Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-12 / 36. szám

2 J NO(JRAI) 1990. FEBRUAR 12., HÉTFŐ f A Ü ) Ü i Lejáratják a Mongol Demokratikus Szövetséget? agrárszövetség Az Agrárszövetség, mely nem párt, felelősséget vállal a földért, a faluért, a fiatalokért. Szövetség a vidékért, a haza jövőjéért. agrárszövetség Az Agrárszövetség választási programja Feszült helyzet alakult ki az ország közéletében veze­tő szerepet játszó Mongol Népi Forradalmi Párt és a Mongol Demokratikus Szö­vetség nevű, nem hivatalos szervezet között. E feszült­ség tükröződik az Unen cí­mű hivatalos kormánylap által közölt olvasói levelek egymástól gyökeresen elté­rő állásfoglalásaiban is. A lap szombati számában közölt levelek egy része a (Folytatás az 1. oldalról) feladatokat, úgy, hogy a jövedelmezőségünk folya­matosan növekszik, miköz­ben az ipari árak és az ál­mi elvonások ugyancsak a andóan és jelentősen nő­nek. Az elmúlt évben két és fél havi bérnek megfelelő jutalmat fizettünk ki. A fi­zikai dolgozók között sokan vannak olyanok, akiknek bruttó jövedelme meghalad­ja a 200 ezer forintot. Az átlag 116 ezer forint. — Sikereikben milyen sze­repe volt az anyagi érde­keltségnek, s milyen újabb elképzeléseik vannak? — Az 1980-as években a tulajdonosi érzés növelése, a termelőszövetkezetekhez való kötődés alapvetően a bérben jelentkezett. Érde­keltségi rendszerünket még Kazáron dolgoztam ki a kol­lektívával, és itt is adaptál­tuk a helyi sajátosságokra építve. A teljesítménnyel arányos elismerésre épül. Emeilett díjazzuk a termelő- szövetkezetben eltöltött időt is. Ami a jövőbeni érdekelt­séget illetve az új formákat illeti, a következőket mond­hatom: a dolgozók egyrészt félnek az ezzel járó bizony­talanságtól, másrészt sokak számára kényelmes a mai helyzet, mert az elnöknek, a vezetésnek kell gondoskod­ni a folyamatos és lehetőleg demokratikus szövetséget „utópista szervezetnek” tart­ja és sürgeti hatalmi eszkö­zökkel való feloszlatását. Az ezzel ellentétes olvasói vé­lemények szerint a Mongol Demokratikus Szövetség kép­viseli igazán a dolgozók ér­dekeit. A Mongol Demokratikus Szövetség vezetősége szom­baton Ulánbátorban felhí­vásokat tett közzé. Ezek figyelmeztetnek, hogy a szer­a jó életfeltételekről. Az új vállalkozási formák beve­zetésénél nem lehet ajtóstól rontani a házba. Nagyon kö­rültekintően szükséges meg­teremteni a fogadókészséget, olyan elszámolási rendszert kell kialakítanunk, amely egymásra épül, elkülöníthe­tő, s kizárja a manipuláció lehetőségét. — Folytassuk a divatos témák közé tartozó földtu­lajdon-visszaadással, a nagyüzemek feldarabolási törekvésével, azzal, hogy a régi-új tulajdonosnak nem kötelező megművelni a föl­det. .. Mi ezekről a véle­ménye? — Nálunk közel sincs any- nyira az érdeklődés homlok­terében a földosztás, a tsz feldarabolása, mint, ahogy azt a sajtó és más tömeg­kommunikációs eszközök szuggerálják a parasztságba. A föld ezen a területen so- l}a sem volt kizárólagos megélhetési forrás. Kevés emberben él olyan illúzió, hogy igen rövid időn belül meggazdagodik, ha „önálló gazdaként” él és dolgozik. A felelőtlenül „felpörgetett” propaganda viszont megza­varja a korrekten