Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-09 / 7. szám

2 NOGRAI) 1990. JANUÁR 9.. KEDD Kik a kisgazdapárti „pártütők" valójában ? Prepeliczay úr és néhány nógrádi híve Pászlén is megbukott! Nógrádban csak a Nemzeti Kisgazdapárt létezik Nem teszi jól az újjá­születőben lévő megyei lap, a „NÓGRÁD”, ha olyan munkatársakat foglalkoztat, akik még ma is a régi mó­don írják mag „az igazsá­got”. Nevszatessn, ha csu­pán egy dolog, egy ügy kapcsán — ez esetben a kis­gazdapárti pártszakadás­ról — csupán a szemben­álló felek egyikének az ál­láspontját közük. Arró'l már nem is _ be­szélve, hogy mindezt ismét felhasználják a személyes­kedésre, semmibe véve a lap hasábjain is elv sok­szor hirdetett jogállamiság alapvető kritériumait. ..! it Vegyük sorba a tényeket. Honnan veszi a cikkíró, hogy Nógrádiban nem sike­rült igazán a kisgazda­pártnak gyökeret verni? Aligha n:m abban rejlik e tévedése, amikor „legava- totta‘bb”-nak ez ügyben Pre­peliczay Istvánt és a léte­ző (!) nógrádi kisgazda- szervezetek feje fölé „kine­vezett” — cs^k önmagu­kat képviselő — Hermán Pétert a pás-‘ói Kele­men (Tűzkő) Károlyt tart­va tájékozódott. ☆ Furcsa. hogy — látva Hermánék és Prepeliczay csúfos kudarcát a Pásztón nagy dérrel-diúrral beharan­gozott főtitkári kortesgvű- ■lésnek csak a másik felet „nyilatkoztatta” meg. Pedig a másik felet is meg kellett volna kérdezni, ahogyan ez elvárható a tisztelt olvasó szemszögéből nézve is! Gya­nús az a nagyvonalú jó­indulat is, amikor a nyil­vánvaló bukásból — ezúttal óva inti olvasóit a cikkíró a messzemenő következteté­sek levonásától... Az „egy tucat" érdeklő­dő is messze túlzó. Ugyan­is a kétszemélyes — Her­mán és Kelemen — „me­gyei szervezetet” nem szá­molva. Pásztoréi csupán egyetlen és a m-g csupán félig hozzánk tartozó, alig tízfős balassagvarmati szer­vezet tagjaiból három „ér­deklődő" várta a negyed­magával érkező . Prepe- licza.vt. Ellenben az én lakáso­mon gyülekeztek a megye minden részéről érkező im­máron tíz létező kisgazda- párti szervezetek. mintegy félezer tagját képviselő ve­zetők, hegv megemlékez­zünk az éppen egv évyel azelőtt. 1988. december 30- án. Pásztón a megvében elsőként megalakult kisgaz­dapárti szervezet évforduló­járól. Tizenöt-húszán ültünk le az Ágasvár étteremben — rhevá a mér említett egyetlen- pásztói „érdeklődő” is velünk jött otthagyva Hsrmánékat! (Csak mellesleg említem meg, hogy amíg a — sze­rintünk kollaboráns és karrierista — „anyapárt” vezéreire gyakorlatilag sen­ki nem volt kíváncsi, pe­dig helybe jöttek, addig eme „gyökértelen”, ám mégis létező nógrádi szervezetek vézetői küldöttei, a csúszós­ködös időben velem együtt 16-an saját költségünkre utaztunk Szegedre oda- vissza 600 kilométert sze- mélvgépkocsijainkkal...!) * Azt, hogy valójában kik a „pártütők”. kollaborán- sok és karrieristák s hogy miért, öt fejezetben meg­írtam a „DÁTUM” c. sza­badelvű országos napilap­ban. november 10—17. kö­zött. Most pedig — mint a Nemzet. Kisgazdapárt hét­tagú ideiglenes országos operatív bizottságának egyik tagja, pártszóvivő — a sze­gedi tanácskozás az ott ki­adott nyilatkozat és az az­óta hozott testületi állás- foglalások alapján rövi­dítve sajtóközleményként el­juttattam valamennyi me­gyei laphoz. Hogyan és miért is „zá­ratott ki” tavaly októberben Prepeliczay „úr” az „anya- pártból"? Mi is volt az a „pártellenes tevékenység" amelyet