Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-12 / 10. szám
1990. JANUÁR 12., PÉNTEK 2 N()(,R\I) Pártatlanság és esélyegyenlőség Pozsgay Imre nem szólhat bele a rádiót és a televíziót érintő érdemleges kérdésekbe Az utóbbi napokban több szervezet is a nyilvánosság előtt adott hangot a tévé és a rádió felügyelő- bizottságának összetételét, illetve Pozsgay Imre e nemzeti médiákat felügyelő szerepét érintő kifogásainak. Szilvásy György, a felügyelőbizottság titkára is kérte az MTI-t, hogy kifejthesse ezzel kapcsolatos álláspontját. Mindenekelőtt leszögezte: véleménye szerint az okozza a nézeteltéréséket, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió felügyeletéről szóló (tavaly novemberi) rendelet módosítása nem eléggé közérthetően jelenít meg a lapokban, így sokak számára nem volt egyértelmű, miben is áll a rendeletmódosítás lényege. Világossá kell tehát tenni — mondotta —, hogy a tévé és a rádió felügyeletét továbbra is a Minisztertanács gyakorolja részben közvetlenül, részben a felügyelőbizottságon, illetve az államminiszteren keresztül. A korábbiakban az összes jogkör, a felügyelőbizottság kezében összpontosult, ám a mostani rendeletmódosítás — a pártokkal kötött kompromisszumos megállapodás eredményeként — megosztja a jogköröket. A Minisztertanács közvetlenül, testületileg gyakorolja a kinevezési jogkört, ebben a kérdésben tehát, a felügyelőbizottságnak nincs döntési joga, legfeljebb javaslatokat tehet. A bizottság legfőbb feladata az, hogv ügyeljen e két médián belül a pártatlanság és esélyegyenlőség elvének érvényesítésére, valamint, hogy a választási kampány idején, a pártokat érintő kérdésekkel foglalkozzék. Az államminiszter, jelen esetben Pozsgay Imre, kizárólag szervezeti, 'működési ügyekben felügyeli a rádiót és a televíziót, semmiféle beleszólási joga nincs személyi kérdésekbe, és nem tartozik, nem tartozhat hatáskörébe az sem. hogy a választásokkal összefüggő feladatokat irányítsa, befolyásolja. A bizottság és az államminiszter között nincs szervezeti kapcsolat, így alá- és fölérendeltségi viszony sem. A felügyelőbizottság tagjait nem az államminiszter nevezi ki, sőt ebben javaslat- tevő szerepe sincsen, ezt a jogkört a miniszterelnök gyakorolja az egyes pártok, társadalmi szervezetek jelölése alapján. Mint köztudomású — folytatta Szilvásy .György — a felügyelőbizottság tagjait az Ellenzéki Kerekasztal pártjainak jó része, a korábbi Harmadik Oldal jelentősebb szervezetei, az MSZP, valamint néhány társadalmi szervezet delegálta — a kormány felkérésére. Az SZDSZ, a FIDESZ és az SZDP azonban — mivel nem értenek egyet azzal. hogy pártok felügyeljék a rádiót és a tévét — mind a mai napig nem delegált senkit, ám továbbra is nyitva áll előttük a bizottság. E testület tagjai közül egyébként csak két személyt nevezett ki közvetlenül, ajánlás nélkül a ' miniszterelnök, a többieket önállóan jelölték ki az érinteti szervezetek. A bizottság munkájában fontos alapelv. hogy a tagok kinevezésüket követően, már nem az őket ajánló pártoknak, hanem a Minisztertanácsnak. illetve saját lelkiismeretüknek tartoznak felelősséggel. Az. azonban természetesen előfordul, hogy a többségi szavazás alapján kialakított döntések nem egyformán kedvezőek a különböző pártoknak, szervezeteknek. A napokban létrehozott te- levízióelnökséggel kapcsolatban Szilvásy György elmondta, hogy ezt a belső szakmai irányító testületet — a felügyelőbizottság javaslatára — a Minisztertanács nevezte ki. Minden szakmai, műsorpolitikai, személyi kérdésben az elnökség dönt, a kormány és a felügyelőbizottság ezekbe a döntésekbe nem avatkozik be, tehát nincs szó arról, hogy cenzúráznák a tévé munkáját. Összeegyeztethetetlen a versenysemlegességgel! A FIDESZ szerint a választási kampány idején nem részrehajló bizottságnak kell teliigyelnie a nemzeti médiákat A tévét és a rádiót felügyelő 15 tagú bizottság tevékenysége körűi fellángolt vitában a FIDESZ is kifejtette álláspontját az MTI-nek. Hegedűs István választmányi tag elmondta: a Fiatal Demokraták Szövetsége továbbra sem kíván részt venni a felügyelőbizottság munkájában, mivel az pártok képviselőiből áll. Ügy vélekedett, hogy a 15 tagú testület a szakma által nem elfogadott és létszáma miatt meglehetősen működésképtelen. A FIDESZ továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az említett médiákat maximum öttagú, csak a választási programokkal foglalkozó, szőkébb ' jogkörű testület felügyelje- Hozzátette: rontja a helyzétet. hogy Pozsgay Imre- mint a tömegkommunikációs eszközökért felelős és a nemzeti médiák felügyeletét is ellátó államminiszter az MSZP választási kampányfőnöke lett. Ez a versenysemlegességgel összeegyeztethetetlen. A FIDESZ nem ismeri el a felügyelőbizottság azon jagát, hogy moratóriumot hirdessen a politikai hirdetésekre, miközben már folyik a kampány — mondotta Hegedűs István. Aggasztó fejlemény az is. hogy a frissen kinevezett tv-elnökség összetétele ellentmond a pártatlanság követelményeinek. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: nehezen bizonyítható, de tudvalévő, hogy ebben az elnökségben MSZP- és MDF-szimpati- zánsok kaptak helyet. A FIDESZ választmányának tagja leszögezte, hogy miközben a környező országokban volt radikális ellenzékiek kulcspozícióba kerültek, a magyar kormányzat továbbra is merev, semmilyen nyitásra nem hajlandó e téren. Az Aczél Endre leváltása körüli hercehúrca ráadásul azt mutatja- hogv a valós indokokat elfedve, régi módszerekhez visszanyúlva kívánják „megtisztítani” a televíziót. Ezt annak ellenére szükséges meg- jegvezni — mondta ‘ Hegedűs István —. hogy a FIDESZ nem értett egyet az Aczél Endre vezette tv- Híradó és HÉT műsorszerkesztésével- Az új Híradóval szemben konkrét kifogásként említette- hogy a FIDESZ küldöttségének prágai találkozóját Václav Ha- vellel úgy kommentálta, mint ..magyar fiatalok találkozását a csehszlovák államfővel”. Végül reményét fejezte ki, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vett és a választásokon indulni kívánó szervezetek képviselőinek- valamint a rádió és a televízió veze- tőinék mai megbeszélésén sikerül elfogadni a választási kampány sajtóelveit és -szabályait. Tájékoztató a személyszállítási és távbeszélődíjak február 1-jei emeléséről A Minisztertanács határozata alapján 1990. február 1-jétől változnak a személyszállítási díjak, valamint a távbeszélő-szol-, gáltatás tarifái — erről számolt be Udvardi László államtitkár, a Köz’ekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön. A vasúti személyszállítás átlagosan 20 százalékkal, ezen belül a személyvonat díjai átlagosan 26 százalékkal- a gyorsvonat díjai átlagosan 16 százalékkal növekednek. A menetrend szerinti távolsági autóbusz-közlekedés 20 százalékkal a helyi tömegközlekedés pedig átlagosan 45 százalékkal lesz drágább. Az áremelkedés mértéke Budapesten eléri a 55—60 százalékot, Debrecenben, Szegeden és Miskolcon a 43— 44 százalékot, az egyéb településeken pedig a 27—30 százalékot. A Közlekedési- Hírközlési és Építésügyi Mini-szité- riummal, valamint az Országos Árhivatallal való egyeztetés alapján a Magyar Távközlési Vállalat február 1-jétől bizonyos távközlési díjakat módosít. E változások a szolgáltatások árszint- jét összességében 11 százalékkal növelik. Változatlan marad a lakossági távbeszélő-állomások alapdíja, . valamint a helvi és nemzetközi beszélgetések díja. A belföldi helyközi telefonálás esetéiben csak a táv- hívásos beszélgetések drágulnak. ez azt jelenti, hogy a korábbi összegért rövi- debb ideig lehet majd beszélni. Az áremelés díjkörzeteik szerint differenciál: kisebb távolságra a 30 százalékkal- nagyobbra pedig 60 százalékkal lesz drágább a beszélgetés. A távhívásos beszélgetések éjszakai kedvezménye viszont — a nappali beszélgetésekhez képest — az eddigieknél nagyobb mértékű, közel 50 százalék lesz. Az eddigi telex-előfizetési díj — amely egyébként 15 éve változatlan — kétszeresére emelkedik és havonta ezer forint lesz. (MTI) A legfőbb ügyész törvényességi óvása A Legfőbb Ügyészség befejezte a Földművelésügyi Minisztérium több vezetője és alkalmazottja ellen 1948- ban hozott ítéletek felülvizsgálatát. Annak idején a megvádolt 84 személy közül jogerősen 47-et ítéltek el. Dr. Pernecz- ky Bélát és 46 társát a Budapesti Népbíróság 1948. október 29-én, majd a Népbíróságok Országos Tanácsa 1949. április 27-én az állam- rend megdöntésére irányuló szervezkedés és egyéb bűn- cselekmények miatt ítélte el négy hónapi fogháztól életfogytiglani fegyházig terjedő büntetésekre- A Legfőbb Ügyészség mostani felülvizsgálata szerint 26 elítélt bűnösségének megállapítása volt törvénysértő. Egy elítélt cselekményének jogi minősítésében tévedett az akkori bíróság, a vele szemben kiszabott büntetés törvénysértően súlyos. További egv terheltet a bíróság — tévesen — nem bűncselekmény hiánya, hanem bizonyíték hiánya miatt mentett fel. A legfőbb ügyész a 26 elítélt javára törvényességi óvást emelt, indítványozza, hogy őket bűncselekmény hiányában mentsék fel. Egy elítélttel szemben enyhébb büntetést indítványoz, egy másik terheltnél pedig a felmentésit nem bizonyí-ték, hanem bűncselekmény hiánya miatt indokolt kimondani. A felülvizsgálat eredménye szerint az ügyben 19 személy esetében nincs ok az akkori ítélet megváltoztatására. A törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa bírálja el. Tagadták a tényeket Nicolae Ceausescu és felesége, Elena nem volt hajlandó együttműködni a kirendelt védőkkel rögtönítélő perük során. Védőik javasolták, hogy kíséreljenek meg beszámíthatatlanságru hivatkozni, az indítványt azonban mindketten elutasították. és attól kezdve szóba sem álltak a védőügyvédekkel. Ezt az egyik kirendelt védő. Nicolai Federescu mondta el a TF—1 francia televízióadónak. Elmondta, a diktátor és felesége"-az utolsó percig reménykedett abban, hogy a hozzájuk hű erők kiszabadítják őket, de legalábbis nem kerül sor a halálos ítélet végrehajtására. Az eljárás során minden vádat elutasítottak, tagadták a tényeket, a beterjesztett bizonyítékokat, nem fogadták el a bíróság illetékességét. Mi lesz a munkásőrségi épülettel? A petőfisek köszöneté Elsősorban a szülők közössége és a munkahelyi kollektívák jóvoltából néhány nap alatt több mint kétezren álltak ki a Petőfi Sándor Általános Iskola igazsaga mellett, bízva abban, hogy a lelkiismerijt szava győzedelmeskedhet. Ezzel az aláírásgyűjtést befejezettnek tekintjük, és az aláírásokat eljuttatjuk a kormánybiztosnak. Iskolánk közössége hálás köszönetét fejezi ki azoknak az állampolgároknak, szülőknek, akik aláírásukkal támogatták ügyünket. Külön köszönjük a Lovász József Általános Iskola tantestületének, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Madzsar József kórház és a pedagógiai intézet dolgozóinak szolidaritását. Tanácsot is kaptunk. Az egyik talán arra is érdemes, hogy nyilvánosságra hozzuk: A többi pályázó vizsgálja felül elhatározását, és próbáljon a gyermekekért felelősséget vállalni: — lépjen vissza a pályázattól. — ajánljon fel lehetősége szerinti méltányos összeget az épület iskolává történő átalakítására. Ezzel egyelőre elhárulna a legfőbb akadály az elől, hogy a gyermekeké legyen a munkásőrség épülete. A Petőfi Sándor Általános Iskola közössége Nemcsak az idők, a lapfejek is... K o m m f * h c r m * • c « a ■ mptm Comtuoh Conn OOftflPflBAfl OpraH U.HTpajikHOro Kommt.tq KF1CC 5 m m • It I 2 rigi A * AEHHHUM mm |MM«| • npflBAfl s im OpraH U.HTpanbHoro Kommt.to KF1CC B H AEHHHUM -------------------------------------m I IMW4) • • 4M I A/, új év első napján új arculattal jelent meg a mosztkvai Pravda: a lap- fejről eltűnt a két Lenin- rend és az Októberi Forradalom Érdemrend ábrája. Csak egy Lenin-portré díszíti a lapfejet, s alatta a felirat: A lapot 1912. május 5-én, Vlagyimir Iljics Lenin alapította. A változás alkalmából az olvasókhoz intézett pár sorban a szerkesztőség közölte: A kitüntetések megmaradtak a lap zászlaján, a kollektíva büszke rájuk, s célja, hogy tovább gyarapítsa a Pravda lenini hagyományait.