dolgozó embereket. Hogy ki fizeti meg az átalakulással járó je­lentős többletkiadásokat, ezt eddig még senxi sem mond­ta meg. Régi sérelmeket fel­újítani, sebeket feltépni, vezet „politikai veszélybe” került, mert hivatalos hely­ről „sztálinista módszerek­kel törekednek lejáratásá­ra”. A felhívás azzal vá­dolja a hivatalos szerveket, hogy mindent megtesznek a szövetség megsemmisítésé­ért, s azért, hogy megaka­dályozlak a Mongol Demok­ratikus Szövetség jövő hét­re tervezett alakuló kong­resszusának megtartását. enyhén szólva ielelőtlm'-ég. Mostanában, akik belülről egyáltalán nem ismerik a termelőszövetkezeteket, hal­latlanul feledékenyek, sem­mi sem drága nekik. Elfe­ledkeznek arról is, hogy a háztáji csak a nagyüzem se­gítségével alakult ki, mert így éri meg a dolgozóknak. Egyébként a józan paraszti gondolkodást jelzi, hogy ed­dig még senki sem jelent­kezett nálunk földért. — Végül hadd kérdezzem meg, milyen a közérzete eb­ben a politikai zűrzavarban, a hatalomért való tobzódás­ban? — Alapvetően jó, mert el­bizakodottság nélkül mond­hatom : viszonylag sikeres időszak áll mögöttünk, be­leértve a sok gond és ne­hézség leküzdését is. Ki­egyensúlyozott vagyok, jól érzem magam munkatársaim között, szívesen találkozunk egymással. Viszont rendkívül zavarnak a nem kellően vé­giggondolt, végső célt nem ismerő, a következmények­kel nem számoló, fékeveszett, már-már irányíthatatlan, ki­zárólag önös politikai tőkét kovácsoló emberek sokasá­gának felelőtlen nyilatkoza­tai. — Köszönöm, hogy elfogad­ta a meghívásunkat. sókkal, hogy a Hazafias Nép­front Nógrád Megyei Bizottsá­ga a cigány szakszervezetek működtetésére 1989-ben utol­jára összesen harmincötezer forintot kapott állami költ­ségvetésből. Az igazsághoz tartozik, hogy Csik a fent említett összegből kér és ka­pott hatezer forintot az ál­tala és társai által létreho­zott Honismereti és Cigány­ságkutató Egyesület kiadá­saira. Ennél az összegnél azonban a HNF jóval töb­bet szánt és költött cigány- klubok, kulturális szemlék, találkozók, összejövetelek szervezésére. Az elszámolás nyilvánosan meg is történt. Egyesületünket is megke­reste több ideológiai párt, hogy a cigányságot szervez­zük tagjaik sorába, de mi ezt nem vállaltuk. Minden embernek szuverén joga el­dönteni, milyen ideológiát vall a magáénak. Ügy lát­szik, nemcsak rézgyűrűkkel, lelkekkel is lehet gagyizni. Követeljük a NÓGRÁD- ban közzétett vádak és sér­tő kifejezések nyilvános visszavonását, különösen a bábuként használt „cigány­katonák” kifejezésért a be­csületes cigányemberek meg­követését! Nógrád Megyei Cigányok Érdekképviseleti Egyesülete nevében: Csonka Tibor egyesületi elnök Az Agrárszövetség a teljes és gyökeres politikai és gaz­dasági rendszerváltozás híve. Az Agrárszövetség arra tö­rekszik, hogy ez a rendszer- váltás békésen, szélsőséges indulatok elszabadulása nél­kül, a nemzet érdekét szem előtt tartva menjen végbe. Az Agrárszövetség egyaránt fontosnak tartja a múlt tel­jes feltárását, az elkövetett igazságtalanságokért való elégtétel adását, de azt is, hogy ez ne járjon a már gyógyuló sebek erőszakos fel­szaggatásával, újabb igazság­talanságokkal. A nemzet, az ország jövője legyen a mér­ce a múlt és a jelen gondjai­val való szembesülésekor. Arra kell törekednünk, hogy egyszer és mindenkorra el­vágjuk a sérelmek és meg­torlások történelmünkbe nyú­ló láncolatát. Az Agrárszövetség az ftj Országgyűlésben is —, mint eddigi tevékenység: ben — a vidéken élők, a mezőgaz­daságban dolgozik érdekeit fogja képviselni. Ezen túl, kezdeményezőként lép fel a törvényhozásban az alábbi programpontjai érvényesítése érdekében. _ — Az Agrárszövetség kép­viselői követelni fogják a mezőgazdaság; a paraszti munka becsületének és anya­gi megbecsülésének helyreál­lítását. Az ország stabilitásá­nak, a békés átmenetnek, a gazdasági, válságból való ki­lábalásának alapvető felté­tele a megfelelő élelmiszer- ellátás és a kifizetődő élelmi­szerexport. Az Agrárszövet­ség követelni fogja a me­zőgazdasági termelés jöve­delmezőségének a kormány által megígért három évnél is rövidebb időn belül való helyreállítását. Követelni fogja olyan fel­tételek biztosítását, amely megszünteti a paraszti jöve­delmek jelenlegi kirívó el­maradását a társid:ilo-n i-iás rétegeitől, hogy a paraszti munka biztos megélhetést, társadalmi megbecsülést ad­jon ma, és a jövő nemzedé­kének is. — Az Agrárszövetség kez­deményezi és támogatni fog­ja a mezőgazdasági terme­lés szervezeti megújulását. Azt kívánjuk, hogy a pa­rasztság legyen hazánkban a legszélesebb és a legsikere­sebb vállalkozói réteg. Ez nem jelenti és nem is je­lenti a hatékonyan műkö­dő nagyüzemek erőszakos vagy akár csak erőltetett fel­számolását, annál is kevés­bé, mert ezek már bosszú ideje a vállalkozások, az ön­álló gondoskodás és gazdál­kodás úttörői és iskolái a mezőgazdaságban. Nem je­lenti a / parasztság erre ma még felkészületlen részének a szükséges feltételek nélkül a vállalkozásba, az önálló gazdálkodásba való bele- kényszerítését. Az Agrárszö­vetség vállalja, hogy a vál­lalkozás és a valódi szövet­kezet egymással nem ellenté­tes, hanem egyenrangú ré­sze a gazdaságnak. — Az Agrárszövetség ál­láspontja, hogy az elmúlt negyven év sérelmei miatt a mezőgazdaságban is jóváté­telnek, a parasztság rehabi­litációjának van helye. Ez a jóvátétel elsősorban azokat illeti meg, akik min­den megpróbáltatás és hát­rány ellenére megmaradt,;k a földön, a mezőgazdaság­ban, a falvakban, és akik a legjobban megszenvedték az elmúlt évtizedek parasztelle­nes politikáját. Ez a pa­rasztság volt a teherviselője annak a hamis szociálpoliti­kának, amely az olcsó élel­miszer jelszavával a tönk szélére juttatta a mezőgaz­daságot. Ebből következik, hogy akik ma az ország kenyerét megtermelik — zömében a szövetkezetekben dolgozó parasztok —, nem vállalhat­ják az eltűnő rendszerben okozott jogsértések, igazság­talanságok jóvátételének a terhét. Az elégtételt — er­kölcsileg és anyagilag egy­aránt — a társadalom egé­szétől várhatják a jogosul­tak, amelynek nevében a nemzetet képviselő Or >zág- gyűlésnek kell a jóvátétel módjáról és mérvekéről ha­tározni. Ennek az erkölcsi és anyagi» jóvátételnek olyannak kell lennie, amely úgy or­vosolja a sérelmeket, hogy a jövőben ne kelljen és ne is lehessen visszatérni ezek­re, hogy megteremtse a ter­melők hosszú távú bizton­ságát és bizalmát. — Az Agrárszövetségnek az az álláspontja, hogy a termőföld, a legdrágább nemzeti kincsünk, nem lehet politikai harcok eszköze. A termőföld tulajdonának ren­dezése nem választható el az általános tulajdonreformtól. Ez a szövetkezeti tulajdonra is kiterjedő — a valóságban már megindult — tulajdon­reformnak, a szövetkezeti tu­lajdon osztatlansága meg­szüntetésének a föld tulajdo­nara is ki kell terjednie. Er­ről a közös szövetkezeti tu­lajdonról csak a szövetkeze­ti tagság dönthet. Az Agrárszövetség fon­tosnak tartja, hogy a szövet­kezeti tagok tényleges tulaj­donosokká váljanak, nem­csak eddigi munkájukkal, hanem megfelelő ellenérték fejében jussanak a közös használatban levő föld tulaj­donához. Ez biztosítja, hogy politikailag és jogilag tá­madhatatlan valódi tulajdo­nosok legyenek, hogy ne merüljön fel többé egy új „földosztás” követelése. A föld hasznai szedésére a jövőben is annak legyen elsődleges joga, aki azt tény­legesen műveli. A földhöz való hozzájutásra egyenlő esélyt kell adni mindenki­nek, akinek erre megalapo­zott szándéka és képessége van, tekintet nélkül arra, hogy egyénileg, vagy szövet­kezetbe tömörülve kívánja a földet megművelni. — Az Agrárszövetség kép­viselői következetesen fel fognak lépni a vidéket a má­sodik sorba szorító kormány­zati politika ellen, a vidék felemelésére a választások során tett saját vállalása és mindenki más igényeinek a beváltásáért. A vidék több számunkra, mint a ''alu: egyaránt fontosnak tartjuk a tanyák, a kis- és nagy­községek, a vidéki városok lakói életkörülményeinek gyökeres megváltoztatását, javítását. Az Agrárszövetség alapvető emberi jognak te­kinti és követeli, hogy a legkisebb településen, a leg­távolabbi tanyán élők is méltányos feltételekkel hoz­zájussanak az emberhez mél­tó élet elemi szükségletei ki­elégítéséhez: hogy minden­ki számára elérhető legyen iskola, orvos, gyógyszertár, a közösségi életnek fedelet adó otthon. Az Agrárszövetség képvi­selői kezdeményezni fogják, hogy szűnjön meg az ország­ban megtermelt értékek erő­szakos közp'ontositása és kegyként való újraosztása: a vidék sorsáról az önkor­mányzatok dönthessenek. Alapvetően fejleszteni kell a vidék infrastruktúráját. Az életfeltételek javulásának és a mezőgazdasági termelés fejlődésének szerves rész; a természeti és az emberi kör­nyezet védelme. Az Agrárszövetség támo­gat minden olyan törekvést, amely a környezetvédelmet szolgálja. Az Agrárszövetség támogatja a nemzet kulturá­lis örökségéhez tartozó épí­tészeti emlékek, a népi ha­gyományok megőrzését, ápo­lását. — Az Agrárszövetség fel­karolja a vidéken élő lakos­ság minden rétegét, de kü­lönösen azokat, akik a vi­déki élet ma még természe­tesnek tartott nehézségein túl, egyéb hátrányokkal is terheltek. Legfontosabbnak a fiatalság megtartását, biz­tos jövőjét tekinti a szövet­ség. Célt, értelmet és öntu­datot kell nyújtani a fia­talságnak, ami a mai felnőtt nemzedékek feladata és fe­lelőssége. Ugyancsak megkülönböz­tetett figyelmet fordít a szö­vetség az idősekre, akik kö­zül a legelesettebbek töme­gével élnek a falvakban, a tanyákon magukra hagyatva. Magáévá teszi a szövetség a nemzetiségek ügyét, hogy hovatartozásuk megtagadá­sa nélkül egyenjogú polgá­rokként vehessenek részt a közéletben, egyenlő esélyek­kel élhessék életüket. Szük­ségesnek tartja, hogy külön gondot fordítsanak a nők, különösen a vidéki életkö­rülmények terhei jelentős részét viselő nők helyzeté­nek javítására, sajátos érde­keik képviseletére. Az Agrárszövetség Nógrád megyei képviselőjelöltjei is e programot támogatják és megválasztásuk esetén leg­jobb tudásuk szerint kíván­nak annak megvalósulásá­ban tevékenyen részt ven­ni. Kérjük segítsék ajánlási szelvényeikkel és szavazata­ikkal jelöltjeinket: a 3. sz. szécsényi körzetben dr. Mik­lós Zoltánt, a litkei mező- gazdasági termelőszövetke­zet elnökét, (címe: 3184 Mi- hálygerge, Rákóczi út 55), a 4. sz. balassagyarmati kör­zetben dr. Rátz Lászlót, a Magvarnándoéi Állami Gaz­daság állatorvosát (címe: 2660 Balassagyarmat, Béri Balog Ádám u. 40.), hogy képviselővé választásuk si­keres legyen. Az Agrárszövetség Nógrád Megyei Választmánya A Nógrád Megyei Cigányok Érdekképviseleti Egyesüle­te tiltakozik Csik Károlynak, az MCSZDP Nógrád Megyei Bizottsága elnökének a NÖGRÁD napilapban kifej­tett véleménye ellen. Csik pártja programnyilatkozatá­nak ürügyén használt sértő kifejezésekkel minden olyan cigányszármazású embert megbántott, aki nem az ő baráti, pártbeli köréhez tar­tozik, s e szavak mélysége­sen bántóak azokra az em­berekre is, akik nemcsak az ital mérésekben, hanem a Szabi Ferenc köszöneté A Hazafias Választási Koa­líció pártoktól független je­löltjeként köszönöm meg az 1. sz. Nógrád megyei vá­lasztókerület, Salgótarján és környéke párton kívüli vá­lasztópolgárainak a bizalom jeleként nevemre kitöltött országgyűlési képviselői ajánlószelvényeket. Külön is hálásan gondolok azokra az aktivistákra, akik segítettek az ajánlószelvé­nyek összegyűjtésében. Értesítem a választópol­gárokat, hogy személyesen, illetve a gyűjtőládában to­vábbra is várom képviselői programommal kapcsolatos kérdéseiket, vagy javaslatai­kat. Ugyancsak kérem és szívesen fogadom meghívá­gyakorlatban is munkálkod­nak a cigányság felemelke­déséért. A Csik Károly által kifejtett program vizsgálni kívánja azt a kérdést is, hogy a Hazafias Népfront gondnoksága milyen anyagi eszközöket használ fel. Olyan gondolatokat ébreszt az ol­vasókban, hogy illetéktelenül kifoszthatják „a cigányokra és szegényekre szánt állami, anyagi támogatás céljára fenntartott pénzes és erköl­csi kasszát”. Az érdekképviseleti egye­sületnevében közlöm az olva­sóikat minden olyan lakó­helyi, kis- és nagyközösségi, családi és baráti összejöve­telre, találkozókra, ahol vá­lasztási programomat ismer­tethetem és az önök szemé­lyes véleményét is meghall­gathatom. Kérem, ismerkedjenek meg egyéni elképzeléseim­mel, a békés átmenet álta­lam elképzelt programjával, valamint a Hazafias Válasz­tási Koalíció által meghirde­tett újjáépítési programmal. Mindezek ismeretében ké­rem bizalmukat és megtisz­telő szavazataikat! Szabó Ferenc, a HVK pártoktól független jelöltje Vendégünk yoIt: Simon István, a ceredi termelőszövetkezet elnöke Venesz Károly A NíHiRAI) sajtószolgálati közleményei Kövesse meg Csik a sértetteket!

Next

/
Thumbnails
Contents