azóta — így álta­lánosságban! — megbízásá­ból Hermán és Tűzkő- Kelemen e lap hasábjain is közöltetett december végén? Október 8_án — meg­hívás alapján — részt vettem a szomszédos He­ves megyei kisgazdák me­gyegyűlésén, s kemény han­gon tiltakoztam a magam és a nógrádi kisgazdák ne­vében Prepeliczay .főtit­kár azon nyilatkozata éllen, amelyet az azokban a na­pokban ülésező MSZMP- kongresszussal kapcsolatban tett a Mai Nap kerinterjú­jáb- n. Ebben arról „vak poli* c7„r_ hogy kong­vagv „ellenerők szellemi vezéré­nek” nevez. Az viszont lo­gikusan tudatos hazugság, hogy csupán Nógrád és He­ves a „gócpontja" vidéken az ő és társai vezérkedése ellen tiltakozóknak! Hiszen a leg­nagyobb kisgazdapárti tag­sággal bíró Bács-Kiskun, sőt Békés is tiltakozik: ezt mi 5em igazolja jobban, mint az ezt megelőző két kecskeméti tanácskozás, melynek nyilat­kozatát e megyék készítették elő, s az övék volt a kezde­ményezés is! Nem beszélve Csongrád megyéről, Szeged, ről, amely végül is székhelyet adott az új (régi!) kisgazda- pártnak! ☆ Végezetül az ismételt,- sze­mélyem elleni vádaskodásról, az úgynevezett „büntető­ügyemről". Idézem a Kis Újság 1989. június 8-i szá­mának dr. Tárgyán József prominens kisgazdapárti jo- ' g ász-szem élv is ég tollából megjelent ..Koholt jogok, ha­mis tények” c. értekezésének néhány mondatát: „...koncepciógyanús perek nemcsak az 1945—62-es évek között voltak, hanem az ezt követő időszakban is és lesz­nek mindaddig, amíg a való­ságos jogállamiság megte­remtésére irányuló, törekvé­sek eredményre nem vezet­nek... Jelenlegi büntetőeljá­rásunk is alkalmatlan a vé­dekezés és a védelem jogá­nak valóságos érvény re jutta­tására...” Netán mindez éppen Nóg­rádban, Magyarország „Ro­mániájában” lenne másként? Nincs másként! És jóma­gam, aki e „jogállamiság" érintését éppen1 két éve ér­zem a saját bőrömön, köz­vetlen tapasztalatok alapján jelentem ki: a nógrádi „igaz­ságszolgáltatás” a Devcsics- diktatúra „erkölcseinek” szol­gálatában áll — jobbára még ma is! Jól jöttek — és jönnek más. előjellel még ma is! J— az ilyen ..büntetőügyek” n hírhedt Czinege-korrupció- hoz hasonló Nógrád megyei diszncságokról való figye­lemelterelésre. Pásztón is a Devcsics-támogatta volt ta­nácselnök és társai valóságos manipulációinak az elfedésé­re is. Ezekért mikor indul­nak már az eljárások...?! Ez a „meccs” azonban távolról sincs lefutva. Bent van a perújítási kérelmem, és szi­lárd a meggyőződésem: lesz egyszer csak — talán nem is olyan sokára — Nógrád me­gvében is valódi jogállami­ság! Faludi Sándor ///. ///////////////// lottak" a különböző tik jí és tárjad"’mi vezetek prominensei, mit várnak ettől a re&szustól, mi lenne, nem lenne jó. az ott történ­hető dolgok közül. Nos. Prepeliczay úr állás­pontja a nevünkben — ám, „jó" szokásához híven, meg­kérdezésünk nélkül! — az volt: a kisgazdapártnak az lenne jó, ami a nemzetnek, ha megőrizné egységét az MSZMP...! Tiltakozásom egyik következménye az lett, hogy az oda kiküldött hozzá hűséges munkatársaira nem voltak tovább kíváncsiak a gyűlés résztvevői, akik per­sze másnap Budapesten erről tájékoztatták a „nagyve­zért"... Ipnz. ez m ir az utolsó csepp volt velem kapcsolat­ban abban a bizonyos po­hárban, meit még előbb Vö­rös Vince pártelnöknek is tiltakozó levelet írtam a Ma­gyar Nemzetben augusztus­ban megjelent egyik számá­ban vele készült interjú azon,nyilatkozata miatt, hogy elképzelhetőnek tartja a ko­alíciót az MSZMP-vel! Az „igazi pártellenességet" azonban még ennél is előbb, az emlegetett Heves megyei kisgazdavezetővel. Fazekas Gyulával „követtük el”: fel­tártuk frissen szerzett infor­mációk, tények alapján a Prepeliczayt pártalkotmány­ellenesen, 30 százalékos rész­aránnyal „megválasztott" tá­mogatójának,. dr. Balogh György ügyvezető alelnök- nek kissé „pettyes” kisgaz- damúlt.ját! Nevezett ugyanis a kisgazdapártot eláruló 1947—49-es „vezérének”, Do­binak az egyik közeli vezető tisztséget viselő munkatársa volt, s amíg az igazi kisgaz­davezetőket kivégezték, be­börtönözték, addig Balogh úr számos jeles kitüntetést ka­pott mind Rákosi, mind Ká­dár diktatúrájától...! Még a tényéknél maradva azt is el kell mondani — visszautalva a NÓGRÁD ja­nuár 4-i cikkére —, hogy Prepeliczay úr sokat tanult igazmondás dolgában (talán példaképe?) Grósz Károlytól is. Szegeden nem 120-an, kö; zel háromszázan voltunk. Szabolcsból nem egyetlen, hanem legalább 6—8 — fő­ként fiatal 30—40 éves — kisgazda ve** részt, akik ot­tani felszólalásom után fel­kértek, hogy vegyek részt mielőbb a megyei gyűlésü­kön. Az ugvan engem kife­jezetten megtisztel, hogy e cikkben „.kulcsfigurának”, a Kis Újság nevét bitorló lap­jukban pedig egyenesen az Nem áll szándékomban két­ségbe vonni Faludi Sándor véleményét. Lelke rajta, hogy igazat mond. Ám nem értem válaszával hová akar kilyukadni, hisz’ Prepe­liczay István, az FKgP or­szágos főtitkára nyilatkoza­tában a következőket mon­dotta: „Hogy ez a szemé­lyeskedés a kisgazdapárton belül kialakult, ebben kulcs­figura Faludi Sándor is. Ami­kor tudomásomra jutott, hogy az operatív bizottság tagja ellen köztörvényes ügyben eljárás folyik, én fel­szólítottam Faludi Sándort: tájékoztassorf, mi az igaz­ság? Mivel, ba igaz a hír, ö a kisgazdapárt nevében ne nyilatkozzon, ne jelenjen meg sehol; mert kompro­mittálja a pártot. Na ettől a pillanattól kezdve én szerez­tem egy beépített ellenséget magamnak (. . .) Végül is ez a pártszakadás a mi pártun­kat megszabadította azoktól az emberektől, akik belülről keltettek folyamatos feszült­séget. . Prepeliczay István azt is elmondta, hogy információi szerint, a Faludi Sándor pere nem koncepciós. . . Mi az olvasókra bízzuk, a té­nyek alapján miként véle­kednek: „A Balassagyarmati Városi Bíróság, dr. Poráczkiné dr. Verebélyi Melinda tanácsa bűnösnek mondta ki Falu­di Sándort, üzérkedés bűn­tettében, amelyet üzletsze­rűen, gazdálkodó szervezet szabályszerű működésével álcázva követett el, va­lamint folytatólagosan el­követett magánokirat ha- misítás vétségében. Hat tár­sa ellen az eljárást meg­szüntették. Faludi Sándort halmazati büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre — egy nap értékét 60 forintban meg­határozva —, valamint 250 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére ítélték. Mint arról a tárgyalás megkezdésekor tudósításunk­ban is beszámoltunk Faludi Sándor, mint a pásztói kul- túrház igazgatója folyamato­san árusított a házban mű­ködő kaszinóban kiskereske­delmi forgalomban vásá­rolt márkás italokat. A vád­irat szerint, a meg nem en­gedett kereskedelmi tevé­kenységgel 1987 és 1988 ja­nuárja között, mintegy 250 ezer forintos tiszta haszonra tett szert —, hogy csak a nagyobb anyagi súlyú vád­pontot idézzük vissza. Faludi Sándor egyébként