Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-11 / 9. szám
/ MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH K.LDIÓ: *.«5: Haingsaemle 8.20: Ez aktuális 8.50: Külpolitikai figyeld 9.00: Napközben (Élő) 11.05: cíterasző 11.25: A Szabó család (ism.) 12.45: Válaszolunk lxa*l:l'g>a*tó- - iniknak 13.00: Kiáss Alkusok déli-dőben 14.05: Háttérbeszélgetés 14.35: Fúvósszerenádok 15.00: Szóról szóra Zenés irodalmi magazin 16.00: Tizenhat óra. Hírmagazin. 16.15: Évfordulók nyomában. 160 éve alapították a Nemzeti Zenedét. 16.45: Labirintus. 17.00: Feketézés az utcán... Riportér: Antal Éva. 17.30: Beszélgessünk zenéről 17.50: Le mb és lépcső. Tarra őri Dezső versei 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.40: Vujicsics Tihamér: Csángó lakodalmas 19.50: Üjraclvasva. Szomory Dezső: Párizsi regény. Bodnár György könyvszemléje 20.00: Tanakodó. Gazdagok és szegények 21.00: Ars poetica 21.35: Népdalfeldolgozások 22.00: Hírvilág 22.30: Korkóstoló 23.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Riva’daifényben Újdonságok magyar énekesek és együttesek: felvételeiből 9.05: Idősebbek hullámhosz- szán. 10.05: Hajszálgyökerek 10.20: Operaslágerek 10.50: péres. poros iratok 11.05: A mi korunkban. A Napközben szolgálta tómüsc-ra nyugdíjasoknak. 11.25: Gramofonsztárok.. Na-t Gonella felvételeiből. 12.10: Halleatónóták. 13.05: Nosztalgia-hullám. A Honeycombs együb- tes. 14.00: Lelátó. Élsportolók biztosítás nélkül? 14.30: Politikus papucsban. 15.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót (Elő) Németh Zsuzsa énekel. 15.20: Bemutatjuk Wendel Adkins ..If That Ain’t Country” (Ha ez nemi country) című lemezét. 16.00: Játék — tízezer forintért (Élő). 17.05: A mi utcánk... A Népstadion útja. 17.30: Gordiusz. 18.30: Popregiszter 19.05: jut eszünkbe 19.30: a Poptafisznya1 dalai- ból. 20.20: ..Kerek istervfája. szép tizenkét ága...” Karácsonytól Jóraforduló Pálig. 21.05: A csatlós. Veres Péter novella- füzére rádióra alkalmazva. 21.24: Slágerf’lmek — film- slágerek 22.00: Kattogó kabaré. 14. rész. 23.20; Hangminta ’90. BARTÓK RÁDIÓ: 9.15: Zenekari muzsika 10.20: Rádiószínház Az író és a zsaroló. Bertha- Bulcsú hangjátéka (1989) 11.00: Kamarazene korabeli hangszereken. 12.05: Magyar előadóművészek felvételeiből. 13.00: Hallgassuk újra! 14.00: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 14.38: A bécsi szirnfonikus zenekar hangversenye a bécsi tavaszon. 16.05: A hugenották. Részletek Meyerbeer operájából 17.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót (Élő). Kóté László hegedül, Dráfv Kálmán és Schmidt Nóra- zongorázik. Kb. 18.00: Szimfonikus daillamodc 18.30; in limba materma. A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről. 19.05: Társadalom és iskola. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét (Élő) 150 éves a Nemzeti Zenede. Közben: Kb. 20.20: Múlt és jelen. Beszélgetés a Nemzeti Zenedéről. Kb. 20.40: a hangverseny.-közvetí- tés folytatása. Kb. 21.30: Fúvós miniatűrök. 22.04: Napjaink zenéje Mai magyar zene hete. 1989. 23.00: Három ember. Makszim Gorkij regénye rádióra alkalmazva. 3. rész. MISKOLCI STÜOI#: 5.55: Műsorismertetés, hírnök, időjárás. 8.15: Info rmá-c* óik. 6.20: Észak-magyairorsaagi krónika. 6.30: Hírek. Lapszemle. 6.45: Közelkép mikrofonnal 7.30: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Gyarmati Béla jegyzete. Szerk.: Jakab Mária. 16.30—18.30: Kereskedelmi, információs. zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 8.25: Képújság 8.30: A technika 7 csodája 9.00: Az amatőr. NSZK-tévéfilm. II 2. rész (ismi.) 9.55: Szia, mami 10.25: Ma egy házban. Csehszlovák filmsorozat. 1X3. rész: A Noé bárkája (ism.) 11.20: Mozgató 11.30: Képújság 16.15: Képújság 16.25: Pannoni krónika 16.35: Hírek »zerbhorvát nyelven. 16.45: Hármas csatorna. A látástól a holografikus moziig. 17.3®: A világ 2000-ben. IV 1. rész: Népesség- növekedés. lakásproblémák. betegségek NSZK-film. 18.20: Arcok és városok. Magyar építészek Amerikában V 2. Mácsai János, (i'sm.) 19.00: Reklám 19.05: Esti mese 19.15: Lottósorsolgs 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.05: Szomszédok. Tel-eregény. 71. fejezet 20.35: Reklám 20.40: Hírháttér 21.25: ördögh Szilveszter: Föloldozás. Tévéjáték. 22.15: Képes nóták kívánságműsora. 22.45: Híradó 3. TV 2.: i 17.00: Képújság. 17.15: Tv 2. Benne: • Reklám Riportok Időjárás Zene 17.45: Torpedó ' 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 18.55: Tv 2. 19.00: Vidékiek. Kínai film. 20.25: Tv 2. 20.30: Fejezetek az első világháborúból. Amerikai dokum'enbum- film-sorozat. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne: Nézze meg az ember! 21.30: Napzárta. 22.15: Belfegor. avagy a Louvre fantomja. Francia tévéfilmsorozat. XIII'lO. rész: A kutyás férfi (ism.) (FF> 22.41: Tv 2. 32.45: Nézőpont Kb 23.15: Tv 2. BESZTERCEBÁNYÁI 1. MŰSOR: 9.25: Tévésorozat lfl.15: Csak nőknek! 10.55: Kék fény (ism.) 11.35: Orvosi tanácsok 15.40: Művelődési sorozat) 16.10: Honvédelmi imagazitii 17.05; Szórakoztató vetélkedő- 17.50: Objektív' 18.20: Autósok-motorosoki. 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Laurel és Hardy 20.35: Publicisztikai magazin 21.15: Házas férfi. Angol toé- véfilm. l. 2. MŰSOR: 16.10: NDK-tenmészetfilm 16.50: A szépség tűikre 17.15: Éva bolondozásai. Lengyel film 18.55: Keliet-szlovákiai magazin. 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: Kis szamár a téliek fenekén. Tévékomédia. 21.05: A jövő városa. Dokumentumé: itm. 22.05: Viiiághíradót 22.20: Két tévéjáték (A medve é9 Kero). 1 MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fekete eső. Színes, szinkronizált amerikai alkciófilm. — Kamara: Gall Girl ötszázért — Hibbantak (16). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től. háromnegyed 6-tól és 8-tól: Mélytengeri szörnyeteg (16). Színes amerikai fantasztikus kaiandfilm — Madách Kamara: Vidám élet. Színes, szinkronizált spanyol filmvigjáték. Leszámolás (16). Színes, szinkronizált amerikai akciófilm. — Szécsény: Csupasz pisztoly. Színes, szinkronizált amerikai krimiparódia. — Nagylóc: Road House — Országúti disco, színes, szinkronizált amerikai akciófilm. — Jobbágyi: Drágán add az életed! (16). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi akció- film. NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. FI LM JEGYZET Mélytengeri szörnyeteg Végy egy olyan helyszínt, ami mindenben fcltér a megszokottól. Szerepeltess lehetőleg sztárgyanús színészeket. A cselekménybe sűríts minél több izgalmat, és vegyítsd egy kis romantikával. Ha mindehhez használhatod az Egyesült Államokban megszokott technikákat, ha van egv profi forgatóstábod, bátran készíthetsz kommersz tudományos-fantasztikus filmet a leggyengébb forgatókönyvből, a legsilányabb ötletből is. A Carolco Pictures most bemutatásra kerülő filmje, amelynek hangzatos címe: Mélytengeri szörnyeteg, mindenben megfelel az előbb említett „receptnek". Sean S. Cunningham rendező nem kockáztat. Igazodik a már jól bevált gyakorlathoz, így fordulhat elő, hogy a néző szinte már ismerős jeleneteket lát, és előbb-utóbb fel is teszi a kérdést: nem láttam én ezt a filmet valahol? Nos, én rájöttem a válaszra. A film meglehetősen hasonlít — sőt időnként a plagi- zálás gyanújába is keveredik — a még most is forgalomban lévő Nyolcadik utas, a halál című ugyancsak amerikai alkotáshoz. A helyszín ugyan más. az űrhajókat tengeralattjárók, a bázist egy mélytengeri kutatótelep helyettesíti, de itt is megjelenik az ismeretlen szörnyeteg, amelytől félni kell, és menekülni illik. Természetesen, csak néhá- nyuknak sikerül. Hiszen a műfaj horror lenne, és mint ilyen bőségesen megkívánja az áldozat bemutatását, követve az elvet: add meg a nézőnek, amit látni akar. Látványban nincs hiány, az operatőr Mac Áhleberg mesterien kezelt kamerájának köszönhetően. Ügy vélem, a film mégsem számíthat „látványos” kasszasikerre, éppen azért, mert kevés újdonságot tartogat. Tény, hogy a néző nem unatkozza végig azt a nyolcvanhét percet, amit a mozivászon előtt tölt, de nem is ragad az izgalomtól a székhez. Nehéz manapság igazi horrort gyártani, hiszen komoly konkurenciát jelent a megtépázott idegzetű néző rémísztgetésében az is, ha időnként betéved egy ABC- be. Nos, akik rászánnak erre a filmre ötven forintot, bizonyára tehetik. Szórakozásnak, időtöltésnek nem rossz, ám akik valamilyen véletlen, vagy igényességük miatt lemaradnak róla, ők sem vesztenek semmit. — Csala — Eltűnik a „Külvárosi szálloda”? Magyar nyelvű könyveket Romániának Kérjük Nógrád megye alsó- és középfokú nevelési- oktatási intézménveit, a segítőkész lakosságot, hogv — csatlakozva a Balassi Bálint megyei könyvtár felhívásához — gvűjtsenek magyar nyelvű könvveket Románia magyar anyanyelvű diákjai, lakosai számára- Elsősorban a magvar- és a világirodalom klasszikusainak kiadásait, tudományos ismeretterjesztő műveket, ifjúsági irodalmat és mesekönyveket szeretnénk eljuttatni Romániába. Kérjük, hogv a felajánlott műveket az iskolákban gyűjtsék össze. s elszállítás céljából szíveskedjenek értesíteni a megvei könyvtárat. Az összegyűjtött kiadványokat közvetlenül is el lehet juttatni a Ba'assi Bálint megyei kcnvvtá'-ba. Nógrád Megyei Tanács VB művelődési, ifjúsági és sportfőosnrtály Meglehetősen nyomorúságos és jellegtelen épület mai szemmel nézve Párizs peremén, a festői sétáló- hidaktól és a Saint-Martin csatornától övezett „Hotel du Nord”. A környékbeli háztulajdonosok, a Boréal építkezési vállalkozás tagjai szerint a lepusztult háznak el kell tűnnie. A bulldózerek hírére azonban megmozdult a párizsi művészvilág — a régi szálloda eltűnésével ugyanis egy legenda tűnne el. Ebben a szállodában játszódik Marcel Carné világhírű filmje, a ,-Külvárosi szálloda", amely a párizsi félvilág, prostituáltak, stricik, lezűllött művészek és megkeseredett férjek különös életét vitte filmre 1938-ban. A szálloda lerombolásának hírére természetesen az egykori alkotók, a ma 90 éves Arlettv és a 84 éves Carné álltak a tiltakozók élére. Ugyancsak támogatásukról biztosította őket Jacques Chirac polgármester, megígérve, hogy ha a kulturális minisztérium nem tesz semmit az épület meg- ■ mentésére, akkor majd a városi tanács megvásárolja. A kulturális kormányzat ugyanis eredetileg azt szerette volna, ha a külsejét megőrzik régi formájában, míg a belsejét átalakítják. Ezt azonban szintén -megakadályozták, műemlékvédelem címén. A Boréal azonban egyelőre nem hajlandó eladni az épületet, a városi tanács pedig perrel fenyegetőzik. Sokak szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a Hotel du Nord múzeum lenne és a 30-as, 40es évek nagy francia filmes korszakának állítana emléket. Ekkor születtek Carné olyan ma is népszerű remekművei, mint a „Szerelmek városa", a „Furcsadráma”, a ,-Miire megvirrad”, a „Ködös utak”- de nem feledkezhetünk meg Renoir „Nagy ábrándjá”-ról, Duvi- vier „Szajna-parti szerei- mé”-rol, „Táncrendjé”-ről és „Hetedik esküdt”-jéről sem. Olyan nagy színészek alakították a főszerepeket, mint Jean Gabin, Raimu, Jean- Louis Barrault, Michel Simon, Mtóhéle Morgan, valamint természetesen Ar- letty és Jouvet. Egyelőre tart a huzavona az érintettek között- A dolog egyetlen szépséghibája: A „Külvárosi szálloda” Hotel du Nord-ját stúdióban építették fel. Most már elmondható „Amit főztetek, egyétek is meg!’ A Panoráma ksis útikon yv- sorozatának Észak-Magyair- országról szóló darabja csupán egyetlen mondatot ír Alsótoldról. Lakonikusan annyit, hogy aki Nagymezőtől Hollókő irányába megy, annak Alsótoldon egy késő barokk kúria megtekintésére érdemes megállni. Ez a nevezetes építmény az errefelé is birtokos Ve- ressy grófok tulajdona volt, majd az államosítások uitán, általános iskolát rendeztek be a falai között. S ahogy aztán teltek-múltak az évek, az egyszerű köznép dolga is jobbra fordult, és mind ritkább lett a gyermekáldás. Éppúgy, mint az ország bármely részén: terhesség lett az áldott állapotból. Következésképpen a kúriai iskolát sémi használták ki megfelelően, ezért az átköltözött egy másik helyre, az akkoriban felépített MSZMP-pártházba. Máig itt tál álható. Míg a kastélyban — ami addig nem volt — óvodát rendeztek be. — Úgy emlékszem, hogy 1981. október 25-én nyílt meg az óvoda, ahová én dajkaként kerültem 1 dolgozni — bogozgatja emlékezése fonalait Szepes Péterné. született Dudás Aranka, aki pár éve már az intézmény első számú vezetőjévé rukkolt elő: gazdaság-, vagy másik elnevezéssel élelmezésvezető. Az óvoda része a településen is működő általános művelődési központnak, amely hat falu — Alsó- told. Felsőtold, Garáb, Cserhátszentiván, Kutasó és Bokor — oktatási intézményeit, könyvtárait és kul-túrhá- zait fogja csokorba. — Régebben előfordult, hogy ebbe a körzeti óvodába, 56— 60 apróság iis járt. Mára alaposan megcsappant a létszám, a hajdaninak mindössze a fele. A szakemberek száraz hivatalossággal azti mondják erre: elapadt a szülési kedv. Az óvodát a hat falu lakói, java részben saját két kezük munkájával alakították ki. Belső átalakításokat, külső tereprendezést végeztek, homokozót. különféle játszóeszközöket készítettek, kerítettek. Mert ez a falu, az a hat. mindig nagyon össze tudott fogni szükség esetén. Így történt ez a már említett időben isj amikor az volta tét, hogv gyerekeik helyben, illetve a közeli körzetközpontban tanulnak-e. vagy beköltöznek az új pásztói általános iskolai kollégiumba. Az előbbi megoldást kiskörzetesítésnek, az utóbbit nagykörzetesítésnek hívták. — Tíz éve, 1980-ban választottak meg tanácstagnak — meséli Szepesi Péterné. — Akkor sokan kerültünk be fiatalok a tanácsba. Én huszonkilenc éves voltam. Az idősebbek azt mondták, ránk vár. a mi feladatunk lesz. hogy a kiskörzetesítést kiharcoljuk. Nagyon nehéz volt. A megyétől óriási nyomás nehezedett ránk a pásztói körzetesítésre. Most már elmondhatom. Régen ezt még említeni se lehetett. Nem is szólhattunk senkinek, nem kérhettünk senkitől meghallgatást, apró segítséget, mert rögtön a fejünkhöz vágták: amit főztetek, egyétek is meg! A körzetesítés végeredménye ismert: a szülők akaratuk érvényesítése végett a tömegtájékoztatási eszközöket is igénybe vették, tiltakoztak a tévében is. így aztán a tanács nem tehetett mást — később a javára íródott —, mint teljesítette a népakaratot, és a hat Repülés gyerekei nem Pásztora, hanem Alsótold- ra járnak iskolába. S csak szőrmentén jegyzem meg: azóta bebizonyosodott a körzetesítések túlhajtása, helyenkénti kártékony volta is. amit akkor sem a megyei, sem a járási, de még a központi. minisztériumi irányítás sem látott, vagy ha igen, akkor voluntarista módon nem akart: róla tudomást venni. Ezúttal is bebizonyosodott: a nép világosabban látja saját környezetét. dolgát, mint az íróasztalbajnoki bürokrata. Szepes Péterné tagja a községi közös tanács végrehajtó bizottságának, a háromtagú bokori elöljáróságnak. A második ciklus végén is üg.vbuzgalommat, odaadóan teszi a dolgát. Az ellenségeskedések kereszttüzében a tanácsiak felszerelték az iskolát, s az egykori pártházból idén ballagnak először a végzős nyolcadikosok, köztük Sze- pesné fia. — Azt hittem, ha tanácstag leszek, elég lesz elmondani a problémákat, és odafigyelnek. Hát nem így van! Nagyon sokat kell szólni, járni, érvelni, hogv egv kis látszata legyen. Mégis örömmel csinálom, mert egy életre eső jó érzés, ha történik valami a faluban. Sulyok László
