Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-15 / 39. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 6.20: Párton választási műsora 1.20: Pártok választási műsora «.»S: Hangszemle *.20: Ez aktuális *.5®: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben. (Elő.) Közérdekű magazint 11.05: „Énekeltem én: Tasnádi Jánosné” 12.30: Pártok vátasztási műsora 12.50: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Parasztkéziratok a katonaéletről. 1002. 14.35: Melis György operett- dalokat énekei 15.00: Szóról szóra. Zenés irodalmi magazin IS.00: Tizenhat óra 1S.15: Neked szól! 17.00: Házfoglaló 17.30: Népdalok 17.55: Ipargazdák 18.05: Láttuk, hallottuk. olvastuk. Müvészet- és művelődéskrltlka 18.3®: Esti magazin 19.15: Pártok választási műsora 19.20: Sportvilág 19.40: A Kaláka együttes felvételeiből 19.50: Tömörkény István: Katona, a kötélen 20.00: ..Mondd. Te kit választanál?” 21.00: Magyar zeneművészele . a nagyvilágban 21.44: Népszerű francia kórusmuzsika 22.00: Hírvilág 22.30: A vatikáni—magyar diplomáciai kapcsolatok! történetéből 23.00: Operaest PETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben 9.05: A francia sanzon ismeretlen arcai 9.45: Tárogatómuzsika 10.05: Hajszálgyökerek 10.20: Operaslágerek 10.50: Peres, poros iratok 11.05: A mi korunkban 11.25: Berki Géza szerzeményeiből 12.10: Muzsikánál nincs jobb barát 13.05: Nosztalgia'hullám 14.00: Lelátó 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. (Élő.) 15.20: Könnyűzenei stúdiónk új felvételeiből 15.50: Az élő népdal 16.00: A Rock Gyermekeinek klubja 17.05: A mi utcánk 17.30; Gordiusz 18.30: Popregiszter 19.05: Telis-tele fondorlat 19.30: A Poptarisznya dalaiból 20.20: ..Kerek istenfája. szép tizenkét ága.. ..” 21.05: Szobotka Tibor novelláiból 21.21: Doctor Clayton felvételei 21.59: A Magyar Rádió Karinthy színpada. Amikor vezérigazgató voltam. Mikes György kabaréja BARTÓK RADIO: 9.15: Ntigy mesterek, világhírű előadóművészek l0.20: A VII. finnugor kongresszus előkészületeiről 10.50: örmény és észt előadóművészek hangversenye, magyar zeneszerzők müveiből 12.05: Weber: Abu Hasszán. Egyfelvonásos opera 13.01: Hallgassuk újra! 14.01: Éneklő ifjúság 14.13: Barokk zene 15.05: Népdalkórusok 15.20: Operarészlelck 16.05: Helsinki biennálé. 1989. 17.21: Mozart-művek. korabeli hangszerekkel. A Régi Zene együttes játszik 18.30; m limba materna. A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről 19.05: Óriások vállán 19.35: Magyar művészek operafelvételeiből 20.33: Üj lemezeinkből 21.50: Mi újság a régi zene világában? 22.27: Napjaink zenéje 23.15: A Noszty fiú esete Tóth Marival MISKOLCI STÜDlO: 5.35: Műsorismertetés, hírek. Időjárás. 6.15: Információk. 6 20: Észak-magyarországi krónika. 6.30: Hírek. lapszemle (Kossuth). 6.45 Közelkép mik- i 'iónnal. 7.30: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Filmlevél. Kiss József jegyzete. Szerk.t ,7'kab Mária. 16.30—18.30: Kereskedelmi. információs, zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV I.: 9.00: Képújság 9.05: A lappantyú. Finn kisfilm (ism.) 9.30: Kietlen város, kietlen utca. Angol balettfilm (ism.) 14.N: A nyugdíjasnak sosincs ideje. NSZK-tévétitm- sorozat. XIII/4. résa: Diplomácia (ism., FP) 18.25: Az angol ház. Angol ismeretterjesztőfilm-sorozat IV/T. rész (ism.) 1».5®: Mozgató. Torna mozgáskorlátozottaknak 11.80: Képújság 16.4®: Képújság It.5®: Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió híradóműsora. Dél- dunántúli hírek, információk, események 17.8®r Vljesti. Hfrek szerbhorvát nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora 17.10: Hármas „csatorna”. Lehetséges a lehetetlen III. rész: Emberi csúcsteljesítmények 17.55: Kozmosz. Amerikai dokumentum- film-sorozat. XII,'2. rész: Egy hang a kozmikus fugában 19.00: Reklám 19.05: Esti mese. Linda mesél A Hold ÚJ ruhája Magyar mesefilm- sorozat 19.15: Lottósorsolás 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Választási műsor — Haza Párt — Magyar Szocialista Munkáspárt 20.15: Rosszkedvűnk tele. Amerikai tévéfilm (ism.) 21.501 Választási műsor — Magyar Liberális Néppárt — Keresztény Nemzeti Unió 22.00; Reklám 22.05: Hazai tükör 23.25: Híradó 3. TV 2.: Endrei Judittal és Déri Jánossal 17.00: Képújság 17,.15: Tv 2. Benne: Reklám. Riportok, Időjárás. Zene 17.45: Mozaik Telefonos játék 18.00: Telésport 18.25: Gyerekeknek! Az elsüllyedt világok. XXVI/6. rész: Az eszkimók szent jelvénye. Francia rajzfilmsorozat (ism.) 18.51: Tv 2. 19.00: A Biltmore órája alatt. Amerikai tévéfilm 20.23; TV 2. 20.30: Fejezetek az I. világháborúból. Amerikád dokumentumfil.m- sorozat. XXVI/14. rész: Komor esztendők Németországban (FF) 20.54: Tv 2. 21.0(1: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne: Nézze meg az ember! 21.3(1 Napzárla 22.15: Kriminális! Krimiparódiák (FF. Ism.) 1. Tökéletes bankrablás. 2. Mennyei ágy 23.00: Nézőpont. Beszélgetés a képzőművészeiről 23.30: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: I. MŰSOR: 9.00: Iskolások műsora 9.20: Tv-sorozat (FF) 10.15: Vetélkedő 11.00: Orvosi tanácsok 11.10: Kék fény (ism.) 13.05: Ludas Matyi. Magyar rajzfilm 14.20: Zenés műsor 15.50: Az emberek és az istenek 16.20: Objektív. Magazin 16.50: A nap percei 17.05: Autósok, motorosok magazinja 17.45: Az állatok világa. Tv-játék befejező része 18.45: A nyilvánosság stúdiója 19.00: Esti mese 19.3»: Híradó 20.00: Miss Diorling. Zenés-szórakoztatő műsor (FF) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Vaklárma. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Háromnegyed 6: Krisztus utolsó megkísérlése. I—II. Színes amerikai film. — Kamara: Utolsó jelenet. Színes, szinkronizált japán film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6. 8: A Sárkány éve. (16) Színes amerikai krimi. — Kamara: Hagyjátok Robinsont! Színes magyar ftlmvigjáték. — Pásztó: A szerelem tengerében. Színes. szinkronizált amerikai film. — Szécsény: John Len- nőn — Imagin. Színes, zenés amerikai dokumentumfilm. — Jobbágyi: Dobd ki anyut a vonatból. Színes, szinkronizált USA filmvigjáték. Soha nem fagyott be a nádas Nem én vagyok i > jobb. a lektorok rosszak Onagy vallomása a Lókosról, a z irodalomról Egv könyv megszülethet véletlenül is, de négy aligha. Főleg nem a Magvetőnél. Onagy Zoltán négyet már „letudott”, hamarosan megjelenik az ötödik könyve is. Meghatározó élményeit Dejtáron szerezte. Számára a Lókos-patak a gyermekkort jelenti, sőt sokkal többet annál. De ez így leírva sutának tűnik, fals hangot kap. Nincs olyan év, hogy Onagy ne indulna a Ma- dách-pályázaton, s nincs olyan év, hogy ne kapna valamilyen díjat. Az idén Salgótarján Város Tanácsának Gerelyes Endre-díját nyerte el. — Én a helyedben már nem indulnék a pályázaton. Mi motivál még mindig? — Az ember szeret szkan- derozni, méri magát, ki a jobb. Hát én már nem va>- gyok a jobb, itt vannak a fiatalok. Ók mást írnak, újabbat és szebbet, pengé- sebbet. Nem a pénzért indulok, hanem azért, mert az ember otthon akar lenni. Senki nem azért megy haza, hogy pénzt kapjon. Azért megy haza, hogy beköszönjön, itt vagyok, ezt csinálom. Megfigyelted ezt a mondatot. hogy kitaláltam! — Volt olyan Gerelyes- pályázat, amelyen első díjat kaptál, ugyanakkor «z Os- car-díjas Dobat Péter harmadik lett. Hogy érezted magad, mit jelentett ez számodra? — Nem én voltam a jobb, a lektorok voltak rosszak! Dobai olyan jó író, olyan jó költő, hogy az fantasztikus. Dohainak volt az első kötete után a Kilovaglás egy őszi erődből című munkája, majd két elképesztő verseskötete. Ax egyik az Egv arc módosulásai Ez engem éveken keresztül meghatározott, a másik pedig a Hanyatt. Utóbbinak a lezárása irodalmunk csúcsteljesítménye. Pontos, tiszta, amilyennek én az irodalmat gondolom. — Ritkán tévedsz haza, még nem telt le az esztendő. Hogy-hogy itt vagy? — Apám súlyos beteg, őt jöttem meglátogatni. Infarktust kapott, aztán meg agyvérzést, mert kikötözték. Kék-fekete a lába, karja, mindene. Kegyetlenül bántak vele. Szóval ezért vagyok itthon, ő nem tudhatta, hogy az idei Madách- pályázaton díjat kapok, ha tudja akkor biztos vár egy hetet. Azt terveltem ki mielőtt idejöttem, hogy az öreget kiöltöztetem, s elviszem az ünnepségre. Eddig még soha, sehova nem sikerült őt elcsalnom. Ott fekszik a gyarmati kórházban, a nyelve kilóg. Lehet, holnapra meghal. — A kórházban sok embert meggyógyítottak már... — Az öreg egy hetvenéves ember. Ki a francot érdekel, hogy meghal?! A nyugdíjat, csak a pénz viszi. Senkinek nem érdeke, hogy életben maradjon. Az ilyenhez nyilván ki volt adva a Központi Bizottság vagy mit tudom én kinek az utasítása, nem kell velük sokat foglalkozni. (Meghalt). — Minden második írásodban szerepel a Lókos. — Azt én körbelaktam Tolmácstól Romhánvig. Dej- tárig. Dimitrovpuszta. Ott volt az első kedvesem. Számomra nagyon fontos , volt ez a patak. A Lókos a hatvanas évek elején úgy ki- áradt, hogy nem lehetett látni a híd pillérjét. Akkor nyomorították be gátak közé. És télen a jég, a mi jegünk. .. Ha megemelkedett a víz. kiáradt, a rét egy hatalmas koripálya lett. A viharkabátot az ember szétnyitotta és száguldott, mint a villám, egészen Dimitrovpusztáig, a tekerős korcsolyával. — A tekerője mindig elkopott. — Egyrészt elkopott, másrészt lereszeltük és összekalapáltuk a kulcsot. A nádasban soha nem fagyott be annyira a víz, mint ahogy kellett volna. Hol beleestünk a vízbe, hol nem. A Lókos az egész gyerekkorom. Gátat csináltunk, halakat fogtunk, akkor még nem pusztították ki a halakat. Becsomagoltuk a hálót, úgy vittük a patakhoz. Nekünk, gyerekeknek kellett hajtani a halakat. Mezítláb szaladgáltunk a sásban. — Most a Duna mellett élsz. — A Duna az nagy és hideg. A Lókos az más. Később kevés lett a víz. Gátakat csináltunk kövekből, ágakból, fűzfákból. Ott lakott a kondás ’ is. Egyszer, amikor le akart kanyarodni a keresztnél, elesett részegen. Nem bírt felállni, korán bevette a kanyart, beesett az árokba. — A Lókost meg kellene írnod úgy ahogy van. Mikor szánod rá magad? — Igen, meg kéne írnom, de nemigen megy. Őszintén megvallva, senkit nem akarok bántani. Mert mindenkinek a maga élete a legjobb, a legszebb, a legkedvesebb, ha rossz is. Ádám Tamás Egymillió forint alaptőkével Alapítvány fiatal festőművészeknek Katona Kiss Ferenc nyugalmazott műszaki egyetemi tanársegéd, középiskolai rajztanár, festőművész feleségével, né" hai Túri Júlia tanítónővel közösen- képzőművészeti alapítványt hozott létre, egymillió forintos tőkével. Célja: anyagi támogatást kíván nyújtani a 35 éven aluli fiatal festőművészeknek, tehetségük gondtalan körülmények közötti kibontakoztatásához. Az alapítvány ösztöndíját. amely a mindenkori tőke egyévi kamata. ^ Szentesen megrendezendő kiállításon lehet elnyerni. Az ösztöndíjat megpályázhatja minden olyan fiatal festőművész, aki diplomáját a Képző- művészeti Főiskolán, vagy az Iparművészeti Főiskolán szerezte, illetve tagja a Magyar Köztársaság Alapjának. A pályázaton három. kizárólag terrné- szetelvű. realista szemléletű festménnyel lehet részt venni, a képek egyenkénti mérete lehetőleg ne haladja meg az egy négyzetmétert A pályaműveket a Szentesi Művelődési Központba (6600 Szentes, Tóth József u. 10—14.). vagy a budapesti Műcsarnokba lehet elküldeni, legkésőbb ez év október 3-ig. A művekből október 18-án Szentesen, a Kossuth téri galériában nyílik kiállítás A legjobbnak tartott pályamű szerzőjének egy kuratórium ítéli oda az ösztöndíjat. amelyet mindenki csak egyszer nyerhet el. A pályázat nyertesének két éven belül önálló kiállítást kell rendeznie a szóban forgó kisgalériá- ban. bizonyítva. milyen eredménnyel hasznosította az ösztöndíjat. Továbbá a kiállítás egy művél Szentes Városi Tanácsának kell felajánlania, az alapítvány nyomán létrehozandó gyűjtemény céljára. Az alapítvánnyal és a pályázattal kapcsolatos részletkérdésekről a kuratórium titkára. Kruzslic' Pál ad felvilágosítást, aki a Szentesi Művelődési Központban található meg m FILMJEGYZET Lovasünnep Magyar József filmrendező Lovasünnep címmel dokumentumfilmet készített az apaj- pusztai környezetszennyezésről. Ahogyan néhány évvel ezelőtt az Időzített bombáink című filmben egy szakadékba zuhanó autóbusz szimbólumerejű sűrítéssé változott, a magyar gazdaság, a társadalomszervezés szakszerűtlensége megjelenítésére, úgy az apajpusztai vérlázítóan gyalázatos környezetszennyezés megerősíti Magyar József diagnózisát: beteg és rosszul szervezett társadalom feltételei között lehetségesek ilyen bűntények a természet, az élő szervezetek, a nyolcvanas években élő magyar emberek ellen... Az Apajpusztán működő és uralkodóv állami gazdaság minden évben háromnapos lovasünnepet szervez: látványos bemutatókkal, bő gatyás magyarkodással, bőkezű eszem-iszom programokkal traktálják a helybélieket és a vendégeket. A helybéliek a látványos sokadalomban elfeledhetik, hogy életük Magyarország közepén, Budapesttől ötven kilométernyire balkáni körülmények között folyik, ahol egyetlen megoldás a kocsma, az alkohol... A vendégek, a főhatóságok. az iránvítószer- vek urai a látványos, színes forgatagban elfelejtik az állami gazdaság maffiaviszonvait, a vezetők visszaéléseit. csalásait, a kastély díszvacsoráján megkapják az itt lehetséges protokoll minden piti fényűzését, és herendi porcelánkészlettel hónuk alatt hazatérve csak a bő gatyák lobogására, a csikósok barátságára emlékeznek, ha Apajpuszta szóba kerül... Se látnak, se hallanak olyan semmiségekről, hogi a puszta védett természeti kincsére vegyi üzemet szerveznek, már a megvalósítás percében is működésképtelen technológiával, találmányi csalásokkal, fenyegető vegyianvag-végtermé- kekkel... S ha mégis akadékoskodna valami hivatalos ember? A találékony apai- pusztai vezetők arrább rakhatják 150 méterrel a védett természeti kincs határát jelző táblát... Föld alá beásva tüntetik el az 500 hordónyi vegyianyag-hulla- dékot, s amikor lelepleződik a környezetszennyezés, nincs felelős, kifizetik az ilyenkor szokásos bírságokat, és most tessék megkapaszkodni! — egy másik helyre újra elássák a hordókat. Hat-nyolc esztendő alatt, amíg fenn a lovasünnep bravúrmutatványainak tapsol a falu, a vendégsereg, lenn a korrózió, a talajvíz természetes folymatai zajlanak... A nyolcvanas évek közepén vagyunk: itt- senki nem gondolja végig, hogy a pusztára telepített vegyi üzem. a folymatos környezetszennyezés, mivel jár együtt. Sőt. azok sem törődnek ezzel, akiknek „hivatalból” ez a kötelességük. Minden szükséges hatósági engedély birtokában kezd dolgozni a vegyi üzem. S mikor a nyolcvanas évek vége felé a tragédia szövete felfejlődik, még mindig el lehet játszani: senki nem tud semmit. Fertőzés? Itt? — tárja szét karjait, a körzeti orvos, a Köjál képviselője, lehetetlen, ők semmit nem tapasztalnak, ami eltérne a megszokott, természetes helyzettől... Hogy megsokasodnak a rákos, leukémiás betegek? Hogy a temető sírfeliratain egvre kisebb és kisebb számok jelzik: élt 50. 44. 30. 10 évet!? A dokumentumfilm különös „pozítív ’-hőse. a vegyi üzem vezetője. Felejthetetlen, tragikus, sorsú kisember. Én vagyok. Te vagy. Mi vagyunk! A körülmények kényszere falevélként sodorja, vétkezik, de lelkiismerete megálljt parancsol. Felfedi, leleplezi a közös bűnt, a századv'ég egyik legnagyobb környezetszennyezését: kiközösítik, bűnbakká teszik. Lepusztulóban van élete, egészsége is. Fél. A puszta, a gazdaság fenyegetésétől is, a betegség, a haláltól is. Mintha egy görög sorsdráma dramaturgiája rendezné az eseményeket : áz erkölcstelen megtisztult embert szemünk láttára pusztítja el a halálos kór. Tüdőrák? A vegyi üzem. a hordók hatalma megöli. Negyvennégy évesen temetik el a film zárójeleneteiben. Érte szól a harang. és gondolkodhatunk. miféle politikai. társadalmi viszonyok, miféle szakértelem, miféle felelősség körülményei között kellett meghalnia... Nyilvánvaló: itt nem csak a környezetszennyezés bűnéről van szó! A működésképtelen gazdaság, hamis tekintélvalapokon szervezett társadalom elemi zavarairól van szó! A megváltoztatás elemi kényszeréről van szó! A filmet a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium megbízásából készítette az Argos Stúdió, és premier előtt bemu - tatójára február 20-án kerül sor Salgótarjánban. Erdős István
