Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-08 / 6. szám

NÓGRÁD POLITIKAI NAPILAP Nemzeti érdek LAPOZGATÓ ^ÓTAP#­a demokratikus erők sikere Ülést tartott az MSZP Országos Választmánya XLVI. ÉVF., 6. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1990. JANUÁR 8., HÉTFŐ r ...Értünk és velünk akar küzdeni... Megalakult a Vállalkozók Pártja megyei ideiglenes intézőbizottsága Szombaton Salgótarjánban, a KIOSZ megyei székhazá­ban a Vállalkozók Pártja megyei szervezőbizottsága tagtoborzó és alakuló kül­döttgyűlést tartott. A megje­lenteket — köztük Trizna Jánosnét, a KIS©SZ me­gyei titkárát — Baranyi Kálmán, a KIOSZ megyei titkára köszöntötte, majd dr. Baradlai György, a KISOSZ Országos Szervezetének elnö­ke tartotta meg program­adó beszédét. A Vállalkozók Pártja Deb­recenben az MDF és a Vál­lalkozási Unió egyesülése­ként jött létre. Azóta tag­létszáma meghaladja az öt­ezret. Utalt arra, hogy két réteget, a kisiparosokat és a kiskereskedőket tömöríti •soraiba, mert a szabályozó- rendszer, a nagy adózás egy­formán mindkettőjüket szo­rítja. Ezután a Vállalkozók Szövetsége és a kisiparosok között néhány hónapja le­zajlott ütközés okairól szólt, majd a három szerv — KIOSZ, KISZÜV, Vállalko­zók Szövetsége — alapvető érdekeinek eredményes kép­viselete és védelme érdeké­ben együtt lépett lel. Ma semmiféle megosztottság nincs. Elmondta, hogy érde­keik képviselete céljából, a párt megalakulása előtt ta­nácskozásra hívták a külön­böző pártokat. Az MDF. az SZDSZ és a FIDESZ nem küldte el képviselőit. Mint mondotta, a különböző pár­tok programjában ugyan szerepel a magánvállalkozá­sok támogatása, de nem a súlyának megfelelően. Di­vattá, sikké vált a vállal­kozás támogatásáról, a vál­lalkozásbarát politikáról, an­nak élénkítéséről szólni, de mind ez ideig csak a retori­ka szintjén maradt meg. Az előbbiek megértették a vál­lalkozókkal. hogy saját gondjaik megoldását, érde­keik erőteljes és jogos kép­viseletét. a meglévő pártok­kal nem tudják megoldani, ezért nem csatlakoznak egyikhez sem, hanem politi­kai érdekvédelmük céljá­ból létrehozzák saját poli­tikai pártjukat, a soron kö­vetkező országgyűlési válasz­tásokon pedig saját jelölt állításával kívánják bejut­tatni képviselőjüket a par­lamentbe. A Vállalkozók Pártja négy­öt sarkalatos gond megoldá­sát tűzi ki célul — politi­kai eszközökkel. Ezek a kö­vetkezők: meg kell változ­tatni a társadalombiztosítási rendszert. Az alapösszegért mindenki egyformán része­süljön az ebben szereplő szolgáltatásokból. Aki ennél többet akar. az biztosításon keresztül fizesse meg annak az árát. A jelenlegi társadalmi biztosítási járulék — 511 szá­zalék — tisztességtelen, tönk­reteszi a magánvállalkozó­kat. elriasztja az újabb je­lentkezőket. Az adóval kap­csolatos kifogásainkat több­ször elismételtük, de válto­zás nincs — hangsúlyozta az előadó. — Nem az. adó ellen szólunk — folytatta —, ha­nem elsősorban annak mér- •téke. a kulcsok nagysága mi­att. Amennyiben a felső ha­tárt negyven százalékban határo zák meg, akkor an­nak lenne húzóhatása. A mai adminisztrációs előírá­sok teljesítése főkönyvelői képességet és végzettséget kíván, ezért alapos megre­formálására — egyszerűsíté­sére — van szükség. A vállalkozáshoz nincs ele­gendő hitel, másrészt a 22— 25. vagy ennél magasabb ka­mat sem ösztönöz. Emellett olyan garanciákat kérnek — műkincs, lakatlan ingatlan, külföldi drága kocsi —. amit képtelenség teljesíteni. Sze­rintünk a tízszázalékos ka­mat valóban segítené a vál­lalkozást. A meglévő kiszol­gáltatottság megszüntetése érdekében foglalkoznak egy saját bank létrehozásávái. külföldi töke bevonásával. (folytatdi ■ I. oldmkrm.) Mától drágábban tankolhatunk Bombaként robbant a hír szombaton a lakos­ság körében az újabb drasztikus benzinár­emelésről. Mától 3 forint 50 fillérrel lehet drágábban megvásárol­ni az üzemanyagot. En­nek következménye­képpen, a hét végén autósok százai álltak sorba benzinért a nyitva tartó kutaknál. Az Áfor töltőállomásaira a tar­tálykocsik folyamato­san szállítottak. Az em­berek. a hideggel és a hosszú várakozási idő­vel dacolva, próbáltak valamit spórolni a ben­zinfelvásárlással. Fel­vételeink a salgótarjáni Rákóczi úti kútnál ki­alakult helyzetet mu­tatják be. (Rigó Tibor képriportja)­Az MSZP eddigi tevékeny­ségét. az elmúlt év októberé­ben tartott kongresszusa óta megtett útját értékelte szombaton Budapesten, a Magyar Szocialista Párt Or­szágos Választmánya, a párt országos központjában. / A jelenleg 111 tagú testület zárt ajtók mögött tanácskozott, a részletekről a délutáni órák­ban tájékoztatták a hazai és a nemzetközi sajtó képvise­lőit. A Tétrehozása óta elő­ször összeülő országos vá­lasztmány munkájában ta­nácskozási joggal, részt vet­lek az MSZP agrár-, értel­miségi és vállalkozói tagoza­tának képviselői, illetve a szerveződőben levő tagoza­tok küldöttei. A sajtótájékoztatón Polgár Viktor, az MSZP szóvivője elöljáróban elmondta, hogy a 111 tag közül 104-en voltak jelen a tanácskozáson. A bevezető referátumot Nyers Rezső, az MSZP és az or­szágos választmány elnöke •ártotta, a választás straté- giai alapkérdéseit Pozsgay Imre. a párt elnökségének vígja terjesztette elő. aki egyben « part választási te- vékenvségét koordináló gré­mium vezetője is. Nyers Rezső, a választ­mány munkáját értékelve hangoztatta: az ülést rövid, tárgyszerű, élénk vita jelle­mezte. A választmány meg­állapíthatta. hogy az októbe­ri kongresszus óta a belpoli­tikai folyamatok kedvező irányt vettek, békésen ment végbe a Magyar Köztársaság megalapítása, s. a sarkalatos törvények megalkotása. A párt újjáalakítását bizony­talanság jellemezte, helyen­ként válságos belső állapo­tok közepette kezdődött a szervezés, ezen azonban si­került változtatni. A testület véleménye szerint, a Kelet­ik özép-Európában végbe­ment változások új helyzetet teremtettek az ország és az MSZP számára is. A párt szerveződése tehát másként alakult, mint ahogy azt a kongresszuson elképzelték. A választmány álláspontja sze­rint azonban a helyzetet nem szabad „MSZMP-s tu* (lattal" értékelni, mert ígv akár kudarcnak is nevezhető a jelenlegi 50 ezres létszám. Nyers Rezső kifejezte meg- gyözödését,» hogy a p.árt meg­erősödhet. de máris a ma­gvar demokrácia jelentős té­nyezője. Pozsgay Imre. a választás­sal összefüggő kérdésekről szilit, s rámutatott: nem len­ne jó. ha az állampolgárok a negv évtized utáni első szabad választások idején passzívan, letargiával fogad­nák a döntés lehetőségét, igaz, van elég ok riadalom­ra, a tartózkodó magatartás­ra is. Véleménye szerint lármás és nem minidig objektívnek nevezhető választási kam­pány kezdődhet. A nemzet érdeke azontban azít kívánja, hogy a demokratikus erők sikereket érjenek el. Ennek eredményeként döntésre ké­pes — a törvényhozás ál­tal meghatározott —, erős kormánya legyen az ország­nak. Az MSZP e politikai érdekből és megfontolásból kiindulva, jelentkezik a választási kampányban, mert hiszi és vallja: jelentős vá­lasztási eredményei nélkül nincs semmi esélye az or­szágnak a demokratikus fejlődésre. Végezetül elmondta, hogy az MSZP minden egyéni vá­lasztókerületiben indít saját jelöltet, illetve minden me­gyében saját listát állít, az országos listára pedig vonzó és megfelelő személyeket jelöl. Az. MSZP vezetői' a tájé- leoztatón több kérdésit kap­lak a magyar Watergate-ügy kapcsán. Nyers Rezső han­goztatta: az ügy törvényes k i v i 7 sgá lás á t tá moga tjálk. az MSZP elhatárolja magát mindenféle törvénysértés­től, így az állampolgári sza­badságjogokat sértő maga­tartásoktól.; is. A párt szük­ségesnek tartja a hit szer­zéssel kapcsolatos minden­féle eljárási mód törvényes szabályozását’. ellenőrzésé­nek megteremtéséi. Pozsgay Itr.fe visszautasította azokat a híreszteléseket, gyanúsüf- gatősokat, amelyek szerint az MSZP-nek bármiféle ér­deke fűződött volna az ügy­höz. Horváth István bel­ügyminiszter. akt részt vett a tanácskozáson, bár nem tagja az országos választ­mánynak. szintén úgy nyi­latkozott a testület előtt, hogy vállalja mindenféle törvénytelenség kivizsgálá­sa-?, s ebben a szellemben nyilatkozott a miniszterel­nök, Németh, Miklós is. Az MSZP kiket tekint potenciális szövetségesének — hangzott a következő kérdés. Pozsgay Imre úgy vélekedett, hogy egyetlen párt — pontosabban egy­két párt kivételével a pár­tok többsége — sincs abban a helyzetben, hogy elkötele­zetten nyilatkozhassék vá­lasztási szövetségről, esetle­ges koalíciós partnerekről. Zárolták az iratokat Jelentéstételre kötelezték a belső biztonsági szolgálat csoportfőnökét A Szabaddemokraták S/.ö- vetsége és a FIDESZ 1990. január 5-én törvénysértés- sei vádolta meg a Belügy­minisztérium belső bizton­sági szolgálatát. A minisz­tériumtól kapott tájékoz­tatás szerint Horváth Ist­ván belügyminiszter ezzel összefüggésben elrendelte a belső biztonsági szolgálat ez ügyben érintett osztálya iratanyagának azonnali zá­rolását. Az intézkedés cél­ja az. hogy az iratok csor­bítatlanul álljanak az ügyészségi vizsgálat rendel­kezésére. A miniszter egy­idejűleg Horváth József ve­zérőrnagyot. a belső biz­tonsági szolgálat csoport­főnökét igazoló jelentés té­telére kötelezte, az ügy té­nyétnek megállapítására. g/. ügyészség által feltett kér­dések hiteles, megválaszo­lására pedig külön bizott­ságot nevezett ki. A bizott­ság irányításával Diczig István rendőr vezérőrna­gyot. a BM vizsgálati osz­tályának vezetőjét Bízta meg. A tájékoztatás szerint a miniszter kezdeményezéssel fordul az. Országgyűlés meg­bízott elnökéhez, hogy a következő ülésszakon, ameny- nviben ezt a parlament szükségesnek tartja, beszá­molhasson, az ügy kivizs­gálásának ’ állásáról. Ismé­telten kezdeményezi azt is, hogy a Mini-ztertanács mi­előbb terjessze az Ország- gyűlés elé a nemzetbizton­ságról szóló törvény javas­latát. amelynek terveze­te a Belügyminisztériumban elkészült. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents