeket is el kell adni.” A párbeszéd Szé- csényben, a Dózsa György úti vegyesboltban, az üzlet­vezető Ferencz István és a vevő között zajlott le. A párbeszédet hallgatva arra gondoltam, ha a vevő ott­hon veszi észre, hogy a to­jások között kisebb is van, biz­tos, hogy szidja az eladót. így viszont tudomásul veszi a mindennapok realitását. A bizalma nem rendül meg a bolt vezetője iránt. Ferencz István jó keres­kedő hírében áll Szécsény- ben. Amikor három évvel ezelőtt átvette a boltot, az évi forgalom 4 millió forint volt. Tavaly 12 millió. Ko­rábbi munkahelyén is öt­szörösére „futtatta” fel a forgalmat. — Mi kell ahhoz, hogy valaki jó eladó legyen? — Tisztelni a vevőt. A pultnak ezen az oldalán a jó eladó kevés. Több kell. Kereskedőnek kell lenni. — Ki a jó kereskedő? — A vevő tiszteletén kívül a szakma szeretete, ismere­te. Nem szeretem azt mon­dani, hogy nincs. A sok „nem tudok adni” elidege­níti a vevőt. Az embernek sokat kell menni, hogy be­szerezze az árut. — És ha nem sikerül? — Ha nincs kakaópor, ajánlom helyette a Bedekót. Ha az sincs a pulton, akkor javaslom a Nesquik-ot. A vevőnek valamit kínálni kell. — Gondolom, hogy ma­gának is érdeke a nagyobb forgalom? — Bármilyen furcsának is tűnik, a fizetésben egészen 1989-ig nem voltunk érde­keltté téve, hogy nagyobb legyen a forgalom. Mindazok mellé, amit Fe­rencz István elmondott, a jó kereskedőről, egy dolog még hozzátartozik, s valószínű, hogy ő ezt szerénységből hallgatta el. A- tehetség. Harminchárom éve áll. a pult mögött, a szakma, a mesterség fortélyait édesap­jától leste el. Ha úgy tet­szik: örökölte. Nem véletlen, hogy leánya Beatrix is ezt a pályát választotta. Sz. F. Fotó: Szenográdi Tamás Takarékosság: idővel, anyaggal, energiával! Napjainkban aztán igazán érvényes a szólásmondás: sok kicsi sokra megy. A fő­zésnél ez azt jelenti, hogy ésszerűen használjuk fel az anyagokat, jól osszuk be a munkafolyamatokat, ne pa­zaroljuk az energiát, azaz ne engedjünk semmit kárba veszni. Mivel az idő is pénz, igyekezzünk a lehetőség sze­rint minél kevesebb időt tölteni a konyhában, hogy több maradjon a pihenésre, a családra, a gyerekekre. Ehhez azonban jól kell el­végezni az otthoni munkát. Kezdjük a bevásárlással. A konyhában tartsunk ke­Az önjáró robotok jövője A robotok olyan műszaki szerkezetek, amelyek repro­dukálják az ember néhány mozgási funkcióját, ezekkel munkát végeznek, és ame­lyekben energia és informá­ciók felvételére, átalakítására és felhasználására szolgáló mechanizmusok és rendsze­rek vannak. Két fontos szem­pont a robotoknál az önjá- rósáq és az irányíthatóság. Az önjáróság legegyszerűbb esete az, amikor a robot egy táyvezérlésű kocsira van sze­relve, amely előre és hátra haladhat, valamint jobbra és balra fordulhat. Ha terepjáró képességre is szükség van, lánctalpas futóműre helyezik a robotot (a lánctalpas futómű nyomása a felületegységen kb. hétszer, nyolcszor kisebb, mint a keréké). Külön kate­góriát képeznek a lépegető robotok, amelyek az ember alsó végtagjának vagy a négy­lábú állatok végtagjainak a mozgási funkcióit utánozzák. A kísérletek tanúsága sze­rint a lépegető haladási mód­nál az energiafogyasztás lé­nyegesen kisebb, mint a ke­rekes vagy lánctalpas futó­művek esetében. A helyvál­toztatás elvégezhető méq ug­ró mechanizmusokkal is, de erre csak kivételesen lehet szükség. zünk ügyében egy jegyzet­tömböt és egy ceruzát, hogy azonnal felírjuk, ha valami fogytán van. A vásárolt húst, mindjárt osszuk be: aszerint csomagoljuk, hogy mire szánjuk. Így tegyük a mélyhűtőbe, és mindig azt a csomagot vegyük ki, ame­lyikre éppen szükség van. Megkönnyíti a vásárlást, ha legalább egy hétre előre megtervezzük az étrendet. Így már idejében megve- hetjük a hozzávalókat, és úgy főzhetünk, hogy a kö­vetkező ételt mindig csak kiegészítjük, mással kombi­náljuk. A jól meggondolt — nem ötletszerű — előre felírt lis­ta alapján végzett vásárlás­sal időt és pénzt takarítha­tunk meg, mert nem ve­szünk feleslegesen semmit, és nem is feledkezünk meg semmiről, amiért ismét el kellene menni az üzletbe, tehát időt tölteni. Időt, energiát takarítha­tunk meg a helyes előkészí­téssel is. A száraz hüvelye­seket áztassuk be előző es­te. A zöldséget, gyümölcsöt, húst nem szabad vízben áz­tatni, mert a víz kioldja az ásványi anyagokat és a vi­taminokat. A sütés-főzés előtt min­dent készítsünk elő, amire szükségünk lesz, a burgo­nyát, hagymát, zöldséget; a rizst mossuk meg, a húst szeleteljük fel, vagy darál­juk meg. A gázt vagy villanyt csak akkor kapcsoljuk be a tűz­helyen, ha a főznivalót már odakészítettük. Az ételeket mindig lefedve főzzük és ügyeljünk arra, hogy ki ne fusson a levük, mert ezzel az étel java kárba vész. Gondoskodjunk lángelosztó fémlapról, hogy a lassan fö­vő ételeket a kifutás veszé­lye nélkül tudjuk elkészíte­ni. Az étel mennyiségének megfelelő nagyságú edényt használjunk! A túl nagy edényben főzött kevés étel felesleges tüzelőpocsékolás, ha viszont a kis edény na­gyon tele van, nehéz kever­ni, tehát könnyen odaég vagy kifut. Ha gázon főzünk, tudni kell, hogy a legna­gyobb hő a lángok csúcsá­nál van, tehát ne érjen túl a láng a rátett edény alján, mert akkor inkább a leve­gőt melegítjük. A villanyfő­zőlapon az edény alja akko­ra legyen, mint a főzőlap, így a hő nem vész kárba. A család étvágyát sokszor nem lehet kiszámítani, így aztán előfordul, hogy vala­melyik ételből marad. Mit tegyünk vele? A jó házi­asszonynál semmi sem vész kárba. Először is tegyük a maradékot kis lábasba és rakjuk a hűtőszekrénybe. A mennyiségtől függően jól felhasználhatjuk például így: A párolt rizst levesbetét­nek, töltelékbe. A pörköltfélék húsát meg­darálva, összevágva pala­csintába, pizzába, de rakott kelkáposzta is készülhet be­lőle. .* A főtt leveszöldséget ri- zottóba, salátába vagy zöld- ségkrokettnek használhatjuk. A tejberizst tojással gyü­mölcsrizsnek kínálhatjuk. A megmaradt főtt húst tölteléknek, főzelékre feltét­nek, csak erőteljesebben íze­sítsük, mint a nyers húst. Maradék sültből kitűnő töltelék lesz ledarálva, vagy apróra vágva, burgonyába, gombába, paradicsomba, de hússalátának is kiváló. A megmaradt száraz zsem­lét, kiflit morzsá.nak vagy töltelékbe használjuk, de pi­rítva levesbetétnek is jó. A maradék tehéntúróból jól megfűszerezve finom kö­rözött lesz. A szalonnabőrkét sose dobjuk ki: a legtöbb ételt „megbolondítja”, legyen az káposzta, bableves, karalá­béleves, paprikáskrumpli stb. A maradék, megunt teper­tőből készítsünk fűszeres pástétomot. A füstölt hús, csülök le­vét hűtsük le, a tetején megdermedt zsírt szedjük le, fél vöröshagymával süs­sük ki. A zsírt hagyma nélküli rántásokhoz jól felhasznál­hatjuk. A takarékos, találékony háziasszony magától is rájön sok fortélyra az évek fo­lyamán, de rá is kényszerül, mert az élet egyre drágább. Ne becsüljük le ezeket az apró ötleteket, mert velük időt energiát és forintot ta­karítunk meg, s mi több: a konyhánk is jóval változa­tosabb lehet. B. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents