Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-16 / 40. szám
NOGRAD [~ ________________POLITIKAI NAPILAP _____________________________ X LVI., ÉVF.. 40. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1990. FEBRUÁR 16., PÉNTEK ■i SKÜ üzlete az IKEA ual Belsőtéri és kerti bútorok gyártására, szállítására kötött szerződést a Salgótarjáni Kohászati Üzemek a svéd IKEA áruházi lánccal. A nógrádi nagyüzem a gyártási technológiát és a berendezéseket az IKEA-tó! vásárolja. A svéd cég várhatóan ez év tavaszán nyitja meg budapesti áruházát, s a mintegy 100 millió forint értékben előállított székek, asztalok, polcok egy része már ide kerül. A balassagyarmati tanács vb-n flz átadott pártvagyonról is tárgyaltak A Balassagyarmati Városi Tanácsnak ideiglenesen átadott pártingatlanokról pontos leltárt vettek fel, a fenntartásukra szükséges pénzt, valamint az általuk szerzett esetleges bevételeket egy elkülönített számlán vezetik. Az ingatlanokkal kapcsolatban a megyei tanács végrehajtó bizottságának a javaslata, hogy ezek kerüljenek közvetlen városi kezelésbe, használataikat illetően pedig a lehető legnagyobb nyilvánossággal, tanácsülésen döntsön majd, természetesen a kormány döntését követően. Mindezek a megállapítások a Balassagyarmati Városi Tanács tegnapi soros ülésén hangzottak el, amelyen többiek mellett a pártvagyon hasznosításáról is szó volt. Előbb azonban a város idei költségvetéséről folyt vita. A döntés, majd a február 22-i tanácsülésen születik meg, így most számok helyett egy jellemzőnek mondható vélemény az ülésteremből. — Ügy látom, érzem, hogy az 1990. évi költségvetésnél, hogy a legfelsőbb szervek magukat megmentsék, a terhek a helyi tanácsokra háruljanak — vélekedett egy testületi tag. Ehhez kapcsolódva Sára János, a megyei tanácsnak az ülésen részt vevő közgazdasági osztályvezetője megjegyezte: a megyei tanácsok sem értenek egyet az új formával, szabályozással, de kényszerből alkalmazniuk kell azt. A terheket eleve a központi szabályozás teszi a helyi önkormányzatok nyakába, a kérdés így az lehet, a megyei tanácsok ennek viselésében mennyire tudnak segíteni. De térjijnk vissza a pártva- gyonhoz. A testületi tagokat Zentai Csaba tanácselnökhelyettes tájékoztatta az eddigi lépésekről. Megtudhattuk, három ingatlan kezelését vette át ideiglenesen a városi tanács január 1-jétől. így a Rákóczi út központi székházát, Rákóczi út 103. számú házban levő és a Felszabadulás úton álló körzeti párthelyiségeket. A megyei végrehajtó bizottság két alkalommal, tavaly december 29-én és idén január 8-án tárgyalt a hasznosításról, a városból jelzett igényekről. A központi székházra három igénylőt tartanak számon. A 217. Számú ISZI tervezett kétnyelvű szakközépiskolája kollégiumként használná. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat irodaházként bérelné. A harmadik igénylő a megyei bíróság, amelynek elnöke már több ízben is jelezte igényét a városi tanácsnak, megnövekedett feladataira való tekintettel. A Rákóczi út 103. számú házban levő, egy lakásból kialakított volt körzeti párthelyiségre egyelőre a megyei gyógyszertári központ jelentkezett. Ött régi lakossági igényt kielégítendő, közforgalmú gyógyszertárat nyitna. A Felszabadulás úti helyiséget az Ifjúság Üti Általános Iskola kereste, abban könyvtárat és tantermet alakítana ki. Amíg a központi döntés megszületik (ez április 30-ra várható). Addig is célszerűnek látszik (látszott) — hallhattuk a tájékoztatóban — hasznosítani a főtéri székházat. Tekintettel a választásokra, felajánlottak városban működő politikai pártoknak választási irodának. A postánál elérték, hogy valameny- nyi választási iroda kapjon egy-egy önálló városi telefonvonalat. Végül három párt, a Független Kisgazda, a Magyarországi Szociáldemokrata és a Magyar Szocialista Munkáspárt élt a felkínált lehetőséggel, most ők bérelnek irodát a székház(Folytatás a 2. oldalon.) Hársfalvi Imre vette ál a stafálabotot ...Biztonságosan érezhetik magukat... Csütörtökön, a város művelődési otthonának nagytermében tartotta elmúlt évi zárszámadó közgyűlését a pásztói termelőszövetkezet. A küldötteket és a meghívottakat Hársfalvi Imre, elnökhelyettes köszöntötte, majd. dr. Bencze Barna elnök ismertette a 41. zárszámadásra összeállított vezetőségi beszámolót. Milyen körülmények között és mit adott a közös gazdaság, miként emelkedett a dolgozók életkörülménye? Az elmúlt esztendőben újabb jelentősebb elvonások közepette kellett megoldani a termelési, gazdálkodási feladatokat. A banki műveletekhez kapcsolódó költség csaknem 30 százalékkal bővült, 4 millióval több társadalombiztosítási járulékot kellett befizetni, a személyi jövedelemadóztatáshoz kapcsolódóan, több mint 3 millió forintot kellett a gazdaságnak kifizetni. Ilyen körülmények között már a talpon maradás és a nehéz folyamatok átélése is siker, az eredmé- nyep gazdálkodás pedig nyugodtan érdemnek nevezhető. Ennek igazolására a következőket: az erő- és' munkagépek, valamint az ehhez szükséges alkatrészek 30 százalékkal, a műtrágya, a növényvédő szerek, az energiahordozók pedig több mint 30 százalékkal emelkedtek. Ilyen feltételek mellett a nagyüzem 3 százalékkal növelte árutermelését. 13,5 millióval pedig készletét. Ez a teljesítés a legmagasabb a termelőszövetkezet eddigi történetében. A növénytewnesztési ágazatból a tervezettnél több őszi árpát, tavaszi árpát, lent, napraforgót és szemes kukoricát takarítottak be. Az állattenyésztésben növekedett a kibocsátott termékek mennyisége és csökkent az előállításukra fordított költség. Télből. például csaknem 2 és fél millió litert juttattak el a vásárlókhoz. A közös munka eredményeként a mérleg szerinti nyereség csaknem eléri a 2 millió forintot. Emögött a következők húzódnak meg. Az egy főre eső kereset több mint 18 százalékos növelése, a dolgozóknak kifizetett 1 millió 300 ezer forint jutalom, a fizikai dolgozók 3 százalékos részesedése. Figyelembe véve az előbbieket. a közösből származó, egy főre eső jövedelem meghaladja a 93 ezer forintot. A közös kasszából ebéd- térítésre 180 ezer, utazási költségekre mintegy 700 ezer, üdültetésre 238 ezer, sport-kultúrális célokra 225 ezer, rendkívüli és szociális segélyre 123 ezer forintot költöttek. A nyereséget apasztó kedvezőtlen jelenség felsorolása után az előadó azzal zárta a gondolatsort: a jelenlegi zavaros társadalmi és politikai helyzetben a szövetkezet tagsága és alkalmazottai, munkavállalói jogukban biztonságosan érezhetik magukat. Foglalkozott a földtulajdont rendező elvekkel, melynek során továbbra is fontos célnak jelölte meg az 1984. évben végrehajtott egyesülés előnyeinek megtartását, a szövetkezeti egv(Folytatás a 2. oldalon.) TÉL A TÉLBEM ~ MÁTRA ALMÁSON Nem is mehettem volna jobbkor Mátraalmásra. Amikor a városban hull a hó, az csak baj. Abból csak sár lesz, meg latyak. Nem úgy a hegyen! Egy erdei séta sem lehetett volna csendesebb. Bokáig érő hóban sétáltam, eleinte az egyetlen életre utaló jel a saját lábnyomom volt. Azután is csak egy havat seprő bácsi jelentette a lakosságot. Vakított a hó, madarak repültek ide-oda a csupasz ágak között. A politika persze, jelen volt. A művésztelep kapujára ragasztott piakátOK biztattak mindenfélére. A bázis: a bisztró. Itt kedves emberekkel lehet találkozni, akik megjegyzik az idegeneket. Odajönnek, bemutatkoznak. Valahogy elszoktunk ettől, és zavartan nyújtunk kezet. A postás is itt kezdi a munkát. „Na, megjött a sajtó!" Ol- vasni kezdik a NÖGRÁD- ot. Tekintettel jelen lévő képviselőire, megtartják a véleményüket. Fogy a hatos lottó. Beszédtéma a nyugdíj és a Casco. Bár nincs sokkal melegebb, mint odakint, jó itt lenni közöttük. Bárki betéved, már a csoporthoz tartozik, akár ismerős, akár nem. XJrbanizált világunk agyonhasznált kifejezései —, úgy mint: elidegenedés, elmagányosodás — itt haszontalanok. Ha több tízezres városainkban — ahol ezrek vesznek körül minket minden percben — csakugyan egyedül érezzük magunkat, menjünk el egy néhány száz lelkes faluba. Ha ott csak három emberrel találkozunk is, már többen vagyunk! Kerülve az általánosítást, meg kell jegyeznem: akik annyira büszkék városias- ságukra, és hangsúlyosan ejtik ki ezt a jelzőt: „falusi” — tovább is gondolhatnák a gondolatot... — dudellai — Fotó: Bábel A konzerv- és a zöldség-gyümölcs export nehézségei Az élelmiszertermékek szocialista exportjában változatlanul nagy a bizonytalanság. A kivihető áruk mennyisége évről évre kevesebb, főként a szovjet export elmaradása okoz továbbra is gondot a konzerveket, valamint a zöldség- és gyümölcsféléket termelő, illetve exportáló cégeknek. A kivitel szabályozására január 24-én kihirdetett rendelet, az engedélyeztetés új rendszere többnyire elégedetlenséget szült. A konzerviparban továbbra is a nagy készletekkel kénytelenek „együtt élni”. Bizonyos könnyebbséget csupán az jelentett számukra, hogy a Kereskedelmi Minisztérium az első negyedévi szállításokra az elvi engedélyt kiadta. így a gyárak a tavaly gyártott késztermékektől, a termelők és a Hungarofruct a tárolt zöldség-gyümölcs egy részétől talán megszabadulhat. Varga István, a Hungarofruct Konzervipari Kereskedelmi Kft. igazgatóhelyettese elmondotta: tavaly 273 ezer tonna zöldség-, illetve gyümölcsárut exportáltak a szocialista piacra, az idén ennél 65 000—70 000 tonnával kevesebbel számolnak. Az első negyedévre 43 ezer tonnára szóló kiviteli engedély valóban megkönnyebbülést okozott. Ugyanakkor nehezíti munkájukat, hogy a KÉM fölösleges adminisztrációs lépéseket iktatott be: ugyanis most már csaknem minden szállítmányra külön kell engedélyt kérniük. Nagy István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium külkereskedelmi osztályának helyettes vezetője sokkal több nehézséget lát. Az élelmiszerek szocialista exportja ugyan megindult, ám az import igen minimális, így továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy az aktívum növekszik. Véleménye szerint a kiviteli kérelmeknek hozzávetőleg a felére ad engedélyt a társminisztérium. Ez érzékenyen érinti a gyártó vállalatokat. A likviditási lista ismeretében máris több bank jelezte a MÉM illetékes főosztályának: jó néhány élelmiszer-feldolgozó cég fizetésképtelensége miatt fel akarja mondani a hitelszerződést. Ez a konzervgyárak egy részét kedvezőtlen helyzetbe hozhatja: ha ugyanis a pénzintézetek a 30 százalékos kamatra sem adnak hitelt nekik, s nem tudják finanszírozni készleteiket, akkor az érintett élelmiszerüzemek becsukhatják kapuikat. Bumeránghatás ! Nyilvános tanácsülésre csalogatták Salgótarján polgárait a minap. Az invitálás egyetlen szépséghibája csupán az időpont volt: a meghívás 13 órára szólt! Az egyszerű földi halandó ilyenkor még javában dolgozik, vagy épp’ munkába indul. Persze rögzíthette volna az eseményt a városi televízió... Mivel a téma legalább annyira közérdekű volt, mint a tanácsház előtti sztrájkolok okozta riadalom. . . Persze a két ügyben más közös vonást is felfedezhetett az, aki élt a nyilvánosság adta lehetőséggel és beült meghallgatni, megnézni: miként dönt az Ö tanácsa, hogyan képviseli érdekeit az Ö képviselője (tanácstag képében). „A valaki majd csak megunja" - szlogen ugyan nyíltan nem mondatott ki, ám annak gyakorlati megvalósítása jól sikerült. Igaz, a hatás fordított eredményt produkált, mondhatnánk: bumeráng módjára visszaütött! A művelődési, egészség- ügyi, ifjúsági és sportosztály vezetője nem tudta „eladni" határozati javaslatát. Érvei saját indítványának bukását eredményezte. Persze azon is érdemes lenne elgondolkodni egyszer: megfelelő kezekben van-e a jövő nemzedék sorsa. . . ? Hisz’ az, akinek feladata lenne olyan lépésekéit támogat(ott), melyek - némi túlzással - ifjúságellenesek. A máról holnapra éldegélés taktikáját választva eleve lemond az előrelépés szerény lehetőségéről - „kirabolva" a jövőt! Állítólag a köz érdekeit figyelembe véve. .. Hogy melyikét? Azt is jó lenne tudni. .. Hisz’ ma már többhelyútí gyakorlat a helyi önkormány1 zatok működése; nálunk Salgótarjánba erről is csak beszélnek. . . Miközben az adófizetők pénzét továbbra is hagyományos módon osztják el. Krízishelyzetben - csak a holnapban gondolkodva, ; megfeledkezve a holnap- ( utánról. . . Igaz, az ősszel helyhatósági választások lesznek. (9<9)
