Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-05 / 4. szám

2 NCKÜRAD 1990. JANUAR 5.. PÉNTEK Sötét Jelek Hivatalos t«|ékox«atás Gabonaraktárban fogták el a Ceausescu házaspárt A Securitate egységei két napon át szárazföldi és légi támadásokat intéztek az el len a laktanya ellen, ahol Nicolae és Elena Ceausescut tartotta fogva a rendőrség és a katonaság. Corneliu Diajnandescu ezredes, a ro­mán rendőrség helyettes pa rancsnoka' beszélt erről a román televíziónak adott szerdai nyilatkozatában, arrfblvben első ízben adott hivatalos tájékoztatást a Ceausescu házaspár életének utolsó naojairól. A rendőr ezredes elmond­ta. hogy a Securitate alaku­latai egészen a házaspár ki­végzéséig bombázták a Bu­karesttől északra fekvő Buf ■tea közelében lévő lakta­nyát, ahová Ceausescuékat. pár órával elfogásuk után szállították. A Ceausescu párt egyébként a Tirgovisté- től 35 kilométerre lévő Cim_ pulung gabonaraktárában fogták el a rendőrök a fel­dühödött tömeg segítségé, vei. A rendőrök egy iroda- helységében találtak rájuk, és azt mondták nekik, hogy védelmet akarnak biztosítani számukra, amit Ceausescuék elhittek. Innen rendőrautóval Tir goviste felé szállították a házaspárt, de végül nem mentek oda. mert a helyi rendőrőrs előtt dühöngő tö­meg gvűlt össze és kövekkel. dobálta az épületet. mivel azt hitték, hogy a rendőrség már bent ■ őrzi a diktátort. Ezért a rendőrautóval Buka. rest felé hajtottak, a fővá­rostól néhány kilométerre egy erdőben megvárták a sötétedést, majd a bufteai laktanyában átadták Ceau sescuékat a katonaságnak. A házaspárt őrző biztonsági emberek attól tartottak, hogy a Securitate mérgesgázokat vethet be a laktanya ellen, ezért gázmaszkokat osztot­tak ki mindenkinek, éjsza­kánként pedig páncélozott járműben köröztek Cenu- ser c tűk kai, attól tartva, hogy a Securitate beveszi a laktanyát. A fekete festéket szóró dobozokkal működő isme­retlenek az év első napjá­ra ismét „kidekorálták” vá­rosunkban a Palócz Imre téri vasúti aluljárót. Az eset sajnos már any- nyira megszokott, hogy mindössze egy bosszanko­dó. felháborodott glosszát erdemel.ne. azzal a szerény, de sürgető kérdéssel, hogy mit tesz, vagy mit tehetne ez ellen a városi közterü­let-felügyelőség? Jelen esetben azonban tartalmilag is valami újat alkotlak az ismeretlen fal- rongálók. Ez a felirat éktelenkedik pár nap óta az aluljáró fa­lán : „Jövünk la?-an de biz­tosan” és e szöveg fölötl a hírhedt' hitleri német ter­rorcsapat, az „SS” jele és egy kettős kereszt. A „szerzők” nyilván fe­nyegetésnek szánták üze­netüket, és mivel a „szeku- sok” jelvényét nem isme­rik, ezért helyettesítették azt az ,,SS"-,jelzéssel. A ket­tős keresztet pedig csak úgy odabiggyesztették, ma­guk sem tudva, hogy ez je- lent-e valamit ebben az összefüggésben. A „mű” mi­nősíti alkotóit. A rövid üzenetre illik rö­vid választ adni. Kár a festékért, mert az ilyen fenyegetéseknek ma már józanul gondolkodó ál­lampolgár nem ad hitelt. A felirat ugyanakkor sér­ti a közrendet, és ezt tilt­ják törvényeink. Ezért jó lenne már egy­szer a falra szórt festékkel üzengetőket tetten érni. bí­ró elé ál'•ni, megbüntet­ni, és kötelezni az okozott kár megtérítésére. (Ez a kár pedig nem is csekély, ha a városközpont épüle­teinek elrondított falait szemügyre vesszük). Jó lenne, ha nevük nyil­vánosságra kerülne. Kívánom a „szerzőknek”, hogy amikor az éj leple alatt újra működésbe lép­nek, a hatóság illetékesei gyorsan és biztosan juttassák oda őket. ahová valók. A sötét jeleket pigdig jó lenne mielőbb eltüntetni a falakról, mert csak ígv re­mélhetjük, hogy akiknél ez szükséges, a gondolkodá­sukban is több ’ lesz a tisz­ta, józan ész. I)r. Várkonyi József Salgótarján Segítség Romániának A biztosok « nem postások 27.4 millió forint értékű gyógy-, fertőtlenítő- és gyermektápszert juttatott és juttat el térítésmentesen Ro­mániába a Magyar Gyógy­szeripari Egyesülés — kö­zölte az MTI-vel Valovics Gyula igazgató. Elmondta: az adományo­kat az .egyesülés tagvállala­tai — az Alkaloida Vegyé­szeti Gyár. a E egal Gvógv- szergvár. i Chinoin Gyógy­szer és Vegyészeti Termé­kek Gyára, az EGIS Gyógy­szergyár, a Kőbányai Gyógy- szerárugyár és a Reanal Fi­nomvegyszergyár — a Vö­röskereszt, valamint más szervezeték segítségével küldték el a rászorulóknak. Ugyancsak ingyenes volt az a 3,6 millió forint értékű gyógyszerszál lítmány. ame­lyet a Hungaropharma Gyóg.vszerkereskedelmi Vál­lalat •— ismertebb, régi ne­vén Gyóg.vszerkereskedelmi Vallalat juttatott Romániá­ba. Az igazgató hangsúlyoz­ta: amennyiben a különböző szervezetek, intézmények ál­tal küldött orvossegélyek következtében jelentősen csökkennének a hazai gyógy­szerkészletek, úgy ezek pót­lására azonnal megkezdik a gyártást, és a szállítást. Hoz­zátette: ilyen intézkedésre ez ideig nem volt Szükség. A Medimpex — a gyógy­szergyárak közös külkeres­kedelmi vállalata — készé­gét fejezte ki arra vonatko­zóan. hogy a Romániával kötött ez évi gyógyszerszállí­tások arányát az év első hó­napjaiba növeli. ☆ A Magyar Színházművé­szeti Szövetség és a'Nemzet­közi Színházi Intézet magyar központja elsősorban szakmai segítséget nyújt a romániai magyar színházak működé­séhez. Felvette a kapcsolatot az érintett színházakkal és az Igények felmérése után színházi felszerelésekkel, anyagokkal támogatja azo­kat. Ennek érdekében gyűj­tést szerveztek: a pénzado­mányokat az OTP 218—98062 számlájára, a 2917—7 számú színészsegélyalapra lehet befizetni. tr Jótékonysági gálaműsort rendez budapesti neves mű­vészek egy csoportja január 8-án, az Erkel Színházban, Pótszilveszter címmel. A vidám műsoros est bevéte­lét a temesvári színháznak szánják. Megszűnt a házi őrizet Megszüntették csütörtökön Erich Honecker házi őrize­tét. Az ellene lefolytatott vizsgálat nem igazolna a gyanút, hogy korrupcióban és hatalommal való vissza­élésben bűnös lenne- „Fog- vatartásának nincs jogi alapja” — jelentette az ADN keletnémet hírügynök­ség. Az NDK volt állami és pái tvezetőjét a múlt év no­vembere' óta »ártották házi őrizetben a hatóságok. A legfelső párt- és állami ve­zetők részére létesített wand'liítzi negyedben levő kétszintes 1 u x uls vti 1 lé j á ba n tartották fogva. Februárban azonban el kell hagynia az épületet. f (Folytatás az I. oldalról.) 19l!9 elején lezárultak, a népszámlálási programról a még alakulóban lévő párto­kat nem tájékoztatták. — Miért volt szükség két_ féle. egy szűkebb és részle­tesebb adatokra? — Az ideális az lenne, ha az 1990. évi népszámlálás kialakított programját teljes körűen kérdeznénk, azonban legalapvetőbb kérdéseket tesszük fel. A további csök­kentés már igen nagy ínfor_ mációveszteséget okozna,. — Az önkitöltés nyilván rontja a pontosságot, a meg­bízhatóságot. Hogyan elle­nőrizhető, hogy az állam­polgárok jó, vagy hibás vám laszokat adnak? — A számlálóbiztosoknak nemcsak „postás” szerepe az ií»vo. évi nepszAmlAläs rűrjo témAi • Lakásra vonatkozó tómák ALAPFELVÉTEL j KIECÉSZlTfi FELVÉTEL Ki csinálja az inflációt? Gondolom nem vitatha­tó a kérdés jogossága, mert az infláció nem Is­ién csapása, hanem embe­ri „alkotás”. A lap de­cember 13-i számában ol­vastam a cikket Hemerka Gyula tollából: ' ,Hogy’, lesz négyből negyvenöt fo­rint?!” Ilyenkor szokták mondani az emberek: „a számból vette k)i a- szót”. Az alcím: „Árdráma 3 fel­vonásban” is igen találó-, ittt valóban drámáról van szó, mert olyan helyzetbe jutott úrik, amelyben megkérdőjelezhető a fog­lalkozás megnevezése: gyártó és forgalmazó, avagy haramia? Vegyünk egy példát az almáról. (Amiből minden gyermeknek, naponta lég­it !ább egy szemet el kel­lene fogyasztani. Gyer­mekkoromban, az 1936-os evekben, az iskolában kö­telező volt.) Mi indokolja azt, hogy az almatermő •vidékeken 3—4 Ft-ért fel­vásárolt almának az ára 15—20 Ft körül mozog, most, amikor még csak decembert írünk? Erre is egyszerű a vá­lasz: a tisztességes keres­kedelem hiánya. Bizonyítja ezt az MDF által a közet- múiMban megszervezett bu­dapesti almavásár a nyug­díjasok számára. Ha jól emlékszem 6 Ft.tkg volt az alma ára és okkal fel kell tételezni, hogy ebben már benne volt a szállítási kőflt- ség is­A tisztességet kiszorítot­ta a kereskedelemből a le­hető legnagyobb haszonra törekvés a zöldség- és gyümötlcskereskedők ré­széről, az iparcikkek vo­natkozásában pedig a gyártók részéről te. Ebben a vonatkozásban tehát egy kisebb Uzbegisztánná váltunk. Tudjuk, hogy a piacgazdaságra áttéiés a bélből; fizetésből élők­nek szükségszerűen ne­hézséget okoz. De nem törvényszerű, hogy ekkora nehézséget okozzon! Sen­ki számára nem engedhe­tő meg, hogy a szatoadtke- reakedelembőL a szabad jelzőt szabadosságnak ér­telmezze és gyakorolja. Történelmi tapasztalait, hogy az infláció srzülő- ainvja az áruhiány. De beszélhetünk nálunk mezőgazdasági termé­nyekkel kapcsolatos hi­ányról:? Nem! De bizto-1 satk lehettünk benne, hogy lesz áruhiány te, ha a ter­melő a napi látástól va- ku.Iásig munkával nem találja meg a tisztességes eredményét, hanem azt látja, hogy a terményein a közvetítők (gazdagodnak meg, azok a kereskedők, akiknek semmiféle fagy­kár, jégkár, vízikár nem veszélyezteti a hasznát. Az állami biztosító által fi­zetett pénzt viszont nem lehet megenni. Közgazdasági ismere­tekkel nem rendelkezek, csupán vásárló vagyok jó néhány miilfliónyii honfi­társammal együtt. Egye­bekben a fentiekből is kitűnik, hogy a témát nem közgazdasági; hanem az erkölcsi oldalról próbá­lom megközelíteni. Ma, amikor ilyen nehéz gazdasági helyzetben va­gyunk és már a vízcsap­ból is a „nemzeti összefo­gás" emlegetése folyik, akkor a zöldség-, gyümölcs- kereskedőktől is elvárható, hogy csatlakozzanak a nemzeti összefogáshoz, mérsékeljék magukat a haszonszerzésben, mert ezt kívánná a tisztesség. Ne­künk, embereknek van egy rossz tulajdonságunk, mindennap eszünk, ez létszükséglet, de egyéni ér­dekből senkinek sincs jo­ga ezt a szükségletet ki­használni. Ha már az erkölcsről és tisztességről van szó, ak­kor hagy említsem meg a múlnak A háború előtt a kereskedővel szemben el­sőrendű követelmény volt a tisztesség. Aki ez ellen vétett, annak el kellett tűnnie a piacról! A keres­kedők taszították Mi ma­guk közül. Abban az idő­ben megelégedtek a kicsi haszonnál, nem akartak egy-két év alatt meggaz­dagodni, Például, ha Schwarez bácsinak volt egy kis szatócsboltja, akkor legfeljebb az unokájából válhatott nagykereskedő, mert évtizedek alatt lehe­tett szert tenni akkora tő­kére. ami már lehetővé tette a nagybani kereske­dést­A tisztesség és az er­kölcs nem kormányügy, ez személyre szólóan rninden- Mlnek az ügye. ELnézésít a példáért, de ha egy nyil­vános házban szűz leány a ruhatáros, attól a nyil­vánosház még nyilvános- ház marad. Alapvető személyiségi jog a megélhetéshez való jog, amire nemcsak a be­reknél, de az áraknál is tekintettel kell lenni. Mindnyájan ebben a tár­sadalomban élünk, tehát ebben a társadalom­ban kell i tisztessége­seknek lennünk. Megen­gedhetetlen, hogy például amikor az áru romlani -kezd, akkor nem -az árát számítják le, hantim a pa­tákba önítik a fonnyadó paradicsomot azért, hogy az árat tartani tudják. Szólnom kell arról is, hogy a szábad ár nem a csilllKagos égboltot jelen­ti. Törvények szabad ára­kat tettek lehetővé, de a Polgári Törvénykönyv ki­fejezetten tiltja a tisztes­ségtelen haszonszerzést. Ha erről az oldaláról nézzük a kérdést, akkor szomorú­an, de tényként kell meg- állapítanli, hogy a vásár- csarnokban naponta ezer­nyi törvénysértés történik. Végezetül megemlítem én is a-z ellenőrzés kérdé­sét. Ilyen körülmények kö­zött semmit nem ér a bír­ságolás. mert helykén és mosolyogva kifizetik a bír­ságolás, mert hetykén és építik az árba. Egyetlen megoldás van addig is amíg nem jö- viink rendbe gazdaságilag: a tnéztességes emberség, az igazi összetartás, amikor a kereskedő és a vásárló kölcsönösen tekintettel vannak egymás érdekeire, de ez a követelmény első­sorban az előbbiektől vár­ható el. Befejezésül még a Bibliából' is lehet idézni: „szeresd felebarátodat, mint ten'magadat”. Dr. Németh jLajoe, az SZDP salgótarjáni városi elnöke- Tulajdoni jellug- Építési év- Vízellátás- Szennyvízelvezetés- Gázellátottság- Fűtési mód- Helyiségek S2áma- HeLyiségek részletes adatai /szuba-nlapterület, lakás- alaptorület/- Rendeltetés- Külső falazat- Fűtés módja /részletesen/- Átalakítás, korszerűsítés- Karbantartás, felújítás- A lakáshoz jutás módja- Lakáskörülmények értékelése- üres lakások /mióta, miért üres/----------------------------1............................................ S zemélyre vonatkozó témák DEMOGRÁFIA, 1SK01ÁZ0TTSÁC- Nem- Születési idő- Családi állapot- Állandó, ideiglenes lakóhely- Első házasságkötés éve, élve .született gyermekek száma- Nemzetiség, anyanyelv, be­szélt nyelv-.Iskolai végzettség- Családi állás /háztartás- család összetételhez/- Vándorlástörténet /születésko­ri, elűző és 1980. évi állandó lakóhely/- Iskolázottságtörténet /iskolai, tanfolyami bizonyítványok, ok­levelek/- Iskolába járás esti, levelező tagoza tpn- HáznsságtÖrténot- rermékenységtörténet 15 éves és idősebb! nőktől EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT- Testi, értelmi vagy érzékszervi fogyatékosok főbb jellemzői foglalkozás Gazdasági aktivitás Foglalkozás munka­kör Munkáltató, munka­hely Csak aktív keresők tű 1, GVÍ.U-én, GYEG-en Lévőktől- Közlekedés módja, ideje T- Ingázók adatai /napon- I ta, időközönként/ /- Főfoglalkozás melletti kereső tevékenység- I nt] I a lkozás tor tünet /cl■ ű és 1900. évi rog- ' latko/ás/ 4- Nyugdíjasok és munkanél­küliek főbb adatai aktív kele­sük tűi ennek komoly költségvetési korlátúi vannak, Ezért a tel_ jes körű, és a reprezentatív összeírást kombináltuk, hogy legyenek településszintű adataink, de ugyanakkor fontos társadalmi témákról is információkhoz jussunk. — Nem lehetett volna bi­zonyos kérdéscsoportokat el. hagyni? — Ügy gondoljuk, hogy a van, munkájukhoz hozzátar­tozik^ hogy bizonyos kér­déseket ellenőrizzenek, sőt van olyan kérdés — a ház­tartások, családok összeté­telének megállapítása — amelynek rublíkáit csak a számlálóbiztosok tölthetik ki. De feladatuk az is, hogy az állampolgárok minden kér­désre válaszoljanak... (Folytatjuk.) I ALAPTELVÉJEL KIEGÉSZÍTŐ FELVÉTEL

Next

/
Thumbnails
Contents