védőjével egyetemben fel­mentésért fellebbezett. In­formációink szerint, a má­sodfokon eljáró megyei bíró­ság még ebben a hónapban kitűzi az újabb tárgyalást, amelyről természetesen be­számolunk.” Ki tud róla? Trsztyánszki Pál, 34 éves. Felsőpetény, Alkotmány út 10. szám alatti lakos, 1989. derembe» 14-én, az Alagi Ál­lami Tangazdaság, MÜSZIG Budapest, XV. Iter. Kazinczi' út 31—33. sz. alatti munka­helyéről a központjukban le­vő munkaügyre ment leszá­molás céljából, ahonnan is­meretlen helyre távozott. Tartózkodási helye azóta ismeretlen. Nevezett személyi igazol­vánnyal nem rendelkezik. Személyleírása: kb. 190 cm magas, kövér testalkatú, kerek arcú, barna szemű, haja barna színű, kopaszodó. Ruházata: barna színű pu­lóver. világoskék melegítő­felső, kekiszínű munkás- (vatta)kabát, sötétkék mele­gítőalsó, sötétkék szövetnad­rág, fekete gumitalpú védő­bakancs, karóra fekete bőr­szíjjal. Pénztárca, kb. 200 Fttal. Különös ismertető jele: jobb térdén csontkinövés találha­tó, epilepsziás betegségben szenved. Kérjük, ha valaki eltűné­sének körülményeiről, vagy tartózkodási helyével kapcso­latban információval rendel­kezik. azt a .Rétsági Rendőr- kapitányságnak, vagy bárme­lyik rendőri szervnek azon­nal jelentse be. Cím: 2651 Rétság. Rákóczi út 10. sz. Telefon; Rétság 11. 0 megyei tanács vb-iilése (Folytatás az 1. oldalról.) A vb-tiillkár ügyeinek ku­szaságát jellemzi, hogy vád­iirat még a mai napig sem készült. A vizsgálat ugyan­akkor egyértelműen tisztáz­ta C. Becker Judit esetleges felelősségét. A Nógrád me­gyei főügyész levélben tájé­koztatta a megyei végrehaj­tó bizottságot arról., hogy a városi tanács elnökének büntetőjogi felelőssége a Sándor Gyula ellen folyó el­járásban nem merült fel, így a fegyelmi ügyben dön­tés hoahattó. Erre került sor tegnap- A fegyelmi ügy írásos doku­mentuma tételesen felsorol­ja dr. Sándor Gyula távol­léteit azzal egvültlt, hogy a tanácselnök nem ellenőrizte: a vb-tiitkár valóban a meg­adott helyen tarltózlkodott-e. Egy másik megállapítás sze­rint nem figyelt fel a ta­nácselnök egy NSZK-ból érkezett küldöttség szállás­költségének manipulációjá­ra. Egyértelműen tisztázta a nyomozás azt is: a tanács­éi nőik nem tudott arról, hogy a vb-titkár a külföld­re) hozott műszaki cikkek szabálytalan értékesítésébe bevonta az elliátós.zervezet d o! g o-zóilt. Megái! a pit ot t á k ugyanakkor, hogy C. Bec­ker Judit tudott a vb-titkár lakáscseréjéről, nem győző­dött meg ugyanakkor arról, hogy a lakáscsere, majd a -vásárlás szabályosan tör­tént-e. összefoglaló értékelés sze­rint a tanácselnök feltétel nélkül bízott a vb-tritkárban, aki ezzel a bizalommal Visz- so.aélit. C. Becker Judit nem használta ki munkáltatói jo­gosítványait, nem ellenőriz­te megfelelően a volt vb-tiit- kárt, és ezzel fegyelmi vét­séget követett el. Számos enyhítő körülmény idézése után, a határozati javaslat úgy szóüt, hogy C. Becker Judi'tot szigorú megrovás fegyelmi büntetésben ré­szesítsék. A javasltat élénk vitát váltott ki. Azzal gyakorla­tilag mindenki egyetértett, hogy a vezetőkre vonatkozó fokozott ellenőrzési kötele­zettség elmulasztásával a tanácselnök fegyelmi vétsé­get követett el. Többen h a n gsúil'y őzt á k u gy a na kk or, hogy dr Sándor Gyula cse­lekményeinél fondorlatos módon járt el, ami megne­hezítette a bűncselekmény- sorozat félbeszakítását. Az enyhítő körülmények soro­lása mellett, megfogalmaz­ták azt is: ma olyan idő­szakot élünk, amikor divat példát statuálni, igazságtala­nok azonban még ennek ha­tására sem lehetünk. A vég­ső mérlegelés eredménye­ként, a végrehajtó bizottság megállapította a fegyelmi vétséget, ugyanakkor a fe­gyelmi eljárást megszüntet­te és C. Becker Juditot —a cselekmény csekély súlyára tekintettel — írásbeli figyel­meztetésben részesítette­— k — MSZDP-szervezet alakult Balassagyarmaton D hajnalban kelők pártja A hajnalban kelőket az értelmiséget, a vállalkozó­kat képviseljük — mondta a Magyarországi Szociál­demokrata Párt balassa­gyarmati szervezetének teg­nap es'íti alakuló ülésén Tóth Bertalan, a párt megyei el­nöke. Á megjelentekkel először Babcsán József ismertette címszavakban az MSZDP elképzeléseik Közben töb­ben azt a 20 felkiáltójellel végződő mondatokat tartal­mazó röplapot tanulmányoz­ták, amelyből kiderül, mit követel az új pariameritítől a párt. A program-ismertetésből megtudhattuk az immáron 1890 óta működő, a szak- szervezetekkel mindig szoros kapcsolatban létező párt a szociális demokráciáért küzd. Valódi többpártrend- szetű demokráciát és igazi piacgazdaságot akar. Mert ahogy Tófh Bertalan meg­jegyezte: ma nincs piacgaz­daság hazánkban, a kormány mégis úgy viselkedik, mint­ha lenne. A programpontok sorolása után, Babcsán Jó­zsef kijelentette: az MSZDP nem kíván világmegváltó szerepet és végső igazságo­kat sem szándékozik felku­tatni. De törekszik a mind jobb társadalom kialakítá­sára. A magát .a bérből és fize­tésből élők pártjának valló „sízocdemek" balassagyar­mati szervezetének eddig 19 tagja van. fl no(;r ad sajtószolgálati közleménye Az alkotmányban is... A Nógrád Megvei Cigányok Érdekképviseleti Egyesülete az alábbi észrevételt teszi a népszámlálás személvi kérdőívé­nek 10. pontjához. A cigányság még nem nemzetiség. Ebből adódóan nagyon sok cigányszármazású egyén a fent említett kérdésre nem vállalja származását — magyar nemzetiségűnek vallja ma­gát. Több esetben nem csak' azért nem vállalják a cigány nem­zetiséget, mert még nincs nemzetiséggé nyilvánítva, hanem félelmei, aggodalmai vannak a nemzetiséggé válással kap­csolatban, mert egyre jobban erősödik a cigánysággal szem­beni előítélet. A jelenlegi politikai viszonyok között a ci­gányság nem látja tisztán a változás irányát, fél az esetle­ges visszarendeződéstől, ebből adódóan kétségei vannak a nemzetiségek, kisebbségek helyét illetően a társadalomban. Véleményünk szerint a cigányság hovatartozását nemcsak a nemzetiségi törvényben, hanem az alkotmányban is iktatni kellene. Biztosítani kell a cigányságot arról, hogy ebben az országban nemzetiségét váj lalva is, helye és szerepe van, a történelem folyamán a nemzetiségeket ért atrocitások nem ismétlődhetnek meg. Felhívjuk minden cigányszármazású egyén figyelmét ar­ra, hogy cigányszármazását illetően — igennel válaszoljon, mert a kérdőívek összesítésénél nem fog egyértelműén kide­rülni, hogy igazából- mennyi a • cigánylakosság lélekszáma. Ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy országos szinten nem fognak kellő mértékben a cigányság problémáival foglalkoz­ni, mert az elenyésző, illetve nincs is cigány etnikum jelen a magyar társadalomban. Ezt ugye nem akarjuk? Nógrád Megyei Cigányok Érdekképviseleti Egyesületének vezetősége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents