Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-15 / 39. szám

1990. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK

NOGRAI)

Sohasem volt hizárilagos megélhettsi forrás...

Nekem nem kell

löld...

A Józanság felkiáltójel*!

Kapkodja az ember a fejét, amikor a földreform kerül széba. A hatalom megszerzésére áhítozó, és ezért semmitől sem visszariadó pártok közül többen egymásnak ellentmondóan

akarják visszaállítani a föld- tulajdonlást, akár egy új földosztással. Azt hiszik, hogy a mostani termelőszövetkezeti gazdák sokasága úgy áll be majd a földet kívánók sorába, hogy áldozatul esik a spekulációs törekvéseknek, illetve a termelőszövetkezetek szétverésével önmaga alól húzza ki biztos jelenét maga alól. No de hallgassuk a legilletékesebbeket.

☆

Népviseletbe öltözve ül az elnöki emelvényen a zárszámadón Domonkos Sándor- né, a kazári termelőszövetkezet alapító tagja, nyugdíjasa, aki 1959 óta vallja magáénak a közösséget. A jó erőben lévő, mosolygós, kedélyes asszony így kezdi: — Mielőtt beléptem, azt megelőzően a testvérekkel egyjütt, egymás között felosztottuk földünket. Én egy holdat vittem a közösbe. Azt mondták: — Nincs neked eszed, hogy belépsz! Ki tudja még, hogy mi lesz... Kezdetben bizony nagyon nehéz volt. Sokat dolgoztunk, keveset ért a munkaegység. Hajnali négykor már talpon voltunk, este amíg világos volt, addig dolgoztunk. Ahogy múltak az évek, úgy lett jobb és könnyebb. Csak mi idősebbek tudjuk valójában, mit jelent a kézi aratás, a marokszedés, a kévekötés, asztagba rakás és a cséplés. Mindegyik • munka erősen szívta az ember erejét. Később, ahogy gazdagodtunk, erősödtünk, gyarapodtunk, a traktor meg a kombájn vette át, a fő szerepet, megszűnt a nehéz fizikai munka. Ma már ott tartunk, hogy a kukoricát sem kell hajladozva kapálni. Most a tsz gazdái busz- szal járnak munkahelyükre, nem úgy, mint mi, — gyalog. Igen, meg vagyok elégedve. 1986-ban 2900 forinttal mentem nyugdíjba. Most pedig 4 ezer 700 forintot kapok. Hogy kell-e nekem a föld? — ismétli a kérdést, majd rögtön így válaszol: — Ki művelje meg? Elég a háztáji.

— És a gyerekek?

— A lányom a Senior- ban dolgozik, a fiam pedig a Volánnál. Szerencsére egyikük sem tudja, mit jelent nélkülözni. Ha kevesebb is volt, de mindig volt.

☆

— Biztos, hogy nem vennék ki földet, — állítja határozottan Csisze Józsefné alapító tag, aki 1959-ben, egészen fiatalon, alig 16 évesen, föld nélkül, nyugdíjas bányászszülők gyerekeként lépett a termelőszövetkezetbe.

— Nem igaz, hogy engem kényszerítettek a belépésre, önszántamból írtam alá a belépési nyilatkozatot, amit ma is érvényesnek tartok. Abból, amit most összehordanak a földtörvényről, sajnos nem sokat tudok kihámozni. Azt viszont állítom, hogy az évek múlásával egyre jobb lett sorsunk, növekedett a kereset. Nekem a termelőszövetkezet jelenti a biztonságot. Itt látom nyu- godtnak jövőmet is. Több mint 30 éve vagyok itt, de egyetlen vezető sem sértett meg. Én is tisztelettel viselkedem velük szemben. Egyikük ellen sincs kifogásom. Ha már megkérdezte, elmondom: — elnökünk higgadt, szókimondó ember, tiszteljük, becsüljük, de nem volna baj, ha esetenként szigorúbb lenne.

— Van-e valami, amiért esetleg neheztel a vezetőkre?

— Rosszul esett, amikor nagy szükségem volt rá, s nem mindig éreztem a kívánatos segítő kezet. Abban viszont önnek ván igaza, ha egyéni gazdánál dolgoztam volna, tőle talán ennyi megértésre sem futotta volna. Az erdészetben dolgozom, nagyon várom, hogy beinduljon az alkatrészgyártó üzem. Általa télen is lesz az asszonyoknak nagyobb munkalehetőség.

☆

— Egv hold földdel, az is darabokban, és az édesapám

nevén volt, amikor beléptem a termelőszövetkezetbe. Ennek már harminc éve. Lovas kocsival kezdtem, utána tíz évig voltam traktoros, jelenleg gépkocsivezető vagyok. Én azt mondom, hogy nem szabad szétbontani a termelőszövetkezetet. Olyan gépek, traktorok vannak itt, amelyeket csak nagy táblákban lehet előnyösen és gazdaságosan megművelni. Ha egy kicsit gondolkodik az ember, hamar rájön, hogy a magángazdálkodás nagyon költséges, kockázatos. Mondjuk valaki visszakér húsz-harminc holdat. Ennyi föld megműveléséhez kell egy traktor, ami egymillióba kerül. Ekkor még nincs vetőgép. Műtrágyára még egy fillér sem jutott. A traktor meghajtásához üzemanyagra van szükség. Ha valaki földet művel, akkor az már állatot is tart. Ehhez épület, fejőberendezés, takarmány stb. kell. Aztán az időjárás is még közbeszólhat. Ráadásul a régi szaktudással ma egyáltalán nem lehet boldogulni. Fölmerül a kérdés: az előbbiekhez ki ad pénzt, és milyen kamatra? Felvenni könnyű a hitelt, de visz- szafizetni kemény dolog. Bizonytalanra eladósodni felelőtlenség. Számításom szerint húsz év kell, mire a befektetés megtérül. Egy holdat viszont szívesen bérbe vennék, hogy az asszonynak is legyen nagyobb elfoglaltsága. A kertem végén lévőből kérnék. Ha már kihozta belőlem, hát elmondom: — Mióta a háztájit megváltják, azóta annyi búzát kapok, mint a régi magángazdálkodás idejében egy ember, vagy család kommenciósként, napszámosként yagv summásként keresett az aratás és cséplés ideje alatt. Ha úgy tetszik, akkor én most ezt a búzát ajándékként kapom — vélekedik Kovács Gyula alapító tag.

☆

— Ezen a vidéken, területen a föld sohasem volt kizárólagos megélhetési forrás. Nem csoda, átlagban tíz aranykoronás termőterületről van szó.

Venesz Károly

Az eddigi tapasztalatok szerint nem zökkenőmentes a nagyobb gépek javítása. A hazai gyártású eszközökhöz többnyire elegendő alkatrészt kaptak az üzemek, a külföldi gépek alkatrészeiből viszont nincs elég.

A csehszlovák és az NDK- gyártmányú erőgépekhez például nélkülözhetetlen alkatrészek hiányoznak. Ennek okára világítottak rá az Agroteknél; az MTI munkatársának elmondották: a csehszlovák partner a Ze- tor traktorokhoz tavaly április végéig megrendelt alkatrészeknek mindössze a harmadát szállította le. Hasonló gondot okoz a kereskedelmi vállalatnak, hogy az NDK-ból csak a töredéke érkezett meg — a hazánkban nagy számban használt — E—516-os gabonakombájn alkatrészeinek. Elsősorban a főtengelyek hiánya hátráltatja a kombájnjavítást.

Téli gépjavítás zökkenőkkel

A mezőgazdasági üzemekben befejeződött a tavasszal legkorábban használatos egyszerűbb, kevés alkatrészt igénylő talajművelő gépek javítása. Ezekben a napokban már a traktorok, vető- és növényvédő eszközök felújításához is hozzáláttak az üzemekben. A munka a műhelyekben nem zavartalan, mivel számos külföldi géptípushoz nincs elegendő alkatrész.

Több mint 200 ezer ki- sebb-nagyobb növényápoló, öntöző-, nyári talajművelő és betakarítógépet hoznak rendbe az állami gazdasá-' gok és a szövetkezetek a téli időszakban. A legtöbb helyen még a hagyományos módszerekkel folyik a javítás. A kisgazdák szintén ezt az időszakot használják ki a munkára. A 40—50 lóerős külföldi traktorokat viszonylag folyamatosan tudják javítani, megfelelő az

/

alkatrész-utánpótlás. Körülményesebb a 10—15 lóerős kerti traktorokhoz és munkagépeikhez pótalkatrészt szerezni. Sokak szerint ennek az az oka, hogy a kistraktorokat több kereskedelmi cég forgalmazza, aminek számos előnye Is van, viszont e gépek alkatrész-utánpótlásával érdemlegesen egyik cég sem foglalkozik.

