Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-05 / 4. szám
1990. JANUAR 5.. PÉNTEK N()(,RAI) 3 Balassagyarmaton modern oktatási központot ás könyvtárat adtak át. m Oj strandfürdővel gazdagodott a Börzsöny lábainál található Diósjenő. Kő Pál Szondi György saoborát avatták tol < Orégelypa Iánkon. Még egyszer 1989-röl képekben (II.) A buják! diákok birtokukba vehették az új általános iskolái A Madasar Iónét negyei kórházban korszerű értestőgép segíti a betegek gyógyulását December 15-i hatállyal megszüntették a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsát. A döntés, — mely a szakszervezetek december 4-i tanácskozásának határozata nyomán született — igencsak összhangban van megyénk szakszervezeti tagságának kívánságával, ha tetszik akaratával. Hogy szükség volt-e az SZMT- re azon majd vitatkozzanak tovább a történészek. Annyi azonban máris látszik, hogy az új elképzelésekbe melyek a szakszervezeti mozgalmat egy alulról építkező demokratikus elveken, szövetségi rendszerben működő szakszervezeti struktúrában képzeli el az SZMT már „szervezetidegen” avult formáció. A de_ cember eleji tanácskozás ugyan azt tűzte célul, hogy alakuljanak megyei szövetségek, de ehhez Nógrádban még nem értek meg a feltételek. Ezért, átmeneti jelleggel létrehozták a Szakszervezetek Nógrád Megyei Képviseletét. A képviselet vezetőjével — a korábbi SZMT vezető titkárával — Agner Gyulával arról beszélgettünk: mi változott? Hogyan tovább? — Ont, ha jól tudom,' a Szakszervezetek Országos Tanácsa kinevezte a képviselet élére. Tehát nem választották. Mit jelent ez? — Ugyanúgy mint az apparátus többi tagját engem is a SZOT fizet. Ezért a kinevezés. —' Apropó. Hány tagból áll az apparátus? — Velem együtt csupán négyből. Csak ennyi a függetlenített státus. Az SZMT- ben egy évvel ezelőtt tizennégyen dolgoztunk. Ehhez jött egy jelentős létszámú technikai személyzet... — Nem volt olcsó. — Nem. Most tíz fő látja el a székház körüli teendőket. Ám őket teljesen a háznak illetve a házbéreknek kell eltartania. — Úgy érti, hog\h az SZMT-székházat albérletbe adják? — Már eddig is kiadtuk a szobákat. Az ágazati szak- szervezeteknek is vannak itt irodái, de elképzelhető, hogy a jövőben több idegen cég is bérelhet nálunk szobát. — Néhánt/i intim adatra volnék kíváncsi. Mennyi bért kapott annak idején a tizennégy szakszervezeti funkcionárius és mennyit keresnek most önök? — Nem titok. Egy évvel ezelőtt a bértömegünk bruttóban a tizennégy főre havi 203 ezer forint volt. Most a négyünké 85 ezer forint havonta. Ez átlagosan havi 21 ezret jelent. — A megtakarítás jelentős, hiszen ha jól tudom, egy státuson dolgozó a fűtéssel, világítással, szobahasználat _ tál együtt évi 750 ezer forin- ba került a szakszervezetnek. — Így van, de a jelenlegi struktúra azért sokkal költségkímélőbb.— Csakugyan szükség volt itt tizennégy fős apparátusra? — Azoknak az időknek a koncepciója szerint igen. De véleményem szerint „kevesebben többen” lettünk volna. — Ahogy mondja, megváltozott a koncepció. Milyen szerepe vari az új körülmények között a képviseletnek, amelyet vezet? — A feladatok valójában még csak most körvonalazódnak. Az ágazati szakszervezeteken keresztül az alap- szervezetek döntenek. De meg kell majd szokni, hogy senki sem akar, senki sem dönthet helyettük. A képviselet’ csak átmeneti jelleggel működik, a cél egy megyei szövetség létrehozása. Az újfajta struktúrában végre a szakszervezet betöltheti amire való; a tagság érdekeit védheti. A struktúrában két útja van ennek. Egy vertikális, az ágazaton keresztül a majdani országos szövetséghez kapcsolódva —, elsősorban országos vagy szakmai érdekképviseletet vállalva — és egy horizontális út, a helyi szak- szervezeti érdekeket képvi_ selve. — Mi lenne ebben a szerepe a megyei szövetségnek, a mostani képviseletnek? — Egyfajta koordinációs szerepet vállal. Könnyen belátható, hogy az ágazati szakszervezeteken keresztül nehéz lenne a helyi problé_ mákra választ keresni, azokat képviselni. A különböző ágazatok alapszervei között is születhet összefogás. Annak sincs akadálya, hogy ki_ sebb területeken, akár egy ügyért is összefogjanak, szövetkezzenek. Ám az egyeztetéshez segítséget, az országos szövetséggel kapcsolatot tartva és annak elképzeléseit ismerve támogatást adhat a képviselet, majd ai megyei szövetség. Szolgálat. Ezzel a fogalommal jellemezhetném, a legjobban az új feladatkörünket. Tennivalóinkat! az ágazatok, az alapszervezetek kívánságai határozzák meg. Ha a jogsegélyre van például szükség, felvehetünk bizonyos számú jogászt, de csak addig és úgy tarthatjuk őket amíg azok az ágazatok akarják, akik a költségüket fizetik. Egy nagyon fontos feladata lesz a megyei szövetségnek. Az ágazatokon keresztül külön-külön csak , nagyon lassan haladnának az információk. Nem a legjobb példa: de eg.v sztrájk- felhívást csak így lehet egyik napról a másikra közreadni, és megszervezni. — Milyen lesz a szak- szervezetek helyzete egy jövőbeli önkormányzati rend- . szer kereteiben? — Éppen azért, mert. tömegek állnak mögötte, jelentős szava lehet a döntésekben. — Talán egy várható „ jobbratolódásnál a gyen- £ gélkedő baloldalt támogat- jj va beépített fék is lehet. s, — Elképzelhető a józan ; fékezés, de mindkét irány- > ban. A szakszervezetek már f nem lehetnek többé semmiféle hatalom kiszolgálói. Érdekéket, a munkavállalók j érdekeit képviselik. Éppen i ezeknek az érdekéknek | megfelelően politizálnak is. ,, A hatalomnak, beszéljünk bármelyik oldali hatalom- I ról. ezért nem érdeke az j erős szakszervezet. Más- | részt mégis kívánja, hi- ? szén ha ott ül az asztal | másik oldalán, az a tár- gyalás lehetőségét jelenti, \ azt, hogy a dolgok még kéz- jj ben tarthatók. — A képviselet konkrét . i feladatai? i — Még nagyon frissek ’ vagyunk. A feladatkörök fj csak most fogalmazódnak, i A lehetőség az ágazatok és f az alapszervezetek kezében , van... Munkánkat pedig az ágazatok képviselőiből álló í koordinációs bizottság se- - gíU. * I — cs — ?--------------------------------------------------------- -■ ----------M esterséges protein a fertőzés ellen Az AIDS-eLlenes gyógyszer kutatásában új lehetőséget teremthet egy mesterségesen előállított protein, amely képes megakadályozni az AIDS-vírus elterjedését az emberi testben — közölték tudósok a csütörtökön Londonban megjelent Nature című folyóiratban. A kutatók elmondták, hogy az Egyesült Államokban, Pennsylvania államban folyó kutatással sikerült négy mesterséges proteint előállítani, s közülük három működésképtelenné teszi azt az enzimet, amely az AIDS-vírus terjedését válthatja ki. Ha ugyanis ez az enzim, amelyet az AIDS-vírus, a HÍV—1 tartalmaz, nem működik, akkor a vírus kifejletlen ál- > lapotban marad, s a további fertőzés megszűnik. A tudósok hozzátették, hogy a kipróbált proteineknek valószínűleg el- j enyésző a mérgező hatásuk, ami aLkalmassá teszi j őket a gyógyászati hasz- > nálatra. a szakszervezetnek Nógrádban Mnnwifil Irai'ocoH sav annarátiic^ IflUIIIiyíl «lOIvOOlI €MéL CI|J|#dl «11119 m
