Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-09 / 7. szám

LAPOZGAT ö miin ftl HiiMHHnHiflHHMIÉSKHRPSVffi1 IWS'iSi'tfÄSWiWÖf11W BNHV &SH. iá.fc I f • M ffij [C| 'aÜLlp. 5 öt 8 PT.^1 yg HHRHRHHMHHHHHHHHHHUnafaafiHMMÉnftwHHfeBiaUfabiHUi XLVI. ÉVF., 7. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1990. JANUÁR 9., KEDD A megyei tanács vb-ülése Tisztázódott a nógrádi pártingatlanok sorsa Lezárult a salgótarjáni tanácselnök fegyelmi ügye A Xógrád Megyei Tanács következő ülésére ke­rülő 1990. évi .költségvetés előzetes vitáját folytatta le tegnapi soron kívüli ülésén a végrehajtó bizottság. A testület ezt követően ismét napirendjére tűzte a korábban, az MSZMP által kezelt ingatlanok haszno­sítását. iSzóbeli kiegészítőjében dr. Boros Sándor ta­nácselnök-helyettes utalt arra, hogy a legutóbbi vég­rehajtó bizottsági ülés óta több megbeszélést folytat­tak a helyi tanácsok elnökeivel, valamint az MSZP megyei és helyi képviselőivel. A Magyar Szocialista Párt Nógrád Megyei Koor­dinációs Tanácsa kilenc in­gatlan esetében megváltoz­tatta korábbi elhatározását, és azok kezelői jogát sem. kívánja megtartani- Ezizel mindösstze tizenháromra csökkent azoknak az ingat­lanoknak a száma, amelyek esetében részben vagy egész­ben a kezelői jogot az MSZP megtartja. Ez előző­eknél az MSZP általában csak egy helyiség megtar­tását tartja 'szükségesnek. Az alapterülettől függően többnyire egyötöd-egvtfized részt tesz ki a kezelésében maradó ingatlanrész, & dön­tésit követő telekkönyvi bejegyzésnek jogszabályi akadálya nincsen. A 157 számba vett ingat­lan együttes értéke 230 mi­liő forint, összesen 220 mil­lió forint értékben idnak át ingatlanokat közösségi célú hasznosításra, s az MSZP- nél mindössze 10 millió fo­rint értékű marad. Részben marad az MSZP-nél a me­gyei székház egy része, a rétsági és a szécsényi vá­rosi székház, Palotáshalom, Varsány, Kazár és Nézse községekben ugyancsak résziben tart meg ingatlano­kat az MSZP. Teljes egészé­ben a kezelésében marad Balasísagyarmaton a Rákóczi u. 23., Pásatón a Szabadság u. 1C2. sz. alatti korábbi pártiingatlan. Hasonlókép­pen Bátonyterenyán a Rákó­czi úton, Hollókőn, Diósje- nőn szintén az MSZP ke­zelésében marad a palotás- halmi vendégház. A végrehajtó bizottság ülésén gondokról is sízó esetit. Tar községben a folyamat­ban levő közös beruházás (posta, párthelyiség, klubiro- da) megvalósítására annak idején a tanács társberuhá­zói szerződést kötött az MSZMP-vel, a megyei bi­zottság vállalta a ráeső több mint 2 mMl.ió 800 ezer fo­rintos kölitséget. A kivitelező vállalatnak részszámlát kel­lene fizetni, az MSZP ugyan­akkor jelezte, hogy nem tudja vállalni a még hiány­zó 1 miHió 250 ezer forinit megfizetését- A beruházás befejezésének határideje: 1990. január 15, de a tanács nem rendelkezik anyagi fe­dezettel az MSZP-t terhelő tartozás kiegyenlítésére. A tegnapi tanácskozáson olyan álláspont született: indítványozzák ,a kormány- biztosnak az MSZP-ingatla­nok terhére gondoskodjon a tartozás fedezetéről. A bá- tonyterenyei városközpont­ban épülő közösségi hág ese­tében változatlanul az a végrehajtó bizottság javas­lata, hogy a beruházó (MSZP) tegyen intézkedést a beruházás leállítására, ezt követően pedig pályázat út­ján hasznosítsák a létesít­ményt . A kiemelt ingatlanokra vonatkozó hasznosítási ja­vaslatot a végrehajtó bi­zottság ismét előterjeszti a kormánybiztosnak, a kisebb Ingatlanokra vonatkozó he­lyi tanácsi javaslatokat pe­dig tudomásul vette a testü­let. Felhívja egyben a helyi tanácsok elnökeit, hogy az ingatlanok végleges haszno­sításáról — a széles nyilvá­nosság megteremtése mellett — tanácsülésen döntsenek. Az elmúlt év közepén ki­pattant botrány után, C. Becker Judit, Salgótarján Város Tanácsának elnöke elhatárolta magát dr. Sán­dor Gyula vb-tliitkár bűn- cselekményeitől, egyben fe­gyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezte saját maga ellen. A végrehajtó bizott­ság ezt el is rendelte. Az eljárás során tisztázni kel­leit, hogy a tanácselnök hozzájárult-e, s, ha igen,ak- ko>r milyen mértékben a volt vb-tíflkár által elköve­tett szabálytalanságokhoz, elsősorban a 19 nap igazo­latlan távo-lléthez (amelyek többnyire külföldi műszaki cikkek beszerzését, majd szabálytalan értékesítését szolgálták), illetve a jog­szabályba ütköző lakáscseré­hez. (folytatás a 2. oldalon.) Szerencsés kimenetelű lakástűz Zagyvapálfalván, a Nyírfácska út 2. számú négyemele­tes épülettömb lakóinak vasárnap esti nyugalmát az első emeleti utca felőli — lakásban keletkezett tűz bolygatta meg. A 15 éves Kozma Anita, aki a szomszédból érkezett haza, észlelte elsőként a konyhában keletkezett tüzet ás a fojtó, átláthatatlan füstből kiabálta, hogy „Ég a lakás!”. — A tűzoltóság salgótarjáni városi parancsnokságára 17.59 órakor érkezett a riasztás — tájékoztat Herczeg De­zső tűzoltó százados. — Az első értesítés karácsonyfatüzet jelzett. Ismerve az épület szerkezetét, nagy erőt mozgósí­tottunk és négy perc múlva, már a helyszínen voltunk. Köz­ben értesítettük a térségünk többi állami tűzoltóerőit is — Balassagyarmatról, Hatvanból, Gyöngyösről kértünk segít­séget. Összesen tíz tűzoltó gépjármű és negyvenkét fős tűz­oltóerő vett volna részt a mentőmunkában, ha a városi erőkkel nem tudtuk volna megfékezni a tüzet. Szerencsé­re erre nem került sor. — Mit látóit és miként szervezte a mentőmunkát a mentőerök parancsnoka? — kérdeztük Garami István tűz­oltó főhadnagytól. (Beszámolónk az 5. oldalon.) Pártok költségvetési támogatása Az 1990. évre jóváhagyott állami költségvetésben 700 millió forintos támogatás szerepel a pártok számára. Ebből a választások előtt 140 milliót terveznek fel­osztani — közölte az MTI kérdésére a Pénzügyminisz­térium illetékese. Németh Gvuláné csoportvezető el­mondta, hogy eddig 28 párt nyújtotta be igényét, ehhez mellékelniük kellett a tag­létszámukról szóló nyilatko­zatot, valamint a pártként való működést igazoló bíró­sági végzés két másolatát. A 140 millió forintot nor­matív alapon, a taglétszám alapján kívánják felosztani a pártok között. Eszerint a 20 ezernél több tagot szám­láló pártok 15 millió forin­tot. a 10 és 20 ezres lét­szám közöttiek 10 milliót, az 5 és 10 ezer tag közöt­tiek 7, a 2 éj 5 ezer közötti taglétszámúaik 4, a 2000-nél kisebb tagságúak pedig 2 millió forintot kapnak. Elő­fordulhat azonban, hogy az összeget arányosan csök­kenteni keli, mert a terve­zettnél már eddig is több párt nyújtott be igényt költségvetési támogatásra. A választásokat köve­tően már a pártok gazdál­kodásáról szóló törvény ér­telmében osztják fel a meg­maradó 560 millió forintot. A törvény kimondja, hogy a parlamenti képviselet­tel rendelkező pártok kö­zött ennek az összegnek a negyedét egyenlő arányban. 75 százalékát pedig a vá­lasztási eredmények alap­ján arányosan kell felosz­tani. Egyelőre még megy a hajó... Meddig lehet úszni „ár” ellen? Bevált újságírói módszer a körkép készítése, főleg ha annak értelme van. Most nincs. Néni kérdezősködöm hát az áremelés hatásairól, hiszen a vélemények talán sohasem voltak annyira egy­ségesek mint ma. Cinikus vagy szemérmetlenül gazdag, aki most helyesel. Nem kér­dezek, mert tudom, érzem a választ. Tudom és érzem a kétség- beesést, a hogyan tovább ki- látástalanságát. Azt a fel­gyülemlő feszültséget, ami­nek a feloldását a gazdasági szakemberek sem ígérik. Tu­dom, de nem merem átélni azt, amitől sokan félnek; hogy egyszer elpattanhat a húr, amit ma mád mindkét végéről feszítenek. Tudom és érteni akarom, hogy ezekre az „önként vállalt népszerűtlen intézkedésekre”, az árak emelésére szükség van. De nem győztek meg róla, hogy a lakosság meg­válthatja az országot a gaz­dasági csődtől, mert azt lá­tom, hogy még mindig nem változik a gazdaság avult szerkezete, még ott terpesz­kednek a bársonyszékek­ben a hozzá nem értő akar- nokok. Tudom, de nem érezhetem más ember problémáit, ha azt látom, hogy mindenki befelé fordul, egyre inkább rákényszerül, hogy saját maga és családja kenyér- harcávdl foglalkozzon. Tu­dom, hogy mindig és minde­nütt benyújtják a szárhlát, érzem, hogy! most nekünk kell fizetni, ha mások adták is fel hajdan a rendelést. De nem győztek meg arról, hogy mi fogyasztottuk ■ el mindazt, amit most számláz­nak. Tudom, hogy megoldás lehet az is, ha a felelőtlenül rendelgetőket végül kihajít­ják az ajtón. De érzem, az lenne az igazi, ha inkább bent tartanák őket tányért mosni. (Bár lehet, hogy ezek után a tányért rájuk bízni is luxus...) Tudom, és érzem a vála­szokat. Ezért nem kérdezek. Mert tisztában vagyok a kérdések képtelenségével, ha azokra már csak az indula­tok és a keserűség adhat vá­laszt. Mert belegondolni is félek a hogyan továbbá. Tudom, hogy minden bizo­nyítványt meg lehet magya­rázni. Hallom, hogy az a bi­zonyos sokat emlegetett szo­ciális háló is létezik. De nem érzik még sokan, akiknek a zuhanását felfogni lenne hi­vatott. Azt látom, ha van is, akkorák a lyukak rajta, hogy azokon milliók esnek ki. , Tudom, hogy mindenki elégedetlen. Azok is, akik termelnek, azok is, akik fo­gyasztanak. Mert keveset kapnak azok, akik az érté­ket teremtik, és annyit fi­zetnek, ha fogyasztanak, hogy saját maguk minden­napi újratermeléséhez sem tudnak fedezetet. Nem tudom, mint ahogy' sokan nem tudják, hogy miként fogjuk megúszni az „ár” következményét. Abban bízom, hogy egy egész népet nem lehet elsüllyeszteni. Azt pedig tüdőm, hogy akik a döntést hozzák, nem úszhat­nak mindig az ár ellen, csu­pán addig, ameddig a víz' ki nem lép medréből. Egyelőre azonban még megy a hajó... Csala Péter Miként keletkezett „lyuk" a titkosszolgálat munkájában? Vizsgálat a belső biztonsági szolgálatnál Megtartotta első ülését hétfőn az a különbizottság, amelyet Horváth István bel- ügvminiszter nevezett ki a FIDESZ és az SZDSZ által törvénysértéssel vádolt bel­ső biztonsági szolgálat ügyé­nek vizsgálatára. Ezt Barsi Tomaj, belügy­minisztériumi szóvivő kö­zölte hétfőn az MTI kérdé­sére. Elmondta, hogy a bi­zottság elnöke Diczig Ist­ván. rendőr vezérőrnagy, a BM vizsgálati osztá­lyának vezetője tagjai pedig Szikinger István, a BM közigazgatási és kuta­tási programirodájának ve­zetője, Kolláth György, a BM közjogi főosztályveze­tője és Finszter Géza, a BM ORFK bűnügyi techni­kai osztályának igazgatója. Az első ülésen meghatá­rozták a bizottság felada­tait. Ezek: objektív tény­feltárás és adatrögzítés, az ügyészségi vizsgálathoz szük­séges valamennyi feltétel megteremtése. A feltárt té­nyek alapján pedig követ­keztetéseket, javaslatokat fogalmaznak meg az állam- biztonsági szolgálat átalakí­tásához. Emlékezetes, hogy a kormány még december­ben döntött arról, hogy a Belügyminisztérium szerve­zeti átalakítása során az ál­lambiztonsági feladatok el­látására március 1-jótői Nemzetbiztonsági Hivatalt kell létrehozni. A szóvivő végezetül hang­súlyozta: a titkosszolgálati munkát veszélyezteti, ha onnan információk* jutnak ki, hiszen ez érintheti a nemzetbiztonság szempont­jából rendkívül kényes kém- elhárítást, vagy hírszerzést is. Ezért mindenképp fon­tos annak kiderítése, hogy miként keletkezett „lyuk” a titkosszolgálat munkájában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents