Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-12 / 10. szám
1990. JANUAR 12., PÉNTEK N<)<; RAI) 3 A közelmúltban a NÓGRÁD-ban volt olvasható, hogy a salgótarjáni tanács Szatmárnémetit óhajtja a nógrádi megye- székhely testvérvárosául választani. Ismeretes viszont az is, hogy a salgótarjáni ellenzéki pártok (MDF, SZDP, SZDSZ) az 1989. december 22-én tartott szolidaritási gyűlésükön bejelentették, hogy véleményük szerint Temesvárt kellene Salgótarjánnak testvérvárosul választani. Ez a bejelentés, 'másnap, a Kossuth rádió reggeli adásában is elhangzott. Hogy miért Szatmárnémeti, azt a tanácsnak kell indokolnia. Mi, most, arról beszélünk, hogy miért Temesvár? A gyűlésen csak az egyik okról esett szó. Nevezetesen arról, hogy 1956. salgótarjáni decembere és 1989. temesvári decembere között, mondhatni kísérteties Miért Temesvár? az azonosság. Harminchárom év eltéréssel mindkét helyen ártatlan, a demokráciáért és szabadságért kiálló embereket terítettek le a hatalom géppisztolyai. Itt jóval több mint százan, ott több ezren estek áldozatául népgyűlölö bolseviki indulatnak. Ez volna tehát az egyik ok. A másik pedig, hogy Temesvár, nemzetiségi sokszínűsége miatt (hiszen itt románok, magyarok, szerbek, németek élnek együtt immáron évszázadok óta), lényegében egész Romániát, a forradalomban győztes délkeleti szomszédot jeleníti meg. S mi. a salgótarjáni ellenzéki pártok úgy véljük, hogy noha érthetően a romániai magyarokért vérzett az elmúlt évtizedekben leginkább a szívünk, most, az új helyzetben, egész Románia és- annak minden népe iránt kell. hogy szolidaritást érezzünk. Nem csak mi, hanem minden, határaink közt élő magyar. Végezetül: mielőtt a döntés megszületne, a salgótarjáni polgárok minél szélesebb rétegeinek kellene kikérni a véleményét, hiszen a testvérváros kiválasztása nem lehet csak egy tanácstestület ügye Kérjük tehát a NÓGRÁD olvasóit, hogy véleményüknek a lap hasábjain is adjanak hangot. A Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Szociáldemokrata Párt salgótarjáni szervezetei Megújul a Közalkalmazottak Szakszervezete A közalkalmazottak szak- szervezeti tevékenységében előtérbe került az érdekképviselet s az érdek- védelem. Ez azonbani — az utóbbi egy, másfél év kivételével — aa eredményesebb gazdaságpolitika követelése helyett a korábbi „népgazdasági realitásokat” szem előtt tartó, önmérséklő politika alapján történt, s! így csak a legfeszítőbb munkavállalói igények kielégítése melletti határozott kiállásra koncentrált. A szakszervezet érdek- képviseleti és érdekvédelmi tevékenységében — tartalmát és céljait illetőenl — meghatározó volt, hogy a fő irányokra vonatkozó kongresszusi célkitűzései hibás alapkoncepcióra épültek. A közalkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerése folyamatos, növelését, béres kereseti viszonyaik jelentős javítását, életszínvonaluk érzékelhető emelését jelölte ki követendő célként. Ez érthetően egyetértőén találkozott a szakszervezeti tagság igényeivel és elvárásaival Miután, a felállított prognózisok megalapozat- lanrtaik bizonyultak, az erre épülő szakszervezeti elgondolások is illuzórikusakká vál tak. így a szakszervezet az elképzelések felülvizsgálatára kényszerült. Utólagosan értékelve, ugyancsak koncepcionális hiba volt a tagság jogos érdekeinek1 képviseletét és védelmét olyan feltételhez kötni, hogy az „szoros összhangban történjék más foglalkozási, társadalmi rétegek érdekeivel”. Ezen elvi célkitűzés — a gyakorlati élet teremtette körülmények között — nem volt követhető. Koncepciózus hiba volt az utolsó kongresszusi határozat mind a bérpolitikában. mind a munkahelyi szociális juttatás költségvetési támogatásában, a hangsúlyt a népgazdaság éves terveire épülő automatizmusokra helyezte. Van tehát javítanivaló elég. Ezt világosan látják a szakszervezet tagjai, vezetői. Ezért is határozták el, hogy a közelgő kongresszuson alapjaiban újítják meg a mozgalmat. Megváltozik a név is. ezután: Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége lesz. Az elkészült programtervezetben rengeteg új vonás fedezhető fel. A szövetség tevékenységébe. különösen a konkrét érdekképviseleti munkájába bevonja a nyilvánosságot. Elengedhetetlennek tartják a tudás, a társadalmilag hatékony, alkotó szellemi munka, a tudománv. a műveltség, a közösségi szolgálata presztízsének anyagi, erkölcsi megbecsülését. ' A nőtincsi termelőszövetkezetben meghatározó szerepe van az ipari tevékenységnek. A képen látható gumiüzemben olaj-, sav- és hőálló műszaki gumik gyártásával foglalkoznak. Képünkön: Kollár Józsefné látható,- aki gumivulkanizálást végez Fotó: Rigó A kampány március 23-án 24 óráig tart Kiket delegálnak? $ ‘ A belügyminiszter rendelete a választási eljárási határnapokról A március 25-ére kitűzött országgyűlési képviselőválasztás naptár szerinti határnapjainak megállapításáról a belügyminiszter rendeletet bocsátott ki, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez. A választójogi törvényhez kapcsolódó rendelet, a törvény egyes szakaszainak és paragrafusainak megfelelően rendelkezik. Határnapokat szab a választási szervekkel, a! jelöléssel, a választási kampány lefolytatásával kapcsolatban, illetve egyéb határidőket is megállapít. A választási szervekkel összefüggően a rendelet rögzíti: az egyéni választókerületi választási bizottságok tagjait — az országgyűlési képviselői egyéni választó- kerületek megállapításáról hozott mínisztertanácsli döntést követően — haladéktalanul meg kell választani. A pártok és a független jelöltek február 23-áig bejelentik, hogy kiit delegálnak a választási szervekbe. A szavazatszámláló bizottságok választott tagjait a helyi tanácsok február 23-áig választják meg, illetőleg egészítik ki új tagokkal. Ugyancsak február 23-án erősítik meg az elnököt, vagy választanak újat a választási szervek. Hirdetményt tesznek közzé Már január 24-én az egyéni választókerületi választási bizottságok hirdetményt tesznek közzé a választás napjáról és a választók nyilvántartásáról- Az illetékes választási bizottság a jelölt- állításra, az Országos Választási Bizottság a jelölitek bejelentésére felhívásit bocsát ki január 24-éig. Az illetékes választási bizottság február 26-áig nyilvántartásba veszi, illetőleg elutasítja azt a jelölést, amely a törvényes feltételeknek nem felel meg. A területi választási bizottságok és az Országos Választási Bizottság február 27-éig sorsolják ki a Listák (országos Listák; pártlisták) sorszámait, majd február 28- áig közzé teszfi az illetékes választási bizottság a jelöltek nevét és a listák sorszámát. A nyilvántartásba vett jelöltek figyelembevételével 'az OrsKágos Választási. Bizottság február 27-én intézkedik arról, hogy a Pénzügyminisztérium, vagy az általa kijelölt ' pénzintézet a költségvetési támogatást a független jelöltek részére személyenként, a pártok részére egy összegben biztosítsa. A jelöléssel összefüggő rendelkezésekben szerepel, hogy a jelöltet állító választópolgárok és társadalmi szervezetek január 24-étőil február 23-áig gyűjlthetilk a jelöltajánló szelvényeket. Az egyéni választókerületek jelöltjeit, a területi és az országos listákat február 23- áig kell az illetékes választási bizottságoknál közvetlenül bejelenteni. Közös jelölés, listakapcsolás A területi, vagy az országos listáról kiesett jelölt helyére új jelöltet legkésőbb március 17-éig jelenthetnek be a pártok az illetékes választási bizottságnál. Közös jelölés, közös lista, listakapcsolás esetén a pártok március 17-éig tesznek nyilatkozatot az illetékes választási bizottságnál, hogy a töredékszavazatokat milyen arányban kell figyelembe venni, s milyen sorrendben jutnak mandátumhoz a jelölitek. A nyilatkozatokat az 'Illetékes választási bizottságok haladéktalanul, de legkésőbb március 18-án nyilvánosságra hozzák. A választást kampány idejére is vannak meghatározó rendelkezések. A választási kampány március 23-án 24 óráig tart. A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a február 26-a és március 23-a közötti időszakban a választáson jelöltet állító pártok választási felhívását legalább egyszer ingyenesen közli. A Magyar Rádió és a Magyar Televíziió ugyanebben az időszakban a hírekben azonos feltételekkel, a választási tudósításokban a jelölések arányában szerepelteti az országos listát állító pártokat. Március 23-án a Magyar Rádió és a Magyar Televízió azonos műsorfeltételek-* kel, azonos időtartamban, kommentár nélkül közreadja az országos listát állító pártok válasatást összefoglalóit. A kampánytilalom március 24-én 0 órától tart a szavazás befejezéséig. A szavazással kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményt március 17-étől nem szabad nyilvánosságra hozni- . Dokumentum rögzíti A szavazókörök kialakításával, a választók nyilvántartásával összefüggésben a, dokumentum rögzíti: a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai január 2-áig szükség szerint Kialakítják a szavazóköröket, illetőleg módosítják a szavazókon beosztást. Az Állami Népesség- nyilvántartó Hivatal elkészíti, és január 16-ái.g megküldi a helyi tanácsoknak a választók nyilvántartását. E nyilvántartást január 24-e és február 3-a között közszemlére kell tenni, s ennek időpontját január 24-én közzé kell tenni. A nyilvántartásba történt felvételről szóló értesítést a választópolgároknak január 24-éig meg kell1 küldeni. A névjegyzékkel kapcsolatos kifogásokat február 3-ig lehet előterjeszteni a helyi tanács végrehajtó bizottsága titkáránál. A módosított nyilvántartást március 10- étól 16-álig ismételten közszemlére kell tenni a helyi tanácsi hivatal helyiségében. Az a választópolgár. a>ki az állandó lakóhelyét a nyilvántartás elkészítése után megváltoztatja, vagy állandó lakóhelyétől a választás napján távol van, igazolást kérhet. Az ilyen igazolásit március 24-én, 16 óráig lehet kiadni. A belügyminiszter a dokumentumban végezetül arról rendelkezik, hogy az Országos Választási Bizottság a szavazás előzetes eredményét március 26-án, 18 óráig (a szavazás meghosszabbítása esetén 20 óráig) közzé teszi. A pártok és a független jelöltek április 24-ig számolnak el a költségvetési támogatás felhasználásáról, a sajtóban nyilvánosságra hozzák a választásokra fordított pénzeszközök, anyagi támogatások mértékét és a felhasználás módját. A rendelet a kihirdetés napján lép életbe, a Magyar Közlöny 4. számában jelenik meg. Jönnek az intelligens robotok? Lehet, hogy az emberek életét és munkáját megkönnyítő gondolkodó robotok már a közeli jövőben elhagyják a tudományos- fantasztikUc könyvek lapjait, és mindennapi életünk pótolhatatlan részei lesznek? A japán Fudzicu cég új intelligens robota mindenesetre már tanulja, hogyan kell füvet kaszálni és a sövényt egyenesre nyírni. A környező világ színeinek és formáinak érzékelésére a japán mérnökök színes televíziót építettek az okos gépbe, a döntéseket pedig egy „fázisteórián" alapuló beépített számítógép segítségével hozza. Így például nemcsak' azt az utasítást tudja végrehajtani, hogy haladjon egy adqtt vonal mentén, hanem önállóan dönt a továbbhaladásról abban az esetben is, ha adott szakaszon a vonal kiszélesedik, vagy összeszűkül. A robotelődök ilyen esetben megálltak, mert nem voltak képesek „önálló” döntésre. Az intelligens robotot most különböző egyszerű munkák elvégzésére oktatják. Remélhetőleg, nemsokára megtanulja azt az alaptörvényt is, hogy a robot soha nem fordulhat alkotója ellen...
