Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-02 / 28. szám
1990. FEBRUAR 2. PÉNTEK 3 Befejezte munkáját az Országgyűlés Szilágyi Tibor (Nógrád megye 2. vk.), az MSZMP delegáltjaként, részt vesz az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának személyére javaslatot tevő jelölőbizottságban. (Folytatás az 1. oldalról.) tesznek. Az Országgyűlés politikai csoportjainak vezetői kedvezően fogadták azt a javaslatot, hogy a képviselőjelöltek készítsenek vagyonnyilatkozatot. A v'ta — 16 hozzászólást követően — lezárult, s a módosító indítványok ösz- szegzésére, véleményezésére összeült a jogi bizottság. Szünet után az elnöklő Horváth Lajos emlékeztetett arra: az Országgyűlés szerda este már szavazott a képviselőjelöltek állami támogatásáról szóló ország- gyűlési határozattervezetről — pontosabban leszavazta —, de mint mondta, a szavazás után Sarlós István arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártok és a jelöltek részére az állami támogatásról mindenképpen a mostani ülésszakon lenne célszerű dönteni, mivel a választások kellős közepén vagyunk. Indítványozta továbbá, hogy jelöljék meg a határozatban. hogy mire fordíthatják ezt a támogatást a jelöltek. Ebben a választási törvénynek az a kitétele az irányadó, miszerint a költségvetési támogatás csak dologi költségekre fordítható. A szavazás során 113 igen, 46 ellenző szavazattal és 46 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta, hogy 100 millió forintot fordítsanak az állami költségvetésből az országgyűlési képviselőjelöltek támogatására. Ezután személyi kérdések tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés, majd a parlament interpellációkkal folytatta munkáját. Többek között Király Ferenc a honvédelmi miniszterhez nyújtott be még októberben interpellációt katonai szervezési és személyi kérdések tárgyában, Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyve alapján. Kárpáti Ferenc írásos válaszát még decemberben megkapta az Országgyűlés. Király Ferenc kérte, hogy interpellációjára csak akkor térjenek vissza, amikor a honvédelmi bizottság már befejezte az ügyben folytatott vizsgálódását, és jelentését az Országgyűlés elé terjesztette. Az elnök ettől a kéréstől függetlenül szavazást rendelt el. a képviselők nem fogadták el a miniszteri választ. Az elnöklő Horváth Lajos közben bejelentette, hogy az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának személyére javaslatot tevő jelölőbizottság összetételéről a parlamentnek kell döntenie. A bizottságok és a képviselő- csoportok a következő személveket javasolták a bizottságba: Sütő Kálmán (függetlenek csoportja), Marx Gyula (MDF), Márton János (Magyar Néppárt), Juhász Ferenc (MSZP), Szilágyi Gábor (MSZMP), Czibulka Péter (semlegesek), Bállá Éva (SZDSZ), Kovács Károly (ipari bizottság), Vida Kccsárd (kereskedelmi bizottság), Dobi Ferenc (mezőgazdasági bizottság), Szabó Kálmán (terv- és költségvetési bizottság). Az ebédszünet után az Országgyűlés önálló képviselői indítványokról döntött. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülését követően Raffay Ernő módosította előterjesztését, a törvényjavaslat kiegészült azzal, miszewnt a jelenleg működő pártok és társadalmi szervezetek országos vezetői is tegyenek vagyonnyilatkozatot. Hámori Csaba és Raffay Ernő indítványa között mindössze az időpontban volt a különbség. Hámori Csaba azt javasolta, hogy az egyes állami és pártfunkciót betöltött vezetők 1980-ig, Raffay Ernő pedig, hogy 1968- ig visszamenőleg tegyenek vagyonnyilatkozatot. Először a Hámori-féle törvényjavaslathoz érkezett egyetlen módosító javaslatról szavaztak a képviselők. A parlament elutasította Vass Józsefné indítványát, miszerint a vagyon- nyilatkozat-tételi kötelezettséget ki kell terjeszteni a gazdasági élet felelős szereplőire is. Ezt követően Raffay Ernő törvényjavaslatáról döntöttek: a. jelenlévő képviselők mindössze 42 százaléka támogatta azt. Az elnöklő Jakab Róbertné ezután Hámori Csaba javaslatát szavaztatta meg: e változat a szavazatok 56 százalékát kapta meg. így a törvény értelmében mindazok, akik az 1980-tól számított két parlamenti ciklus idején magas köztisztséget töltöttek be — az Elnöki Tanács elnökei és tagjai, a Minisztertanács elnökei, a miniszterek, az államtitkárok, az Országgyűlés elnökei, alelnökei, valamint a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok elnökei —, kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. Az Országgyűlés kezdeményezi, hogy azok is tegyenek önkéntes erkölcsi és vagyonnyilatkozatot, akik jelenleg magas állami tisztséget viselnek, valamint a párt- és társadalmi szervek országos tisztségviselői. A parlament ezután elhatározta, hogy vizsgáló- bizottságot hoz létre, amely előtt kell majd az érintetteknek nyilatkozniuk. E testület tagjaira a parlamenti politikai csoportok vezetői tesznek javaslatot. A parlament döntött annak a jelölőbizottságnak az összetételéről, amely javaslatot tesz az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának személyére. Az MSZP parlamenti csoportja — Juhász Ferenc helyett, aki nem tudta vállalni e megbízatást — Koltai Imrét (Pest m., 28. vk.) javasolta a bizottságba, az MSZMP pedig korábbi javaslatával ellentétben Szilágyi Tibort (Nógrád m., 2. vk.) delegálta. A délutáni szünetet követően a gyanúsan hézagos padsorokat látván újbóli létszámellenőrzést rendelt el a soros elnök, s megállapította, hogy a képviselők 52 százaléka van jelen. így az Országgyűlés határozatképes. Sági Gáborné (Fejér m., 10. vk.) a honvédelmi miniszterhez interpellált a sárbogárdi helyőrség üres szolgálati lakásainak hasznosítása tárgyában. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter válaszul elmondta: Sárbogárd környékén a hadsereg légvédelmének egyik fontos rakétaegysége állomásozik. Ennek fejlesztése és a személyi állomány bővítése néhány évvel ezelőtt még a tárca elképzelései között szerepelt, ezért épültek a szolgálati lakások. Hozzátette: a < folyamatos haderőcsökkentés nyomán a tervezett bővítés elmaradt, így a szolgálati lakásokba sem költöztek be. Éppen ezért a Honvédelmi Minisztérium 35 üresen álló lakást felajánlott a sárbogárdi tanácsnak. Sági Gáborné a miniszteri választ nem fogadta el, mondván: a felajánlott 35 lakás jelenleg lakhatatlan, s a felújítási költség majdnem annyi lenne, mint az új lakások megépítése. Márpedig a sárbogárdi tanács az ehhez szükséges pénzforrással nem rendelkezik. Bár a képviselő nem ér- 1 tett egyet a miniszteri válasszal, az Országgyűlés azt elfogadta. Fodor Erzsébet (Hajdú- Bihar m., 16. vk.) a miniszterelnökhöz interpellált: a téma: az elmaradott térségi támogatás kiterjesztése Haj- dú-Bihar megye bihari térségére. Kiemelte, hogy a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésének meggyorsítására hozott rendelet közigazgatási határokkal, s nem pedig a valós térségi viszonyokkal számol, így a bihari körzetnek azok a falvai, amelyek megyéjéhez tartoznak, kimaradtak a programból,. Kemenes Ernő, az OT- elnöike írásos válaszát kiegészítve megerősítette: a térség helyzetéről adott jellemzés helytálló. Kétségtelen', hogy a probléma megoldásának egyik lehetséges módja az lenne, ha a térség bekerülne a felzárkóztatási programba, de ez a program az idén befejeződik, s egyébként sincs sem jogi, sem pedig anyagi lehetőség arra, hogy a térség falvainak problémáját beemeljék abba. A 90-es évek első felében minden bizonnyal folytatódó program újra gondolása a kormány javaslata alapján az ősiszel az Országgyűlés elé kerül. Az OT elnökének válaszát a képviselöasszony nem fogadta el, viszont az Országgyűlés egyetértett azzal. Ugyancsak elfogadta Antal Imre módosító indítványát, amely a Btk. együk passzusát egészít'i ki azzal: aki az országgyűlési képviselők, illetve a tanácsok tagjainak választása, valamint az országos és helyi népszavazás és a népi kezdeményezés során, a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, megtévesztéssel, fenyegetéssel, illetve anyagi juttatással sze- ,rez ajánlásit, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Tamás Gáspár Miklós mielőtt kérdését feltette volna, egyetértett és csatlakozott a Magyar Demokrata Fórum nyilatkozatához. A képviselő szerint, a televízió élére állított kuratórium működése, a tévé élére kinevezett elnökség a sajtószabadságra és az esélyegyenlőségre érzékeny közvéleményben elégedetlenséget váltott ki. Azzal, hogy Pozsgay Imre ál- lamminisizter lemondott a tévé felügyeleti jogáról, közvetve elismerte, hogy a kormány hibát követett el. Tamás Gáspár Miklós azt kérdezte: mit tesz a kormány e hiba orvoslásáért. Másrészt afelől érdeklődött, hogy jelenleg ki felügyeli a televíziót. Az államminiszter távollétében, a kérdésre Kiss Elemér, a Minisztertanács Hivatalának einöke válaszolt. Kiemelte: a kormány az utóbbi két hónapban háromszor faglalkozott a rádió és a tévé felügyeletével. Első döntésével az államminiszter által addig gyakorolt felügyeleti jogot megszüntette, s egy felügyelő bizottságot hozott létre, E döntésit két ok motiválta: az ál- lajruminiszter indulni kívánt a tervezett köztársaságiéi- nök-választáson, másrészt a felügyelő bizottság létrehozása a politikai egyeztető tárgyalások során határozott igényként jelentkezett. A Minisztertanács később — amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a népszavazás eredmé-. nyeként ,a köztársaságielnökválasztás elmarad — újból értékelte a helyzetet, a felügyelet kérdését, s Pozsgay Imrére visszaszármaztatott egy konkrét döntési jogot: jóváhagyni a televízió szervezeti és működési szabályzatát. Ezt követően — miután az MSZP Pozsgay Imrét bízta meg választási kampánya politikai felügyeletével — az államminiszter javasolta e teendők alóli mentesítését. Ezt a kormány elfogadta. Kiss Elemér szerint, a kormány döntései tehát mindig a gyorsan változó helyzethez igazodtak. Az interpellációk sorának lezárását követően Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), valamint Antal Imre (Pest m., 19. vk.), önálló indítványát kellett volna a plé- numnak megtárgyalni. Jakab Róbertné javasolta, hogy a két indítványról a vitát együttesen folytassák le, ám külön szavazzanak. S midőn a p’.énum szavazott, immár sokadszor derült ki, hogy határozatképtelen. Ekkor szót kért Antal Imre, javasolván, hogy az indítványokról vita nélkül döntsenek. Jakab Róbertné kénytelen volt felhívni a képviselő figyelmét arra, hogy határozat- képtelensége miatt vita nélkül sem dönthet a parlament. Ezután lázas mozgolódás kezdődött, hogy a folyosón, illetve esetleg a büfében tartózkodó képviselők szavazásra invitálásával döntésképessé tegyék a plénumot. Ez néhány perc múltán sikerült is. Ezt követően Dauda Sándor kért szót annak érdekében, hogy pontosítsa módosító indítványának szövegét. Eszerint azt javasolja, hogy a Választójogi törvényt úgy módosítsák: a kifogás és a jogorvoslat végleges elbírálását. követően az ajánlási szelvényeket meg kell semmisíteni ,a szavazás napján. A vitában szót kérő Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.), ellentmondást vélt felfedezni az indítványban, hangsúlyozván, hogy ha a szavazás napján megsemmisítik az ajánlási szelvényeket, akkor választási csalás esetleges, gyanúja esetén már nem lehet az eljárást lefolytatni. Azt javasolta a plénumnak, hogy Dauda Sándor indítványát ne fogadják el- Már Antal Imre képviselő indítványának tárgyalásához fűzte hozzá: tudomása szerint a Büntető törvénykönyv módosításához kétharmados többségre van szükség. Jakab Róbertné felkérésére Kulcsár Kálmán igaz- ságügyminiszter közölte, hogy a Btk. módosításához nincs szükség minősített többségre. « A módosító javaslatot végül is — miután mind a jogi bizottság, mind a Belügyminisztérium megbízott vezetője, mind pedig az igazságügyminiszter támogatta — az Országgyűlés elfogadta. Ezt követően Jakab Róbertné ismertette azoknak a jelölteknek a névsorát, akik részt vennének az Országgyűlés által alakított bizottságban. Ez a bizottság hivatott megvizsgálni az érintettek vagyonnyilatkozatát. A politikai frakciók a bizottságba a következő képviselőket javasolták: Bánffv Gvörgv (MDF). Dauda Sándor (MSZMP). N<* meth Ferenc (MSZP), Eke Károly (független képvise'ő), Bozsó Lajosné (semlegesek), Rózsa Edit (SZDSZ). Márton János (Magyar Néppárt). Ezután határozathozatal következett. Ám a szavazás során kiderült, hogy túl kevesen vannak a képviselők, ismét határozatképtelenné Vált a Tisztelt Ház. Rövid tanakodás után. Bánffv György képviselő javaslatára Jakab Róbertné megbízta a parlamenti hivatal- segédeket, szólítsák be a folyosón tartózkodó képviselőket is. így végül is ösz- szejött a szavazáshoz szükséges létszám, s a másodszori próbálkozásra a beterjesztett összetételben az Országgyűlés létrehozta a vizsgálóbizottságot. Az interpellációk tárgyalását befejezve véget ért' a januári ülésszak. (MTI) Kárpáti Ferenc egy interpelláción adott válaszát a képvise lök nem fogadták el, á*n egy másikat igeh... A NAP VICCE Antal Imre (Pest m.. 19. vk.) rövid, a kialakult helyzetet illusztráló, a vagyonelszámolással kapcsolatos felszólalásában csupán egy viccet mesélt el képviselőtársainak: „Kohn a háborgó tengeren utazott Schwarzcal. Amikor megszólalt Schwarz: Te, Kohn. süllyed a hajó! Erre Kohn nevetett: — Ne törődj vele. nem a tied süllyed!'’