A kisüzemekben ilyenkor van idő arra, hogy „új” gé- * pékét fabrikáljanak maguknak. A régi, elhasznált traktormotorok felújításával nem mindig biztonságos járó- és fékszerkezetű erőgépeket állítanak elő. A szakemberek szerint ez a későbbiekben gondot okoz, hiszen — ha a közutakra nem is merészkednek ki velük — esetenként a használóikra veszélyesek lehetnek ezek a minősítés nélküli gépek.

•:.'' • .: . :i . ■ ^ / ■ : • ■

A pártáké a mxó

Kedves Nógrád megyei

Barátunk!

A Magyar Radikális Párt immár Nógrád megyében is megkezdte működését. Eredményes munkánk érdekében, az ön segítségére is számítunk. Pártunk, az első antikom- munista párt Nógrád megyében.

E

Mit ígér a Magyar Radikális Párt?

A Magyar Radikális Párt nyilatkozata

1. Hazánk jelenlegi katasztrofális gazdasági, erkölcsi és politikai helyzetéből, most már csak radikális változtatásokkal menekülhetünk. Ki a felelős azért, hogy ide jutottunk?

2. Akik eladták idegen hatalomnak hazánkat, még élvezik árulásuk jutalmát. Azé a földnek gyümölcse, aki nem műveli? Azé a gyár, aki nem dolgozik benne?

1848-ban, egyszer már megfogadtuk, hogy rabok tovább nem leszünk. Rázzuk le a láncot, melyet az a bizonyos kísértet rakott ránk, aki bejárta Európát!

3. Követeljük, hogy a megszálló szovjet hadsereg, azonnal és feltétel nélkül hagyja el hazánk területét! Tanuljunk afgán testvéreink példájából. A csapatkivonás ne apró részletekben történjék, hanem egyben és azonnal.

4. A jelenlegi kormány többszörösen bebizonyította, hogy nem alkalmas az ország vezetésére. A népnek alapvető joga,* hogy saját maga válassza meg azokat, akik irányítják, vezetik hazánkat.

5. Az ország semlegességének kinyilvánítását követeljük. Utolsó törvényes miniszter- elnökünk, Nagy Imre ezt már 1956. november 1-jén diplomáciai úton bejelentette, a nagyhatalmaknak. Ebben a jegyzékben szerepelt még a Varsói Szerződésből való kilépési szándékunk is.

6. Az eltiport vallási felekezetek kapják vissza jogaikat. Erkölcsi és anyagi rehabili- tásukat szükségesnek tartjuk.

7. Nemzeti öntudatunkat vörös agyagba taposták. Mártírjainkat közönséges bűnözőkként emlegetik. Sikerült népünkből kiirtani annak a szónak az értelmét, értékét, hogy HAZA. Rengetegen hagyják el népünkből az országot. Minden magyar távozása égető, mérgező seb, az ország testén.

8. A Magyar Radikális Párt aktívan részt kíván venni az ország rendbetételében, kitakarításában. Hisszük, hogy radikális változtatásokkal hazánk új «a boldog és szabad ország lesz, nemzetünk újra NEMZET lehet. A polgári demokráciában mindenki egyenlő lesz. Nemzeti ünnepeinket méltón ünnepelhetjük majd. Amíg célunkat elérjük, kemény harcokat kell vívnunk a diktatúra, az önkény ellen. Csak úgy érhetünk el eredményeket, ha minden igazságszerető ember mellénk áll és segít minket.

Hitünk és lelkesedésünk győzelemre vezet minket!

Lesz még magyar feltámadás!

— Őrködünk hazánk szuverenitásán, harcolunk a diktatórikus törekvések ellen.

— Mindenkor a magyarság nemzeti érdekeit szem előtt tartva politizálunk.

A dolgozók tulajdonossá válásáért harcolunk, a munkásönkormányzatok tevékenysége által, radikális reformokat sürgetünk a gazdasági hatékonyság és felemelkedés elérésére.

— A nyugdíjasoknak tisztességes nyugdíjat, amiből gondtalanul leélhetik megszolgált nyugdíjaséveiket.

— Az ifjúságnak a családalapítás és lakás- hozjutás lehetőségét.

— Nyugat-európai szintű oktatást.

— Vállalkozás- és munkabarát adórendszert.

— Erőteljesebb gazdasági ellenőrzést, a zavarosban halászók ne élvezhessék tisztességtelenségük gyümölcsét.

— Pártoktól való függetlenséget a fegyveres testületek hivatásos állományában.

— Bírói-üg,vészi függetlenséget és pártatlanságot.

— A művelődéspolitika fejlesztését.

— A kisajátított földbirtokok újbóli felosztását a hozzáértő parasztok körében.

— Ingyenes oktatást, ingyenesen alapfokú orvosi ellátást.

— Hatékony környezetvédelmet.

Mit kell tennünk céljaink megvalósításáért?

— Feltétlen piacorientációt kell megvalósítani, biztosítani keli a vállalkozások teljes szabadságát.

— Erősíteni kell a szociális hálót.

— Az államnak valósan kell támogatnia a művészi és kulturális minőséget.

— Több pénzt kell fordítani az oktatás fejlesztésébe.

— Független szakértőket az információ- terjesztésbe és a környezetvédelembe.

— Több figyelmet kell fordítani a magyarság nemzeti hagyományainak megőrzésére.

— Erőteljesebb politikát a határainkon túl élő magyar kisebbségek érdekeiért.

— Azonnali tárgyalásokat a nagyhatalmakkal hazánk semlegességének kivívására.

— Hasznosítani kell a vallások szabad gyakorlásának jogát, védeni kell a felekezeteket mindennemű üldöztetések ellen.

— Meg kell adni mindenkinek a kibontakozás és az önmegvalósítás lehetőségét.

Mit akar a Magyar Radikális Párt?

Miiyen társadalmat képzelünk el magunknak?

— Jóléti, többpártrendszerre alapuló, polgári demokratikus jogállamot.

— Gazdasági önszabályozó pluralizmust, ami kizárja a kizsákmányolás minden fajtáját.

— Szociális politikát, amely megakadályozza a társadalom bármely tagjának a létminimum alá süllyedését.

— Európai kulturális színvonalat, ami kizárja az eszmék szabad versengéséből az ortodox kommunista-sztálinista és a fasiszta ideológiákat.

— Az államigazgatásban alulról szerveződő munkahelyi és tanácsi önkormányzatok rendszerét.

— Korrupciómentességet, erkölcsi felemelkedést, minden embert arra a helyre kell állítani, amely szellemi és erkölcsi képességeinek legjobban megfelel.

— Családcentrikus, a nagycsaládosokat segítő politikát.

— A katonai tömbök felszámolását, hazánk semlegességét.

Mi a Magyar Radikális Párt?

— A Radikális Párt nem képviseli egyetlen osztály érdekeit sem, hanem minden gondolkodó és munkálkodó ember érdekét. A Radikális Párt a bolsevizmussal és a fasizmussal szemben a szabadság és a demokrácia eszméjét hirdeti. Elítélünk minden olyan törekvést, amely egy társadalmi réteg vagy etnikai csoport felsőbbrendűségét hirdeti. A Magyar Radikális Párt szakszervezeti keretein belül is a legteljesebb demokráciát, véleménynyilvánítási szabadságot biztosít tagjai számára, döntéseit a kisebbségi vélemények tiszteletben tartásával hozza. Pártunk nem akar bürokratikus apparátusrendszert kiépíteni .számít a tagok önfeláldozó és lelkes munkájára.

Magyar Honfitársaink! Vegyétek ki ti is részeteket a jobb jövőért újrainduló munkából a Radikális Párt oldalán, s ne feledjétek Csécsy Imre szavait:

„Magyarországon a munkának sohasem volt becsülete, Magyarországon a munka sohasem kapta meg kiérdemelt jutalmát, Magyarországon soha senki nem törődött komolyan a népmilliók gazdasági és kulturális gyarapodásával, mert Magyarországon a hatalom birtokosai mindig csak a saját gyarapodásukkal törődtek..

Magyar Radikális Párt Nógrád megyei szervezete

I